Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-08 / 287. szám
XXX. évf. 287. szám, 1979. december 8., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II gyár gondja a miénk is A Dienes brigádról, három tételben 3. oldaT 0 pedagógus személyisége nem pótolható Technika az iskolában 5. oldal KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a központi napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: - Havasi Ferenc elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv várható teljesítéséről szóló jelentést, s az 1980. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság áttekintette a gazdasági építőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik az 1979. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. Nagyra értékelte a dolgozó* kollektívák kezdeményezését, a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált szocialista munkaversenyt. 1979-ben a népgazdaság alapvetően a gazdaságpolitikai célokkal ' összhangban fejlődik. A gazdálkodás egyes feltételeinek a vártnál kedvezőtlenebb alakulása ellenére biztató eredményeket értünk el a népgazdaság — ezen belül elsősort ban a külgazdaság —egyensúlyi helyzetének javításában. A gazdaságirányítás hatá- * rozottabbá. érdemibbé vált. A gazdálkodó szervezetek jelentős része megértette a követelményeket, kezd alkalmazkodni a szigorúbb feltételekhez. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását segítette a belföldi felhasználás mérséklése. A szükségesnél és a lehetséges-, nél kisebb mértékben javult a termelés hatékonysága, versenyképessége és a termékszerkezet. Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről megállapítható: A nemzeti jövedelem — elsősorban a mezőgazdasági terméskiesés, valamint az ipari termelés növekedésének mérséklődése miatt — az előirányzott 3—4 százalék helyett várhatóan 1 —1,5 százalékkal nő. Ezért a belföldi felhasználást a tervezett 1 százalékkal szemben mintegy 4 százalékkal kellett csökkenteni. — Az ipari termelés az előirányzott 4 százaléknál lassabban, előreláthatóan 2,5 —-3 százalékkal nő. A korábbinál jobban igazodik az értékesítési és beszerzési lehetőségekhez, növekedése vállalatonként differenciáltabb. A gazdaságos kivitelt bővítő és a belföldi igényekhez rugalmasan alkalmazkodó vállalatok fokozzák . termelésüket. A munka termelékenységének növekedési üteme meghaladja a termelését. — Az építőipari termelés várhatóan a tervezett mértékben, mintegy 2 százalékkal nő. Javul az építési igényeknek és az építőipar teljesítőképességének az összhangja. A folyamatban levő beruházások kivitelezése meggyorsult. Növekedett a felújítási és karbantartási munkák aránya. — A mezőgazdaság termelése — a kedvezőtlen időjárás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növénytermelés 2—3 százalékkal csökkent. Kenyérgabonából a tervezettnél jóval kevesebb. I. a kukoricából pedig valamivel több termett. Az állattenyésztési ágazat mintegy 2 százalékkal termel többet. A zavartalan takarmányellátás érdekében az irányító szervek és az üzemek megfelelő intézkedéseket tettek. Az állatállomány növekedése, továbbá a vágóállatok, állati termékek termelése és felvásárlása meghaladja a tervezettet. — A közlekedési vállalatok kisebb fennakadásokkal kielégítik az áru- és személyszállítási igényeket. A beruházások lénye■ gében a terv szerint valósulnak meg. Az állami beruházások az előirányzatnak megfelelően teljesülnek, a vállalati beruházások viszont mérséklődnek. Javult a készletgazdálkodás, a készletek növekedési üteme jelentősen csökkent. A foglalkoztatottak ■ száma az iparban és az építőiparban csökkent, a közlekedésben és a kereskedelemben nőtt, de összességében nem változott. A munkaerő-gazdálkodásban kedvező változások bontakoznak ki. Mind több vállalatnál intézkednek — a párt- és társadalmi szervek támogatásával — a munkaerő- gazdálkodás javítására. A Az életszínvonal a népgazdaság lehetőségeivel. a gazdálkodás eredményességével összhangban alakult. Az 1979 júliusi ár- intézkedésekhez kapcsolódó jövedélemn öveléssel együtt az átlagos kereset 7,5—8 százalékkal, a pénzbeli társadalmi juttatás 18 százalékkal, az egy lakosra jutó jövedelem 9,5—10 százalékkal nő. A fogyasztói árszínvonal mintegy 9 százalékkal emelkedik. Mindezek hatására a munkások és alkalmazottak reálbére, a termelőszövetkezeti dolgozók reálkeresete országos átlagban 1—1,5 százalékkal csökken, az egy főre jutó reál- jövedelem pedig valamelyest meghaladja az 1978. évit. A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellátás alapvetően kiegyensúlyozott, bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből, építőanyagokból azonban hiány van. Az életkörülmények javításához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően megépül 88—90 ezer lakás, elkészül 4800 bölcsődei, 22 ezer óvodai hely, 1160 általános iskolai tanterem és 1800 gyógyintézeti ágy létesül. Javul a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális ellátása. C Tovább bővültek ha- zánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai. Erősödik együttműködésünk, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST-országokkal. elsősorban a Szovjetunióval. A rubel elszámolású kereskedelmi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyorsabban, 7— 8 százalékkal, a behozatal az előirányzottnál mérsékeltebben, 2 százalékkal nő. Államközi kötelezettségeinket teljesítjük. A külgazdasági egyensúly javításának követelményeivel összhangban a nem rubel elszámolású kivitel az előirányzottnál dinamikusabban, 14 százalékkal bővül, a behozatal — a tervnek megfelelően — mintegy 5 százalékkal csökken. Jelentős eredmény, hogy a külA Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy 1980- ban a népgazdasági terv fő célja a külgazdasági egyensúlyi helyzet további javítása. az elért ' életszínvonal megőrzése- legyen. Ennek érdekében erősíteni kell az 1979-ben kibontakozó kedvező tendenciákat. A további munka kulcskérdése a termelés differenciált fejlesztése, az ésszerű takarékosság fokozása. A gazdasági munkában, az irányításban és a végrehajtásban a fő erőfeszítéseket a termelés hatékonyságának növelésére. a szükséges szerkezeti változások meggyorsítására, a műszaki fejlesztésre, a nemzetközi versenyképesség foNemzeti jövedelem: Belföldi felhasználás: Ipari termelés: Országos építési—szerelési teljesítmény: Lakossági fogyasztás: <| A népgazdasági egyen- súly javításának alapvető feltétele, hogy a termelés növekedése nagyobb hatékonysággal valósuljon meg. Az ésszerű anyag- és energiatakarékosság is segítse elő, hogy az anyagi ráfordítások a termelésnél lassabban emelkedjenek. A hatékonyan dolgozó vállalatok termelése továbbra is dinamikusan növekedjék. Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást és biztosítani a gazdaságos termeléshez szükséges munkaerőt. — Az ipari termelés a hazai és a nemzetközi értékesítési lehetőségeknek és a hatékonysági követelményeknek megfelelően differenciáltan növekedjék. A versenyképes exportra, az import gazdaságos helyettesítésére képes vállalatok termelése gyorsabban emelkedjék. Az irányító szervek hatá rozötíábban követeljék meg az alacsony hatékonyságú, gazdaságtalan vállalatoktól a jövedelmező 'gazkereskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a tervezettet. 0 A gazdasági szabályo- zók módosításának, a támogatások mérséklésének eredményeként kis mértékben nőtt a társadalmi tiszta- jövedelemnek az állami költségvetésben központosított hányada. A költségvetési intézmények takarékosabban gazdálkodtak. A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot szolgálják azok az év folyamán hozott intézkedések, amelyek szabályozzák a közületi személygépkocsik használatát, az irodaberendezések beszerzését, a kiadványok megjelentetését, a rendezvények szervezését, a belföldi és külföldi kiküldetéseket. II. kozására kell összpontosítani. Elengedhetetlen, hogy nagyobb előrehaladást érjünk el a- gazdaságtalan tevékenységek és veszteségforrások csökkentésében, megszüntetésében. Fontos követelmény, hogy a belföldi felhasználás, a felhalmozás — elsősorban a beruházások . differenciált visszafogása útján — tovább mérséklődjék. A Központi Bizottság mindezek alapján egyetért azzal, hogy a Minisztertanács az 1980. évi népgazdasági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint véglegesítse, illetve az állami költségvetést az országgyűlés elé terjessze: dálkodást, a termelési szerkezet átalakítását. A feladatok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betartásával, a termelési kooperáció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építőipari kapacitásoknak és ^ fizetőképes keresletnek az összhangja javuljon. Az építési munkák jobb szervezettsége révén is növekedjék a termelékenység, javuljon a minőség, erősödjék a szerződéses fegyelem és a határidők betartása. Gyorsuljon meg a népgazdasági egyensúlyt javító beruházások kivitelezése. — A mezőgazdasági termelés — a népgazdasági célokkal összhangban —" igazodjék a belföldi kereslethez és a gazdaságos export- lehetőségeihez. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek használják ki még jobban termelési adottságaikat. A növénytermelés 10—11 százaAZ 1980. ÉVI FŐBB ELŐIRÁNYZATOK AZ 1979. ÉV SZÁZALÉKÁBAN Mezőgazdasági termékek termelése: 105,0—105,5 A szocialista szektor beruházásai: 95,0—96,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem: 100,0 101,0—101,5 103,0—103,5 99,0 103,5—104,0 97,0—97,5 lékkai emelkedjék. A talajok termőképességéhez igazodó műtrágyafelhasználással, a szerves trágya fokozott hasznosításával, a magas hozamú fajták alkalmazásával, gondos és szervezett munkával tovább kell növelni a terméseredményeket. Az állattenyésztés színvonalának fenntartását jobb takarmányhasznosítással kell elérni. A mezőgazdasági üzemek fordítsanak nagyobb figyelmet a melléktermékek felhasználására a takarmányozásban, javítsák a rét- és legelőgazdálkodást. Biztosítani kell a háztáji és kisegítő gazdaságok folyamatos takarmányellátását. — A közlekedés elégítse ki a népgazdaság igényeit. A vasúti áruszállítás az átlagosnál gyorsabban bővüljön. A közúti közlekedésben szüntessék meg az indokolatlan üresjáratokat, jobban használják ki a közületi tehergépkocsikat. O Az életszínvonal az-*■ elért eredményekre alapozva az ország gazdasági lehetőségeinek megfelelően alakul. Az életszínvonal megőrzésének elengedhetetlen feltétele, hogy a termelés hatékonysága fokozódjék. A hérek ösztönözzenek a jobb munkára, szorosabban kapcsolódjanak a teljesítményekhez, a gazdálkodó szervek eredményeihez. Az átlagot meghaladó bér- fejlesztésre csak ott lesz lehetőség, ahol a munka hatékonysága, a létszám-gazdálkodás jelentősen javul. Az egy főre jutó reáljövedelem 1980-ban országos átlagban — az 1979. évihez viszonyítva — azonos szinten marad. Az 1979. évi júliusi ár- és jövedelemnövelő intézkedések 1980-ban is érvényesülő hatásán túl a a munkások és alkalmazottak átlagkeresete 4'5 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal — a központi árintézkedések és a piaci viszonyok alakulása következtében — 3,7 százalékkal emelkedik. 1979. második feléhez viszonyítva a reálbér, illetve a reálkereset országos átlagban — az átmeneti csökkenés után — 0,5 százalékkal növekszik. A terv a lakosság fogyasztásának 1—1,5%-os emelkedésével számol, kiegyensúlyozott áruellátást, irányoz elő. Tovább kell bővíteni az állami és szövetkezeti kereskedelmi, valamint a szolgáltató hálózatot. Az irányító szervek a termelő és kereskedelmi vállalatok fordítsanak különös gondot a megfelelő árukínálatra, a hiánycikkek számának csökkentésére. A lakosság életkörülményeinek javítása végett 1980- ban meg kell építeni 82 000 lakást, 1300 általános iskolai tantermet, létre kellí'hoz- ni 4700 bölcsődei, 20 800 óvodai és 3500 gyógyintézeti helyet. 2 A beruházások volu- v ■ ménét az ideihez képest differenciáltan, összességében 4—5 százalékkal csökkenteni kell; .a szocialista szektorban beruházásokra 183—184 milliárd forint fordítható. Űj állami nagy- beruházás ■ nem kezdhető meg. Néhány alacsony készültségi fokon levő nagy- beruházás megvalósulásának ütemét lassítani kell. A célcsoportos beruházásokat a kórházak és az általános iskolai tantermek építésének kivételével — csökkenteni szükséges. A vállalatok és szövetkezetek beruházási forrásaikat elsősorban a folyamatban levő fejlesztések, rekonstrukciók gyorsítására és befejezésére használják fel. A vállalati beruházások állami támogatása csökkenjen. A berúházási hitel nagy részét a jól exportálható áruk termelésének bővítésére fordítsák. A beruházási célok megvalósítása következetes állami irányítást és fokozott ellenőrzést igényel. A készletgazdálkodás javítását szolgáló intézkedéseket következetesen végre kell hajtani.- Elengedhetetlen a vállalatok közötti együttműködés fejlesztése, anyag- és készlet- gazdálkodásuk korszerűsítése, a felesleges készletek leépítése. A Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesztésében mindenekelőtt a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának szervezetébe tartozó többi tagállammal folytatott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsönös teljesítésére, az áruforgalom bővítésére építünk. A rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel és a behozatal lényegében azonos mértékben', 5—6 százalékkal növekedjék. A nem rubel elszámolású külkereskedelemben továbbra is az egyensúlyi helyzet erőteljes javítása az alapvető feladat. Á fejlődő országokkal a jövőben is gyors ütemben szélesítjük gazdasági együttműködésünket. A gazdaságilag fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján tovább bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A külkereskedelmi tevékenységben a kivitel fokozásával egyidejűleg törekedni kell az áruösszetétel és a jövedelmezőség javítására, a piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodásra, a devizahozam növelésére. Az állami költségvetés ■ kiadásai és bevételei a népgazdasági terv előirányzataival összhangban alakuljanak. Az állami költség- vetésben a felhalmozásra fordított kiadások mérséklődjenek. A társadalmi közkiadások növekedése az eddiginél jobban igazodjék az ország gazdasági lehetőségeihez. A költségvetési gazdálkodásban is következetesen érvényesíteni kell a takarékosságot. A lakosság alapellátását biztosító egészség- ügyi, oktatási és szociális intézményekben a lehetőségek jobb kihasználásával is hozzá kell járulni az ellátás színvonalának megőrzéséhez. ££ A Központi Bizottság meggyőződése, -hogy az 1980. január 1-én bevezetésre kerülő gazdasági szabályozók következetes alkalma(Folytatás a 2. oldalon.)
