Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-08 / 287. szám

XXX. évf. 287. szám, 1979. december 8., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II gyár gondja a miénk is A Dienes brigádról, három tételben 3. oldaT 0 pedagógus személyisége nem pótolható Technika az iskolában 5. oldal KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1979. december 6-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1979. december 6-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első tit­kárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titká­rai, a Minisztertanács tagjai, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, valamint a köz­ponti napilapok főszerkesztői. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­gadta: - Havasi Ferenc elvtársnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv várható tel­jesítéséről szóló jelentést, s az 1980. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság át­tekintette a gazdasági épí­tőmunka időszerű kérdéseit. Megállapította, hogy népünk eredményesen dolgozik az 1979. évi népgazdasági terv feladatainak megoldásán. Nagyra értékelte a dolgozó* kollektívák kezdeményezését, a párt XII. kongresszusának és hazánk felszabadulása 35. évfordulójának tiszteletére indított és országossá vált szocialista munkaversenyt. 1979-ben a népgazdaság alapvetően a gazdaságpoli­tikai célokkal ' összhangban fejlődik. A gazdálkodás egyes feltételeinek a várt­nál kedvezőtlenebb alakulá­sa ellenére biztató eredmé­nyeket értünk el a népgaz­daság — ezen belül elsősort ban a külgazdaság —egyen­súlyi helyzetének javításá­ban. A gazdaságirányítás hatá- * rozottabbá. érdemibbé vált. A gazdálkodó szervezetek je­lentős része megértette a követelményeket, kezd al­kalmazkodni a szigorúbb feltételekhez. A népgazda­ság egyensúlyi helyzetének javítását segítette a belföldi felhasználás mérséklése. A szükségesnél és a lehetséges-, nél kisebb mértékben ja­vult a termelés hatékonysá­ga, versenyképessége és a termékszerkezet. Az 1979. évi népgazdasági terv eddigi teljesítéséről megállapítható: A nemzeti jövedelem — elsősorban a me­zőgazdasági terméskiesés, va­lamint az ipari termelés nö­vekedésének mérséklődése miatt — az előirányzott 3—4 százalék helyett várhatóan 1 —1,5 százalékkal nő. Ezért a belföldi felhasználást a tervezett 1 százalékkal szem­ben mintegy 4 százalékkal kellett csökkenteni. — Az ipari termelés az előirányzott 4 százaléknál lassabban, előreláthatóan 2,5 —-3 százalékkal nő. A ko­rábbinál jobban igazodik az értékesítési és beszerzési le­hetőségekhez, növekedése vállalatonként differenciál­tabb. A gazdaságos kivitelt bővítő és a belföldi igények­hez rugalmasan alkalmazko­dó vállalatok fokozzák . ter­melésüket. A munka terme­lékenységének növekedési üteme meghaladja a terme­lését. — Az építőipari termelés várhatóan a tervezett mér­tékben, mintegy 2 százalék­kal nő. Javul az építési igé­nyeknek és az építőipar tel­jesítőképességének az össz­hangja. A folyamatban levő beruházások kivitelezése meggyorsult. Növekedett a felújítási és karbantartási munkák aránya. — A mezőgazdaság terme­lése — a kedvezőtlen idő­járás miatt — kevesebb a tervezettnél, az 1978. évivel azonos lesz. A növényterme­lés 2—3 százalékkal csök­kent. Kenyérgabonából a tervezettnél jóval kevesebb. I. a kukoricából pedig valami­vel több termett. Az állatte­nyésztési ágazat mintegy 2 százalékkal termel többet. A zavartalan takarmányellátás érdekében az irányító szer­vek és az üzemek megfelelő intézkedéseket tettek. Az ál­latállomány növekedése, to­vábbá a vágóállatok, állati termékek termelése és fel­vásárlása meghaladja a ter­vezettet. — A közlekedési vállalatok kisebb fennakadásokkal ki­elégítik az áru- és személy­szállítási igényeket. A beruházások lénye­■ gében a terv szerint valósulnak meg. Az állami beruházások az előirányzat­nak megfelelően teljesülnek, a vállalati beruházások vi­szont mérséklődnek. Javult a készletgazdálkodás, a kész­letek növekedési üteme je­lentősen csökkent. A foglalkoztatottak ■ száma az iparban és az építőiparban csökkent, a közlekedésben és a keres­kedelemben nőtt, de összes­ségében nem változott. A munkaerő-gazdálkodásban kedvező változások bonta­koznak ki. Mind több válla­latnál intézkednek — a párt- és társadalmi szervek támo­gatásával — a munkaerő- gazdálkodás javítására. A Az életszínvonal a népgazdaság lehetősé­geivel. a gazdálkodás ered­ményességével összhangban alakult. Az 1979 júliusi ár- intézkedésekhez kapcsolódó jövedélemn öveléssel együtt az átlagos kereset 7,5—8 szá­zalékkal, a pénzbeli társa­dalmi juttatás 18 százalék­kal, az egy lakosra jutó jö­vedelem 9,5—10 százalék­kal nő. A fogyasztói árszín­vonal mintegy 9 százalékkal emelkedik. Mindezek hatá­sára a munkások és alkal­mazottak reálbére, a terme­lőszövetkezeti dolgozók reál­keresete országos átlag­ban 1—1,5 százalékkal csök­ken, az egy főre jutó reál- jövedelem pedig valamelyest meghaladja az 1978. évit. A lakosság fogyasztása 2 százalékkal nő. Az áruellá­tás alapvetően kiegyensúlyo­zott, bővül a kereskedelmi hálózat. Egyes iparcikkekből, építőanyagokból azonban hiány van. Az életkörülmények javí­tásához hozzájárul, hogy a tervnek megfelelően meg­épül 88—90 ezer lakás, el­készül 4800 bölcsődei, 22 ezer óvodai hely, 1160 általános iskolai tanterem és 1800 gyógyintézeti ágy létesül. Ja­vul a lakosság kulturális, egészségügyi, szociális ellá­tása. C Tovább bővültek ha- zánk nemzetközi gaz­dasági kapcsolatai. Erősödik együttműködésünk, fejlődnek termelési kapcsolataink a KGST-országokkal. elsősor­ban a Szovjetunióval. A ru­bel elszámolású kereskedel­mi forgalomban a kivitel a tervezettnél gyorsabban, 7— 8 százalékkal, a behozatal az előirányzottnál mérsékelteb­ben, 2 százalékkal nő. Ál­lamközi kötelezettségeinket teljesítjük. A külgazdasági egyensúly javításának követelményei­vel összhangban a nem ru­bel elszámolású kivitel az előirányzottnál dinamiku­sabban, 14 százalékkal bő­vül, a behozatal — a terv­nek megfelelően — mintegy 5 százalékkal csökken. Jelen­tős eredmény, hogy a kül­A Központi Bizottság szük­ségesnek tartja, hogy 1980- ban a népgazdasági terv fő célja a külgazdasági egyen­súlyi helyzet további javítá­sa. az elért ' életszínvonal megőrzése- legyen. Ennek érdekében erősíteni kell az 1979-ben kibontakozó kedve­ző tendenciákat. A további munka kulcskérdése a ter­melés differenciált fejleszté­se, az ésszerű takarékosság fokozása. A gazdasági mun­kában, az irányításban és a végrehajtásban a fő erő­feszítéseket a termelés haté­konyságának növelésére. a szükséges szerkezeti válto­zások meggyorsítására, a műszaki fejlesztésre, a nem­zetközi versenyképesség fo­Nemzeti jövedelem: Belföldi felhasználás: Ipari termelés: Országos építési—szerelési teljesítmény: Lakossági fogyasztás: <| A népgazdasági egyen- súly javításának alap­vető feltétele, hogy a termelés növekedése nagyobb haté­konysággal valósuljon meg. Az ésszerű anyag- és ener­giatakarékosság is segítse elő, hogy az anyagi ráfordí­tások a termelésnél lassab­ban emelkedjenek. A hatéko­nyan dolgozó vállalatok ter­melése továbbra is dinami­kusan növekedjék. Javítani kell a munkaerő-gazdálko­dást és biztosítani a gazda­ságos termeléshez szükséges munkaerőt. — Az ipari termelés a hazai és a nemzetközi érté­kesítési lehetőségeknek és a hatékonysági követelmé­nyeknek megfelelően diffe­renciáltan növekedjék. A versenyképes exportra, az import gazdaságos helyette­sítésére képes vállalatok termelése gyorsabban emel­kedjék. Az irányító szervek hatá rozötíábban követeljék meg az alacsony hatékony­ságú, gazdaságtalan vállala­toktól a jövedelmező 'gaz­kereskedelmi áruforgalom egyenlege megközelíti a ter­vezettet. 0 A gazdasági szabályo- zók módosításának, a támogatások mérséklésének eredményeként kis mérték­ben nőtt a társadalmi tiszta- jövedelemnek az állami költ­ségvetésben központosított hányada. A költségvetési in­tézmények takarékosabban gazdálkodtak. A vállalati és intézményi gazdálkodásban az ésszerű takarékosságot szolgálják azok az év folya­mán hozott intézkedések, amelyek szabályozzák a kö­zületi személygépkocsik használatát, az irodaberen­dezések beszerzését, a kiad­ványok megjelentetését, a rendezvények szervezését, a belföldi és külföldi kikülde­téseket. II. kozására kell összpontosítani. Elengedhetetlen, hogy na­gyobb előrehaladást érjünk el a- gazdaságtalan tevékeny­ségek és veszteségforrások csökkentésében, megszünte­tésében. Fontos követelmény, hogy a belföldi felhasználás, a felhalmozás — elsősorban a beruházások . differenciált visszafogása útján — tovább mérséklődjék. A Központi Bizottság mindezek alapján egyetért azzal, hogy a Miniszterta­nács az 1980. évi népgazda­sági tervet az alábbi főbb előirányzatok szerint végle­gesítse, illetve az állami költségvetést az országgyű­lés elé terjessze: dálkodást, a termelési szer­kezet átalakítását. A felada­tok ütemes teljesítésével, a szerződéses fegyelem betar­tásával, a termelési koope­ráció erősítésével váljék tervszerűbbé a vállalatok együttműködése. — Az építőipari kapacitá­soknak és ^ fizetőképes ke­resletnek az összhangja ja­vuljon. Az építési munkák jobb szervezettsége révén is növekedjék a termelékeny­ség, javuljon a minőség, erősödjék a szerződéses fe­gyelem és a határidők be­tartása. Gyorsuljon meg a népgazdasági egyensúlyt javító beruházások kivitele­zése. — A mezőgazdasági ter­melés — a népgazdasági cé­lokkal összhangban —" iga­zodjék a belföldi kereslet­hez és a gazdaságos export- lehetőségeihez. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek hasz­nálják ki még jobban ter­melési adottságaikat. A nö­vénytermelés 10—11 száza­AZ 1980. ÉVI FŐBB ELŐIRÁNYZATOK AZ 1979. ÉV SZÁZALÉKÁBAN Mezőgazdasági termékek termelése: 105,0—105,5 A szocialista szektor beruházásai: 95,0—96,0 Egy lakosra jutó reáljövedelem: 100,0 101,0—101,5 103,0—103,5 99,0 103,5—104,0 97,0—97,5 lékkai emelkedjék. A tala­jok termőképességéhez iga­zodó műtrágyafelhasználás­sal, a szerves trágya foko­zott hasznosításával, a ma­gas hozamú fajták alkalma­zásával, gondos és szervezett munkával tovább kell növel­ni a terméseredményeket. Az állattenyésztés színvona­lának fenntartását jobb takarmányhasznosítással kell elérni. A mezőgazdasági üzemek fordítsanak nagyobb figyelmet a melléktermékek felhasználására a takarmá­nyozásban, javítsák a rét- és legelőgazdálkodást. Biz­tosítani kell a háztáji és kisegítő gazdaságok folya­matos takarmányellátását. — A közlekedés elégítse ki a népgazdaság igényeit. A vasúti áruszállítás az át­lagosnál gyorsabban bővül­jön. A közúti közlekedésben szüntessék meg az indoko­latlan üresjáratokat, jobban használják ki a közületi te­hergépkocsikat. O Az életszínvonal az-*■ elért eredményekre alapozva az ország gazdasági lehetőségeinek megfelelően alakul. Az életszínvonal megőrzésének elengedhetet­len feltétele, hogy a terme­lés hatékonysága fokozód­jék. A hérek ösztönözzenek a jobb munkára, szorosab­ban kapcsolódjanak a tel­jesítményekhez, a gazdálko­dó szervek eredményeihez. Az átlagot meghaladó bér- fejlesztésre csak ott lesz le­hetőség, ahol a munka ha­tékonysága, a létszám-gaz­dálkodás jelentősen javul. Az egy főre jutó reáljö­vedelem 1980-ban országos átlagban — az 1979. évihez viszonyítva — azonos szin­ten marad. Az 1979. évi jú­liusi ár- és jövedelemnövelő intézkedések 1980-ban is ér­vényesülő hatásán túl a a munkások és alkalmazot­tak átlagkeresete 4'5 száza­lékkal, a fogyasztói árszín­vonal — a központi árin­tézkedések és a piaci viszo­nyok alakulása következté­ben — 3,7 százalékkal emel­kedik. 1979. második felé­hez viszonyítva a reálbér, illetve a reálkereset orszá­gos átlagban — az átmeneti csökkenés után — 0,5 száza­lékkal növekszik. A terv a lakosság fogyasztá­sának 1—1,5%-os emelkedésé­vel számol, kiegyensúlyo­zott áruellátást, irányoz elő. Tovább kell bővíteni az ál­lami és szövetkezeti keres­kedelmi, valamint a szolgál­tató hálózatot. Az irányító szervek a termelő és keres­kedelmi vállalatok fordít­sanak különös gondot a meg­felelő árukínálatra, a hiány­cikkek számának csökkenté­sére. A lakosság életkörülmé­nyeinek javítása végett 1980- ban meg kell építeni 82 000 lakást, 1300 általános isko­lai tantermet, létre kellí'hoz- ni 4700 bölcsődei, 20 800 óvo­dai és 3500 gyógyintézeti he­lyet. 2 A beruházások volu- v ■ ménét az ideihez ké­pest differenciáltan, összes­ségében 4—5 százalékkal csökkenteni kell; .a szocialis­ta szektorban beruházások­ra 183—184 milliárd forint fordítható. Űj állami nagy- beruházás ■ nem kezdhető meg. Néhány alacsony ké­szültségi fokon levő nagy- beruházás megvalósulásá­nak ütemét lassítani kell. A célcsoportos beruházásokat a kórházak és az általános is­kolai tantermek építésének kivételével — csökkenteni szükséges. A vállalatok és szövetke­zetek beruházási forrásai­kat elsősorban a folyamat­ban levő fejlesztések, re­konstrukciók gyorsítására és befejezésére használják fel. A vállalati beruházások ál­lami támogatása csökken­jen. A berúházási hitel nagy részét a jól exportálható áruk termelésének bővítésé­re fordítsák. A beruházási célok meg­valósítása következetes álla­mi irányítást és fokozott el­lenőrzést igényel. A kész­letgazdálkodás javítását szol­gáló intézkedéseket követke­zetesen végre kell hajtani.- Elengedhetetlen a vállalatok közötti együttműködés fej­lesztése, anyag- és készlet- gazdálkodásuk korszerűsíté­se, a felesleges készletek le­építése. A Nemzetközi gazdasági kapcsolataink fejlesz­tésében mindenekelőtt a Szovjetunióval, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak szervezetébe tartozó többi tagállammal folyta­tott tervszerű gazdasági együttműködésre, a vállalt kötelezettségek kölcsönös tel­jesítésére, az áruforgalom bővítésére építünk. A rubel elszámolású áruforgalomban a kivitel és a behozatal lé­nyegében azonos mértékben', 5—6 százalékkal növeked­jék. A nem rubel elszámolású külkereskedelemben tovább­ra is az egyensúlyi helyzet erőteljes javítása az alapvető feladat. Á fejlődő országok­kal a jövőben is gyors ütem­ben szélesítjük gazdasági együttműködésünket. A gazdaságilag fejlett tőkés or­szágokkal a kölcsönös elő­nyök alapján tovább bővít­jük gazdasági kapcsolatain­kat. A külkereskedelmi tevé­kenységben a kivitel fokozá­sával egyidejűleg törekedni kell az áruösszetétel és a jövedelmezőség javítására, a piaci feltételekhez való ru­galmas alkalmazkodásra, a devizahozam növelésére. Az állami költségvetés ■ kiadásai és bevételei a népgazdasági terv előirány­zataival összhangban ala­kuljanak. Az állami költség- vetésben a felhalmozásra fordított kiadások mérsék­lődjenek. A társadalmi köz­kiadások növekedése az ed­diginél jobban igazodjék az ország gazdasági lehetőségei­hez. A költségvetési gazdál­kodásban is következetesen érvényesíteni kell a takaré­kosságot. A lakosság alap­ellátását biztosító egészség- ügyi, oktatási és szociális intézményekben a lehetősé­gek jobb kihasználásával is hozzá kell járulni az ellátás színvonalának megőrzéséhez. ££ A Központi Bizottság meggyőződése, -hogy az 1980. január 1-én bevezetés­re kerülő gazdasági szabá­lyozók következetes alkalma­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents