Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

1979. december 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A Somogy megyei Zala községben kibővítették és felújították Zichy Mihály szülőházát, amelyet már korábban múzeumnak rendeztek be. Az 1847-től 1906-ig - a haláláig — kisebb-nagyobb megszakításokkal a cári udvar festőjeként Oroszországban élő művész festményei, használati tárgyai mellett grúziai népművészeti és iparművészeti tárgyakat is kiállítottak. Képünkön: a Zichy-kastélyban berendezett grúz szoba Országos párbeszédre hívják az amatör - művészeket Hangverseny Bárdos Lajos műveiből A jövő év elején rendezik meg első ízben az amatőr néptáncegyüttesek, színját­szó csoportok és képzőmű­vész körök országos értekez­leteit. E tanácskozásokon lét­rehozzák a mozgalom kép­viselőit tömörítő társadalmi testületeket, az amatőr mű­vészeti ágak országos taná­csait is — tájékoztatta az MTI munkatársát Kormos Sándor, a Kulturális Minisz­térium főosztályvezetője. — Az amatőrmozgalom leg­jobbjai figyelnek egymás munkájára, ám a kiemelke­dő együttesek eszmecseréi is főként az előadásaikkal kap­csolatos vitákra korlátozód­nak. A „derékhad” jórészt elszigetelten dolgozik — mondotta. —• Pedig a sta­tisztikák több mint ezer színjátszó együttest tartanak számon, s közülük mind­össze 15—20-at jegyeznek az élvonalban. A művelődési otthonokon kívül számos társadalmi szervezet — a SZOT. a KISZ. az OKISZ. a SZÖVOSZ — támogátja a mozgalmat, saját együttese­iknek bemutatkozási lehető­séget^ teremtve, szakmai ér­tékelést biztosítva. E tevé­kenység azonban nem ter­jedhet túl az intézmények hatáskörén. Az eddiginél szé­lesebb társadalmi bázisra van szüksége a népművelési intézetnek is, szakmai-mód­szertani irányító munkája elvégzéséhez. Mindez idő­szerűvé tette, hogy országos párbeszédre hívjuk az ama­tőr művészeket, s állandó fórumot teremtsünk a moz­galom törekvéseinek össze­hangolására, sajátos érdekei­nek képviseletére. — Az ezekben a hetekben megrendezett megyei, illet­ve fővárosi előkészítő érte­kezletek után januárban és februárban kerül sor a há­rom művészeti ág képvise­lőinek országos tanácskozá­sára. — Az amatőr művészeti tanácsok megalakításától is azi várjuk, hogy közelebb kerülnek egymáshoz az or­szág távoli pontjain dolgozó együttesek, nemcsak az éven­ként rendezett fesztiválokon, találkozókon, hanem művé­szi színvonalukban, céljaik­ban. tevékenységük értéke­lésében. támogatásában is. A testületek munkájában egv- egv szakág művelőin kívül részt vesznek majd a fenn­tartó, irányító szervek szak­emberei is. A művészeti tanácsok fon­tos feladata lesz egyebek kö­zött az egyes szakágak kép­zési, továbbképzési rendsze­rének fejlesztése. Emellett részt vesznek az országos (rendezvények, fesztiválok megszervezésében, s javas­latot tehetnek az anyagi eszközök - felhasználására, pá- lyadíjak, elismerések odaíté­lésére is. “ Hűtőgép­fl jászberényi gyár Mun­______________J kés- és If­júsági Házában ünneplő kö­zönség köszöntötte — kórus­hangverseny keretében — a nyolcvanéves Bárdos Lajost. Ünnepelték a zeneszerzőt, a magyar zenetudomány egyik megalapozó mesterét, a kar­vezetőt. az énekesek barát­ját. a magyar zenei élet je­les tanítóját. B árdos Lajos zeneszerzői munkássága sokrétű: írt színpadi műveket és hangjá­tékokat ; hangszeres művei között a vonósnégyes épp­úgy megtalálható, mint szá­mos kisebb hegedű-, gordon­ka-, zongora- és orgonada­rab, de a legszebb hangszer­nek az emberi hangot vall­ja. Neve vokális művei ré­vén vált ismertté külföldön is. 1928-tól negyven éven át volt a Zeneművészeti Főis­kola tanára. Tantárgyai nagy részének anyagát maga dol­gozta ki, és elsőnek tanította Magyarországon. Számos pe­dagógiai tanulmányt jelente­tett meg, és a Bárdos-tanul­mányok sorozata még most is folyamatos. Ezek az írások a gyakorlat jegyében szület­nek. Pedagógusokhoz és karvezetőkhöz szól a mottó­szerű megfogalmazás: „Éle­tet az énekbe!” Az ének élet- telensége. lapossága. unal- massága különösen veszedel­mes. ha a gyermek leckét kap. nem» élményt. „Vesze­delmes, mert a gyermekkori első benyomások megmarad­nak az egész életre. A szá­raz hangdarálás végleg meg­foszthatja tanulóinkat a művészet megkedveltetésé- től, életüket megszépítő gaz­dagságától.” Tanulmányainak tiszta, egyszerű megfogalmazása, pontossága kórusműveire is jellemző. Mint kiváló kar­nagy, elismert énekkari szak­ember. sokat tett a magyar dalosmozgalom megújítá­sáért. a népzenén alapuló új művek elterjesztéséért. A megérdemelt pihenés évei­ben is járja az országot és tanít, nevel. Tanítását szen­vedély hatja át, és fiatalos energiával küzd a rossz be­idegződések ellen. A hibát azonnal szóvá teszi, de nem fukarkodik a dicsérettel sem. A hangversenyt a Székely Mihály Általános Iskola kisdoboskórusa nyitotta meg. Az énekkar az első két mű­ben tapasztalható elfogódott­ság feloldódása után hangu­latosan. tisztán szólaltatta meg az „Elszaladt a kemen­ce” és Bárdos—Vargha: Napfényes utakon című' kó­rusműveket. Boros Dezsőné meleg szeretettel dirigálta kis tanítványait. A Tanító­képző Főiskola gyakorlóis­kolájának úttörőkórusa Bár­dos—Jankovich: Munkadalá­val kezdte műsorát, majd három vidám dal követke­zett Bartók Béla gyűjtésé­ből, Bárdos feldolgozásában. A Csirke Béláné vezette énekkar a művek jellegét, hangulatát jól megérezve, felszabadult előadásban tol­mácsolta a dalokat. Az álta­lános iskolai kórusokat a Le­hel Vezér Gimnázium leány­kara követte Bakki Katalin karnagy vezényletével. Mű­sorukban Bárdos—Luk in: Jöjj és énekelj, valamint a Huszártánc szerepelt. A kompozíciókat karakterük­nek megfelelően, szépen in- tonálva szólaltatták meg. A Palotásy János szövetkezeti vegyeskar első számként a Cantemus-t mutatta be Husznay Mária karnagy ve­zetésével. Ezt követően a „Libera me” és a „Régi táncdal” hangzott fel Bakki Katalin vezényletével. A nagymúltú együttes feleme­lő élményt nyújtott az igé­nyes művek átélt. stílusos előadásával. A Tanítóképző Főiskola női kara Miklós Gyula tan­székvezető tanár vezényleté­vel kiemelkedő produkciót nyújtott. Bárdos—Sztankó: Liszt Ferenc és Bárdos—Ba­lassi: Darvaknak szól című műveit kidolgozottam szép, homogén hangzással mutat­ták be. Műsorukban utolsó­ként hangzott fel a „Berényi csokor” című népdalfeldol­gozás, melyet a szerző az énekkar részére komponált és ez volt bemutató előadá­sa. Lajos meg­köszönte Miklós Gyulának a mű megszólalta­tását. a kórusoknak és a kö­zönségnek pedig a meleg hangulatú ünneplést. Vége­zetül az összkar impozánsan szólaltatta meg Bárdos— Vargha: Láng és fény című kánonját. Az egyesített kóru­sokat Miklós Gyula vezé­nyelte. A közönség hossza­san vinnenelte a szerzőt és az együtteseket. Csák Jőzsefné Bárdos RÓMAI KORI EMLÉKEK SOPRONBAN Érdekes műemlékvédelmi munkálatok fejeződtek be ezekben a napokban Sopron középkori belvárosában. A rendezés során —lebontottak egy moziépületet, amely római kori emlékekre épült. Az emlékeket konzerválták és szabadtéri múzeumként láthatóvá tették a híres Borostyánkő út egv részével együtt. Az út itt vezetett át és a római birodalom legkeletibb tar­tományait kötötte össze a Földközi-tenger vidékével. A feltárási munkát folytatják, jelenleg a Városháza mögötti útszakasz helyre- állításán tnunkálkodnak| Kabáthozó Télapó V Az Uj Auróra ötödik könyve Békés megyei költők antológiája „A mért idő” címmel ti­zenkét Békés megyében élő, illetve Békés megyéből el­származott költő alkotásai­ból válogatott gyűjtemény jelent meg Békéscsabán, Schéner Mihály illusztrációi­val. A Versek Békésből al­címet viselő kötet az alko­tók, közöttük Kiss Anna, Si- monyi Imre és Pardi Anna — Békés megyéről szóló val­lomásait tartalmazzák. A kötet kiadója a városi ta­nács, gondozója pedig a me­gye irodalmi folyóirata az Űj Auróra, amely 1975 óta immár az ötödik könyvet nyújtja át az olvasóknak. Megnyílt a Dráva tájmúzeum Somogy legfiatalabb váro­sában. Barcson tegnap ünne­pélyesen felavatták a Drá­va tájmúzeumot. Az épület­ben a Dráva-menti táj nem­zetiségi hagyományainak megőrzésére sok értékes anyagot gyűjtöttek össze és tárnak a nyilvánosság elé: a németajkú Szülök község­ből származó festett paraszt­bútorokat. cserépedényeket, női és férfi népviseleti ru­hákat, a délszláv Lakócsán, Tótújfaluban és Potonyban még ma is használatos szö­vőszékeket, színes szőttesek­ből készült horvát népvise­leti ruhákat, régi halászati eszközöket. Két évvel ezelőtti jelentés akadt a kezembe a minap a Szakszervezetek megyei Tanácsánál. Arról adott hírt, hogy a szakszervezeti bizott­ságok zöme nyilvántartja és segíti a sokgyermekes csa­ládokat. Ebben a munká­ban hű segítőtársakra leltek nemcsak a gazdasági veze­tők, hanem a dolgozók, el­sősorban a szocialista bri­gádok körében. A Május 1. Ruhagyárban például a szo­cialista brigádok télikabáto­kat varrtak az átlagosnál népesebb családok kicsinyei­nek, a Gelka dolgozói pedig kommunista műszakból szár­mazó bevételükből háztartási gépeket, televíziót. rádiót vettek nekik. Ez a nagyon is emberi gesztus felkeltette figyelme­met és mélyebben is érdek­lődni kezdtem. Arra voltam kíváncsi, hogy valami hirte­len fellángolásról van-e szó, vagy többről, az emberi se­gítőkészség kiapadhatatlan forrásáról. Szívet melengető példákkal találkoztam. Nem­csak a szocialista brigádok alkalomszerű segítőkészségét tapasztaltam, hanem az üze­mek, a tanácsok, intézmé­nyek anyagiakban kifejezés­re jutó jóindulatának ezer­nyi jelével is találkoztam. Csupán kiragadott példa- ként említek néhányat. A Kőolajkutató Vállalat 1976 óta közel nyolcmillió forinttal segítette a taná­csok gyermekintézményeinek fejlesztését — elsősorban azért, hogy a többgyerme­kes családok gondjain eny­hítsen. a nagycsaládosok és a ayermeküket egyedül ne­velő nők részére ugyanezen idő alatt 222 ezer forint se­gélyt folyósított Mindemel­lett évente ötszáz gyermek üdültetését biztosítia síkfő- kiíti gyermeküdülőjében. A Volán 7. számú Vállalata az idén 147 ezer forint beisko­lázási segélyt nyújtott. A SZIM karcagi gyára a jövő év második felében óvodát ad át, hogy ezzel is enyhít­sen a nagycsaládosok qond- jain. Hangsúlyozom, hogy mind­ez csak kiragadott példa, hiszen — nyugtázzuk jóleső érzéssel — hosszan lehetne folytatni a sort. Tényeket, számokat szinte az élet min­den területéről idézhetnénk. Olyanokat például, hogy ta­valy előtt százharminc, ta­valy pedig kilencvenöt nagy- család részesült lakásépítési segélyben. Szólhatnánk a gyermekek után kollektív szerződésekben biztosított pótszabadságról, a többgyer­mekes . anyák mentesítéséről a túlórák, illetve az éjsza­kai műszak alól. a Tisza Ci­pőgyárban és máshol is a hagyományos ingyenes gye­reküdültetésről, a vállalati ösztöndíjakról, és így tovább — de minek szaporítsuk a szót. Végső soron az tűnik ki, hogy a közvélemény tisz­telettel és segítőkészséggel adózik a nagycsaládosoknak. A kisebb-nagyobb kollek­tívák által nyújtott segítség korántsem létkérdés ma már a legnépesebb család számá­ra sem. De ki tagadná, hogy iterhük nehezebb azokénál. akik csak egy gyermeket ne­velnek vagy egyet sem-. Az irántuk táplált jóindulatnak azonban nem a nagyobb kenyér miatt van jelentősé­ge. Sokkal inkább fontos az. hogy a népes családok gyer­mekeinek zavartalan felnö­vését, személyiségük harmo­nikus kibontakozását ké­pességeik kiteljesedését is elöseaíti a társadalom önzet­len támogatása. Simon Béla Ma este a Szigligeti Színházban Először Magyarországon: A láncra vert Übii E sztendőkkel ezelőtt a pécsi Nemzeti Színház Paál István rendezé­sében mutatta be Alfred Jarry Übü király című da­rabját. A fiatalon elhunyt, már kamaszként zseniális al­kotó Jarry, magyarországi „felfedezése” ma este újabb állomásához érkezik. A Szig­ligeti Színházban este hét órai kezdettel mutatják be Jarry 1899-ben írott rémbo­hózatát. A láncra vert Übü-t. A vaskos és vérfagyasztó hu­morban bővelkedő darabot Paál István rendezte, a díszletek Szlávik István, a jelmezek Vágó Nelly mun­kái. A főszereplőket s az elő­adás néhány pillanatát a főpróbán készült, képeinken mutatjuk be. Übü-papa immár fegyenc- ruhában: Fonyó István (jobbra) és a rangidős fegyenc: Benyovszky Béla A bíróság ítélkezik: balról jobbra: Czi- bulás Péter, Györgyfalvay Péter, Téri Sándor, lent: Varga Tamás Übü mamát - kettős szeri ;- ’ sban ­Győri Franciska is játssza. ' 'tefélő jelenete” Fonyó Istvánnal Fotó: ■ Zsolt Übü-mama Margittay Ági

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents