Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 286. szóm. 1979. december 7., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kulcskérdés a leszerelés Istmét üzenettel fordultak a szocialista országok a NATO tagállamaihoz: kése­delem nélkül kezdjenek tár­gyalásokat a közép-hatótá­volságú nukleáris rakéta- fegyverekről. A Varsói Szer­ződés tagállamai külügymi­niszteri bizottságának berli­ni tanácskozásáról kiadott közlemény megerősíti a szán­dékot: a szocialista közösség tárgyalásokat, a kölcsönös biztonság elvei alapján ka­tonai enyhülést, leszerelést akar Európában és az egész világon. Az üzenetben meg­nyilvánuló mély aggodalom oka az atlanti tömbnek az a szándéka, hogy fokozza a f fegyverkezési versenyt, új | pusztító eszközöket helyez- f zen el kontinensünkön. Az enyhülés bonyolult fo­lyamata immár több évre I tekinthet vissza,- s haszna | nyilvánvaló az egész világ [ számára. Jótékony hatását I bizonyította a Helsinkiben | megtartott európai biztonsá- 1 gi és együttműködési érte- í kéziét, s a tény, hogy a L világ országai az évtized E elején lépéseket tettek a katonai enyhülés irányába | is. Megindultak a szovjet— - amerikai tárgyalások a ha­dászati fegyverek korlátozá­sáról, Bécsben pedig a kö­zép-európai csapatok és fegy­verzetek csökkentéséről kezdtek megbeszéléseket a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai. A kezdeményezésekre, csakúgy, mint a bécsi tár- I gyalásokon tett kompromisz- I szumos szocialista javasla- l tokra mindezideig nem ér- I kezett pozitív válasz. A NATO 108 közép-ható- I távolságú Pershiftg—2 bal- I lisztikus rakéta és 464 szár- I nyasrakétának nevezett ha- j dászati robotrepülőgép rend,- I szerbe állítását tervezi azzal I az indokkal, hogy a korsze- I rű szovjet rakéták állítólag j fokozottan fenyegetik Nyu- I gat-Európát. Pedig közismert I tény, s ezt október 6-án Bér- I linben elmondott beszédé- ben Leonyid Brezsnyev is ] hangsúlyozta: a Szovjetunió I az utóbbi tíz évben nem nö- j velte közép-hatótávolságú j eszközeinek mennyiségét, sőt | még csökkentette is azok | pusztító erejét. A szovjet ál­lam vezetője ugyanekkor ja- 1 vasolta a NATO-országok- J nak: kezdjenek tárgyaláso- ] kát a rakéták kölcsönös kor- j látozásáról. A szovjet jószán- I dékot jelzi, hogy Moszkva j egyoldalú lépésként máris 1000 harckocsival és 20 ezer katonával csökkenti az NDK területén állomásozó csapa- | tait. Igaz, az atlanti országok is \ tárgyalásokat javasolnak — de csak a „pótfegyverkezés- .' ről” hozott döntés után! Ez { kísérlet arra, hogy az „erő j helyzetéből” tárgyaljanak. ] Pedig a Varsói Szerződés or- j szágaival már eddig is min- I den ehhez hasonló kísérlet I kudarcot, vallott. Á Varsói [ Szerződés tagállamainak ? külügyminiszterei éppen \ ezért nyomatékosan hangsa- ] lyozták: a rakétafegyverek | telepítéséről hozott döntés f „lerombolná a tárgyalások \ alapját”. Ezt az üzenetet tu­domásul kell venniük a NATO brüsszeli tanácsülése 1 résztvevőinek, be kell lát­niuk felelőssegük súlyát. „Az jj erőegyensúlyt' az európai földrészen nem a fegyveres erők növelésével, a fegy­verkezési hajsza további fo­kozásával lehet és kell fenn­tartani. hanem a katonai szembenállás csökkentésével, konkrét leszerelési — külö- 1 nősen nukleáris leszerelési i — intézkedésekkel” — álla- I pítja meg a berlini üzenet, Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. december 6-án Kádár Já­nosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogad­ta az 1979. évi népgazdasági terv végrehaj­tásáról készült jelentést és az 1980. évi nép- gazdasági terv és állami költségvetés irány­elveire vonatkozó javaslatot. Az ülésről közlemény jelenik meg. Befejezték tanácskozásukat a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei Erich Honecker fogadta az ülés résztvevőit Kiemelkedő fontosságú politikai okmányként értékelik Berlinben a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén szerdán elfogadott, csütörtökre vir­radóra nyilvánosságra hozott közleményt. Az állásfoglalás időszerűségét és súlyát sajátos módon jelz! az is, hogy a dokumentumot a hagyományos gyakorlattól eltérően már a tanácskozás első napján jóváhagyták, és azonnal közzé is tették. A berlini tanácskozásról készült első értékelések rá­mutatnak: a külügyminiszte­rek megbeszéléseinek kö­zéppontjában olyan nagy horderejű és halaszthatatlan feladatok állnak, mint a fegyverkezési hajsza megfé­kezése, az enyhülési folya­mat védelme és további fej­lődésének előmozdítása. Ezért körvonalazták újabb fontos kezdeményezéseket az államok közötti bizalom .erő­sítés éré, a katonai enyhülés kibontakoztatására, a lesze­relés ösztönzésére. Ezek a lépések teljes összhangban vannak a népek érdekeivel, és kifejezik vágyaikat; elő­segítik a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek érvényesülését. A ber­lini dokumentum híven tük­rözi a szocialista országok humanista célkitűzéseit. • A NATO válaszát sürgette az NDK lapjaiban tegnap megjelent nyilatkozatában Andrej Gromiko szovjet kül. kügyminiszter is, aki kilá­tástalan álláspontnak minő­sítette a NATO-nak azt a törekvését, hogy katonai fö­lényre tegyen szert a Var­sói Szerződés országaival szemben. „A szocialista országok nem engedhetik meg a NA­TO és a Varsói Szerződés ál­lamai között jelenleg fenn­álló katonai egyensúly meg­bomlását” — szögezte le Gro­miko és újból felhívta a fi­gyelmet arra, hogy új fegy­verkezési tervek elfogadása a Nyugat részéről „szétrombol­ná a közép-hatótávolságú nukleáris rakétafegyverekről folytatandó tárgyalások alap­ját”. „A Szovjetunió és szövet­ségesei álláspontja teljes mértékben világos. A mai helyzetből kiindulva azonna­li tárgyalások mellett va­gyunk; vagyis nem szabad elfogadni az említett NATO- határozatot. Minden félnek meglesz a joga és lehetősége arra, hogy a tárgyalóasztal­nál előterjessze minden ál­tala szükségesnek ítélt javas­latát”— mutatott rá a szov­jet politikus és hozzáfűzte: súlyos felelősség hárul azok­nak a NATO-országoknak a kormányaira, amelyek az "újabb fegyverkezésből adódó veszélyeknek teszik ki Euró­pát és a világot. „Most még nem késő, hogy ezt elkerül­jük, de nem szabad veszte­getni az időt” — jelentette ki Andrej Gromiko. A Pravda tegnapi számá­ban vezető helyen közli a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságá­nak berlini ülésén elfogadott közleményt. A lap még nem kommentálja a Varsói Szer­ződés tagjainak nagyjelentő­ségű új állásfoglalását. a rádió és a televízió azonban már első ismertetéseiben ki- emelte: a nyilatkozat újabb nagy horderejű kezdeménye­zést jelent Európa problé­máinak rendezésére Tegnap délelőtt befejező­dött a Varsói Szerződés tag- . államai külügyminiszteri bi­zottságának kétnapos berli­ni ülésszaka. Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke tegnap fogadta a Varsói Szerződés tagálla­mai külügyminiszteri bi­zottsága december 5—6-i ber­lini ülésének résztvevőit, köztük Púja Frigyes magyar külügyminisztert. Az NDK-vezető a szocia­lista államok közössége ösz- szehangolt. békepolitikájához való fontos hozzájárulásként értékelte a külügyminiszteri tanácskozás eredményeit. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón a tagállamok külügyminiszterei nevében Andrej Gromiko, • a Szovjet­unió Kommunista Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter mon­dott köszönetét a berlini ta­nácskozás eredményes lebo­nyolításáért. A jászberényi Hűtőgépgyár jászboldogházi radiátorgyára az idén közel 1,2 millió négyzet- méter felületű radiátorelemet gyárt. Jövőre az elektrostatikus festősor és egy hegesztő célgép munkába állításával várhatóan tovább növekszik majd termelésük A divatkesztyűk mellett sportkesztyűket is készít a Pécsi Kesztyűgyár. A skandináv államok mellett az NSZK-ba, Franciaországba és Olaszországba is szállítanak. Összesen százhúszezer párat exportálnak az idén A jobb együttműködés érdekében Építőipari gazdasági társaság alakult t.i intézmény alakult tegnap délelőtt Szolno­kon: a megye építőipari szervezetei gazdasági társaságot hoztak létre közös problémáik meg­oldására. Az MSZMP KB határozatban, az MSZMP megyei bizottsá­ga pedig állásfoglalásban ítélte meg az építőipar mun­káját. A teljesítményét ál­landóan növelő építőipar összességében elmaradt az igényektől. Alacsony az együttműködés színvonala a vállalatok között, rosszul használják ki a gépeket, lassan halad a szerkezeti ele­mék egységesítése. Szükség­telen párhuzamos tevékeny­ségek alakultak ki, nem megfelelő k kivitelezés mi­nősége, egyenetlen az üte­mezés, így bizonytalanok a határidők is. Az irányító pártszervezetek célul tűzték ki. hogy a megyében jelent­kező építési feladatokat a megye építő szervezetei old­ják meg. és jelentősen meg kell javítani az együttmű­ködést is. A megye építési szerveze­teiben több mint húszezer ember három és fél milliárd forintnyi értéket termel évente. A hatékonyság né­hány százalékos javulása is jelentős értéket képvisel. Ezért hozták létre a több szervezetet érintő feladatok megoldására az új gazdasági társaságot. A társaság nem jogi sze­mély. mindössze ajánlásokat lesz szervezési, technológiai, ésszerűsítési intézkedések­re. Ezeket a tagvállalatok önállóan hajtják végre. A társaság lesz hivatott a je­lentkező építési igények és a meglevő kapacitások össze­hangolására. Hatékonyabbá kell tenniük a szállítást, gyorsított ütemben kell fej­leszteniük a szerelői tevé­kenységet. Az építők szak­mai felkészültségének javí­tására egységes oktatóbázist terveznek és tervbe vették az építőgépek egységesítését is. De foglalkoznak majd a tervezés követelményrend­szerének egyszerűsítésével, és a fenntartási munkák termelékenységének javításá­val is. E feladatok megoldására koordinációs irodát hoznak létre a tagok évi 700 ezer forintos költségvetéssel. A négy alkalmazott január 1-én kezdi meg munkáját. A leg­sürgősebb feladatuk Szolnok déli ipartelepén egy anyag­fogadó állomás és egy elem­raktár kialakítása. Áz úgy­nevezett transzportbeton-el­látás problémáit is nekik kell megoldaniuk. Terveik között szerepel a központo­sított habarcskeverés, a mélyépítési munkálatok kö­zös programozása és azösz- szehangolt, kulturált mun­kásszállítás megszervezése is. Ajánlást dolgoznak majd ki a karbantartási együtt­működésre. A társaságot az előkészítő bizottság és az Építésgazda­sági és Szervezési Intézet debreceni főosztálya hozta létre. Négy tervező, egy be­ruházó, nyolc építő, két szál­lító, két gépkereskedelmi, és két anyagellátó vállalatot, valamint nyolc építő szövet­kezetét tömörít, amelyek a költségeket arányosan vi­selik. A társaság működése nem korlátozódik a megyé­re. és a kisebb feladatokba csak az érdekelt szervezete­ket vonja be. K. I. Egymilliárd rubeles áruforgalom Aláírták a magyar—csehszlovák árucsereforgalmi jegyzőkönyvet A magyar—csehszlovák gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok 1979-ben is terv­szerűen fejlődtek: a forga­lom az év végére eléri az egymilliárd rubelt, ami mintegy 10 százalékkal ma­gasabb az elmúlt/ évinél. Mindez jó alapot biztosított a jövő évi árucsereforgalmi tárgyalásokhoz, amelyeknek jegyzőkönyvét csütörtökön Budapesten írta alá Vas Já­nos magyar és Premysl Strougál csehszlovák külke­reskedelmi miniszterhelyet­tes. A megállapodás 1980-ra 1 milliárd 42 millió rubel ösz­szegű forgalmat irányoz elő. Magyar kivitelezésben to- • vább folytatódik Csehszlová­kiában a diákszállók építése. A BKV villamosvágányágy panelek szállításával járul hozzá Prága közlekedési há­lózatának rekonstrukciójá­hoz. A magyar szennyvíz- tisztító berendezések szállí­tása pedig a környezetvé­delmi feladatok megoldását segítik Csehszlovákiában. Ugyanakkor csehszlovák ki­vitelezésben tovább épül a budapesti szemétégetőmű. A csehszlovák partnerek hoz­zájárulnak a magyar vasúti és városi közlekedés mo­dernizálásához is,

Next

/
Thumbnails
Contents