Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-06 / 285. szám
r XXX. évf. 285. sióm, 1979. december 6., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Berlinben megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. A képen a magyar küldöttség; Púja Frigyes külügyminiszter (Telefotó - KS) Tegnap -Berlinben megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában Petr Mladenov, a Bolgár Nép- köztársaság, Bohuslav Chnou- pek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Emil Wojtaszek. a Lengyel Nép- köztársaság, Oscar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gro- miko, a Szovjetunió külügyminisztere vesz részt. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága ülésének első napján közleményt fogadott el. amelyet lapunk második oldalán közlünk. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere — az értekezlet házigazdája — szerda este vacsorát ad,ott a berlini tanácskozás résztvevőinek tiszteletére. A szívélyes légkörű vacsorán Oskar . Fischer és Púja Frigyes mondott pohárköszöntőt. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága ma folytatja és befejezi munkáját. Fölösleges íróasztalok Általában a munkaerő- utánpótlás csökkent, nagyon sok helyen hiányoznak a szorgos kezek, ugyanakkor számos területen felduzzadt az adminisztráció — feleslegesén. Ezért született három évvel ezelőtt az ismert rendelet. Minden vállalatnak ki kellett tennie a stoptáblát az újonnan jelentkező adminisztratív munkaerő elé. Sőt, leépítések, átcsoportosítások. egyszóval, szigorú önvizsgálatok következtek. Minden vállalatnak érdeke, hogy jó szakemberei legyenek. Azokat jól meg is kell fizetni. A vezetők így gondolkodtak: ha több alacsony bérű munkavállalót alkalmaznak, akkor jobban meg lehet fizetni a képzettebb dolgozókat, több jut nekik a béralapból. Szükségük volt tehát a „bérmanökenekre”. Hogy Magyarországon a hetvenes évék elejére felduzzadt az adminisztráció. annak részben ez a pénzügyi manőver volt az oka. Napjainkban is növekszik az adminisztráció, ez a burjánzás világjelenség. Intézmények, irodák születnek, új feladatok megoldására. Mindegyik kitermeli a maga adminisztrációját. A futurológusok szerint a harmadik szektor, a szolgáltatás, hamarosan fölzárkózik az ipar mellé, és legalább olyan arányú lesz itt is a nemterrjnelők száma, mint a termelőké. Megszoktuk ■ a gépeket. Senki sem csodálkozik, ha a hírközléstől az ipar legkülönbözőbb és speciális területéig az okos automaták elfoglalják az ember helyét, kiszorítják őket az íróasztalok mögül. A nagyszerű eredmények fölötti ellágyu- lásunk azonban hamar méltatlankodásba csap át, ha látjuk, hiába jönnek a gépek. azért az emberek maradnak. Persze, valakinek irányítani kell az automatákat is, nyugtázhatja a kevésbé szkeptikus lelkületű honpolgár. Nyilvánvaló, szükség van kezelőszemélyzetre. De mekkora személyzetre? A hivataloknál, intézményeknél megjelenő ügyfélt leginkább az érdekli, ha van gép, és hozzá szép számú személyzet is, dolgát mielőbb elintézzék. Ha nem ez történik, bosszankodik. Mióta a ■ takarékpénztárak országosan áttértek az átutalási betétszámlák számítógépes feldolgozására, az ügyfelek többet panaszkodnak, mint korábban. A korábbi hagyományos ügykezeléshez képest később tudják meg, mennyi pénzük maradt még a múlt hónapról. Később kapják meg az elszámolást, mint régen, pedig szeretnék hamarabb tisztázni, mennyit kell befizetniük a bankba, hogy fi, következő havi számlákat kiegyenlítsék. Felvetődik a kérdés: a gépekkel van a baj? Aligha, de any- nyi biztos: az adminisztráció akadozik, nincs összehangolva a gépesítéssel. Egyszeri intézkedéssel nem lehet egy életre rendezni az adminisztráció egyszerűsítésének ügyét. Minden intézményben, üzemben a vezetőknek kellene tisztában lenniük azzal, hogy valóban kihasználják-e a racionalizálás lehetőségét, hogy tovább csökkenjen az aránytalanság a termelés és az adminisztráció munkaerő-létszáma között. Tanácskoznak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei Rlmaléiizem Fegyverneken A Debreceni Konzervgyárral közösen új melléküzemet, almalépréselőt hozott létre a fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A közös gazdaság építette meg csaknem egymillió forintos költséggel az üzemcsarnokot, a gyár szállította a hidraulikus csomagprést, a felhordó és válogató szalagot, a pépesítő berendezést és a 315 hektós előtároló tartályt. Két műszakban naponta 600 mázsa, a Vörös Csillag Tsz-ben termett, és a konzervgyár felvásárlási területéről Fegyvernekre szállított almából préselik ki a levet, amelyből nyugati exportra készítenek sűrítményt Debrecenben. Nagynyomású vízsugárral tisztítják a gyümölcsöt pépesités előtt (Balra) Közleményt adtak ki az ülésről Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését december 6-ra összehívták. A Politikai Bizottság az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásáról, valamint az 1980-as népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről készült előterjesztés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Dexion-Salgó elemekből emeletesre bővítették a raktárt polcrendszert a MÁV jászkiséri Építőgépjavító Üzemében- Így azonos alapterületen lényegesen megnőtt a raktározható alkatrészek mennyisége Együttműködés a svédekkel (Tudósítónktól) A magyar építőipari vállalatok 1976-ig svéd importból szerezték be 100—210 ezerforintos áron a Hallto-típusú nagyteljesítményű mobil betonacélvágó gépet. A törökszentmiklósi Gépgyártó és Javító Ipari Szövetkezet a műszaki-technológiai feltételek megteremtése után, 1977-ben szerződést kötött — a svéd Beréma kereskedelmi cég közvetítésével — a Weelu építőipari gépgyárral a betonacélvágó kooperációban való gyártásárá és hazai forgalmazására. Az eredeti dokumentáció alapján, a hidraulikus szerelvények és vágókések kivételével hazai anyagból, alkatrészekből gyártott gépekből még abban az évben ötvennégyet, 1978- ban hatvanat értékesített 160 ezer forintos termelői áron a szövetkezet. A kooperáció — megszüntetve a komplett gépek importját — jelentős dollár megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Az együttműködés bővítése során a szövetkezettől az idén a Beréma cég is megvásárolt 10 gépet, amelyeknek kifogástalan minősége (a termék 1978-ban a Kiváló Áruk Fóruma megkülönböztető jelét nyerte el) és a szállítási határidők betartása eredményeként 1980-ban már ötve- net exportál svéd piacra — a hazai igények kielégítése mellett. A kooperáló svéd gépgyár igazgatója, valamint a külföldi és hazai külkereskedelmi vállalatok képviselői hétfőn meglátogatták a szövetkezetei, megtekintették a gyártást és annak technológiai adottságait, áttekintették az együttműködés további bővítésének lehetőségeit. Mód nyílik például hidraulikus betonacélhajlító gépek kooperációs gyártására is. JVIeg- egyeztek abban is, hogy a Beréma cég még az idén vásárol hetet a szövetkezet saját konstrukciójú, különböző típusú betonkeverőiből, s ha a minőség megfelelőnek bizonyul, elvállalja a Gépgyártó Szövetkezet termékeinek nyugat-európai forgalmazását. N. A. Naponta 600 mázsa almát dolgoznak fel, a levet tartálykocsikban szállitja el a konzervgyár Kétszázhatvan atmoszféra nyomással sajtolja az almapépet a csomagprés az új üzemben, amely a téli hónapokban is hasznos elfoglaltságot biztosit (Lent) H. M. (Fotó^ Temesközy)
