Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-01 / 281. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 1. Mérgező halak Konzerváló tárolás A már betakarított, leszüretelt kertészeti terményekből naponta jelentős meny- nyiség kárba veszheti elsősorban a víztartalom csökkenése miatt, ami különösen nagy lehet a sok vizet tartalmazó zöldségféléknél és gyümölcsöknél. Növelik a veszteséget a kártékony élő szervezetek is, leggyakrabban a különféle rothasztó baktériumok és gombakór- okozók. Mindezek és a szedés után sem szünetelő, csak lelassuló, többnyire bomláshoz vezető élettani folyamatok nemcsak az általuk előidézett súlyveszteség miatt károsak, hanem azért is, mert rendszerint kedvezőtlenül befolyásolják a termés ízét, zamatét, állományát és hasznosanyag-össze- tételét. A veszteségek pedig leghatásosabban azzal csökkenthetők, ha mielőbb gondoskodunk a termény tárolásáról. A legegyszerűbb; akár ideiglenes szükségtárolókban is rendszerint sokkal kevesebb veszteség éri a terményeket, mint szabadon. Tárolásukkal tehát még akkor sem célszerű várni, ha a későbbiekben kerülhetnek majd a végleges tárolöhe- lyükre. Szükség esetén, különösen a vártnál sokkal nagyobb, rekordtermések idején még a hagyományos, egyszerű tárolási lehetőségekkel is élni kell. Ezek biztonságossága fokozható, ha műanyagfólia takaróval is kiegészülnek, ami fokozottan véd az átnedvesedéstől. A műanyagfólia-burkolat előnyét bizonyítja, hogy a priz- mázás után fedetlenül hagyott cukorrépában napi 0,02 százalék cukorveSzteség lehet. A műanyagfóliával kétharmad részéig fed.ett, felül szabadon hagyott, tehát jól levegőző, csak a fagyok beköszöntőkor leszalmázott cukorrépaprizmákban viszont felére csökken a cukorveszteség, és még a kisebb fagyokat is károsodás nélkül átvészelhetik. A tél végén, tavasszal haj tatáshoz használt műanyagfóliaburkola- tokkal a prizmákban felhalmozott terményt is meg lehet védeni a csapadék és a szél kedvezőtlen hatásai ellen, addig, amíg a nagyobb hidegek beállta előtt ki nem kerül alóluk a termény védettebb tárolóba, vagy már közvetlenül felhasználásra. A műanyagfóliáknál is nagyobbfokú hőszigetelőképessége, és az ezzel együtt járó hőtartó és egyben hő- ingadozást tompító hatása miatt lehet nagy szerepe a szükségtárolásoknál is a Te- maforg Textilhasznosító Vállalat Temizol elnevezésű, paplanra emlékeztető, körülbelül másfél cm vastag műanyagtermékének. A konzervgyárakban feldolgozásra váró és a már kész termékek, továbbá a prizmázott burgonya és esetleg más hasonló módon eltartható termények véd.ő borításán kívül, alkalmasnak ígérkezik a különféle egyszerű tárolóhelyek és tárolási módok esetében a hőszigetelés javítására. de még a faiskolai áruk 'kiszáradástól, túlhűtés- től védő takarására is. Kezelése könnyű, egyszerű, tekercs formába göngyölhető, kevésbé rongálódik a használat és tárolás során, mint a nád. szalma és más hagyományos takaróanyagok, és a súlya is sokkal kisebb ezeknél, még nedves állapotban is. Készítenek már műanyagból tároló vermeket is. Oldaluk kettős műanyaglemez, amelyek között faforgács vagy egyéb szigetelőanyag van. Földre állítva, ezekből prizma alakzatok állíthatók össze. Egyes országokban tárolás céljára gyártanak kettős falú műanyag-palástokat is. Ezek akár a begyűjtés helyén is rövid idő alatt felállíthatók, mert csak fel kell fújni őket levegővel. A „merevítő” levegő egyben kitűnő szigetelő réteg. Mindegyikük előnye a viszonylag gyors és egyszerű felállításon kívül. hogy használat után ösz- szehajthatók és kis helyen elférnek. A műanyagfóliák használhatóságával kapcsolatos vizsgálatok egyikénél henger alakú cellákban és fekvő silókban fekete polietilén palástokat helyezitek el, föléjük körülbelül 30 százalék nedvességtartalmú kukoricát töltöttek, majd, a fó- liapalástot légmentesen lezárták. Ezután szivattyúzással légritkítást végeztek és kéndioxidot vagy nitrogéngázt fújtak a palást alá. Az így tárolt kukoricaszemeknél csupán színváltozást és csíraképességcsökkenést tapasztaltak, egyébként, többek között takarmányozási szempontból nem károsodtak. Több országban használnak is már a gabonafélék és a kukorica tárolására rendszerint butiffóliából készült, duplafalú. felfújható műanyag’burkolatokat, még inkább hatalmas henger alakú műanyagzsákokat. Ezeket először felfújják levegővel, majd egyetlen nyílásrészükön át szállítószalaggal vagy pneumatikus terménybefúvóval feltöltik a tárolásra váró terménnyel. Feltöltés után a felesleges levegő kiszivattyúzásával érik el a légmentes zárást. A légmentesen zárt térben a terményeket károsító élő szervezetek elpusztulnak, tehát nemcsak az időjárás viszontagságaitól, hanem a kártékony szervezetektől is védett a termény. A légmentesen záródó légterű tárolókban — megfelelő szárítási lehetőség hiányában vagy az időjárás miatt, esetleg egyéb okokból — a kívánatosnál nagyobb nedvességtartalmú olajos magvak és más szemes termények tárolása is lehetséges, ugyanis, ha a légterükbe megfelelő arányban széndioxidot adagolnak, ez meggátolja a magvak romlását, valósággal konzerválja őket. A vetésre már nem kerülő, legfeljebb 22 százalék nedvesség-tartalmú szemestermények úgy is tárolhatók előzetes leszárítás nélkül, hogy 10 C-fok alatt tartják a tárolóterük hőmérsékletét, ami a vizsgálatok szerint a 10—20 naponként végzett, néhány. órán át tartó hideglevegő- befúvással elérhető. Mindezeken kívül hazai kutatók olyan önhordó-műanyag bordázat között műanyaghabbal kitöltött és külső-belső felén egyarátjt üvegszállal erősített elemekből álló — héjszerkezetet is kialakítottak, amelyből az eddig ismerteknél nemcsak sokkal gazdaságosabban, hanem gyorsabban is létesíthetők tárolóhelyek. Várhatóan ezek a megoldások is terjednek majd az előregyártott elemekből ugyancsak gyorsan összeszerelhető könnyűszerkezetes tárolók mellett. Az utóbbiak közül egyébként különösen a bárhol gyorsan felállítható, többnyire hengeralakú és felülről a töltésük, alulról az ürítésük gépesítésére lehetőséget nyújtó könnyűfém tárolótartályoknak lehet nagy jövőjük. Komiszár Lajos Már az ókorban is tudták. hogy egyes tengeri állatok érintése és fogyasztása közvetlen életveszélyt jelent az ember számára. A tudomány napjainkban több száz mérgező halfajt, medúzát, raját stb. ismer, amelyeknek mérge részben érintés. szúrás útján kerülhet be az emberi szervezetbe, másrészt bizonyos részei tartalmaznak sokszor nagy hatású mérgező anyagot, így fogyasztásuk okozhat halált az ember számára. Érdekes, hogy a toxikus tengeri állatok és növények több ezer éves megfigyelése ellenére az ember csak egy-két évtizede foglalkozik a tengerben található állati méreg gyógyszeripari felhasználásának gondolatával. A bőröndhalak családjába tartozik a trópusi vizekben honos totrodon. amelyet a japánok „fugu” néven emlegetnek. A fugu mája, belei és nemi szerve; igen erős mérget tartalmaznak. Az ember szerencsétlenségére húsa rendkívül ízletes. — A tetrodon mérgező szerveiből kinyert tetrodoxin igen erős méreg. Egy kilogramm kísér- letiállat-súlyra 8,5 mikro- gramm a halálos dózis. Bár h a tásmechan i zmusa még nem teljesen ismert, annyi azonban már bizonyos, hogy a tetrodoxin az idegeknek az izmokra gyakorolt funkcióját bénítja le. A tetrodon közeli rokona a hawai-i „pahu”. Húsa rendkívül ízletes, de ha nyersen fogyasztják el, azonnali halált okozhat. Amerikai kutatók egy akváriumban tartott pahunál megfigyelték, hogy az valamilyen anyagot bocsát ki magából, amelytől az akváriumban élő összes többi hal. végül maga a pahu is elpusztul. A pahu által kibocsátott méreg toxikus hatása a vörös vérsejtek megtámadásában nyilvánul meg. E mérgeket azonban az ember igyekszik céljai megvalósítására fordítani. — A tetrodoxint mint érzéstelenítő szert és a hisztéria gyógyításánál valamint egyéb gyógyítási célra lehetne a jövőben felhasználni. A pa- hutocin biológiai kutatásoknál lenne jól alkalmazható hasonló anyagok hatásmechanizmusának vizsgálatai során. Palánta, tápkockában Az elkészített tápkockákat a gép vetőszerkezete be is veti magvakkal Az utóbbi években világszerte terjed — a fűthető fóliasátrakkal együtt — a tápkockás palántanevelés. Köny_ nyen belátható, hogy minél kevésbé érzik meg a növények a nevelésük helyéről a végleges helyükre való átültetésüket, annál előbb válhatnak hasznot hozó növényekké. Mivel átültetésnél a gyökereket érheti a legtöbb károsodás, különösen előnyösek az olyan előnevelési megoldások, amelyek lehetővé teszik a növény végleges helyére kerülését gyökérzete bolygatása nélkül. Legjobban bevált a préselt földkockában való palántanevelés. A különböző földfélékből a növények igénye szerint összeállított keverékeket kezdetben egyszerű, kézi működtetésű présekkel néhány centiméter nagyságú hasáb, henger, vagy egyéb alakzatba préselték. A közepükön bemélyített lyukba vetették el a magvakat. A tföldkockagyártás gépesítése sem váratott sokáig magára. Ma már dolgoznak azok a gépek, amelyek óránként több ezer földkockát készítenek. A gépből rendszerint szállítószalagra kerülő földkockákat az emberek a szalag mellett ülve vethetik, vagy ültethetik be, majd ládákba rakják és így helyezik el őket a továbbnevelésre alkalmas növényházba, növényágyakba. A legkorszerűbb tápkockagyártó gépek önjáróak; ezek földelőkészítő és felszedő-továbbító egységükkel a tápkocka készítéséhez alkalmasnak talált földfélék és másféle anyagok keverékét lazított és megnedvesített állapotban, a szükség szerinti ütemben juttatják be a formáló egység garatjába. A betáplált keverékből a beállítástól függően 3— lÖ'centiméteres élhosszúságú, hasáb alakú tápkockák lesznek óránként tízezerszámra. Pneumatikus vetőszerkezettel kiegészítve a gömbölyded vagy burkolóanyag bevonattal ilyenné tett magvak szemenként a tápkockába kerülnek, csupán az elkészült és esetleg már be is vetett tápkockákat kell kézzel levenni a szállítószalagról. Ezeknek a gépeknek sajátos lánctalpas járószerkezetük van, amelyet a többi egységeikhez hasonlóan hálózatról táplálható villanymotor hajt. Együttműködés, takarmanytérmesztésben A világélelmezés legégetőbb problémája a fehérjetermelés, ezen belül a húsellátás javítása. A világ népességének jelentős része a minimálisnál kevesebb fehérjéhez jut, de e probléma Európa több országában is fennáll. A szocialista országokban nagyon gyors az állattenyésztés fejlesztésének üteme. Az állattenyésztéshez azonban sok és egyre több takarmányra van szükség, tehát ahol gyorsan fejlődik az állattenyésztés, időnként — különösen a száraz, kevés csapadéké időszakokban — hiány mutatkozik takarmányfehérjéből. A hiányt pedig csak importból lehet fedezni, sajnos gyakran csak kemény valutáért. A megoldás kulcsa a takarmánynövények intenzívebb termesztése. Növelik egyrészt a szemestakarmányok termőterületét, illetve terméshozamát, másrészt szükség van a cukor- és konzervipar, valamint a növényi nyersanyagot feldolgozó élelmiszeripar melléktermékeinek a feldolgozására. A hal- és csontlisztet részben helyettesíti a takarmányélesztő. Csupán 300 000 tonna takarmányélesztőt jelent a hulladékok feldolgozása egyetlen országban — például Csehszlovákiában, ez pedig a KGST-tagországok teljes szükségletének egyhar- mada. A takarmányfehérje-probléma megoldására a KGST- országok együttműködési tervet dolgoztak ki. Bulgáriában és Magyarországon hatékony lucernafajtákat állítottak elő. Magyarország és az NDK évelő pázsitfüvet, az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország önjáró takarmánybegy űj tő-kombájnt fejlesztett ki, a Szovjetunió és Lengyel- ország azokat az aggregáto- kat tökéletesítette, amelyek a takarmányfüveket savanyítás után préselik. Az előirányzat szerint az elkövetkező két évben szovjet területen, Mo- zirszkban közösen építenek fel egy évi 300 000 tonna kapacitású üzemet takarmányélesztő gyártására. Bonyolult gazdasági számítások mutathatnák csak ki, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek, mintagazdaságok és gépkísérleti intézetek hosszú távú együttműködése, a közösen kifejlesztett gépek és eljárások milyen közvetlen és közvetett haszonnal járnak. A munkaerő gazdaságos fel- használása, nagy hozamú fajták, újszerű eljárások, gépesítés, a meglevő gépek és technológiák piaci hasznosítása mindenképpen sokmilliárdos bevételt jelent. Fenti képünkön: takarmánykombájn — közös fel- használásra. Milliókat jelent Melléktermék a mezőgazdaságnak A Magnezit Ipari Művek tiszavárkonyi kísérleti üzemében a fő termék, a mag- néziumoxid előállítása közben kalcium és magnéziumkarbonát tartalmú mellék - termék keletkezik. A gyár felépülése után évente mintegy 200 ezer tonna mész- iszap képződik, amely összetétele miatt nagyszerűen alkalmazható rossz termőké- pességű talajok javítására. Az üzem vezetői 1975-ben felkeresték a karcagi Talajjavító Kutató Intézetet és közös .munkába kezdtek a szer alkalmazhatóságának megállapítására. A tenyész- edény, kisparcéllás majd nagyüzemi kísérletek után tavaly a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja engedélyezte a mésziszap felhasználását. A 26 százalék kalciumot és 6,5 százalék magnéziumot tartalmazó szer alkalmazha- _ tó a mészben szegény, savanyú és egyben magnéziummal gyengén ellátott talajok javítására. Eredményesen használható többek között burgonya és cukorrépa kultúrákban valamint az almásokban. A növények a kezelések után erőteljesebben fejlődnek, sötétebb zöld színűek, a terméseredmények jelentősen növekednek, és a cukorrépa esetében az öntözés és a nagyadagú műtrágyázás a cukortartam csökkentését semlegesíti. Az almatermés minőségét javítja. A magnézium és kalcium hiánybetegségek — például az alma húsának bebamu- lása — alkalmazásával elkerülhető. A kutatások eredményei szerint a talajsavanyúság és a magnéziumhiány csökkentésére használható dolomit- őrleményekhez viszonyítva ez a szer a növények számára könnyebben felvehető formában tartalmazza. a magnéziumot. Hatékonysága a cukorgyári mésziszapéhoz hasonló, de magnézium tartalma miatt hatásosabb. A másik melléktermék a m agnéziu m kar bonát-tr ih i d - rát, műtrágyaként használható, mivel ötven százaléka magnéziumkarbonát., Mindkét anyag „hézagpótló”. — Magyarországon idáig nem volt ilyen hatású és hatékonyságú szer forgalomban. Alkalmazásával nyer a mezőgazdaság és az üzem is. Az egyre fokozódó műtrágyázás kellemetlen mellékhatása, hogy talajaink fokozatosan elsavanyodnak. — Mésziszappal ez megakadályozható. Másrészt a hatóanyagok nagy dózisa a tápelemek aránytalanságát idézik elő. és a relatív magnézium és kálciumhiány miatt betegségekre fogékony, rossz minőségű termést hozó növények fejlődnek. A gyár is jól jár. Az évi 200 ezer tonna mésziszap tárolása nem -kis feladat. A depók létesítésére 27 hektár termőföldet kellett volna megvásárolni. így ha az elszállítás folyamatos lesz, elegendő 13 hektár. Az üzem és a kutató intézet együttműködése két olyan szerrel bővítette a mezőgazdasági termelés arzenálját, amelyek alkalmazásával a termés- eredmények még tovább fokozhatok. — hv —
