Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-31 / 305. szám
1979. december 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 0 Központi Bizottság irányelvei a párt XII. kongresszusára széles körű érdeklődést váltottak ki megyénkben is.-------- A visszhangot úgy summázhatjuk, hogy az irányelvekből k özérthetően kicsendül: a párt jól ismeri és kendőzetlenül feltárja a hazai valóságot, annak nemzetközi összefüggéseit, és a társadalom aktivitására méltán számítva keresi az ország boldogulásának további útját. Az eddigi politika következetes folytatását abban a tudatban várják megyénk dolgozói, hogy az irányelvekben megfogalmazott célok elérése csak valamennyiőnk közreműködésével, hatékonyabb erőfeszítésével lehetséges. Az egyéneknek, a kisebb-nagyobb kollektíváknak ezért kell saját feladataikat országépítő céljaink jegyében felelősségteljes gonddal kimunkálni, megvalósításukon fáradozni. Ez a folyamat a kongresszusi irányelvek tanulmányozásával együtt már elkezdődött. Erre vallanak a válaszok, melyeket arra a kérdésre kaptunk: milyen gondolatokat keltettek a kongresszusi irányelvek? n KONGRESSZUSI IRÁNYELVEK w SZELLEMESEN Vélemények, tervek Kemecsi Imre: a kunmadarasi Kossuth Tsz elnöke: Kirajzolódtak helyi feladataink Az elmúlt hetekben szövetkezetünk tagjai megismerték a kongresszusi irányelveket, és azok alapján kirajzolódtak helyi feladataink. Elképzelésünk szerint egész gazdaságunkban a nyereségcentrikusságnák kell érvényesülnie a jövőben. Ezt a hozamok nagyobb ütemű növekedésével, a költségek csökkentésével vagy szinten tartásával akarjuk elérni. Fontos föladatunknak tartjuk 'azt is, hogy dolgozó tagjaink érdekeltségét fokozzuk. Arra törekszünk, hogy módosítsuk munlkadíia- zási rendszerünket, az időbérüket teljesítménybérekké váltsuk át. lehetőség szerint minden területen. Ahhoz, hogy ezt biztosítani tudjuk, jelenlegi ágazati irányítási rendszerünket tovább kívánjuk finomítani. Bevezetjük az önáliló elszámolási egységeket. Ezáltal az egyes ágazatokban differenciált nyereségrészesedést kívánunk biztosítani. Erősíteni akarjuk köz- gazdasági elemző tevékenységünket. Gazdaságtalan tevékenységünket részben már felszámolták. Ezután csak a jobban jövedelmező ágazatokat fejlesztjük. Növelni kívánjuk a vetésszerkezetünkön belül a kukorica és a napraforgó vetésterületét. Féladatként szabjuk a növénytermesztési szakemberek számára, hogy az állattenyésztés részére jó minőségű, nagv tömegű és olcsó takarmányt állítsanak elő. mert állattenyésztési ágazatainkban megfelelő nyereséget csak így tudunk biztosítani. Nagy tartalékot látunk a legelők i h as ználásb an. Mintegy 100 hektár intenzív legelőt kívánunk telepíteni a Jelenleg meglevő 650 hektár mellett. A tömegtakarmány-elilátásunkat a legelő- területre alapozzuk, és azt tervezzük, hogy a szántóföldi takarmánytermő területből felszabadítunk és így több árunövényi termelünk. Rendszeressé kívánjuk tenni a melléktermékek hasznosítását — például a cukorrépa- koronát és kukoricaszárat — takarmánynak. Célkitűzéseink között szerepel, hogy az V. ötéves terv időszakában elért legkiemelkedőbb terméseredményeinket stabilizáljuk, így például őszi búzából az 56—58 mázsát, kukoricából 80—83 mázsát. A kongresszusi irányelvek alapján szövetkezetünk előtt állté föladatok közüli csak néhányat említettem. Meggyőződésem, hogy pártalapszervezeteiník irányító, ellenőrző tevékenysége és gazdaságpolitikai, szervező munkája eredményéként termelőszövetkezeti tagságunk politikai érettsége, nagyüzemi méretekben való gondolkodása, a szocialista közösségbe vetett bizalma megfelelő és alkalmas arra. hogy a kongresszusi irányelvek alapján a népgazdasági, ' a csoport- és az egyéni érdekeket megfelelően összehangolja, és a feladatokat megvalósítsa. Bízom benne, hogy ehhez lesz energiánk és töretlen mu.n- •kakedvünk. Patkós István, a DATE mezőtúri főiskolai karának igazgatója: tok, hogy kellő hozzáértéssel, józansággal, politikai felelősséggel dolgozzanak a tőlünk kikerülő üzemmérnökök. A hallgatók leg jobbjainak párttaggá nevelését ezért is szorgalmazzuk. Az Ilyen szemléletet elsősorban oktatói állományunkban erősítjük, figyelembe véve, hogy az oktató-nevelő munkában a példamutatásnak igen nagy a jelentősége. Az oktatás méllett fontos munkaterületünk a tudományos kutatás. Ilyen irányú tevékenységünket azért ds erősítenünk kéH, mert a kongresszusi irányelvek szorgalmazzák: a termelés fejlesztésében nagyobb teret kapja nak a tudományos eredmények. Mi nem annyira alap-, inkább alkalmazott kutatással foglalkozunk. A termelő üzemekkel kialakított jó kapcsolat révén kívánjuk elérni, hogy a tudományos eredmények hasz nősüljanak a termelésben. A minőség javítása, az önköltségcsökkentés és néhány más feladat nálunk természetesen nem úgy jelentkezik, mint a gazdaságokban, de ezeket is figyelembe vesszük a hallgatók szemléletének formálásakor, és racionális gondolkozásra, hatékony munkára neveljük diákjainkat. És arra is. hogy merjenek rámutatni a hibákra, keressék megszüntetésük módját, mert csak így lesz kevesebb gondja az" országnak. Az irányelvek egészéről még annyit: az eredmények summázása is reális.' Az eredményeket csak az nem ismeri el, aki bekötött szemmel jár. Az ország lakossága ezért tekint optimizmussal a jövőbe. Ami pedig gondjainkat illeti: azt hiszem, mindenkinek le kell vonni azt a következtetést, hogy azok nem függetlenék az egyének és a kollektívák munkájától, ezért senki sem várhatja csupán másoktól megoldásukat. Kurucz Elekné, a Pannónia Szőrmegyár kunszentmártoni gyárának gépésznöje: Egyetértünk az irányelvekkel r/#. »V** tó a*Yi Racionális gondolkozásra nevelünk Tapasztalataim szerint a XII. kongresszus irányelveit nagy várakozás előzte meg. Gondosan tanulmányoztam én is az irányelveket. Közülük elsősorban a párt politikájának stabilitása hatott rám. ami a nemzetközi politikai és gazdasági helyzet ismeretében döntő fontosságú. Ügy vélem, a Központi Bizottság az irányelvekben szókimandóan. egyértelműen megfogalmazza, reálisan értékeli azokat a fő kérdéseket, mélyek nemzeti"' és belső helyzetünkből adódóan meghatározzák országunk sorsát. A kongresszusi irányelvek részleteiből kirajzolódnak saját munkaterületem fő feladatai is. akár az oktatást, akár a tudományos kutatómunkát tekintem. A párt ugyanis ;> korábbinál nagyobb áttekintéssel summázta az értelmiség helyét és szerepét a szocialista épilőmunkában. Ezt figyelembe véve alapos gonddal kell mérlegelnünk, hogy oktató-nevelő munkánkban hol vannak javítandó ponPártcsoport-értekezileten is megtárgyaltuk a Központi Bizottság kongresszusi Irányelveit. Igen nagy volt az aktivitás, szinte mindenki véleményt nyilvánított a párttagok közül — tolmácsolva párton kívüli munkatársai véleményét is. A mi pártcsoport-értekezletünkön elsősorban gazdasági témák szerepeltek. Érthető ez, hiszen üzemünk alig egy évtizedes múltra tekint vissza. A dolgozók létszáma ez idő alatt tizennégyről ezerre nőtt. Termékeink több mint ötven százaléka nyugati exportra kerül. Mi nem raktárra, hanem megrendelésre termelünk. Ezért kapott nagy hangsúlyt megbeszélésünkön a kommunisták példamutatása a munkában. Korántsem mindegy ugyanis, hogy termékeink zömét első-. másodvagy harmadosztályú áruként exportálhatjuk. Vevőkörünk megtartása miatt is fontos a minőség. A piac biztosításában sokat jelent, hogy termékeinknek mindössze 2—4 százaléka másod- vagy harmadosztályú — azok is jórészt anyaghibák miatt. Ilyen tényekre gondolva mondhatom: a mi üzemünkben mindenki száz százalékos teljesítményt nyújtva segíti a kongresszusi irányelvek valóra váltását, ha megteremtik hozzá a kellő föltételeket. Sajnos, ez nem minden esetben van így. Sokszor nincs anyag, máskor meg éjt nappá téve dolgozunk. A páítcsoport-értekezlet vitájából egyértelműen kicsendült: egyetértünk a kongresz- szusi irányelvekkel, és megvalósításukból kivesszük a részünket. Bokros László szolnoki festőművész: szetí szakköri mozgalom kiteljesedjék megyénkben. Már indítottunk szobrász-, festő-, alaprajz-, kerámia- és batikszakkört. A fiatalok mellett a felnőttekkel külön foglalkozunk. A képzőművészet iránt érdeklődőket kéthetenként fogadjuk a megyei művelődési központban, amely minden szükséges kelléket biztosít a foglalkozásokhoz. Korongokait, rézkarcnyomó gépet vásárolt példánk A szabad idő hasznos eltöltése mellett a szakköri foglalkozások elősegítik a művészeti nevelést, gyarapítják a tárlatok látogatóinak táborát. Ugyanezért a célért tartom jónak a szocialista brigádok műteremlátogatásait, a művészekkel kialakított tartós kapcsolatát. Vallom, hogy ez kiihat környezetükre, a brigádtagok családtagjaira, munkatársaira egyaránt. Az irányelveket tanulmányozva csak egyet lehet érteni azzal, hogy segíteni kell a mai életet tükröző alkotások születését — nem zárva ki a stíluskísérleteket, melyek pártos alapon a modern művészetet szolgálják. Persze, azon már lehet vitatkozni, hogy stílusban. tematikában ki mit tart realista alkotásnak —pa húsz évvel ezelőttit vagy a mait. A budapesti képzőművészeti kiállítások sokszínűsége mindenesetre, arra vall, hogy jó úton járunk. Szerintem a kongresszusi irányelvek nemcsak képzőművészeti vonatkozásban jelentik a jó út további folytatását. Zimóny Ferencné, a Féltőn Ruházati Vállalat kisújszállási gyárának pártalapszervezeti titkára: Legfontosabb a párttaggá nevelő munka Üzemünk még elég fiatalnak számít a megye gyárai, üzemei között, hiszen mindössze tíz esztendős múltra tekinthet vissza. Dolgozóink nagy többsége nő, akik a háztartást cserélték fel az üzemi munkával, a varrással. A pártalapszervezetnek tehát nagyon sok teendője volt és van ma is. Az üzem 520 dolgozója közül ötvenen vagyunk a párt tagjai. Tehát elsősorban a párttaggá nevelő munkát kell erősítenünk. Az elmúlt öt esztendőben 21 új taggal szaporodott az alapszervezetünk, ezek közül csak egy nem volt fizikai munkás, örvendetes, hogy a fiatalok is mozgolódnak, egyre többen keresnek meg. hogy párttagok szeretnének lenni. A felkészítésükre nagy gondot fordítunk. A KISZ-szervezettel karöltve ismertetjük meg őket a párt munkájával, szerepével, szervezeti felépítésével. Akik párttagnak jelentkeznek nálunk, először is a marxista középiskolát kell elvégezniük. Nagy gondot fordítunk a kádeomunkára. Példaként említem, hogy művezetőink 50 százaléka a fiatalok közül kerül ki. Igyekszünk jól felkészíteni és alkalmassá tenni őkel a vezetői posztok ellátására. A szakmunkásképzést sem hanyagoljuk el. A párt irányító szerepe nálunk jól érvényesül. Elértük, hogy dolgozóink bíznak bennünk, elismerik munkánkat, elfogadják, sőt kérdik« a segítségünket. Nem tudnám megszámolni, hogy hány, párton kívüli, munkásnő jön hozzám vagy az alapszervezet többi tagjához személyes kéréssel, tanácsért, segítségért. A pártalapszervezetnek jó a kapcsolata az üzemen belül a KISZ-szervezettel. A KlSZ-titkárumk pártvezetőségi tag, tehát közvetlenül is kap segítséget. Kölcsönösen segítjük egymást a szakszervezettel is. Nélkülük nehezen tudtuk volna dolgozóinkkal megismertetni az üzemi demokrácia adta lehetőségeket. Nem beszélve arról, hogy segítségükkel a dolgozók bátrabban felszólalnak egy-egy termelési értekezleten, őszintén véleményt nyilvánítanak, elmondják javaslataikat. Ügy érzem, a kongresszusi irányelvekben foglaltak megvalósítása a mi üzemünkben sem lesz gond, minden dolgozónk gyekszik, hogy a feladatokat maradéktalanul végrehajtsa. Túri Lószlóné, a jászdózsai közséqi tanács qazdálkodási főelőadója, a HNF községi titkára: hogy bővítsék, korszerűsítsék. De pénz hiányában szükség volt társadalmi munkára is. És a népfromtbizottság megszervezte. Nem kellett senkit noszogatni, hogy jöjjön. Több mint 200 szülő dolgozott szorgalmasan, de segítettek a környező üzemek szocialista brigádjai is. így összefogással a tanév kezdetére elkészült a jól. felszerelt 400 adagos konyha. Még mindig a társadalmi munkánál maradva: meghirdettük 1980-ra az „Egy napot az óvodáért” mozgalmat. Ennek a lényege: jelenleg 78 személyes az óvodánk, nem tudnak minden gyereket felvenni. Sok édesanya panaszkodik, hogy nem mehet munkába, mert gyermekét nem tudja elhelyezni. Tehát az óvoda bővítésre szorul. Az átalakítás után majd több mint 100 kisgyereket fogadhatnak. A bővítéshez szintén a lakosság segítségét kérjük. , Szabó Józsefné, a Hűtőgépgyár jászboldogházi gyárának szocialista brigádvezetöje: Bérezés, teljesítés után A hegesztőüzemben a darabolóknál dolgozom, mint anyagátvevő. A brigádom 17 tagú, háromszor nyertük el az aranykoszo- rús jelvényt. Nem öndicséret, de eddigi jó munkánk alapján megpályáztuk a kiváló brigád címet is. Bekapcsolódtunk a XII. párt- kongresszus tiszteletére meghirdetett munka- versenybe, s mindannyian vállaltuk. hogy plusz .10 ezer négyzetméter radiátort ledarabolunk. Amikor megjelentek, munkatársaimmal tö- viről-hegyire megbeszéltük az irányelveket. Bennünket, üzemi munkásakat leginkább az életszínvonal és az életkörülmények alakulása érdekelt. Leginkább arról volt szó — amit az irányelvekben is megfogalmaztak —, hogy a jövedelmekben még jobban fejeződjék ki az elvégzett munka hasznossága, minősége, mennyisége. Nálunk elég jól keresnek a munkások, de dolgoznak is éjjel-nappal. Most normarendezés volt a daraboló- ban. Eddig csoportnormában dolgoztunk, most viszont majd egyéniben. Tartanak tőle a munkásak, mert eddig megkeresték naponta a száz forintot, de hogyan lesz ezután. nem tudjuk. TudnidMiik az anyagmozgatással is a dairabölóknak kell foglalkozni. Ha beállítanának olyan embereket, akiknek csak az lenne a dolguk, hogy az anyagot hozzák-vigyék, a munkás meg. termelhetne, jobb lenne a helyzet. A termelékenység is gyorsabban növekedne így. Kozma Tibor, a BVM szolnoki gyárának igazgatója: II munkásság kulturális fejlődéséért A kongresszusi irányelvekből — gondoljunk például az ötnapos munkahét célul tűzésére — egyértelmű, hogy a jövőben több szabad idejük lesz a dolgozóknak. A szabad idő kulturált eltöltéséhez a közművelődés szakembereinek segítséget kell adniok. E céltól vezettetve — a megyei művelődési ház messzemenő segítségével — kollégáimmal együtt arra törekszem, hogy a képzőművéTársadalmi összefogással Amikor a kongresszusi irányelveket megkaptam, először is azokat a fejezeteket néztem át, amelyek a Hazafias Népfront munkáját. feladatait részletezik. Messzemenően egyetértek azzal, hogy hangsúlyozzák: elsőrendű igény a lakosság mozgósítása a helyi feladatok megoldására, a társadalmi munkaakciók szervezése. Nagyon szép példája ennek a legutóbbi közös munkánk. Már kicsinek bizonyult az általános iskola napközi otthonának konyhája. Megérett már arra, fl minőségre nagy gondot fordítunk Mást sem lehet 'hallaná az utóbbi hetekben, mint azt, hogy milyen nehéz gazdasági évnek nézünk elébe. Ezért kíváncsian és nagy várakozással vettem kezembe a Központi Bizottság irányelveit. A gazdasági építőmunka feladatait meghatározva első helyen foglalkoznak a termékszerkezet, a termelés, a minőség további fejlesztésével. Üzemünkben a termékszerkezet átalakításának utolsó fázisába jutottunk. Ennek során fejlett technológiát, a Span Deck termelési eljárást vezettük be több mint három éve. így a termelékenységünk is nagyabb lett minden évben. Természetesen a termelékenység további növeléséhez más is kell. Például a munkaerő jobb kihasználása, okosabb átcsoportosítása. Dolgozóink munlkakedvét illusztrálja néhány adat: az 1979-es év elején 407 millió forint termelési érték és 10 millió nyereség elérését terveztük. A munkaversenyben a munkások 460 millió forint termelési érték és 24 millió forint nyereség teljesítését vállalták. Év végén pedig arról tudtunk beszámolni. hogy termelési értékünk 490 millió forint, a nyereség pedig 31 millió. A termékeink minőségére nagy figyelmet fordítottunk eddig is. Sajnos a szállításnál több rongálódás történt, kiváltképp a különleges födémpanelnél. Szeretnénk ezt a problémát az új esztendőben megoldani. Ez 5 millió forint megtakarítását jelentené üzemünknek. Az irányelvek külön is felhívták a f igyelmet az anyaggal való' takarékosságira. A mi üzemünkben a cement és az alátétfa felhasználását kell csökkenteni. Az energiatakarékosságban jó eredményeket értünk él, a nyolc gyár közül a szolnoki áll az első helyen. Ügy érzem, hogy munikáskoliektívánk erejéhez mérten, legjobb tudása szerint munkálkodik majd azon, hogy a párt irányelveiben megfogalmazott feladatok valóra váljanak. Szekeres Edit, Simon Béla
