Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-30 / 304. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 30. Gyászhirek — Köszönetnyilvánítás Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férjem. édes­apám. fiunk. IFJ. VARGYAS GYULA 32 éves korában tragikus hir­telenséggel elhunyt. Temetése 1980. január 2-án 14.30 órakor lesz a Munkásőr úti temető ha­lottasházából. A gyászoló csa­lád, Szolnok. \ Mély megrendüléssel tudatjuk mindazokkal, akik szerették, illetve tisztelték, hogy drága férjem, édesapánk, nagyapánk, ID. BURJÁN LÁSZLÓ életének 74-ik évében türelem­mel viselt hosszú szenvedés után elhunyt. Hamvasztás utá­ni végső búcsúztatásáról külön értesítéssel leszünk. A gyászoló család. Szolnok. Fájdalommal tudatjuk, hogy édesapám, nagyapánk, KÁLLAI PÉTER 72. évében elhunyt. Temetése 1980. január 3-án 13.30 órakor lesz a Munkásőr úti temető ha­lottasházából. A gyászoló csa­lád, Szolnok. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett édesanyánk, nagymamánk. özv. kollár ferencné szül. Szabó Erzsébet 53 éves korában elhunyt. Teme­tése 1980. január 3-án H óra­kor lesz a Munkásőr úti teme­tő halottasházából. A gyászoló család. Szolnok. Mély fájdalommal tudatom, hogy szeretett édesanyám, ÖZV. KÖRMENDI LASZLÓNÉ 57 éves korában elhunyt. Teme­tése 1980. január 2-án 14 órakor lesz a karcagi temetőben. A gyászoló fia. Karcag. A gyászoló család, valamint a Megyei Tanács Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet vezetése és dolgozói mély fájdalommal tudatják, hogy dr. Németh János az urológiai osztály vezető fő­orvosa 1979. december 25-én el­hunyt. Temetéséről később tör­ténik intézkedés. Ezúton mondunk köszönetét a rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, az Állami Bizto­sító dolgozóinak, akik felejthe­tetlen édesanyánk, nagyma­mánk, dédnagymamánk, ÖZV. SÁGI FERENCNÉ szül. Józsa Julianna temetésén részvétükkkel és vi­rágaikkal mély gyászunkat eny­híteni igyekeztek. A gyászoló család, Szolnok. DOLGOZÓKAT ALKALMAZUNK A DOMOSZLÓI MATRAGYÖN- GYE MEZŐGAZDASÁGI TER­MELŐSZÖVETKEZET juhászokat keres felvételre. Juhászcsaládok előnyben. Levélcím: Mátra­gyöngye Tsz, Domoszló, Deák tér 12. 3263. Telefon: 10 és 16- os. (7492.) Konyhai dolgozó nőt éttermünk­ben alkalmazunk. Jelentkezés az üzletvezetőnél. Cím: Mátyás Pince, Kunszentmárton. (H. 3935.) A SZIGLIGETI SZÍNHÁZ szak­képzett fodrászt, öltöztetőt és takarítónőt azonnali belépéssel alkalmaz. Jelentkezés a műsza­ki vezetőnél 8—18 óra között. (7527.) Több hónapra szerződéssel gép­írónőt keresünk megegyezés szerint, jelentkezés ,9 órától, Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója, Szolnok, Kolozsvári u. 2. (7570.) A TÓSZEGI NAGYKÖZSÉGI KÖZÖS TANÁCS ELNÖKE pá­lyázatot hirdet könyvtárosi ál­lás betöltésére. Képesítési kö­vetelmény: közép, vagy felső­fokú főiskolai könyvtárszaki képzettség. Fizetés: a 4/1977. (VII. 26.) KM—MüM sz. rende­let szerint. Jelentkezés szemé­lyesen vagy írásban a tanács elnökénél. (7520.) Hirdetmény apróhirdetés INGATLAN KISMÉRETŰ másfél szobás OTP-s lakás készpénz + OTP át­vállalással, beköl­tözhetően eladó. Érdeklődni: Szol­nok, Cserép u. 5. (H. 3929.) GÉPJÁRMŰ 3 éves Trabant Spe­cial eladó. Érdek­lődni : Szolnok, Sas­halmi u. 16. 17 óra után. (H. 3932.) TRABANT motor, sebességváltó 30 ezer kilométerrel eladó. Szolnok, Csokonai u. 21. (7549.) EGYÉB BALATONBOGLÁ- RON, Velencei-tónál (Agárdon) és^. Ba- latonfüreden építen-r dő szövetkezeti üdü­lőrészek tagságát szervezi (Agárdon vállalatok, szövetke­zetek, intézmények részére is). 49. UMK Budapest 1123 Alko­tás u. 11. 351-165, 158-898. Kérjen tá­jékoztatót! (7278.) ÉDESAPÁNK mellé gondozót keresünk. Jelentkezés Szolnok, Csokonai u. 23. n. em. 7. 16.30 órától. (7569.) LAKÁSCSERE EGYSZOBÁS, össz­komfortos. földszinti lakást cserélnék rá­fizetéssel. 2 szoba összkomfortosért. Ajánlatokat „I. eme­let” jeligére a ki­adóba. (7535.) DEBRECENI. két­szobás, összkomfor­tos tanácsi lakáso­mat hasonló másfél szobás gyöngyösire vagy hatvanira cse­rélném. Térítést ké­rek. Kov/ cs János- né, Debrecen, Barna u. 11. I. 3. (7487.) A Szolnok megyei Tanács Hetényi Géza Kórházban 1980. január 1-től a vasár­napi látogatási idő de. 11—12 óráig, du. 15—17 óráig tarí. (7560.) Hirdessen a Néplapban Műkorcsolya csontból Előkerültek a szekrények rejtett pálcáiról a korcso­lyáik. Jóllehet, még csak a műjégpályák népesedtek be a sportág,kedvelőivel, de or­szágszerte türelmetlenül vár­ják a gyerekek az „igazi” hideget, hogy birtokukba vehessék a természetes jég­pályákat is. Vannak azon­ban olyan korcsolyák is, amelyek évről évre egész télen szekrényekben marad­nak. Igaz, ezek a szekrények diorámák, a korcsolyák pe­dig ritka sportemlékek. Néhány évvel ezelőtt ta­lálták az első darabokat az esztergomi Balassa Múzeum régészei a Labor Műszeripa­ri Művek területén végzett ásatásoknál. Most pedig az úgynevezett szentkirályi dű­lő régészeti feltárása gyara­pította újabb darabokkal a XIV. századi korcsolyák gyűjteményét. A szájhagyo­mányok alapján tudtak egy korcsolyakészítőről, aki az 1300-as évek végén a mai Esztergom akkor több hely­ségből álló Szentpálfalva ne­vű községében működött. A muzeológusok okleveles ira­tokkal bebizonyították a száj- hagyomány igazságát. A szentkirályi (a Szentpálfal- - vával szomszédos településen élt) kereszteslovagok egyik adásvételi szerződésén talál­koztak „Hench dicti korcho- lyas” mester nevével. A muzeológusok azt is megáld lapították, ihoigy a korcsolyák, amelyek formája nagyon, ha­sonlít a műkorcsolyáéhoz, marhialábszáircsontból ké­szültek. A jól csúszó „szer­számokat”, amelyekkel ha- von-jégen egyaránt közle­kedtek, szíjakkal erősítették fel a lábbelikre. „Szupercirkusz” bemutató a Fővárosi Nagycirkuszban A Fővárosi Nagycirkusz december végén „Szupercirkusz" címmeL mutatja be új műsorát Falazatok tartósítása Új magyar eljárás a népi műemlékek védelmére A világon elsőként a Bu­dapesti Műszaki Egyetem szakemberei dolgoztaik ki el­járást a népi műemlékek falazatának tartósítására. Vi­lágszerte számos kutatót fog­lalkoztatott évtizedek óta a kérdés: miiként lehetne a né­pi építészet értékeit, a több száz éves parasztházaikat, a vályog- vagy fafalú malmo­kat, hombárokat, ritka ipa­ri és mezőgazdasági épüle­teket megvédeni az enyészet­től. A választ dr. Zádor Mi­hály professzornak, a BME Építészettörténeti és Elméle­ti Intézet műemlékvédelmi tanszéke vezetőjének és munkatársainak. • sikerült megtalálniuk. A feladat megoldásához az Országos Műemléki Fel­ügyelőség megbízásából lát­tak hozzá. A megbízást azért kapták, mert koráb­ban már sikerrel birkóztak meg a kő- és téglaépületek felületvédelmével és a ta­lajnedvesség elleni védelmé­vel. Utólagos falszigetelést eljárásukat szabadalmaztat­ták, s azt ma már sikerrel alkalmazzák. Ennek lénye­ge: különleges, ugyancsak szabadalmaztatott műszerük­A PALOTÁSI ÁLLAMI GAZDASÁG FELVÉTELRE KERES növényvédő szak- vagy üzemmérnököt Feltétel: szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettség, 3 év szakmai gyakorlat. Fizetés: a 19 1977. MÉM-MüM számú rendelet alapján. Jelentkezés a gazdaság személyzeti vezetőjénél. Cim: Palotási Állami Gazdaság 5072 Besenyszög-Palotás. (H. 3937.) kel megmérik a nedvesedés fokát, majd lejtős furatokat fúrnak, s sziliiko-fób-anhidró nevű vegyi anyagot injek­tálnak a falba. Az anyag részben elpárologtatja a fal nedvességtartalmát, részben pedig megakadályozza a ta­lajnedvesség további felszi­várgását. A népi műemlékek tartó­sításánál is ebből az elvből indultak ki, de csakhamar rájöttek arra, hogy a koráb­binál lényegesen összetettebb problémával állnak szemben. A kő- és téglafalaiknál ugyan­is alapvető követelmény, hogy a falat teljes egészé­ben mentesítsék a talaj- nedvesiségtől, a vályog- és vertfalaknál azonban a tel­jes kiszárítás nyomán szét­porladna az épület. Minde­nekelőtt tehát meg kellett határozniuk a szükséges és optimális nedvességtartal­mat. További gondot jelentett, hogy a népi műemlékeknek rendszerint az alapzata is vályog- vagy vertfal, rovar­rágta, féregfúrta járatokkal, alagutakkal. Ezért olyan adalékanyagot is kevertek az injektálandó vegyi anyagba, amely távol tartja, elpusztít­ja a kártevőket. A Műegyetem szakemberei a népi műemlékek tartósítá­sára a szilikofób-anhidro eljárás megfelelően módosí­tott változatát használják, a falazatok felületvédelmével kombinálva. Az első kísérle­teket a Győr-Sopron me­gyei Táp egyik vertfalú épü­letén végezték el. Tapaszta­lataik a várakozásnak meg­felelően kedvezőek. A kö­vetkezőkben vályogtégla épü­leten is kipróbálják eljárá­sukat. Az új módszer a 24. órá­ban született meg. Jórészt még állnak ugyanis az év­százados és nagyon jellegze­tes balatonudvari porták, az őrségi, a göcseji, vagy az alföldi, kunsági vályog- és vertfalú épületek, a Fertő­vidéki fésűfogas elrendezésű árkádos, tornácos házak. Még állnak, azonban lassacs­kán abba .a koriba érnek, amikor megkezdődik — il­letve csak megkezdődne — pusztulásuk. Az új műegye­temi eljárás elterjedésével ugyanis remélhetőleg meg­akadályozható ez a folyamat. DG

Next

/
Thumbnails
Contents