Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

1979. december 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Diákok a téli szünidőben Gazdag programok a művelődési házakban A téli szünidő idén hosszúra nyúlik, december 22-től január 9-ig élvezhetik a vakációt az általános- és közép- iskolások. A művelődési házak éppen ezért gazdag prog­ramot állítottak össze a diákoknak, ezzel is segítve meg­növekedett szabad idejük eltöltését. A teljesség igénye nél­kül, most csupán néhány szünidei programra hívjuk fel a figyelmet Hogyan készül a mézes­kalács? Bizonyára kevés kis­diák tudna erre válaszolni, hisz legfeljebb vásári porté­kaként ismerik a mézeska­lácshuszárokat, tükrös szíve­ket, amelyekkel annak ide­jén nagyapáink gyakorta kedveskedtek szívük válasz­tottjának. Persze a mézeska­lács nagyon finom csemege is, és aki kíváncsi az ízére, megkóstolhatja, — miután megsütötte — Szolnokon a Megyei Művelődési és Ifjúsá­gi Központban december 22- én délután 3 órától. A mű­velődési központ egyébként csaknem minden napra tar­togat valami meglepetést a gyerekeknek. Rodolfó és a Muzsikás együttes is elláto­gat például Szolnokra, de lesz táncház, filmvetítés, elő­adás a karácsonyi népszoká­sokról, építőjáték-verseny és képzőművészeti foglalkozás, irodalmi délelőtt és könyv­ről, könyvért vetélkedő. Törökszentmiklóson is — a városi úttörőházzal közös szervezésben — sok érdekes program várja a diákokat. December 20-án már a va­káció öröméből ízelítőt adva rendezik meg a kisdobosok és úttörők fenyőünnepségét, ahol játékokkal, tánccal, szó­rakozással tölthetik az időt a gyerekek, akik karcagi páj- tásaikkal is találkozhatnak a szünidőben, ismerkedhetnek, beszélgethetnek, közös játék­kal tölthetik az időt. Az út­törőház és a művelődési köz­pont ajtaja egyébként a szünidő minden napján nyit­va áll kis- és nagydiákok előtt, akik bizonyára megta­lálják a kedvükre való idő­töltést. A mezőtúri művelődési központ január 6-án tiné­dzsereket várja, akik ezen a napon disco-zenére táncol­hatnak. Másnap a képzőmű­vészeti kör „nyitott ház” foglalkozása várja az érdek­lődő gyerekeket, ekkor a kollázstechnikával, január Sí­én pedig — ugyancsak ha­sonló jellegű foglalkozáson — a batikkészítéssel ismer­kedhetnek, de irodalmi vetél­kedőre, bábkészítésre is hív­ja a művelődési ház az isko­lásokat. Kisújszálláson a kis- filmkedvelők klubjának film­vetítései kínálnak hasznos időtöltést, ám itt is rendez­nek táncházat valamint be­mutatkozik a gyermekszín­játszó csoport és Kertész Lilla előadóművész gyerme­keknek szóló műsorának is tapsolhatnak a vakációzó diákok. Jászapátiban a művelődési ház, a gyermekkönyvtár, a mozi és a Vágó Pál helytör­téneti múzeum várja a gye­rekeket a szünidőben. Mese­filmek, sokféle játékos, ügyességi vetélkedő, hang­verseny és kiállítás, irodalmi és mesedálutánok közül vá­logathatnak a diákok. FtlM JEGYZET „MOZILÁZ” tört ki Ró­mában, amikor Alessandro Pracassd reklámozni kezdte — produceri minőségben — a Forrnia—1. bajnokairól készí­tett: filmjét. 50 km hosszúsá­gú film a földi sebesség bajnokairól, így hirdették a Sebességlázat, s a kíváncsi­ság „láza” heteken belül el­borította a Forma 1-es ver­senyek bűvöletében élő vilá­got. A fiaital producer bomba­üzletet csinált. Érti is a dol­gát. Gondoskodott róla, hogy forgatócsoportja ott legyen minden jelentősebb verse­nyen, minden szerencsétlen fúltam legtragikusabb pilla­nata is kitűnő technikával kerüljön celluloidszalagra, így is történt, látjuk az ago­nizáló versenyzők utolsó sóhaját, ott vagyunk min­den robbanásnál, minden itűzhalálnál a Sebességláz jóvoltából. Fnacassinak min­den sikerül, Fnacassi előtt megnyílnak a legtitkosabb, valójában borzalmat őrző archívumok, s Fracassinak van türelme — s pénze! — hogy csupán a film vágásá­ra egy évet áldozzon. A gyártó mindenre kiterjedő filgyelme révén p premier is látványosság, hiszen a római filmszínházban maga Niki Lauda is megnézheti saját kataszitrófáját, de mel­lette ott egy másik világhí­resség, Ronnie Peterson. „Bombasiker” a film, — elsősorban persze a gyártó­nak, Alessandro Fracassinak, aki káprázatos pénzt kere­sett a sebesség megszállott­jairól készült filmjével. Per­sze, a néző is „el van káp­ráztatva”, kapkodhatja a fe­jét, de amikor a borzadály és a tapsvihar végétért, s gondolkodik azon, hogy mit látott, már rájöhet Fracas- siék egy némely viselt dol­gára., főleg arra, hogy a filmnek a felszínes siker mögött nincs célja. Heroi- zálni akar, vagy elrettente­ni? Vagy egyszerűen a For­ma 1-es versenyek mesteri reklámfilmje a Sebességláz? Pontosabban: az akart len­ni? Mert tény, hogy egyet­len felvetésünkre sem fe­lel a film sem igennel, sem tagadóan. A botcsinálta riportemő szerepében Sydne Romét, a „világhírű” szex-sztárt lát­hatjuk. Elhisszük ahhoz kiváló adottságokkal rendel­kezik, hogy szexcsillag le­gyen, de riporternek kiáb­rándítóan csapnivaló. A film révén megadatott neki, hogy a világ legkülönbözőbb pont­jain neves embereket szó­laltasson meg, dehát ő nem tud arabusul, de beszél... ÜGY VÉLJÜK riporteri minőségében akkor számít­hatott volna nagyobb si­kerre, ha az eredeti szak­mája szerinti öltözékét vi­selte volna... Akkor talán lázba hozta volna nézőinket a Sebességláz, de így csu­pán autóversenyek híradó- film-szintű történeté a film, amelyben a riporter butákat kérdez — így tehát marad a katasztrófákkal tűzdelt unalom. —ti— Mezőberényi szőttesek Hentz Lajos; mezőberényi szőttesek című munkáját adta közre Békéscsabán a megyei művelődési köz­pont. Békés megyében ez az első teljes monográfiája egyetlen település népi szö­vés- műveltségéről. A 18. században megtele­pedett mezőberényiek a kö­zel múltig foglalkoztak ken­der- és gyapjúszövéssel, s jelentős népi szövéskultúra alakult ki. A három nemze­tiség — a német, a szlovák és a magyar — megőrizte népművészeti nagyemányait, de a szőttesek díszítése a kölcsönhatás érvényesülését is mutatja. A herényi szőt­tes majd kétszáz éven át keresett volt a dél-alföldi vásárokon. Napjainkra a né­pi szövés a rongyszőnyeg- készítésre korlátozódott, ám a nagyközség jelentős tex­tilipara — szövőgyára, sző­nyegszövője és szövetkezete — a gazdag múltra ala­pozódott. Mezőberényben ma több mint ezren dolgoz­nak a textilüzemekben. Harmincéves a tsz-mozgalom A szövetkezet múltjáról, jelenéről és a jövő évi cél­kitűzésekről brigádvetélke­dőn adott számot tegnap a szajol-rákóczifalvai Rákóczi Tsz 38 brigádjának csapata. A vetélkedőről valamennyi csapat a szervezők ajándé­kával térhetett haza. Az első helyezettek egynapos belföl­di útjának költségeit a ter­melőszövetkezet biztosítja. A második helyezettek 2400, a harmadik helyen végzők 1800 Ft-os pénzjutalmat kaptak. A község lakóinak egyötöde olvasója az öcsödi könyvtárnak. Az olvasni szerető öcsö- diek 18 ezer kötet közül válogathatnak Balassagyarmaton, a Szántó Kovács János Szakközépisko­lában évente mintegy hatvanon fejezik be tanulmányaikat. Az iskolában elsősorban a helyi kórház munkaerő-utánpót­lását nevelik Szilveszter éjiéi a színházban! Operettpremier, éjféli kabaré, mulatság reggelig Jó szórakozást, remek mulatságot ígér a szol­noki Szigligeti Színház szilveszteri programja, amely december 31-én este hét órakor, Ábra­hám Pál: Bál a Savoy- ban című operettjének bemutató előadásával kezdődik. A kacagtató, „habkönnyű” darab pre­mierje után a színház épülete egyetlen hatal­mas szórakoztató intéz­ménnyé alakul át: ki-ki kedve szerint táncolhat a cigányzenekar és a disc-jockey zenéjére, s válogathat a fölszolgált finom falatok között. Éj­féltájban a színház mű­vészei kabaréműsorral szórakoztatják a „nagy­érdeműt”. A „Szigligeti-szilvesz- ter”-re belépők váltha­tók a színház jegyirodá­jában — 200 forintért, amely tartalmazza a színházjegy, valamint a fogyasztandó ételek és italok árát. Százados elvtársnő! Jelentem... Életében legalább egyszer mindenki — a lakosság egyharmada pedig évenként — valamilyen ügy folytán találkozik a megyei rendőr-főkapitányságok igazgatás- rendészeti osztályainak dolgozóival, ök in­tézik többek között az alapvető személyi okmányok kiadását, a magyar állampol­gárok útlevélügyeit a külföldiek enge­délykérelmeit, a határsávbelépök kiadását. Akad népszerűtlenebb dolguk is: eljárnak a kisebb fokú jogellenességet elkövetők­kel: a közlekedési szabálysértőkkel, az enyhébb balesetet okozókkal, a nyilvános helyek rendjét megsértőkkel szemben. — Hogyan foglalná ösz- sze egy mondatban mun­kájuk lényegét? — Az emberi nyugalom, biztonság őrzése — eseten­ként annak megteremtése a feladatunk. Belső Andrásné dr. rendőr százados^ a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság igaz­gatás-rendészeti osztályának vezetője. Rokonszenves, csendes, nyugodt ember. Nemcsak velem. Három te­lefonhívás szakította meg beszélgetésünket — ügyfe­lekkel beszélt — akkor sem váltott át más hangnemre. — Egy rendőr századost — osztályvezetőként — másként képzeltem ... — Hogy nem pattogok, és nem nézek amolyan „min­dent tudok, rólad” szuggesz- tivitással az ügyfelekre, ez nem zárja ki, hogy ne le­gyek — önítéletem szerint — mindig és mindenkor szi­gorúan igazságos. Nem hat­nak meg a könnyek, a szín­lelt gyötrelmek, de feltétle­nül keresem a tények mö­gött az embert, mérlegelem a felszín mögötti jószándé­kot, kiszűröm a nagy foga­dalmak valódiságát. — Jó emberismerőnek, nagy tapasztalatú „dönt- nöknek” kell lennie. — Volt rá módom, hogy gyakorlatot szerezzek. 1955- töl vagyok a rendőrség ál­lományában, tizenkét évig gépíró voltam. Sok ezer em­ber sorsának személytelen hallgatója lehettem. Az em­ber nem tud, nem lehet kö­zömbös. Életem további vál­tozásait is ezeknek a tapasz­talatoknak köszönhetem. — Jogi doktor... hinném, hogy fennakadná­nak amiatt, hogy nő vagyok. Egyébként a rendőri mun­kának erre a területére — elismerten — alkalmasab­bak a nők. Túlnyomórészt a gyengébb nemből áll az igazgatás-rendészet előadó és ügyintéző gárdája. Precízeb­bek, aprólékosabbak va­gyunk? Lehet. Úgy tűnik,, itt hasznos ez a tipikus női tu­lajdonság. — Aktív politikai mun­kás is. — Húsz éve vagyok a párt, nyolc éve a BM megyei párt­végrehajtóbizottságának tag­ja. Szívesen vállalok meg­bízatásokat, tudásom szerint végrehajtom. — 1967-ben a városi-já­rási kapitányságon állam- igazgatási területre kerül­tem, közben — két gyerek mellett — levelezőn elvégez­tem az egyetemet. Négy év után lettem hivatásos rend­őr. Munkaterületem az első fokú szabálysértési határo­zatok elbírálása lett. Becslé­sem szerint több mint 10 ezer ügyet vizsgáltam ... — Nem túl népszerű munka! — El se’ hiszi, de mind­máig kapok ünnepi jókíván­ságokat jónéhány olyan ügy­felemtől, akik ellen ilyen vagy olyan szabálysértés miatt eljártam. Volt olyan személyes találkozásom is. amikor az ügyfél őszinte kö­szönetét mondott igazságér­zetemért. — Beosztottjai között vannak férfiak is. Milyen a viszonyuk? — Korrekt, emberi. Nem — Egy ünnepségen ki­tüntetéseket láttam egyen­ruháján. — Szám szerint öt van, a legkedvesebb a Haza Szol­gálatáért érdemérem arany és ezüst fokozata. — Családanya, feleség. Nem köznapi, hivatali rendben... — Ó, ez nem okozott so­ha gondot. A férjem rendőr alezredes, a lányom most ta­• nul a rendőrtiszti főiskolán. Egyedül a fiam „lóg ki” az egyenruhás táborból: ő ke- rámikus. Fűzzek hozzá kom­mentárt ...? Belsőné dr. rendőr száza­dos másfél hónapja vette át az igazgatás-rendészeti osz­tály vezetését. Célja, további tervei határozottak, mint amilyen a jelleme. Ember­ség. igazság — a biztonsá­gért. Mindannyiunk hétköz­napi nyugalmáért. T. Szűcs Etelka

Next

/
Thumbnails
Contents