Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 18. Budapesten, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum kiállításán: díszesen megtérített szállodai asztal a századforduló evőeszközeivel A híres pesti 100 Éves Étterem konyhafőnöke Hegymegi István mesterszakács L ehet-e elképzelni igazi meleg ünnepi hangu­latot terített asztal nélkül? Karácsony este, gyertyagyújtás után, amikor a család asztalhoz ül, a gesztenyével töltött pulyka, a diós és mákos kalács íny­csiklandozó illata — az ün­nep tartozéka. így vallanak a régi kony­hák híres szakácsai, akiket egykor „konyhamester”-ek- nek neveztek. Az elnevezés azonban pontatlan: igazi művészek ők, minden kor­ban a konyhai tudományok, a gasztronómia avatott mes­terei. Megbecsült foglalkozás volt a konyhamesterség: földet, jogi védettséget kap­tak a szakácsok, mint az ud­var bizalmi emberei. A leg­híresebb mesterek a Somogy megyei Kölkedről származ­tak. A falut több száz évig a szakácsdinasztiák szülő­helyeként tartották számon. A magyar konyha nehéz, zsíros húsai, a cubákjai a XIX. században szelídültek, finomodtak, könnyebben emészthetővé. A régi foga­dókat, betérő csárdákat fel­váltották a szállodák, ahol nagy előszeretettel alkal­maztak Olasz- és Francia- országban tanult szakácso­kat, akik mesterien ötvöz­ték az olasz és a francia gasztronómiai ízlést a ma­gyar konyhai hagyományok­kal, ezzel megalapozták vendéglátásunk világhírét. A szakácsok szakmai tár­sasága 1890-től rendszeresen összejött a pesti Régiposta utcai Stettner-féle kiskocs­mában, ahol egy jó pohár ital mellett kicserélték az ízes tapasztalatokat. A tár­saságot Jurkovics Ferenc, a Hungária Szálloda konyha­főnöke alapította, és tagjai közé tartoztak a korabeli híres pesti szállodák és ét­termek — az Angolkirály­né, a Vadászkürt, az István főherceg és a Magyar Ki­rály szakácsai. Mérföldkő volt a magyar konyhaművészet fejlődésé­ben idősebb Marchali József munkássága. Miután hosz- szú évtizedeket töltött Fran­ciaországban — III. Napó­leon konyhamestereként — hazatért és magával hozta a francia konyha ízköltemé­nyeinek titkait. Ezeket ösz- szehangolta, párosította a Híres konyhák, híres szakácsok 15.00 órakor a színházterem­ben: ÉNEKLŐ IFJÚSÁG cím­mel hangverseny Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző, Kiváló művész tiszteletére. Szolnokon, a Szobaszínházban lél nyolckor: A játszma vége. nyokon nőttek híressé a század 30-as, 40-es éveiben azok a magyar szakácsok, akiknek szakácskönyveit szívesen forgatjuk,, akiknek nevét jószerével az egész ország ismeri. Rákóczi Já­nos, Mózer István, Réber- ger Elek, Venesz József, Túrós Emil neve nemcsak a magyar vendéglátóiparban fogalom, a világon is csak­nem annyi tisztelőjük van, mint egykor híres futballis­táinknak ... S mi a helyzet ma? Hí­res-e még konyhánk, vagy megkopott a hírnév? Lontai Egon, a Magyar Szakács és Cukrász Szövet­ség elnöke szerint az ipar­szerű termelés, a tömegét­keztetés elterjedése ment a minőség rovására. Külföl­magyar hagyományokkal, ebből fejlődtek ki a szá­munkra oly kedves ízek; húsételek, sütemények, már­tások. Tanítványa, Palkovics Ede, 1904-ben Jurkovics ha­lála után, alakította meg a Magyar Szakácsok Körét, amely 40 évig híven szol­gálta a tisztes ipar hírnevét. A század elején megjelenő szaklapjuk korszerű gondo­latok hordozója volt. Re­cepteket közölt és külön diétás rovatot is vezetett: a gyomor- és cukorbetegek el­látásához adott ma is jól használható ötleteket. dön gyakran rendeznek ma­gyar heteket, hazai gasztro­nómiai napokat. Ezek sikere azt bizonyítja, hogy szereti a közönség ételeinket, kü­lönlegességeinket. Szívesen idézik fel a már megismert ízeket. A szakácsok nagy része a legmagasabb igé­nyeknek is megfelel, ha ren­delkezésére áll a megfelelő anyag, eszköz. Alapvető eb­ben a szakmában a tech­nológiai szabályok betartá­sa: a sütés-főzés, a párolás, a pirítás adja ételeink ízét, a jó fűszerezés pedig zama­tét. Hazánkban ma is sok-sok A magyar szakács szíve­sen látott vendég volt kül­földön. Párizs, London, New York szállodái, világhírű éttermei versengve szerződ­tették őket, és szerte a vi­lágon egymás után nyíltak meg a magyar éttermek. Ilyen szakmai hagyomá­helyen kiváló konyhát ve­zetnek. Vidéken talán erede­tibb, ízesebb az étel, mint a főváros egyes éttermei­ben. Érdemes felsorolni né­hányat a legkiválóbb mai mesterek közül. Híres a Gel- lért Szálló konyhafőnöke: Novák Ferenc, az Intercon- tinentálé: Gullner Gyula, a Hiltoné: Lukács István, a Pannónia hidegkonyha ve­zetője; Csányi József. Ebbe a kategóriába tartozik a debreceni Arany Bika, a pécsi Sádor Szálló és sok más étterem is. Bermann István Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ Szolnok Vörös Csillag: A vas­álarcos férfi (II. helyáron). Ti­sza: A kétbalkezes és az öröm­lány (III. helyáron, 14), Tallinn: Nick Carter, a szuperdetektív (14, II. helyáron), Vegyiművek: Kadkinnről mindenki tud. Rep­tér: szünnap, Szandaszőlős Terv: Rosszemberek (16). Abádszalók Petőfi: Tigrisszelídítő nő, Jász­apáti Táncsics: Üldözés, Jász­berény Lehel: Ajándék ez a nap, Karcag Déryné: A jó, a rossz és a csúf I—II. (16, III. dupla helyáron), Kisújszállás Ady: Kenguru (14), Kunhegyes Szabadság: Vasprefektus (14), Kunmadaras Petőfi: Minden szer­dán (16), A reménység szele, Kunszentmárton Körös: Dráma a tengerparton (16), Mezőtúr Bé­ke: Piedóne Afrikában (III. helyáron), Dózsa: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. (14, II. dupla helyáron), Szabadság: Élő erők (14), Tiszafüred Tisza: In­diánkaland Ontarióban (ÍI. hely­áron, 14), Tószeg Petőfi: Mez­telen bosszú (16, II. helyáron), Törökszentmiklós: Fehér farka­sok, Kalandok Irka-Firkaor- szágban. Hunyadi: Szegények kapitánya, Túrkeve Vörös Csil­lag: Születésnap, A kacor ki­rály. RÁDIÓMŰSOR SZOLNOKI STÚDIÓ: 17.00: Hírek. — 17.05: A nagy­kőrösi Arany János Gimnázium SZÍNHÁZ MOZI Hz Élet és Tudomány huszonötödik kalendáriuma A szerencse-osztogató Esőben és szélben, hóban és fagyban rendületlenül ott áll a piachoz vezető út sar­kán, gurulós — ponyvával védett — Totó-Lottó árusí­tó kocsijával. A tözsgyöke- res törökszentmiklósiak már csak Lajos bácsinak szólít­ják, esetleg Váradi bá’-nak, a piacoló vidékieknek meg egyszerűen „öreg úr”, ha csön­des a forgalom, beszélgetni is meg-megállnak mellette, főként a totótippekről, az esélyekről. Ritkán dicsérik, inkább együtt szapulják a csapatokat a múlt heti meg­lepetések miatt. Persze, míg szó szót követ, az „öreg úr” kikészíti az „árut”, vissza­adja az aprópénzt, mert fej­ből tudja már, ki miből és mennyi szelvényt szokott vinni. Mostanában még egyre csak a borítékos sorsjegyet keresik, pedig már régen el­fogyott.- Örülök, hogy nálam ta­lálták meg a szerencséjüket! Fotó: T. Katona László — Mennyi sorsjegyet adott már el? — őszintén szólva, nehéz lenne kiszámolni, hiszen 1967 óta van ez a szerencse- játék, azóta mindig foglal­kozom vele. Azelőtt meg csak a totóval, lottóval, de több formában. _ ? E gy tucatnyi lapszámának megfelelő anyaggal — tehát félszáznyi cikkel meg az azokat kiegészítő képekkel, ábrákkal, grafikonokkal — megjelelt az Élet és Tudo­mány 1980. évi kalendáriu­ma. Jubileumi kiadvány ez, hiszen már huszonötödik al­kalommal adták közre, s kí­nálnak benne sok-sok ol­vasni valót a tudománynbp- szerűsítő cikkek kedvelői­nek. Mint mindig, ezúttal is az úgynevezett hónapkezdő cikkek egy témakörhöz kap­csolódó sorozata nyitja meg az összeállításokat. Ezek a moszkvai olimpia kapcsán a magyarok „aranyérmes” sportágait mutatják be, te­hát azokat, amelyekben ha­zánk sportolói eddig első helyezést szereztek. Megtudhatjuk, milyen lesz a moszkvai olimpia magyar készítésű hangrendszere, va­lamint azt, milyen is a le­geslegújabb sport: a repülés — izomerővel. Szintén az aktualitás je­gyében születtek meg azok az írások, amelyek valamely jelesebb személyre, ese­ményre emlékeztetnek, év­fordulójuk kapcsán, s ugyanúgy — legalábbis a szerkesztők szándékai sze­rint — érdeklődésre tarthat­nak számot azok az anya­gok, amelyekben a tudo­mány legújabb eredményei­vel ismerkedhet meg az ol­vasó. Ízelítőül csupán né­hány cím: Milyen lesz az is­kola az ezredfordulón? — Technika a bűnüldözésben — Lakásfűtés napenergiával — Szexuális zavarok és ke­zelések — A tápláló virág­por stb. Az említetteken kívül ter­mészetesen sok a kisebb anyag — rejtvény, kérdezz- felelek, Száz éve írták stb. — gazdagítja a majd négy­száz oldalas kötetet, amelyet 30 forintért lehet megvenni az újságárusoknál, illetőleg a könyvesboltokban. Aki csekken rendeli meg, az a Hírlapkiadó Terjesztési Fő­osztályához forduljon, címe: Budapest, 1959. — Több ezret eladtam be­lőle, de ötször annyi is el­ment volna, amikor híre kelt, hogy milyen nyeremé­nyeket húztak nálam — mondja, micisapkáját a fe­je búbjára tolva. — Nem fe­lejtettem el a napot: októ­ber 18-án járt erre egy fia­talember Tiszapüspökiből. Előbb csak kibicelt a többi­eknek, akik bontogatták a kisborítékot, aztán ő is vett, és tízezer forintot nyert. Mindjárt másnap egy pesti férfi, aki autóval ment to­vább a négyes főúton, kis időre megállt — és nem hiába! Annak húszezret rej­tett a kuperta. És még ak­kor délután kihúzott egy helybeli fiatal lány is ezer forintot... Örülök, hogy'ná­lam találták meg a szeren­cséjüket, és még az se ront­ja bennem ezt a jó érzést, hogy én nem nyertem. — A Lottóigazgatóság debreceni körzeti irodájának propaganda-gépkocsijával jártam a körzetet, mint nyugdíjas, mindenfelé árul­tam a szelvényeket, azután 1965 januárjától itt a török­szentmiklósi 241. számú to­tó-lottó szaküzletben voltam szelvényrendező. Az aktív szolgálatból most szeptem­ber 18-án léptem ki, azóta a városi fiók bizományosa vagyok. Megjegyzem, a fe­leségem már hosszú évek óta árulja a totót, a lottót, bizománybán a Nádasdy úti házunknál. Neki is segítet­tem. Sokan bejárnak hoz­zánk, ott töltik ki a szelvé­nyeket. Erről tud az OTP, ez nem „zug-totózó”! Itt a kocsinál, már ilyen zord idő­ben csak a piaci napokon vagyok kint, mert fázékony lettem. Hiába, eljárt felet­tem az idő ... — Hány éves? — A múlt században szü­lettem kérem, 1895-ben. — rónai — mai műsor kórusa énekel. — 17.15: Űttörő- híradó. Szerkesztő: László Már­ta. (Évvégi különkiadás.) — 17.31: Az év slágerei. I. — Köz­ben: Üzemi lapszemle. — 18.00: Alföldi krónika — Rock percek Glória Gaynor felvételeiből. — 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. KOSSUTH: 8.27: Az agresszivitás termé­szetrajza. — 9.44: Zenés képes­könyv. — 10.05: MR 10—14. — 10.35: Zenekari muzsika. —11.39: A sziget. Robert Merle regénye rádióra alkalmazva XVII. rész. — 12.35: Törvénykönyv. — 12.50: A Rádió Dalszínháza. — 14.22: Hangképek a VIII. Kecskeméti Népzenei Találkozóról. — 14.43: Mai román költők. — 15.10: Szalmás Piroska kórusművei­ből. — 15.30: Nyitnikék — Kis­iskolások műsora. — 16.05: Be­mutatjuk új Liszt-felvételein­ket. — 17.07: Fiatalok stúdiója. — 17.32: Táncházi muzsika. — 17.45: A Szabó család. — 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . — 19.15: Tudósítás bajnoki jégko­rongmérkőzésről. — 19.20: Min­denki zeneiskolája. — 20.12: Vál­ságok és teóriák. — 20.42: Üj lemezeinkből. — 21.16: Esti be­szélgetés. — 22.20: Világtörté­nelem dióhéjban. — 22.30: Né­metalföldi madrigálok. — 22.50: Meditáció. — 23.00: Smetana és Dvorzsák operáiból. — 0.10: Sztevanovity Zorán és Dusán táncdalaiból. PETŐFI: 8.05: Fúvósesztrád. — 8.20: Egy modell tündöklése és?. . . — 8.33: Társalgó. — 10.33: Zene­délelőtt. — 12.33: Melódiákok­tól. — 13.30: Éneklő Ifjúság. — 14.00: Kettőtől hatig. — 14.00: Operaslágerek. — 14.30: Hírek, körzeti időjárás. — 14.35: Tánc­zenei koktél. — 15.20: Könyv­ről könyvért. Irodalmi rejtvény­műsor tíz percben a kiskunha­lasi könyvesboltból. — 15.30: Mü- sorajánlat. — 15.37: örökzöld dallamok. — 16.30: Hírek. — 16.33: Csúcsforgalom — itt­hon és külföldön. — 18.00: Tip-top parádé. — 18.33: Be­szélni nehéz. — 18.45: Boross Lajos népi zenekara játszik. — 19.20: Athosz. Könyvismertető. — 19.30: Csak fiataloknak! — 20.33: Mindenki könyvtára. — 21.08: Az európai popzene csil­lagai. — 21.44: Daloló, muzsikáló tájak. — 22.24: Luxemburg grófja. Részletek Lehár Ferenc —Gábor Andor operettjéből. — 23.15: A tegnap slágereiből. 3. MŰSOR 8.08: Barokk mesterek művei­ből. — 10.08: Az Állami Orosz 8.00: Tévétorna. 8.05: Iskolatévé. 9.30: Óvodások filmműsora. 11.25: Kézilabdasuli. Egyéni és csapatvédekezés. 14.55: Iskolatévé. 16.25: Hírek. 16.30: A világ nagy hegyei. Olasz ismeretterjesztő rö­vidfilm : Az Andok. 1)7.10: Pályaválasztási műsor gyerekeknek. 17.25: Közművelődés közelről. 18.05: Kisfilmek az NDK-ról. 18.30: Gondolatok a holnapról. Pálfalvi Nándor dokumen- tumfilm-sorozata V/2. rész: A falu jövője. 19.00: Reklám. 19.10: Tévétorna 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Gyökerek. Magyarul beszé­lő amerikai tévéfilmsorozat XII/4. rész. 20.45: Megkérdezzük Dr. Ro- mány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi minisz­tert. 21.45: Színházi Album. 22.45: Tv-híradó 3. férfikar XVI. századi orosz egyházi dallamokat énekel. — 10.35: Dzsesszfelvételekből. — 11.05: Külpolitikai könyvespolc. — 11.20: Lortzing operáiból. — 12.09: A kamarazene kedvelőinek. — 13.55: Magyar Irodalmi Arc­képcsarnok. — 14.15: Zenekari muzsika. — 16.05: Desanka Mak- simovic szerb költő versei. — 16.20: Magyar művészek opera­felvételeiből. — 17.08: Sztra­vinszkij művek. — 18.00: Kap­csoljuk a 6-os stúdiót. A Pécsi Tanárképző Főiskola Vegyeska­rának hangversenye. — 19.05: Dzsesszfelvételekből. — 19.35: Kapcsoljuk az Erkel Színházat. A Magyar Állami Hangverseny- zenekar hangversenye. Közben. Kb.: — 20.25: Társadalom, kul­túra, etika. Kb.: — 21.20: Szop­ránáriák. — 21.41: Titkos ten­ger. Világirodalmi összeállítás. — 22.11: Napjaink zenéje. 2. MŰSOR: 20.00: Raffaella Cárrá műsora. Spanyol, zenés film. 21.05: Kamerával hetedhét orszá­gon át. Francia rövidfilm­sorozat: Lichtenstein. 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Reklám. 21.45: Lelkiismeret. Magyarul be­szélő, szovjet filmsorozat III/l. rész. BUKAREST: 16.05: Tanítás-nevelés. 16.30: Jégkorongmérkőzések: Csehszlovákia—Kanada és Szovj etunió—Svédország. 17.20: Pionír almanach. 17.40: Rajzfilm. 18.05: A mezőgazdaság dolgozói­nak. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Szocialista demokrácia. 19.50: Forradalmi és hazafias dalok. 20.00: Osztrovszkij drámája: „Férfiszépség”. 21.40: Tv-híradó V PROBRfim

Next

/
Thumbnails
Contents