Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-18 / 295. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. december 18. Kommentárunk OPEC-kérdőjelek Venezuelának, a világ egyik nagy olajtermelő országának fővárosában, Caracasban megkezdődött az OPEC konferenciája. A Kőolajexportáló Országok Szervezetének döntései — az utóbbi időben, sajnös, minden esetben áremelései — túlzás nélkül óriási mértékben befolyásolják az egész világgazdaság helyzetét. A mostani értekezlet mind politikailag, mind gazdaságilag rendkívül kényes időszakban ült össze. Politikailag azért, mert az árrobbanás az országok, nem utolsósorban a fejlődő országok egész sorában vezetett az elemi belső egyensúly veszélyes megbomlásához. Ráadásul a töltés világ két olyan vezető országa, mint az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság, választási év küszöbén áll. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az amerikai kormányzat egy gyorshadtest felállításával a katonai beavatkozást fontolgatja külföldi olajforrásai „védelme” érdekében. A világ, keserű tapasztalatok nyomán, illúziók nélkül tekintett a caracasi olajcsúcs elé. A tavalyi értekezlet — akkor Genf ben — „18 és 23,5 dollár között” szabta meg a hordónkénti (Ikb. 160 liter) olajárakat —, de hol van már a tavalyi hó? Ma a rotterdami és más szabad piacon 45(!) dollárt is megadnak egy hordóért... hogy milyen többletkiadásokról van szó, azt jól érzékelteti Guido Brunnernek. a Közös Piac egyik „energia-cézárjának” melankolikus nyilatkozata. Eszerint csak a Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek és a mostani konferenciának helyet adó Venezuela minap bejelentett (tehát Caracast mégelőző!) hordónként hatdolláros áremelése „húszmilliárd dolláros pótterhet” jelent az EGK-nak. Caracasban valószínűleg legalább e négy olaj ország áremelési döntése lesz az irányadó a kollektív- döntésnél, d,e például Irán hivatalosan bejelentette: 28,50 dollárt kér egy hordóért. A venezuelai fővárosban nagy viták várhatók, bonyolult gazdasági és politikai szempontok alapján. Ügy tűnik, az áremelés mértékén kívül a másik nagy kérdés a termelés csökkentésének aránya lesz. A felszínre hozott mennyiség csökkentésében szinte valamennyi tagállam egyetért — de nem azonos motívumok alapján. Ami közös a tagországok alapállásában: a jelenlegi inflációs ütem mellett jobb üzletnek tűnik a földben hagyni, mint „túlságosan nagy mértékben kitermelni” az olajat. Amiben viszont eltérnek az álláspontok; a tagállamok egy része politikailag is, gazdaságilag is, a nyugati hatalmak ellen szeretné „kihegyezni” a termelés csökkentését, más államok — elsősorban Szaúd-Arábia — pedig ellenzik ezt a koncepciót. A tőkés világgazdaság vezető hatalmai már Caracas előtt megpróbáltak bizonyos ellenlépéseket tenni a mennyiségi megszorításokkal szemben, beleértve néhány önként vállalt importhatárt. Nem nehéz megjósolni azonban, hogy — az OPEC-tagországok szándékaitól függetlenül, sőt sokszor azok ellenére — az újabb áremelés legnagyobb vesztesei a gazdaságilag gyenge, főleg a fejlődő államok lesznek. H. E. Az Egyesült Államokból Panama egyik szigetére érkezett az év elején megbuktatott iráni uralkodó. A képen Reza Pahlavi már Contadorán, egy kényelmesen berendezett villában pihen (Telefotó - KS) Khomeini: Irán nem fél a gazdasági szankcióktól Khomeini ajatollah vasárnap Qumban elhangzott, a forradalmi gárdistákhoz intézett beszédében kijelentette: országa nem fél az Egyesült Államok gazdasági szankcióitól, sőt esetleges katonai akcióitól sem. Beszédét :— amely első megnyilatkozása volt azóta, hogy a volt sah elhagyta az Egyesült Államokat — a te- heráni rádió ismertette. Khomeini megállapította: Carter elnök azért nem volt hajlandó kiadni a volt sahot Iránnak, mert attól tartott, hogy a Reza Pahlavi ellen folytatandó bírósági eljárás során fény derülne az Egyesült Államok Iránban elkövetett bűntetteire is. Az iráni forradalmi tanács hétfőn bejelentette, hogy az Iráni Iszlám Köztársaság első elnökét január 25-én fogják megválasztani, a parlamenti választások pedig február 15-én kezdődnek. Azt követően, hogy Carter elnök vasárnap viszonylagos derűlátással nyilatkozott az iráni fejleményekről. Washingtonban hétfőn ismét borúlátóbb hangot ütöttek meg. Nincs olyan értesülésük, hogy a megbuktatott sahnak az Egyesült Államokból történt távozása elősegíti a helyzet rendezését — mondotta a külügyminisztérium szóvivője. Hodding Certer szerint nem döntöttek még arról, hogy tegyenek-e, és ha igen, milyen további lépéseket az ügyben, a többi között az ENSZ- ben. A helyzetet a napi fejlemények tükrében mérlegelik, miután az szüntelenül változik. Thatcher Washingtonban érkezett MOSZKVA A Népek Barátsága Érdemrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége Hidas Antalt 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népei testvéri barátságának, együttműködésének fejlesztése érdekében kifejtett aktív társadalmi és irodalmi tevékenysége elismeréseként. Hidas Antal születésnapja alkalmából Moszkvában megjelent verseinek kötete. LISSZABON Minden incidens nélkül zajlott le vasárnap Portugáliában a helyhatósági választások. A választásra jogosult állampolgárok mintegy hetven százaléka adta le szavazatát hogy az 550 ezer jelöltből megválassza a 65 ezer helyi (városi és községi) tisztségviselőt. Az első részeredmények alapján úgy ítélhető meg, hogy helyi szinten is folytatódik a jobboldal megerősödése Portugáliában. LONDON Az ír köztársasági hadsereg (IRA) ideiglenes szárnya vasárnap két nagyerejű aknarobbantással és öt brit katona meggyilkolásával megkezdte karácsonyi terrorkampányát. Az IRA provói közölték, hogy többé nem kötnek titkos tűzszünetet a brit hatóságokkal karácsonyra, hanem szünet nélkül harcolnak a brit csapatok kivonásáért Ulsterből. Robert Mugabe és Joshua Nkomo, a Zimbabwe Hazafias Pront két társelnöke hétfőn Londonban kézjegyével látta el a rhodesiai tűz- szüneti megállapodást. A hírt a front szóvivője jelentette be, s azt is közölte, hogy a megállapodást szerdán írják alá. RÍJAD Carter elnök és Thatcher asszony a két kormány szoros együttműködését hangsúlyozta hétf őn a brit kormányfő ünnepélyes washingtoni fogadtatásakor. A londoni konzervatív kormány vezetője Iránról, Észak-Írországról, az energiaválságról, Afrikáról és az európai kérdésekről tárgyal az Egyesült Államokban a kormány és a pénzügyi körök vezetőivel. Carter elnök a két ország hagyományosan szoros együttműködését, „különleges kapcsolatát” állította előtérbe üdvözlő szavaiban. Nagy gondot fordított rá, hogy méltassa Thatcher asz- szony „bátorságát” kormányzásának első hét hónapjában. Közismert, hogy Cartert igen szívélyes, baráti viszony fűzte Callaghanhez. az előző brit miniszterelnökhöz. Az elnök elismerését fejezte ki amiatt, hogy a konzervatívok támogatták Washington európai nukleáris fegyverkezési terveit, s reményét fejezte ki, hogy eredményesek lesznek a hagyományos és a nukleáris fegyverzetek korlátozásáról folytatandó tárgyalások. Szaúd-Arábia 120 millió dolláros fegyvervásárlási szerződést kötött az Egyesült Államokkal — közölte szultán Ibn Abdul Aziz hadügyi és légügyi miniszter vasárnap közzétett sajtónyilatkozatban. Ríjad 6500 bombát és rakétát vásárol az ugyancsak az Egyesült Államokból származó F—5- ös vadászbombázók felfegyverzésére. Ezenkívül 6500 Sidewinder típusú levegőlevegő és 916 Maverick típusú levegő-föld rakéta megvétele is benne foglaltatik a szerződésbe. A hetvenes évek... Még néhány nap és véget érnek a hetvenes évek. Az 1970-től 1979-ig tartó tíz esztendő, amelyet magunk mögött hagyunk, bővelkedett világpolitikai jelentőségű eseményekben — gondoljunk csak a két SALT-egyezmény megkötésére, a vietnami háború befejezésére, a Közel-Keletre, az olajválságra vagy Helsinkire. Képeinkkel ennek a tíz esztendőnek a legfontosabb eseményeit kívánjuk felidézni. Görögországban is népmozgalom döntötte meg a fasiszta „ezredesek juntáját" annak 1974 júliusi ciprusi beavatkozása után. A kormányfő, az önkéntes száműzetésből hazatérő Karaman- lisz lett. Képünkön: Az új miniszterelnök (balra) Athén püspöke előtt leteszi a hivatali esküt Szovjet—japán pártközi tárgyalások Tegnap Moszkvában megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Kommunista Pár’fcja és a Japán Kommunista Párt küldöttsége között. A szovjet delegációt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a japán delegációt Mijamoto Kendzi, a Japán KP Központi Bizottsága Elnökségének elnöke vezeti. A szovjet delegáció tagjai között van Mihail Szuszlov, a Politikai Bizottság tagja és Borisz Ponomarjov, a PB póttagja, a KB titkárai, valamint a KB több más tagja. A japán küldöttség tagija többek között a Központi Bizottság Elnökségének két elnökhelyettese: Nisizava To- rnio és Ueda Koicsiro is. Mint a tárgyalásokról kiadott közlemény megállapítja. az eszmecsere során jgien sok olyan kérdést érintettek, amely kölcsönös érdeklődésre tart számot. Áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, az SZKP és a JKP kapcsolatait, a Szovjetunió és Japán kapcsolatainak 'távlatait. A meleg, elvtársi légkörben megtartott tárgyaláson megnyilvánult, hogy a két párt nézetei azonosak korunk nagy kérdéseinek megítélésében, a két küldöttség állást foglalt az SZKP és a JKP szoros együttműködése mellett a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Eurorakéták Továbbra is élénk a NATO-döntés visszhangja Az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták elhelyezése Nyugat-Európában egyedül az amerikai imperializmus és a katonai-ipari komplexum érdekeit szolgálja — hangoztatja a Portugál Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának hétfőn Lisszabonban közzétett nyilatkozata. A nyilatkozat bírálja a portugál kormányt is, mert támogatta a rakétaprogramot, pedig ez ellentétes a portugál alkotmánnyal, amely kimondja, hogy Portugália külpolitikájának az általános leszerelést, a katonai és politikai tömbök feloszlatását, a kollektív biztonsági rendszer létrehozását kell szolgálnia. A kormányon levő nyugatnémet szociáldemokraták körében fokozódik az elégedetlenség amiatt, hogy az NSZK aktív szerepet játszott a NATO fegyverkezési döntésének megszületésében. Miután a párt nyugat-berlini kongresszusán Schmidt kancellár lemondással fenyegetőzve a döntés jóváhagyására bírta a küldöttek mintegy hatvan százalékát, az utóbbi napokban ugrásszerűen megnőtt azoknak a száma, akik tiltakozásuk jeléül kiléptek az SPD-ből. A tagság megnyugtatására tett hétfőn magyarázkodó nyilatkozatot Egon Bahr a nyugatnémet szakszervezetek lapjában, a Welt Der Arbeitben. Bahr, a szociáldemokrata párt ügyvezetője feltűnést keltő érveléssel az Egyesült Államokra hárította át a felelősséget az új közép-hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos atlanti határozatért. „A döntés nem volt köny- nyű, itt is el kellett ismerniük a realitásokat. Mi ugyanis a tárgyalásokat erőltetjük, de az Egyesült Államoktól csak akkor kaphattunk ehhez hozzájárulást, ha a magunk részéről beleegyezünk a NATO-döntés katonai részének megvalósításába”. Bahr cikkében azt állítja, hogy az SPD-nek változatlanul célja: a tárgyalások eredményeképpen váljék feleslegessé a Pershing—2 és a cirkáló szárnyasrakéták nyugat-európai állomásoztatása 1983-ban. A szociáldemokrata vezető ezzel kapcsolatban elismeri, hogy az enyhülési politika továbblépésének alapfeltétele: az amerikai törvényhozás ratifikálja végre a SÄLT—II. megállapodást. * * * Enrico Berlinguer. az Olasz KP főtitkára Torinóban vasárnap elhangzott beszédében közölte. hogy pártja meghatározott feltételekkel hajlandó volna csatlakozni egy olyan kormánykoalícióhoz, amely a „demokratikus nemzeti egységpolitika” jegyében tevékenykedne. Berlinguer súlyosnak nevezte a NATO brüsszeli döntését az európai béke és enyhülés kilátásai szempontjából. Aggodalmának adott hangot annak lehetősége miatt, hogy rosszabbodik a kelet—nyugati viszony, a kapcsolat az Egyesült Államok és a Szovjetunió között a NATO rakétaprogramja miatt. Kockázatosnak ítélte a lépést Olaszország szempontjából is. Bírálta a Cosiga- kabinetet amiatt, hogy „lefeküdt” Washingtonnak és elszalasztottá a lehetőséget, hogy a fegyverkezés folytatása előtt a leszerelésről tárgyaljanak a Varsói Szerződés • államaival. 1974. áprilisában a „szegfűk forradalma" vetett véget Portugáliában a több évtizedes fasiszta uralom időszakának. A haladó katonai szervezetek és a .néptömegek megmozdulásának egyik fö oka az ország afrikai gyarmati háborúja volt Képünkön: lisszaboni fiatalok a Fegyveres Erők Mozgalmához csatlakozott egyik egység katonái
