Szolnok Megyei Néplap, 1979. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-13 / 291. szám
1979. december 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Új ABC-óruházat épít Tiszaugon a kunszentmártoni Áfész. A FORFA-elemekből készülő üzlet még ebben az évben megnyílik Egyszerűbb és korszerűbb Jövőre már mindent egy helyen Jászberényben is bevált az ügyfélszolgálati iroda Melyiket a sok közül? Pálya válasz s, tanácsadás al „Beváltak az áUamigazga- tálsi munka egyszerűsítését és korszerűsítését, a jogpropagandát szolgáló, hasznos kezdeményezések. Belső erőforrások feltárásával kedvező feltételeket teremtették az ügyfélszolgálati iroda, a központi leíró és iktató iroda létrehozásához. Eredményes volt az apparátus dolgozóinak a lakosság igényeihez, munka- és szabadidejéhez igazodó, jól összehangolt ügyfélszolgálati tevékenysége.” Jászberényben a városi tanács ügyrendi bizottsága fogalmazta meg így vizsgálatának tapasztalatait. A bizottság arra keresett választ, hogy a városi tanácsnál hogyan hajtották végre 'az ügyfélszolgálat fejlesztését. A városi tanács vb 1977- ben ügyfélszolgálati munkát szabályozó programot fogadott el. amelyben előírták, hogy ügymeneti vizsgálatokat kell tartani, ki kell szűrni az államigazgatási eljárásokból azokat az elemeket, amelyek felesleges megterheléseket rónak az állampolgárokra. és nehezítik az apparátus dolgozóinak ügyintézési tevékenységét. Munkacsoport alakult, A z öregember tapogatózva nyúlt az ajándék felé. Hiába operálták a szemét, csak sötétebb meg halványabb foltokat érzékel a világból. Körvonalakat lát, amelyek néha vibrálnak, cikáznak szeme előtt, de az is lelhet, hogy csak megfáradt idegei járják csúfondáros táncukat, attól olyan bizonytalan körülötte minden. A keze is remeg. Ahotgy előre nyújtja, érzi karjában a gyengeséget, a tompa zsibbadást. Sokat töprengett már azon, hogy miképp juthat az ember idáig. Olyan ez — gondolta — mint. ha erős tölgybe csap az isten haragja. Lehántja róla a kérget, derékba töri a törzsét, de a gyökér kapaszkodik még egy ideig, nem akar elszakadni a földtől. Pedig mi értelme már? A kiszáradt törzset még a vándor is elkerüli. Ha nem ad árnyékot, mire váló a fa, ha nem ad kenyeret, mire való az ember két keze? Lám az ő kezei is többnyire csak az ölében nyugszanak. Az öregaszamely a titkárság szervezési osztályával az élén irányította, koordinálta a vb által elfogadott program végrehajtását. Munkaerőátcsoportosításokkal megszüntették az ügyintézést akadályozó „leterheléseket.” „Beadvány! minta” gyűjtemény készült, a vaskos füzet tartalmazza .mindazokat az iratmintákat, amelyeket az apparátus különböző osztályain használnak. A „Beadványi minta” füzetet megkapták a vállalatok, az üzemek, a szövetkezetek és intézmények, a tanácstagok és a lakóbizottságok. Kibővítették az ügyfél- szolgálati irodát, szabályozták az ott dolgozók munkarendjét. A mindennap délelőtt—délután nyitva tartó irodában mintegy 30 féle ügyet intéznek el helyben és a lehetőségekhez képest azonnal. Az apparátusban az ügyviteli feladatokat ellátó dolgozók összevonásával kialakították a központi leíró és iktató irodát. Ez azt jelenti. hogy a különböző osztályokon megszűnt az iktatás és leírás, ezzel együtt a sok utánjárás, az ügyfelek egyik osztályról a másikra szony nyüzsgölődik körülötte, pedig már az is is- tápolásra szorulna. Hallja ő, ahogy ide-oda csoszog, nincs abban már semmi fürgeség. Tesz-vesz és zsörtölődik, de azt sem úgy, mint régen. Megfáradtán birkózik a házzal, a kerttel. Még az ételnek is rosszabb az íze, mióta az asszony megkeseredett, ö meg csak ül az ágy szélén bambán, napvilágtól elzárva. Ha kikívánkozik, szólni is gyáva, egyedül meg még a küszöbig sem érne el. Pedig már megpróbálta, de a foltok, amelyek kapaszkodóként hitegették, élugráltak előle. Csak forgott kétségbeesve a szoba közepén, amíg az öregasszony be nem jött, és vissza nem vezette az ágyhoz. Akkor is megszidta, ő meg elsírta magát, mint egy pendelyes gyerek. Azóta semmit nem kér, csak ül. és lesi áfáitokat, meg gondolkodik. De mire jók már az öregAz ügyfélszolgálati iroda bővítésére, a központi leíró és iktató iroda létrehozására a városi tanács a megyei tanács anyagi támogatásával együtt 700 ezer forintot költött. Az ügyintézés folyamatosságát, gyorsaságát segíti a leíró iroda gépesítése. Az ott dolgozó ügyintézők magnót, korszerű villanyírógépeket kaptak. A kérelmeket, határozatokat magnószalagra diktálják, és úgy adják át iktatásra, postázásra a társosztálynak. összegezve az ügyrendi bizottság vizsgálatának tapasztalatait : az ügyfélszolgálati munka korszerűsítését szolgáló, hasznos kezdeményezéseket megvalósították, az eddigi intézkedések — az elképzeléseknek megfelelően — beváltak. További kedvező feltételeket teremtenek majd azzal, hogy a jövő évben — miután felszabadul a tanácsház épületében levő három üzlethelyiség — kialakítják a „mindent egy helyen” nagy ügyfélszolgálati irodát. Addig is a legnagyobb „ügyfélforgalmú” osztályokat leköltöztetik a tanácsház földszintjére, közvetlenül az épület bejáratához. ember gondolatai? Nem születik azokból semmi, legfeljebb a lelket gyötri meg az emlékezés. Van úgy, hogy végiggondol ja az életét, máskor meg csak történetek jutnak az eszébe. Bezzeg, ha látna, kiülne a kapu elé, elsétálna a sarokig, meg vissza. Erezné a nap melegét, vagy télen lába alatt a friss hó ropogását. Lehet, hogy még messzebbre is elmenne, egészen a boltig, és megszólítaná az embereket. Megkérdezné tőlük, mit végeztek a munkában, talán még el is kísérné őket egy darabon. A kutyája is vele mehetne, nem búslakodna itt a küszöbön, ugrándozna a lába körül, ő meg csak mondaná neki, hogy nem mész hátra! Persze, nem lenne ő igazán mérges a kutyára, csak megtanítaná a tisztességre azt az állatot, hogy ne legyen olyan kajla! Mert nem szereti a kajlaLevél egy levélről A homoki kisegítő iskola és nevelőotthon dolgozóitól kaptunk levelet. „1979. december 2-án intézetünket egy idős, nyugdíjas házaspár kereste fel. Rövid tájékozódó beszélgetés után az id,ős házaspár az ügyeletes igazgató-helyettesnek 5 ezer forintot adott át azzal a kéréssel, hogy ezt, a saját kis jövedelmükből megtakarított összeget fordítsa az intézet a tanulók karácsonyi ajándékának kiegészítésére. Intézetünk kétszáz tanulója nevében szeretnénk köszö- netünket kifejezésre juttatni az adakozóknak.” • * * * Tudjuk az ajándékozó nevét, s azt is, a Járműjavító kerékkovácsa volt, amíg dolgozott. Mégsem adjuk közre, hiszen úgy gondoljuk, eljut hozzá, s kedves feleségéhez az intézet köszöneté anélkül is. Ügy gondoljuk ugyanis, hogy a hasonló ajándékozás nem ritka jelenség. Aki teheti, sok ismerős és ismeretlen emberen segít, ha értesül gondjáról. Hallottunk már rádióért kesergő öregasszonyról, aki egyszeribe rá- diókészülékJhalmozó lett ismerős-ismeretlen ajándékozók jóvoltából. Ismerünk olyan családot, ahová rendszeresen bekopogtat a postás, s ki tudja honnan, kis pénzsegélyt visz. A mostani eset, a szolnoki nyugdíjas házaspár 5 ezer forintos . karácsonyi ajándéka az egymáson . segítés, a közösségi gondolkodás szép példája. Legszívesebben levelet írnék a derék emberpárnak, s a kétszáz gyerek örömére apellálnék. Hogy mégse levél született, annak egy oka van csupán: egy címzett helyett kapja az a hatvan va- lahányezer, aki ma elolvassa az újságot. — sj — Rádiós egyezmény Közös magyarnyelvű irodalmi estek rendezése, a Kabaré Színház vendég- szereplése, szórakoztató műsorok és zenei felvételek cseréje szerepel abban a két évre szóló együttműködési tervben, amelyet a Magyar Rádió és az Újvidéki Rádió vezetői tegnap írtak álá a Magyar Rádió székházában. A dokumentum szerint a két rádió szórakoztató műsorainak szerkesztősége folytatja a humoros, szatirikus műsorszövegek cseréjét. A jövő év első felben közös ifjúsági magazinnal jelentkezik mindkét rádió. ságot, a kórházban sem szívlelte azt a cserfes ápolóleányt. akinek csak a szája járt, de egy pohár vizet nem adott neki, amikor cserepesedett a szája a láztól. Az öregasszony itatta meg látogatáskor. Bement megitatni, megetetni. A kis kannában hozta a húslevest, a kék lábaskában meg a húst. Jó asszony. Vasárnaponként megmosdatja, ráadja a tisztát, asztalhoz ülteti. Jó az asztal mellett ülni. biztonságos, embernek való állapot. Régebben naponta mellé ülhetett, a keze sem remegett, mikor a levest merte. A szeme meg rajta volt mindenen. Előtte nem lehetett turkálni az ételt, az arra volt, hogy erőt merítsen belőle az ember. Most meg csak nyomorult testét táplálja, erejét nem, ha gyomra követel. Napról napra éli saját pusztulását, s csak olykor, amikor az elmúlásra gondol, ül ki mosoly a szája szegletén. — Látom papa, örül az ajándéknak — hallja a fia hangját. — Meleg zokni. Két pár. Tiszta gyapjú. Tudja, karácsonyra... Török Erzsébet Ki tudja, hány meg hány szakma kelti fel a gyerekeik érdeklődését, mire elérkezik a pályaválasztás ideje, s valóban dönteni kell arról, hogy melyiket válasszák a sok közül? A kérdés ezekben a napokban sok nyolcadik osztályos diáknak okoz fejtörést, hiszen nem könnyű 14 évesen olykor életre szóló hivatást választani. Óriási jelentősége van tehát annak, hogy a diákok minden segítséget megkapjanak ahhoz, hogy az érdeklődésüknek, képességeiknek leginkább megfelelő szakmát, iskolatípust válasszák, hogy ne érje őket csalódás, kudarc a későbbiek folyamán sem. A pályaválasztásra legnagyobb hatással a szülők és a pedagógusok lehetnek, hiszen ők azok. akik legközelebb állnak a gyerekekhez, tisztában vannak adottságaikkal, ismerik elképzeléseiket. A lehetőségek széles körű bemutatásához azonban nélkülözhetetlen a különböző szakmák ismerete is. A gyárak, üzemek ma már egyre többet tesznek azért, hogy reális képet adjanak róluk, s üzemlátogatások alkalmával ne csupán az üzemi munkájáról. hanem a különböző szakmák szépségedről, nehézségeiről. társadalmi szükségességéről is képet kapjanak a gyerekek. A személyes élményt ugyanis semmiféle prospektus sem pótolhatja. habár ezek tájékoztató. érdekilődósfelkeltő ereje vitathatatlan. A Szolnak megyei Pályaválasztási Tanácsadó Intézet ebben a tanévben 78 szakmáról adott ki ismertetőt, leírva a szakma elsajátításának követelményeit, s azokat az oktatási intézményeket is bemutatta, amelyekben a szakmát oktatják. Az intézet egyébként évente csaknem 30 féle kiadványt jelentet meg 60—80 ezer példányban és bocsajt a pedagógusok, a tanulók és szüleik rendelkezésére. Idén összeállította például a me- gye középfokú oktatási intézményeinek , jegyzékét, részletesen leírta munkájukat, tájékoztatott az iskolákban folyó oktató-nevelő munkáról. A pályaválasztást felvilágosító előadásokkal is segíti. A megye csaknem minden általános iskolájában megfordulnak szakemberei. Szülői értekezleteken, osztályfőnöki órákon vesznek részt. Ilyenkor főleg azokról a szakmákról esik szó, amelyek kellő ismeretek híján még nem keltették fel a gyerekek érdeklődéséit. holott nagy társadalmi. népgazdasági szükséglet mutatkozik irántuk. Ilyenek például a szolgáltatóipar különböző ágai. de a mezőgazdaság és az építőipar is több. jól képzett szakembert igényelne. A „hiányszakmákat” jórészt az előítéletek termák, leginkább a nehéz fizikai munka riasztja visz- sza a szülőt és diákot egyaránt, holott ezek a szakmák már nem azonosak húsz év előtti önmagukkal, a munkavégzés körülményei lényegesen megjavultak. Az ellenponton az úgynevezett „divatszakmáik” állnak. Autószerelő, rádió- és tv-műszerész, fodrász szakmákra például minden évben nagy a túljelentkezés. A fiatalokat a magas kereseti lehetőség vonzza e szakmák felé — nem. utolsósorban szüleik hatására — ám a szakmák „árnyoldalaival” nem minden esetben vannak tisztában. A pályaválasztási tanácsadó intézet ezért is tartja fontosnak, hogy ne csupán a szakma szépségeit, de nehézségeit is megismerjék a gyerekek. Csakis ily módon alakulhat ki bennük reális kép jövendő munkájukról. Mindezek ellenére is akadnak irreális elképzeléseket tápláló diákoik és szülők. Ilyenkor gyakran válnak szükségessé pályaalkalmassági vizsgálatok, amelyeken kiderül, mely szakmákra alkalmas. a gyerek, milyen iskolatípusban ajánlatos a továbbtanulása. A pályaválasztási tanácsadó intézetben évente 250—300 diák vesz részt pedagógiai tanácsadáson, illetve pszichológiai, egészségügyi vizsgálaton. Többnyire az egészségileg vagy szellemileg károsodott gyerekeknél válik ez szükségessé, vagy azoknál. akik végképp nem tudnak választani a továbbtanulási lehetőségek között. Az intézet munkatársai különös gonddal foglalkoznak az- állami gondozott és hátrányos helyzetű gyerekekkel is. A középiskolák 4. osztályát végző diákok is gyakran kopogtatnak az intézet ajtaján. Főleg azok, akiknek egyetemi, főiskolai felvételi kérelmét elutasították, és munkahelyet keresnek maguknak. Sajnálatosan még kevesen fogadták el azt a lehetőséget, hogy diploma helyett szakmun- Ikáisbüzanyíitványt szereznek, pedig ez az egyik legjobban járható út ahhoz, hogy megtalálják a munka szépségeit, örömeit. kiegyensúlyozott emberekké váljanak, s ne keserítsék sorozatos kudarcok fiatal éveiket. Nyilván ehhez elengedhetetlen, hogy a fiatalok reális önismerettel és széleskörű pályaismerettel rendelkezzenek. Reálisabban ítéljenek meg egy-egy szakmát, foglalkozást, s tisztáiban legyenek a munka társadalmi hasznosságával, szükségességével is. Mindezek tudatosítása fontos feladatként áll a pályaválasztást irányító, segítő szakemberók előtt. T. E. A hős szigetvári zászlótartó Juranics Lőrinc és a nagy magyar mesemondó Jókai Mór szobrait formálta meg pusztai műtermében Trischler Ferenc fiatal pécsi művész. Trischler Ferenc két új szobrát a Baranya megyei Tanács rendelte meg. Juranics szobra Szigetvárra, az 1556-os hősi várvédelem színhelyére kerül. Jókai szobrát pedig a Harkány-Siklós közötti arborétumban láthatják majd az érdeklődők való küldözgetése. Illés Antal Az ajándék
