Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

vi / Az érem két oldala A közelmúltban agitációs és propaganda-értekezletet tartott az MHSZ megyei ve­zetősége. Ezen a tanácsko­záson méltán kapott sok szót, kellő hangsúlyt az a tény, hogy a szocialista ha­za építése és védelme ugyan­annak az éremnek két ol­dala. A szövetség tagjai tuda­tosan vallják és hirdetik ezt. Az MHSZ feladatait ismer­ve viszont kézenfekvő, hogy ennek a felismerésnek nem­csak a szövetség tagjaiban, hanem minden épkézláb fia­talban tudatosodnia kell. Mondhatnánk úgy is. hogy a honvédelmi nevelés kitel­jesedése elképzelhetetlen a szövetség tömegpolitikai munkája nélkül. A fiatalok katonai témák iránti érdeklődését és fele­lősségét a haza védelméért megyénkben 231 MHSZ-klub igyekszik felkelteni, illetve erősíteni. A klubok tevé­kenységének tartalma és módszerei között vannak el­térő vonások, és csak szű- kebb körben ismertek a jó kezdeményezések is. Pedig ezek hasznának felismerése minél több klubnál kívá­natos. Itt van például a névadó­mozgalom. Követendő a kis­újszállási Móricz Zsigmond Gimnáziumban működő Nógrádi Sándor honvédelmi klub példája. Ismertették a tanulókkal névadójuk élet­útját, majd a néphadsereg egyik alakulatával fenntar­tott jó kapcsolatuk révén emléktúrát szerveztek Ka- rancsaljára, ahol Nógrádi Sándor partizánként harcolt, és megtekintették emlékmú­zeumát. Természetesen nemesük a haladó hagyományok ápolá­sa, hanem a szocialista épí­tőmunka is jó alkalmat kí­nál a szövetség kisugárzó hatásának növelésére. Az üzemekben, gazdaságokban például egyre több MHSZ szocialista brigád alakul. A tiszaföldvári Lenin Tsz-ben a lövészklubnak tíz szocia­lista brigádja dolgozik. A szövetkezet elnöke úgy véle­kedik, hogy nemcsak a hon­védelmi nevelés szempontjá­ból, hanem gazdasági érde­keket tekintve is hasznos a klubnak nyújtott támogatás, mert az MHSZ szocialista brigádokra bármikor lehet számítani a termelő mun­kában előadódó rendkívüli nehézségek esetében is. Az MHSZ szocialista bri­gádok egyébként nemcsak abban különböznek a ha­sonló kisközösségektől, hogy a szövetség nevét viselik, hanem abban is. hogy va­lamelyik klub cselekvő tag­jai vagy pártolótagjai és vállalásaikban honvédelmi jellegű programok is szere­pelnek. Ahhoz, hogy a szövetség hatóköre érdemben növe­kedjék a fiatalok között, mindenekelőtt a klubtagok közösségi nevelésének erősí­tése kívánatos. Ennek is megvannak a jó módszerei, így a klubestek, előadások, filmvetítések, házi sportver­senyek, lövészetek, harci tú­rák, társadalmi munkaak­ciók — például a piszkés- tetői rádióállomás építése — stb. Alkalmazásuk a klub­titkár rátermettségén, szer­vezőkészségén, a háttérbázis segítségnyújtásán, a klubta­nács aktivitásán, a többi tár­sadalmi szervezettel való együttműködésen múlik. Sok irányú erőfeszítésről van tehát szó, de megéri, mert haszna társadalmi mé­retekben gyümölcsözik. S. B. Az új bér­es keresetszabályozási rendszer jobban ösztönöz az eredményességre 1980-ban olyan bér- és keresetszabályozási rendszert vezetnek be, amely a vállalati munka valamennyi területén követelményekhez köti a bérek növekedését - mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. A jelenleg érvényes bér- szabályozás nem ösztönöz kellőképpen a munka haté­konyságának növelésére, eb­ben az is közrejátszik, hogy annak idején, amikor a je­lenlegi szabályozó rendszert kidolgozták, még a munka­erő növekedésével számol­tak. Mivel a munkaerő-tar­talékok kimerültek, azokon a helyeken is a bérek növe­lésére fordítottak jelentős összegeket, ahol a létszám nem emelkedett, és a mun­ka sem javult kellőképpen. A szabályozás formájában, konkrét módszereiben alap­vető változás nem lesz ugyan, de változnak a mér­tékek és néhány új módszert is alkalmaznak. Az átlag­bérgazdálkodás helyett a bértömeggazdálkodás kerül előtérbe, amely fokozottan ösztönöz a helyes létszám- gazdálkodásra. A korábbi 6 százalék helyett a jövőben a bérszínvonal 9 százalékon felüli növekedése esetén kell csak adózni, mégpedig az eddigiektől eltérően nem progresszíven, hanem egysé­gesen a 9 százalékon felüli bérek 150 százalékát. A többletnyereségnek nem egyedüli, sőt nem is legfon­tosabb módja a létszámmeg­takarítás, sokkal inkább a munka hatékonyságának nö­velése. Ezért a létszámcsök­kenésből származó bérmeg­takarítást legfeljebb a bér- színvonal 3 százalékos eme­léséig használhatják fel a vállalatok a befizetési kö­telezettség, vagyis adózás nélkül. Ezzel veszik elejét annak, hogy előnyös hely­zetbe kerüljenek azok a vál­lalatok, amelyek felduzzasz- tották létszámukat, s így egyszerűen létszámcsökken­téssel, a munka javítása nél­kül akarnak nagyobb mér­tékben bért emelni. Hát­rányba kerülnének viszont ott. ahol a munka hatékony­ságát növelik, de nincs több­letlétszám. A népgazdaság­nak vannak olyan területei is, ahol elkerülhetetlen a létszám növelése. Ezekben az ágazatokban továbbra is fenntartják a bérszínvonal­gazdálkodást. Előfordulhat, hogy egyes vállalatok a munka haté­konyságának növelésére ha­tásos intézkedéseket tesznek, ennek eredményei azonban nem születnek meg azonnal és átmenetileg nem, vagy alig tudják emelni a bére­ket. Ilyen esetekre lehetővé te­szik, hogy a következő évre várható magasabb bérfej­lesztést megelőlegezzék. Ilyen előlegre azonban két egy­mást követő évben kerülhet sor, így a vállalatoknak ezt alaposan meg kell gondol­niuk. Ilyen lehetőséget ve­zetnek be 1980-ban az épí­tőiparban, 1981-től pedig más területeken is. Némi béremelést végrehajthatnak azok a vállalatok is, ame­lyek egyelőre nem tesznek eleget a követelményeknek. Ezeken a helyeken a bér- színvonal 2 százalékos nö­velése lehetséges, A főosztályvezető elmond­ta, hogy a vállalatoknak ez év elején hárommilliárd fo­rintos bértartalékuk volt, amit azért nem használtak fel emelésre, hogy így men­tesüljenek az emeléssel járó befizetések alól. Az 1980-ig képződött ilyen tartalékból évente 1 százalékot vehet­nek majd igénybe a bér- színvonal emelésére, az így felhasznált összegen felül azonban annak kétszeresével is csökkenteni kell a tarta­lék összegét. A módosított bérszabályo­zással szoros kapcsolatban megváltozik a részesedési alap képzésének rendszere is. A részesedési alap adó­ját továbbra is progresszív kulcsok szerint kell fizetni, a részesedés és a bér ará­nya alapján. Változást je­lent azonban az a szabály, hogy a bérek legfeljebb 4 százalékának megfelelő ré­szesedési alap képzéséig adó- kedvezményben részesül a vállalat. Ez a szabály előnyt biztosít a magasabb haté­konysággal dolgozó üzemek­ben. Csak szövetkezeteknek Teljesítőképesség eladó Anyag- és kapacitásbörze Szolnokon Van, aki laposacélt kínál ötféle változatban, más mo­sógép-kapcsolókat és hat­szögacélt ajánl megvételre vagy átvételre. Tegnap Szol­nokon a Helyőrségi Művelő­dési Házban megnyílt a szö­vetkezetek anyag- és kapa­citás börzéje. A rendezvény, amelynek szervezői az OKISZ Szervezési és Számí­tástechnikai Vállalata vala­mint három — Szolnok, Bé­kés és Heves — megye ipari szövetkezeteinek szövetségei, újdonság kísérlet, ha úgy tetszik, ilyet még nem ren­deztek hazánkban, kimon­dottan csak szövetkezetek­nek. Előzménye egy OKISZ irányelv, amely mozgósította a kis- és középüzemeket a termelési szerkezet átalakí­tására. így a szövetkezetek­nek 1979. végéig fel kell mér­niük a jelenleg gyártott ter­mékeik jövőjét, piaci ver­senyképességét és ez alapján dönteniük kell a gyártmá­nyok, s egyes gyártási folya­matok fejlesztéséről, szinten- tartásáról, visszafogásáról., Az átalakulások jelentős készlet- és kapacitás-felhal­mozódással járhatnak. Né- hányan szűkében lesznek — vagy már vannak — bizo­nyos anyag- és alkatrészféle­ségeknek, nem tudják kivel s hol gyárthatnának együtt termékeket. Mások viszont felduzzadt készletüktől sza­badulnának meg szívesen, és „eladnák” fölös kapacitásu­kat. Börzét megnyitó szavaiban Molnár János, a KISZÖV el­nöke elmondta, hogy a kész­letek úgynevezett forgási se­bességének meggyorsításához a kellő szükséglet felvásárlá­sán túl a szövetkezetek azzal is segíthetnek, ha különös fi­gyelmet fordítanak egyes anyaghelyettesítő megoldá­sokra. A börze alkalom arra is, hogy a három megye ipari szövetkezeteinek vezető szak­emberei megismerjék más üzemek tevékenységét, az ott dolgozók gondjait, s tápasz- talataikat kicseréljék. Felte­hetően könnyebb közvetlenül hivatalos „áttételek” nélkül kapcsolatokat teremteni,' in­formációkat szerezni a keres1 létről, a kínálatról, s az új technikai megoldásokról, hi­szen az elfekvő készletek adása-vétele mellett ezek is szóba kerülnek. A börze november 14-ig várja a szakembereket. Egy genfi tanácskozás Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon A Jászberényi Hűtőgépgyárban ebben az évben négyszáz­nyolcvanezer hűtőszekrényt gyártanak, sokat szállítanak ebből tőkés exportra is 1980-ban világifjúsági leszerelési konferencia Helsinkiben — befejezte munkáját az európai ifjúság konzultatív tanácskozása. Az európai ifjúság széles körű együttműködésének po­litikai elveit és e kapcsola­tok fejlesztését szolgáló do­kumentum egyhangú elfoga­dásával vasárnap befejezte munkáját az európai ifjúsági és diákszervezetek Keszthe­lyen megtartott háromnapos konzultatív találkozója. A részvevő közel 60 nem­zetközi regionális és nemze­ti ifjúsági szervezet 140 kül­dötte jó légkörű, a meglevő nézetkülönbségeket sem lep­lező, de kézzel fogható ered­ményekre törekvő — eseten­ként a késő éjszakába nyúló — viták után fogadta el a közös törekvéseket tartalma­zó okmányt. A jelenlegi nemzetközi po­litikai helyzet talaján a ko­rábbi két és több oldalú ifjú­sági tanácskozások gyümöl­cseként e mostani magyaror­szági megbeszélésen olyan pozitív eredményekre jutot­tak, amelyek lehetővé teszik az összeurópai ifjúsági együtt­működés magasabb szintre emelését. Az eltérő politikai nézete­ket vaUó és. sajátos érdeket képviselő szervezetek földré­szünk jelenét és jövőjét meg­határozó fontos kérdések fe­lelősségteljes megvitatása után számos lényeges kérdés­ben kedvező álláspontot ala­kítottak ki. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az ifjúsági szervezetek együtt­működése a helsinki záró ok­mány elvein, azok szellemé­ben fejlődjön. Minden részt vevő szervezet közös érdeke, hogy a béke, a biztonság, az enyhülési folyamat és az et­től egyre kevésbé elválaszt­ható leszerelés a további együttműködés legfontosabb területe legyen. Ennek támo­gatására fel kell használni az egyes ifjúsági szövetségek hazai és nemzetközi befolyá­sát és az együttes fellépés erejét — emelte ki a vitá­ban. Elhatározták, hogy a je­len időszak egyik legfonto­sabb feladata az Európában állomásoztatott fegyverrend­szerek csökkentése — az enyhülés katonai területre való kiterjesztése — érdeké­ben 1980-ban Európa-szerte akciónapot szerveznek az „If­júság a leszerelésért” jelszó jegyében. További lényeges eredmény, hogy jövőre Hel­sinkiben világifjúsági lesze­relési konferenciát hívnak össze, amelynek célja a köz­vélemény mozgósítása a po­zitív nemzetközi politikai fo­lyamatok támogatására. A KISZ és a Magyar Ifjú­ság Országos Tanácsa által rendezett sikeres keszthelyi találkozó széles körű és nyílt vitái az eltérő érdekek mel­lett is megvalósítható, hasz­nos együttműködés jó példá­ját szolgáltatta. Az elért eredmények alapján minden remény meg van arra, hogy jövőre létrejön a közös érde­keket, az enyhülési folyama­tot, a leszerelést, a népek kö­zötti jobb megértést és bizal­mat hatékonyan szolgáló összeurópai ifjúsági együtt­működés szervezett formája. Valamennyi részvevő fontos jelentőséget tulajdonított an­nak, hogy erről az eredmény­ről tájékoztassák Európa kormányait az 1980-as mad­ridi találkozón. Harmincegymillió forint értékben gyártanak az idén különböző transzformátorokat a kun­madaras! Vas- és Elektromosipari Szövetkezetben. A csaknem 30 féle berendezés több1 sége a két nagy elektromosipari vállalat, a VISZEK és a VILESZ megrendelésére készül, több mint felét exportálják. Képünkön lengyel exportra szánt hegesztő transzformátorokat szerelnek az asszonyok az ipari szövetkezet műhelyében Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA^EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 265. szám, 1979. november 13., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA i

Next

/
Thumbnails
Contents