Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-02 / 257. szám

/ .XXX. évi. 257. szóm, 1979. november 2., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Alkalmazkodni nehéz? Bánatos a művezető, meg bosszús is. Mert ő produkál­ni szeretne: jobbat, szebbet, értékesebbet. És meggyőző­déssel bizonygatja: bizonyí­tani akar az igazgatója is, hogy nemcsak a múltban le­hettek az iparág élvonalában. Meg ezt akarja a tröszt is, meg a minisztérium is, meg mindenki. Akkor hát miért oly botladozó a lépésváltás, miért oly nehéz napjainkban alkalmazkodni? Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1979. november 1-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről adott tájékoztatót, valamint a XII. kongresszus előkészítésének feladatait összegező elő­terjesztést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Túlontúl leegyszerűsített válasz lenne frázissá kopta­tott igazságokat felidézni. Azt, hogy a világgazdaság válsága a magyarnál fejlet­tebb gazdaságokat is meg­rázkódtatott, és nyitottsá­gunk nem teszi lehetővé ama sokat emlegetett „begyűrű­zések” kiszűrését. Azt, hogy — maradván a világgazda­ságnál — a fejlődés követel­te meg a külgazdasági kap­csolatok szélesítését, s a (nemzetközi mezőnyben bi- zony-bizony szigorúbbak a normák, nagyobbak a köve­telmények : a cserearányok nem a mi javunkra változ­nak. Azt, hogy megeléged­tünk a termelékenység javu­lásának eddigi ütemével, de figyelmen kívül hagytuk: másutt is fejlődnek, elmara­dásunk a termelékenységben ahelyett, hogy csökkenne, in­kább növekszik a fejlettebb országokhoz képest. Azt, hogy a munkaszervezés tu­domány ugyan, de kevés a szervezési szakember tudá­sa, ha nem jár együtt min­den szakember szervezési tu­dásával — képességeivel... A fájdalmas, de — hisszük- valljuk — mindenképpen gyógyulást ígérő felismerések korát éljük. Világosabban látjuk, mint bármikor ko­rábban — akár a gazdaság- irányítás 1968-as reformja idején, vagy az energiaválság kezdetén —, hogy a világ körülöttünk állandóan válto­zik, s ami tegnap még jó­nak, elfogadhatónak tűnt, az holnap talán már korszerűt­lenné lesz. Nincs olyan változás, amely ne járna kisebb-na- gyobb konfliktussal, megráz­kódtatással. A szocialista társadalom jellegéből adódik, hogy nem lehet olyan váltás, amely létbizonytalansághoz vezetne. Ám a családok, az egyén biztonsága, a teljes foglalkoztatottság olyan vív­mány, amelyet védeni kell. Védeni — akár áldozatok árán is. Meglehet, hogy mű­vezető barátomnak és a gé­pek mellett dolgozó munka­társainak holnap olyan moz­zanatokat kell elsajátítania, amelyek alapvetően külön­böznek az évekkel korábban begyakorlottól. De az sem el­képzelhetetlen, hogy üzeme — bármily látványosan dol­gozott is egykor — valóban rákényszerül a' „roló” lehú­zására. Az egészségtelen fluktuáció, a folyamatos ter­melést alapvetően nehezítet­te, ám az átgondolt-megfon­tolt munkaerőpolitika nem nélkülözheti a szakemberek átirányítását, átképzését sem. Jövőre módosul a termelői árrendszer, és ismét a meg­változott követelményekhez igazítják a gazdasági szabá­lyozókat. Ha a vállalat vi­lágpiaci áron kapja majd a nyersanyagokat, az energia- hordozókat, kétszeresen is meggondolja: mit érdemes gyártania, azaz — mit adhat el ő is világpiaci áron. Alkalmazkodni nehéz. De van támpont, van mérce: az önismeret. Adottságaink, le­hetőségeink ismeretében sza- porázhatjuk lépteinket. F. T. Tegnap délután a Tallinn moziban Megnyílt a szovjet filmek fesztiválja Évente visszatérő szép ha­gyománya politikai, kulturá­lis életünknek, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom évfordulója hetében, vagy azt mégelőzően meg­rendezik a szovjet film ün­nepét, a szovjet filmek fesz­tiválját. Tegnap délután a szolnoki Tallinn filmszínház­ban tartották a megyei meg­nyitót, amelyen részt vett Barta László, a megyei ta­nács elnöke, Majoros Károly és Mohácsi Ottó, a megyei pártbizottság titkárai, a me­gye, a város számos közéleti személyisége. A szovjet filmfesztivál me­gyei eseménysorozatát A. Oszkolkov Fjodor Ivanovics, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány budapesti Házának igazgatója nyitotta meg. Em­lékeztetett arra, hogy Lenin hatvan évvel ezelőtt írta alá a filmgyártás államosításá­ról szóló dekrétumot, tehát ez a fesztivál egybeesik a szovjet film megszületésének évfordulójával. Beszélt ar­ról, hogy milyen nagy utat tett meg ez idő alatt a szov­jet film, milyen művészi magaslatokba jutott: a leg­jobb szovjet filmalkotások nemcsak a Szovjetunióban, de világszerte népszerűek. A film az egyik legkedveltebb művészeti ág a Szovjetunió­ban, ahol 154 ezer filmszín­ház működik, és minden szovjet állampolgár évente 16-szor megy moziba. Beszé­de további részében hangsú­lyozta, hogy milyen- gyü­mölcsözően alakultak az el­múlt évtizedekben a szov­jet—magyar filmművészet kapcsolatai is,- amelyek a kooprodukción kívül a ma­gyar filmek szovjetunióbeli sikereiben is megnyilvánul­nak. O. F. Ivanovics megnyitó beszédet mond Az ünnepi megnyitó után bemutatták a nagy számú közönségnek A blokád foly­tatása című színes, szinkro­nizált filmet, amelyet Mi­hail Jersov rendezett. Ez a film a Blokád című alko­tás folytatása, Leningrád német fasiszták által történt körülzárásától követi hősei útján az eseményeket, és monumentális emléket állít a hős város védőinek! Holnap — ugyancsak a szolnoki Tallinn filmszínház­ban', 19 órakor — újabb dísz- bemutatót tartanak, amelyen részt vesz a hazánkban tar­tózkodó szovjet filmművé­szeti-küldöttség is. Ez alka­lommal a Hívj a messzeség­be című, Su-ksin forgató­könyv alapján készült film kerül a magyar közönség elé. Gaston Thorn csütörtöki programja Trautmann Rezső, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke tegnap ' az Országházban fo­gadta Gaston Thom luxem­burgi külügyminisztert, aki Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására, hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban. A szívélyes légkö­rű találkozón részt vett Nagy János külügyminiszter-he­lyettes. Gaston Thorn tegnap a Hilton Szállóban nemzetkö­zi sajtókonferencián talál­kozott az újságírókkal. A luxemburgi diplomácia vezetője Bányász Rezsőnek, a Külügyminisztérium saj- tófőosztálya vezetőjének megnyitója után, budapesti látogatásainak eredményeit összefoglalva, nagy teret szentelt a megvitatott nem­zetközi kérdéseknek. Ki­emelte, hogy budapesti meg­beszélései nyílt és szívélyes légkörben, a helsinki záró­okmány szellemében zajlot­tak le. A kisebb országok ilyen kétoldalú találkozóit a nemzetközi politikai élet fontos eseményeként minő­sítette. Hangsúlyozta, hogy ha a SALT—íl. szerződést nem ratifikálnák, az nagy visz- szalépés lenne az enyhülés szempontjából. Hivatalos megbeszéléseit befejezve Gaston Thom a hét végén vidékre látogat. Mór gyártják a BNV-n kiállított termékeket. A Kanizsai Bú­torgyárban elemes bútorokat komplett lakószobákat, szek­rénysorokat, kárpitozott garnitúrákat gyártanak évente száz- tiz-százhúsz millió forintos értékben A tervezettnél több cipő a Szovjetunióba Éjjeli műszakban Látogatás a „forintgyárban” 3. oldal lövő boti radio­es tévéműsor 4. oldal Iskolaboltok diákeladék nélkül 5. oldal Az ország legnagyobb ci­pőipari üzeme, a martfűi Ti­sza Cipőgyár, évi termelé­sének tekintélyes hányadát külföldön értékesíti. A szo­cialista országok közül a Szovjetunió és az NDK a legnagyobb vásárlója. A tarlós és megbízható keres­kedelmi kapcsolatok alapján az idén 1,6 millió pár női és férfi bőrcipőt, illetve fe­le arányban textilfelsőrészű, divatos női lábbelit szállít a Szovjetunióba. A Tisza Ci­pőgyár pontosan eleget tesz exportkötelezettségének, sőt az első háromnegyed évben az időarányosnál 13 száza­lékkal több lábbelit szállí­tott ki. A szovjet kereskedelmi partnerek ezúttal is elége­dettek a Tisza márka mi­nőségével, reklamáció nem érkezett. A jó minőséghez természetesen az is hozzá­járul, hogy a Tisza Cipőgyár szoros, szinte mindennapos együttműködést alakított ki a szovjet külkereskedelem képviselőivel. Szakemberei rendszeresen látogatják a gyárat, közösen ellenőrzik a szalagokon folyó munkát, műszaki, technikai segítsé­get nyújtanak a magasabb színvonalú termeléshez. En­nek is tulajdonítható, hogy a Szovjetunió a jövőben is biztos vásárlója lesz a mart­fűieknek. A magyar cipő­ipar a TANNIMPEX útján eddig 15 millió pár lábbelit szállított több mint két év­tized alatt az NDK-ba. A martfűiek ehhez 3—4 millió párral járultak hozzá. Az idei szállítási feladataik mellett 1980-ra is megkötöt­ték az exportszerződést a Német Demokratikus Köz­társaság külkereskedelmével. Kisújszálláson átadták a megye ötezredik OTP-lakását Faragó Ferenc átveszi az új lakás kulcsát dr. Szirmai Jenőtől Tegnap délelőtt jeles ese­mény székhelye volt Kis­újszállás, mivel ebben a városban készült el megyénk ötezredik olyan lakása, ame­lyet a takarékpénztár segít- . ségének igénybevételével építettek fel. Az átadást a városi tanács dísztermében rövid, ünnep­ség előzte meg, amelyen megjelent dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója, Be- reczki Lajos, a Szolnok me­gyei Tanács általános elnök- helyettese, Barna Károly a kisújszállási városi PB első titkára, és jelen voltak más megyei és városi közéleti személyiségek. Az ünnepi beszédet Fábi­án Márton, országgyűlési képviselő, a karcagi Május 1. Tsz elnöke tartotta. Mél­tatta a takarékosság, egyéni és népgazdasági jelentőségét, majd dr. Szirmai Jenő ki­tüntetéseket, okleveleket, ju- — talmakat nyújtott át a lakás­építésben kimagasló érde­meket szerzett szocialista brigádoknak, brigádvezetők­nek. Az ünnepség után a laká­sok kulcsát átvették az új tulajdonosok, közöttük Fa­ragó Ferenc KUNSZÖV dol­gozó az ötezredik lakás bol­dog gazdája. Az úi négy- emeletes épület két földszin­ti lakásában a Szövetség Afész lakberendezési kiállí­tása várja az érdeklődőket

Next

/
Thumbnails
Contents