Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

1979. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Szövetkezeti „húskombinát” Készül a szalonna ... A jászberényi Kossuth Tsz húsfel­dolgozó üzeme egy éve termel. Átla­gosan heti kétszáz sertést dolgoz fel, melynek nagyobb részét tőkehúsként kisebb részét tölte­lékáruként értékesí­tik. Az üzemben mintegy 9-10 féle töltelékárut készí­tenek, legkereset­tebbek a disznó­sajt, kenőmájas, a hurka és a lángolt kolbász. A szövet-1 kezet boltjait na­ponta látják el friss tőkehússal és töltelékáruval. Ké­peink néhány pil­lanatot örökítettek meg az üzemben. ... és a májas hurka Fotó: Nagy Zsolt Egymilliós megtakarítás a cibakházi téeszben Kevesebb ráfordítással, nagyobb hozamokat értek el Az idei kedvezőtlen természeti körülmények a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is éreztették hatásukat. A növénytermesztésben dolgozóknak az 1130 hektárnyi terü­leten termő kenyérgabonából csaknem egymillió forint kiesés­sel kellett számolniuk. A gazdaság állattenyész­tése nincs még olyan szín­vonalon, hogy a saját 21 mil­lió forintos ágazati árbevé­teli tervének teljesítésén túl alkalmas legyen a növény- termesztési veszteségek pót­lására. Ezért tizenegy szoci­alista kolleiktíva és egy mun­kabrigád kezdeményezésére a fcéesz félezres tagsága a termelési ráfordítások csök­kentését, a fajlagos hozamok növelését, az ésszerűen foko­zott takarékosságot célzó fel­ajánlások teljesítésével igye­kezett kigazdálkodni a hi­ányzó egymilliós termelési értéket. A gabonatermesztők első­sorban az aszálytól és a fagytól megkímélt búzatáb­lák hozamának növelésére törekedtek. Jól éltek a ter­melőszövetkezet öntözési adottságaival, amelyek a Vörös Csillag Tsz földjeit határoló Holt Tisza-ágból, a Holt-Körösből és a Tisza IX. csatorna cibakházi öntöző­fürtjéből 900 hektárnyi ter­mőterület mesterséges csa­padékkal való ellátását te­szik lehetővé. Az őszi aszályt enyhítő, vetést követő kelesz­tő öntözés, a búzaterület több mint felének egyszeri tavaszi megöntözése sok többletmunkát jelentett a téeszbelieknek, de meghozta az eredményt: a kedvezőtlen körülmények ellenére hek­táronként 45 mázsa kenyér- nekvalót takarítottak be az idén a cibakházi határból. A nagyobb gondossággal végzett jobb minőségű talaj­munkák, a legoptimálisabb időben és a technológia maximális betartásával vé- rehajtott növényápolás és növényvédelem eredménye­képpen jól fizettek a közös gazdaságban a tavaszi veté­sű kultúrák is. Kukoricából 65 mázsa termett hektáron­ként, a cukorrépa-táblákon 400 mázsa feletti hozamot ér­tek el. Az MSZMP XII. kongresszusa és a felszaba­dulás 35. évfordulója tiszte­letére kibontakozó és a ter­melőszövetkezetekben is gyorsan szélesedő munkaver­seny újabb lendületet adott a cibakházi téesztago^ munká­jához. A búzaterületek ara­tás utáni újrahasznosításá­nál nem a silókukorica vagy napraforgó vetését szorgal­mazták, hanem értékes áru­növények, például karfiol, uborka és holland exportra szánt cikória termelésére vállalkoztak. A szántóföldi kultúrák ma­gasabb termésátlagaival, a 140 hektáron másodvetésként termesztett kertészeti növé­nyekből elért több mint fél­millió árbevételi többlet mellett fokozott takarékos­sággal járultak hozzá a ta­gok a veszteségek pótlásához. Többek között háromszáz- ezer forintos megtakarítást értek el azzal, hogy hazai gyártmányú vagy szocialista országból beszerezhető anya­gokat használtak a nyugati importból származó növény­védő szerek helyett. A szán­tóföldi és a kertészeti növé­nyeknél egyaránt nagyobb arányban használtak fel sa­ját termesztésű vetőmagva­kat, palántákat, ami szintén százezres megtakarítást je­lentett. A gépesítési ágazat­ban dolgozók a kiselejtezett munka és erőgépek még használhattó alkatrészeinek beépítésével, a géppark üzemanyagfogyasztásának szabályozásával csökkentet­ték a költségeket. A takaré­kossági intézkedési tervet végrehajtva csaknem egy­millió forinttal növelték termelőszövetkezetük idei eredményeit a cibakházi té- esztagok. T. F. II minisztérium és a vállalatok Beszélgetés Simon Pál nehézipari miniszterrel A Nehézipari Minisztériumot széles körben úgy emlegetik, mint a vállalati szervezet korszerűsítéséért tervszerű — sok tekintetben úttörő jellegű - vizsgálatok, elemzések és cselo- kedetek kezdeményezőjét, serkentőjét. Mennyiben hatott itt az elkerülhetetlen — a világgazdaság közvetítette — kény­szerűség, s mennyiben a holnapi szükségletek, követelmé­nyek időbeni felismerése - erről beszélgettünk Simon Pál nehézipari miniszterrel. — A vállalati törvény a szervezetek kialakítását és hatékony működtetését a trösztök és vállalatok hatás­körébe utalta. A vállalati önállóság hangsúlyozása mellett azonban a minisz­tériumnak sajátos eszközei­vel segítenie kell a felső­szintű irányítás, a bel- és külpiaci feltételekhez való alkalmazkodás és a válla­lati belső mechanizmus op­timális érvényesülését. A vállalatok ilyen tevékenysé­gének segítésére és — el­lenőrzésére egyidejűleg több módszert alkalmazunk — kezdte kérdéseinkre adott válaszát a nehézipari mi­niszter.. Így például minisz­teri irányelveket adtunk ki az egységes szervezeti és működési szabályzatok ösz- szeállításához. Az igazgatási munka egyszerűsítése, a pár­huzamos és felesleges szer­vezeti lépcsők megszünteté­se érdekében fölmérésre, elemzésre került sor több, országos hálózattal rendel­kező vállalatnál, illetve az ágazatra jellemző más vál­lalatoknál, s a módosítási javasatokat az érdekelt szer­vek rendelkezésére bocsátot­tuk. A szervezeti rendszer és a vállalati működés ti­pizálására a vegyipari vál­lalatoknál teljes körű cél- vizsgálatot folytattunk, majd modellrendszert és javasla­tokat dolgoztunk ki a kor­szerűsítésre. A funkcionális ellenőrzések, az átfogó fel­ügyeleti ellenőrzések és a felügyelő bizottságok rend­szeresen vizsgálják a válla­lati irányítási rendszer, a belső mechanizmus korsze­rűsítésének lehetőségeit, va­lamint a korábban hozott határozatok végrehajtását. — Ezen a területen nincs szükség nagyobb agitációra. A vállalatok többsége fel­ismerte, hogy a kereskedel­mi munka a kooperáció, a minőség, az árkérdések je­lentősége nő. A régi. rugal­matlan szervezeteket nem lehetett tovább toldozni-fol- dozni. a minőségileg és mennyiségileg megváltozott feladatokhoz korszerű szer­vezeti és működési szabályom zásra volt szükség, amit több vállalatnál eredmé­nyesen megvalósítottak. így a villamosenergia-iparban, a Taurusnál. — Megítélése szerint a tartalékok hasznosítása miért játszott — s némely helyen játszik ma is — huszadrangú szerepet a vállalatoknál, holott az el­ső helyek egyikén kellene lennie? ______ — A termelékenység nem­zetközi összehasonlítására és az élenjáró szint mielőb­bi megközelítésére irányuló munka a nehézipari vállala­toknál 1976 elején kezdődött. Ez az önvizsgálat és a KSH elemzései tárták fel és szám­szerűsítette növekvő elma­radottságunkat. E fölismerés nyomán a termelékenységi index rangja a hatékonysá­gi mutatók között emelke­dik. Sem a minisztérium, sem pedig a vállalatok ve­zetése nem tekinti a nem­zetközi összehasonlítást egy­szeri kampányfeladatnak. Vállalataink tízéves prog­ramot dolgoztak ki az 1975. évi élenjáró nemzetközi ter­melékenységi szint 1985-ig történő elérésére. A belső tartalékfeltárás legfontosabb területe az élő­munkával. a létszámmal va­ló hatékony gazdálkodás, a kapun belüli munkanélküli­ség megszüntetése, a mun­kahelyi szervezettség állan­dó javítása. Azt a tényt, hogy vállalataink alapvető feladatuknak tartják a ter­melékenység fokozását, bi­zonyítja, a tízéves progra­mok időarányos teljesítése, sőt túlteljesítése, valamint a három év alatt — az üzembe helyezett új létesít­mények létszámszükségleté­nek kielégítésén felül — el­ért több, mint ötezer fő ab­szolút létszámcsökkentés. Így 1980 végére az V. ötéves terv számítási anyagában előirányzott három százalé­kos létszámnövekedés he­lyett tárcaszinten mintegy négy százalékos létszám­megtakarítás várható. — Megítélése szerint mi­ben és mennyiben kéne­sek a tárca trösztjei, vál- lalatai előre látni, rendel- kezésükre állnaK^e ehhez az elengedhetetlen — anyagi és nem anyagi, vál­lalaton belüli és azon kí- vüli — források, feltéte- lek? — A termelési és a ter­mékszerkezet korszerűsítését a Nehézipari Minisztérium kiemelt feladatának tekin­tette s szelektív iparpoliti­kára törekedett. Ennek or­szágosan is jelentős példája a petrolkémiai programvég­rehajtása. A kérdés nehéz­ipari megítélésekor eltérő sajátosságok érvényesülnek a kompetitiv és a nem kom­petitiv szektorokban. Utób­binál — például bányászat — a termékszerkezet csak bizonyos korlátok között fej­leszthető, a termékösszeté­telt a lehetőségek döntően meghatározzák. Ezen a terü­leten a technológiára, a ter­mékek előállításának módjá­ra kell a korszerűsítésnek elsősorban irányulnia. — A kompetitiv termékek termelési és termékszerkeze­tének korszerűsítése a ne­héziparban hosszú távú és rendkívül eszközigényes fel­adat. Jelenleg a tárca egé­szét tekintve e termékek­nek mintegy harmadát tart­hatják versenyképesnek — például gyógyszeripar, alu­míniumipar —, a további kétharmad, részen belül ki­csi az a részarány, amely a meglevő eszközök felhaszná­lásával korszerűsíthető. Az állami és a vállaláti fejlesz­téseknek együttesen kell ezt a célt elérni, ugyanakkor azt is látni kell. hogy a lehető­ségek az utóbbi időben szőkéb­bek. A vállalatok egy része csökkenő fejlesztési forrásait döntően már lekötötte, ezért a jövőben csak átcsoporto­sítással, az igények és a le­hetőségek állandó összeve­tésével, hatékonyság szerinti rangsorolásával érhető el eredmény. Bár hosszú távú feladatról van szó. több te­rületen máris eredményes szervezőmunkát végeztünk. Példaként említhető a gyógy­szeripar, a növényvédőszer- és intermedier-gyártás köz­ponti fejlesztési program műszaki-gazdasági koncep­ciójának kidolgozása, vagy a hazai nyersanyagkincs hasz­nosítása érdekében végzett döntéselőkészítő: tevékeny­ség. A tárca központi mű­szaki fejlesztési alaoiának jelentős részét is ezeknek a feladatoknak a végrehajtá­sára összoontosítottuk. A vállalati — úgyneve­zett szűkebb, legfőbb — vezetők fölkészültsége, ta­pasztaltsága, - változásokra való készsége milyen? — Röviden úgy fogalmaz­hatok: a vezetők döntő többsége megfelel a velük szemben támasztott követel­ményeknek. Ezt igazolja a legutóbbi években végzett munka eredménye, a veze­tők beszámoltatásának és el­lenőrzésének tapasztalata, a hatáskörileg illetékes párt­szervek adta értékelés is. E vezetői állomány 87 száza­léka felsőfokú iskolai vég­zettséggel és megfelelő szak- képzettséggel rendelkezik. Az új kinevezéseknél ez az arány 94 százalék. Szerve­zett továbbképzésben az e funkciókban dolgozók úgy­szólván valamennyien részt vettek, s ennél talán még lé­nyegesebb, hogy alsóbb szin­tű vezetői beosztásokban megfelelő gyakorlati tapasz­talatokra is szert tettek. — Annak az oka. hogy összességében megfelelőnek ítélem a vezetők fölkészült­ségét, az új alkalmazására való készséget és vállalkozó- kedvet, elsősorban az, hogy az elmúlt néhány évben a vezetők jelentős hányada cse­rélődött. Négy év átlagá­ban a kádercserék — kineve­zés-felmentés — mértéke meghaladta az évi tíz száza­lékot. Az okok között első helyen a nyugdíjazásokat emiítem, de növekedett — különösen a legutóbbi két- hárcim évben — az egészségi, terhelhetőségi okok, vala­mint az alkalmatlanság miatti vezetői cserék száma is. Ehhez hozzáteszem: 1978- tól kezdődően évenként kü­lön vizsgáljuk gyengén mű­ködő, vagy irányítási gondok­kal küzdő vállalatainknál a vezetés hatékonyságát, együttműködését és indokolt esetben vezetői cseréket kez­deményezünk. — Miként értelmezi a tárca a maga változó irá­nyítási feladatait? ________ — A minisztérium irányí­tó tevékenységének eredmé­nyei a vállalatoknál realizá­lódnak, -tehát jó vagy rossz munkájuk egyben a minisz­térium vezetését is minősíti. A vállalatokat a legutóbbi időben több olyan külső és belső hatás érte és éri, ami működésük hatékonyságának megítélését a korábbi idő­szakhoz képest sok esetben alapvetően módosítja. Ebben a helyzetben a minisztérium sem -lehet tétlen, a változá­sokra fel kell készülnie és fel ke-11 készítenie a gazdál­kodó egységeket is. Ez a fel­adat az irányítási rendszer és a módszerek tartalmi és formai módosulásával -kell, hogy járjon. — A Nehézipari Miniszté­rium területén fontos intéz­kedéseket valósítottunk meg. Például létszám- és tevé­kenységkör-átcsoportosítás­sal megerősítettük a közgaz­dasági irányító részleget. Üj feladat az ágazatok és válla­latok közötti koordinációs kapcsolatok szervezése. Utóbbira példák: a terme­lékenységfejlesztő társulások létrehozása, a konvertálható készletek egységes nyilván­tartására és csökkentésére irányuló tárcatevékenység, a vállalatközi tapasztalatcserék szervezése, széles körben al­kalmazható szervezési típus- megoldások módszertani se­gédletek kidolgozása és elter­jesztése. — A segítségnyújtás köl­csönös. Kölcsönösen — válla­latok és tárca, tárca és válla­latok — segítsük egymást egyrészt a feltárt hiányossá­gok megszüntetésében, más­részt a hasznos és lehetséges lépések mielőbbi megtételé­ben! Ehhez jó a,lap annak belátása, hogy a vállalatok és a minisztérium alapvető ér­dekeltsége közös — mondotta befejezésül a nehézipari mi­niszter. M. O. A kettéhasitott sertés szalonnázása

Next

/
Thumbnails
Contents