Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-07 / 261. szám
1979. november 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Szövetkezeti „húskombinát” Készül a szalonna ... A jászberényi Kossuth Tsz húsfeldolgozó üzeme egy éve termel. Átlagosan heti kétszáz sertést dolgoz fel, melynek nagyobb részét tőkehúsként kisebb részét töltelékáruként értékesítik. Az üzemben mintegy 9-10 féle töltelékárut készítenek, legkeresettebbek a disznósajt, kenőmájas, a hurka és a lángolt kolbász. A szövet-1 kezet boltjait naponta látják el friss tőkehússal és töltelékáruval. Képeink néhány pillanatot örökítettek meg az üzemben. ... és a májas hurka Fotó: Nagy Zsolt Egymilliós megtakarítás a cibakházi téeszben Kevesebb ráfordítással, nagyobb hozamokat értek el Az idei kedvezőtlen természeti körülmények a cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben is éreztették hatásukat. A növénytermesztésben dolgozóknak az 1130 hektárnyi területen termő kenyérgabonából csaknem egymillió forint kieséssel kellett számolniuk. A gazdaság állattenyésztése nincs még olyan színvonalon, hogy a saját 21 millió forintos ágazati árbevételi tervének teljesítésén túl alkalmas legyen a növény- termesztési veszteségek pótlására. Ezért tizenegy szocialista kolleiktíva és egy munkabrigád kezdeményezésére a fcéesz félezres tagsága a termelési ráfordítások csökkentését, a fajlagos hozamok növelését, az ésszerűen fokozott takarékosságot célzó felajánlások teljesítésével igyekezett kigazdálkodni a hiányzó egymilliós termelési értéket. A gabonatermesztők elsősorban az aszálytól és a fagytól megkímélt búzatáblák hozamának növelésére törekedtek. Jól éltek a termelőszövetkezet öntözési adottságaival, amelyek a Vörös Csillag Tsz földjeit határoló Holt Tisza-ágból, a Holt-Körösből és a Tisza IX. csatorna cibakházi öntözőfürtjéből 900 hektárnyi termőterület mesterséges csapadékkal való ellátását teszik lehetővé. Az őszi aszályt enyhítő, vetést követő kelesztő öntözés, a búzaterület több mint felének egyszeri tavaszi megöntözése sok többletmunkát jelentett a téeszbelieknek, de meghozta az eredményt: a kedvezőtlen körülmények ellenére hektáronként 45 mázsa kenyér- nekvalót takarítottak be az idén a cibakházi határból. A nagyobb gondossággal végzett jobb minőségű talajmunkák, a legoptimálisabb időben és a technológia maximális betartásával vé- rehajtott növényápolás és növényvédelem eredményeképpen jól fizettek a közös gazdaságban a tavaszi vetésű kultúrák is. Kukoricából 65 mázsa termett hektáronként, a cukorrépa-táblákon 400 mázsa feletti hozamot értek el. Az MSZMP XII. kongresszusa és a felszabadulás 35. évfordulója tiszteletére kibontakozó és a termelőszövetkezetekben is gyorsan szélesedő munkaverseny újabb lendületet adott a cibakházi téesztago^ munkájához. A búzaterületek aratás utáni újrahasznosításánál nem a silókukorica vagy napraforgó vetését szorgalmazták, hanem értékes árunövények, például karfiol, uborka és holland exportra szánt cikória termelésére vállalkoztak. A szántóföldi kultúrák magasabb termésátlagaival, a 140 hektáron másodvetésként termesztett kertészeti növényekből elért több mint félmillió árbevételi többlet mellett fokozott takarékossággal járultak hozzá a tagok a veszteségek pótlásához. Többek között háromszáz- ezer forintos megtakarítást értek el azzal, hogy hazai gyártmányú vagy szocialista országból beszerezhető anyagokat használtak a nyugati importból származó növényvédő szerek helyett. A szántóföldi és a kertészeti növényeknél egyaránt nagyobb arányban használtak fel saját termesztésű vetőmagvakat, palántákat, ami szintén százezres megtakarítást jelentett. A gépesítési ágazatban dolgozók a kiselejtezett munka és erőgépek még használhattó alkatrészeinek beépítésével, a géppark üzemanyagfogyasztásának szabályozásával csökkentették a költségeket. A takarékossági intézkedési tervet végrehajtva csaknem egymillió forinttal növelték termelőszövetkezetük idei eredményeit a cibakházi té- esztagok. T. F. II minisztérium és a vállalatok Beszélgetés Simon Pál nehézipari miniszterrel A Nehézipari Minisztériumot széles körben úgy emlegetik, mint a vállalati szervezet korszerűsítéséért tervszerű — sok tekintetben úttörő jellegű - vizsgálatok, elemzések és cselo- kedetek kezdeményezőjét, serkentőjét. Mennyiben hatott itt az elkerülhetetlen — a világgazdaság közvetítette — kényszerűség, s mennyiben a holnapi szükségletek, követelmények időbeni felismerése - erről beszélgettünk Simon Pál nehézipari miniszterrel. — A vállalati törvény a szervezetek kialakítását és hatékony működtetését a trösztök és vállalatok hatáskörébe utalta. A vállalati önállóság hangsúlyozása mellett azonban a minisztériumnak sajátos eszközeivel segítenie kell a felsőszintű irányítás, a bel- és külpiaci feltételekhez való alkalmazkodás és a vállalati belső mechanizmus optimális érvényesülését. A vállalatok ilyen tevékenységének segítésére és — ellenőrzésére egyidejűleg több módszert alkalmazunk — kezdte kérdéseinkre adott válaszát a nehézipari miniszter.. Így például miniszteri irányelveket adtunk ki az egységes szervezeti és működési szabályzatok ösz- szeállításához. Az igazgatási munka egyszerűsítése, a párhuzamos és felesleges szervezeti lépcsők megszüntetése érdekében fölmérésre, elemzésre került sor több, országos hálózattal rendelkező vállalatnál, illetve az ágazatra jellemző más vállalatoknál, s a módosítási javasatokat az érdekelt szervek rendelkezésére bocsátottuk. A szervezeti rendszer és a vállalati működés tipizálására a vegyipari vállalatoknál teljes körű cél- vizsgálatot folytattunk, majd modellrendszert és javaslatokat dolgoztunk ki a korszerűsítésre. A funkcionális ellenőrzések, az átfogó felügyeleti ellenőrzések és a felügyelő bizottságok rendszeresen vizsgálják a vállalati irányítási rendszer, a belső mechanizmus korszerűsítésének lehetőségeit, valamint a korábban hozott határozatok végrehajtását. — Ezen a területen nincs szükség nagyobb agitációra. A vállalatok többsége felismerte, hogy a kereskedelmi munka a kooperáció, a minőség, az árkérdések jelentősége nő. A régi. rugalmatlan szervezeteket nem lehetett tovább toldozni-fol- dozni. a minőségileg és mennyiségileg megváltozott feladatokhoz korszerű szervezeti és működési szabályom zásra volt szükség, amit több vállalatnál eredményesen megvalósítottak. így a villamosenergia-iparban, a Taurusnál. — Megítélése szerint a tartalékok hasznosítása miért játszott — s némely helyen játszik ma is — huszadrangú szerepet a vállalatoknál, holott az első helyek egyikén kellene lennie? ______ — A termelékenység nemzetközi összehasonlítására és az élenjáró szint mielőbbi megközelítésére irányuló munka a nehézipari vállalatoknál 1976 elején kezdődött. Ez az önvizsgálat és a KSH elemzései tárták fel és számszerűsítette növekvő elmaradottságunkat. E fölismerés nyomán a termelékenységi index rangja a hatékonysági mutatók között emelkedik. Sem a minisztérium, sem pedig a vállalatok vezetése nem tekinti a nemzetközi összehasonlítást egyszeri kampányfeladatnak. Vállalataink tízéves programot dolgoztak ki az 1975. évi élenjáró nemzetközi termelékenységi szint 1985-ig történő elérésére. A belső tartalékfeltárás legfontosabb területe az élőmunkával. a létszámmal való hatékony gazdálkodás, a kapun belüli munkanélküliség megszüntetése, a munkahelyi szervezettség állandó javítása. Azt a tényt, hogy vállalataink alapvető feladatuknak tartják a termelékenység fokozását, bizonyítja, a tízéves programok időarányos teljesítése, sőt túlteljesítése, valamint a három év alatt — az üzembe helyezett új létesítmények létszámszükségletének kielégítésén felül — elért több, mint ötezer fő abszolút létszámcsökkentés. Így 1980 végére az V. ötéves terv számítási anyagában előirányzott három százalékos létszámnövekedés helyett tárcaszinten mintegy négy százalékos létszámmegtakarítás várható. — Megítélése szerint miben és mennyiben kénesek a tárca trösztjei, vál- lalatai előre látni, rendel- kezésükre állnaK^e ehhez az elengedhetetlen — anyagi és nem anyagi, vállalaton belüli és azon kí- vüli — források, feltéte- lek? — A termelési és a termékszerkezet korszerűsítését a Nehézipari Minisztérium kiemelt feladatának tekintette s szelektív iparpolitikára törekedett. Ennek országosan is jelentős példája a petrolkémiai programvégrehajtása. A kérdés nehézipari megítélésekor eltérő sajátosságok érvényesülnek a kompetitiv és a nem kompetitiv szektorokban. Utóbbinál — például bányászat — a termékszerkezet csak bizonyos korlátok között fejleszthető, a termékösszetételt a lehetőségek döntően meghatározzák. Ezen a területen a technológiára, a termékek előállításának módjára kell a korszerűsítésnek elsősorban irányulnia. — A kompetitiv termékek termelési és termékszerkezetének korszerűsítése a nehéziparban hosszú távú és rendkívül eszközigényes feladat. Jelenleg a tárca egészét tekintve e termékeknek mintegy harmadát tarthatják versenyképesnek — például gyógyszeripar, alumíniumipar —, a további kétharmad, részen belül kicsi az a részarány, amely a meglevő eszközök felhasználásával korszerűsíthető. Az állami és a vállaláti fejlesztéseknek együttesen kell ezt a célt elérni, ugyanakkor azt is látni kell. hogy a lehetőségek az utóbbi időben szőkébbek. A vállalatok egy része csökkenő fejlesztési forrásait döntően már lekötötte, ezért a jövőben csak átcsoportosítással, az igények és a lehetőségek állandó összevetésével, hatékonyság szerinti rangsorolásával érhető el eredmény. Bár hosszú távú feladatról van szó. több területen máris eredményes szervezőmunkát végeztünk. Példaként említhető a gyógyszeripar, a növényvédőszer- és intermedier-gyártás központi fejlesztési program műszaki-gazdasági koncepciójának kidolgozása, vagy a hazai nyersanyagkincs hasznosítása érdekében végzett döntéselőkészítő: tevékenység. A tárca központi műszaki fejlesztési alaoiának jelentős részét is ezeknek a feladatoknak a végrehajtására összoontosítottuk. A vállalati — úgynevezett szűkebb, legfőbb — vezetők fölkészültsége, tapasztaltsága, - változásokra való készsége milyen? — Röviden úgy fogalmazhatok: a vezetők döntő többsége megfelel a velük szemben támasztott követelményeknek. Ezt igazolja a legutóbbi években végzett munka eredménye, a vezetők beszámoltatásának és ellenőrzésének tapasztalata, a hatáskörileg illetékes pártszervek adta értékelés is. E vezetői állomány 87 százaléka felsőfokú iskolai végzettséggel és megfelelő szak- képzettséggel rendelkezik. Az új kinevezéseknél ez az arány 94 százalék. Szervezett továbbképzésben az e funkciókban dolgozók úgyszólván valamennyien részt vettek, s ennél talán még lényegesebb, hogy alsóbb szintű vezetői beosztásokban megfelelő gyakorlati tapasztalatokra is szert tettek. — Annak az oka. hogy összességében megfelelőnek ítélem a vezetők fölkészültségét, az új alkalmazására való készséget és vállalkozó- kedvet, elsősorban az, hogy az elmúlt néhány évben a vezetők jelentős hányada cserélődött. Négy év átlagában a kádercserék — kinevezés-felmentés — mértéke meghaladta az évi tíz százalékot. Az okok között első helyen a nyugdíjazásokat emiítem, de növekedett — különösen a legutóbbi két- hárcim évben — az egészségi, terhelhetőségi okok, valamint az alkalmatlanság miatti vezetői cserék száma is. Ehhez hozzáteszem: 1978- tól kezdődően évenként külön vizsgáljuk gyengén működő, vagy irányítási gondokkal küzdő vállalatainknál a vezetés hatékonyságát, együttműködését és indokolt esetben vezetői cseréket kezdeményezünk. — Miként értelmezi a tárca a maga változó irányítási feladatait? ________ — A minisztérium irányító tevékenységének eredményei a vállalatoknál realizálódnak, -tehát jó vagy rossz munkájuk egyben a minisztérium vezetését is minősíti. A vállalatokat a legutóbbi időben több olyan külső és belső hatás érte és éri, ami működésük hatékonyságának megítélését a korábbi időszakhoz képest sok esetben alapvetően módosítja. Ebben a helyzetben a minisztérium sem -lehet tétlen, a változásokra fel kell készülnie és fel ke-11 készítenie a gazdálkodó egységeket is. Ez a feladat az irányítási rendszer és a módszerek tartalmi és formai módosulásával -kell, hogy járjon. — A Nehézipari Minisztérium területén fontos intézkedéseket valósítottunk meg. Például létszám- és tevékenységkör-átcsoportosítással megerősítettük a közgazdasági irányító részleget. Üj feladat az ágazatok és vállalatok közötti koordinációs kapcsolatok szervezése. Utóbbira példák: a termelékenységfejlesztő társulások létrehozása, a konvertálható készletek egységes nyilvántartására és csökkentésére irányuló tárcatevékenység, a vállalatközi tapasztalatcserék szervezése, széles körben alkalmazható szervezési típus- megoldások módszertani segédletek kidolgozása és elterjesztése. — A segítségnyújtás kölcsönös. Kölcsönösen — vállalatok és tárca, tárca és vállalatok — segítsük egymást egyrészt a feltárt hiányosságok megszüntetésében, másrészt a hasznos és lehetséges lépések mielőbbi megtételében! Ehhez jó a,lap annak belátása, hogy a vállalatok és a minisztérium alapvető érdekeltsége közös — mondotta befejezésül a nehézipari miniszter. M. O. A kettéhasitott sertés szalonnázása
