Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-29 / 279. szám
1979. november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 legolcsóbb a megelőzés Árvízvédelem—áradás nélkül Hazánk földrajzi fekvése miatt bármelyik folyónk mentén előfordulhat árvíz. Ebben alapvetően háromféle éghajlati hatás játszhat közre: a kontinentális hatás szélsőséges- hideget, vagy meleget hoz, a tengeri légáramlás délről, vagy nyugatról esőt. csapadékot, általában felmelegedést eredményez. Télen folyóinkon akár 50 cm vastag jégpáncél is keletkezhet és ha a hőmérséklet hirtelen emelkedik, az olvadás jeges árvizet okozhat. Az őszi esők különösen az észak-magyarországi folyókon idézhetnek elő áraA magyarországi árvizek okozója az, hogy hazánk a Kárpát-medence legmélyebben fekvő részén helyezkedik el. Területének 70 százaléka a 200 méteres tengerszint feletti magasságot sem éri el, az ország egész területének körülbelül 25%-a az átlagos árvizek szintjénél alacsonyabban fekszik. Gyakorlatilag Európáiban csak Hollandia van hasonló helyzetben, amely területének körülbelül 21 százaléka fekszik a tengerszintnél mélyebben. A mai árvízvédelmi rendszert a múlt század közepén kezdték kiépíteni és ez a munka a 30-as évek elejére be is fejeződött. Ezek a gátak azonban csak ideig-órá- ig tudtak a víz nyomásának ellenállni, újabb szakasz kezdődött az árvízvédelemben: 1948-ig a régi töltések alapjait felhasználva — már olyan gátrendszer épült ki, amelyik az 50 évenként egyszer előforduló árvizeknek képes ellenállni. E határozat alapján az ország 4190 kilométer elsőrendű fővédvonalából 1667 kilométer már az előírt biztonságú. A Körös-völgyben megépített szükség tározók révén további 412 kilométeren van meg az előírt biztonság. Mindez azonban csak a védvonalak felét teszi ki. Ahhoz, hogy teljes legyen a biztonság, még kereken 2450 kilométer védelmi vonalat kell még kisebb-na- igyobb mértékben megerősíteni. Ezen kívül még 210 kilométer új töltést is meg kell építeni. A hátralévő munkák költsége körülbelül 15 milliárd forintot tesz ki s hozzávetőlegesen 100 millió köbméter földmunkát keli elvégezni. Egy-egy ötéves tervidőszakban — figyelemmel népgazdaságunk dásokat. Nagyon veszélyes lehet a tavaszi zöldár is. melyet a magas hegyekben előforduló gyors hóolvadás okoz. Feljegyezték a krónikák az 1838-as pesti jeges árt, az 1878-as szegedi nagy árvizet. emlékezetes marad az idősebbeknek az 1956-os dunai jeges árvíz is. A zöldár 1954-ben öntötte el a Szigetközt, 1965-ben csehszlovák területen a Csallóközben okozott hatalmas károkat. Sorolni lehetne a pusztító áradások történetét, amely végigkísérte országunk elmúlt századait. Az ipar és a mezőgazdaság fejlődése, az emberi lakott települések számának emelkedése együttesen olyan —e icsak százmíilliérdokbain kifejezhető — értékeket hozott létre, melyeket egy 50 éves valószínűséggel bekövetkezhető áradás ellen is meg kell védeni. Ezért 1973- ban minisztertanácsi határozat született a meglévő ár- vízvédelem biztonságának növelésére. Eszerint a töltéseket, gátakat és egyéb védelmi berendezéseket úgy kell fejleszteni, hogy a fővédvonalak átlagosan a 100 évenkénti, a városok és ipartelepek védővonalai legalább a 120—150 évenkénti, a különösen magasfokú árvíz- védelmi biztonságot igénylő területek (Budapest, Győr, Szeged stb., az algyői olaj- mezőt) védő gátak az 1000 évenkénti — a kevésbé fontos lakatlan területek védvonalai pedig a 60—80 évenként egyszer előforduló legmagasabb árvíz ellen nyújtsanak biztonságot. anyagi lehetőségeire — csak mintegy 2 milliárd forintot fordíthatnak erre a célra, ezért a kormányhatározatnak megfelelő árvízvédelmi rendszer kiépítése előreláthatólag 35—40 évet vesz igénybe. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a Duna völgyében Baja és Dunapataj között, valamint Makád térségében, a Rábán Győrnél és Körmendnél végeztek töltés-erősítési munkákat. Erősítették a Dráva és a Mura töltéseit is. A Tisza völgyében Le- ninváros és Szeged térségében. a Szamoson, a Körösökön és a Maros mentén erősítették meg a védműve- ket. Szükségtározókat építettek a Körösök és a Zagyva völgyében. A következő ötéves tervben a Duna völgyében a csepel-szigeti, a bölcskei, madocsai töltéseket erősítik meg. a mosoni Dunaágon a szigetközi gátakat emelik magasabbra. A Rába mentén Szentgotthárdnál végeznek árvízvédelmi munkákat. A Tisza-völgyében Szolnok térségében kell megerősíteni a Tisza és a Zagyva töltéseit, megjelennek a talaj- gyaluk és földgépek a Sajó és a Tama töltésein, végül részben kiépítik a Bodrog jobbparti töltéseit is. összesen a VI. ötéves tervben 300 kilométer védvonal fejlesztését tervezik. Ennek során 13 millió köbméter földet kell megmozgatni. ' Készenlét földön, vízen és levegőben Az árvízvédelmet jól felszerelt és szervezett testület látja el. Az országban 12 vízügyi igazgatóságnál 8—10 ezer munkás állandóan készenlétben van. ill. dolgozik a gátak erősítésén. Cölöpverők, szivattyúk, világító és hírközlő berendezések, úszó járművek, kotrók, földmunkagépek, jégtörőhajók és 3 repülőgép áll rendelkezésükre ehhez a munkához. Veszély esetén ezek az igazgatóságok területi védelmi szervezetté alakulnak. Mozgósíthatják a lakosságot, a vállalatok munkaerejét és technikai berendezéseit, a fegyveres testületek egységeit. Az 1970-es tiszai árvíz idején egyszerre 30 ezer ember dolgozott a gátakon. Az árvízvédelem — bonyolult féladat. Minden eshetőséget kidolgoztak és tervben rögzítettek a vízügyi szakemberek. Ismerik az eddigi ártetőzések nagyságát, a rendelkezésre álló védelmi eszközöket, a töltések tehetlbíró- képességét. A lokalizációs tervek tartalmazzák a védett ártérre betört vizek útjának megakadályozását, tározását és visszavezetését. Ismerik a munkaerő szükségletet, az anyagnyerő helyeket. a szállításra alkalmas útvonalakat. Árvízkatasztrófa esetére a kidolgozott kiürítési és visz- szatelepítési tervek tartalmazzák a lakosság, az állat- állomány és a 'javak tervszerű mentésének és elhelyezésének tennivalóit. Nem feledkeztek meg az egészség- ügyi és élelmezési feladatok megoldásáról sem. B. I. Veszélyeztetett területek Meglévő és tervezett védvonalak Naponta négyszáz személy részére főznek a tiszaföldvári Lenin Tsz 1. számú kerületében nemrég átadott új, korszerű üzemi konyhán. Mintegy 180 téesztagnak a munkahelyekre szállítják ki az ebédet, a konyha mellett épült ebédlőben pedig egyszerre százan étkezhetnek a gépműhely és a központi iroda dolgozóiból (T. F.) A törökszentmiklósi Kossuth Lajos úti óvoda, melyet szeptemberben adtak át rendeltetésének, lassan teljesen benépesül. - Képünkön a nagycsoportosok MUNKA ÉS PERSPEKTÍVA Jó úton — a megoldáshoz A debreceni cigánytanácskozás után szerez a gyerek tudomást arról, hogy cigány? A többi gyerektől. És hogy cigány, ezt megszégyenítő bélyegként hordja magán. A kislányom a minap hazajött az óvodából, és megkérdezte: mondd anyu, igaz, hogy én cigány vagyok? Meglepődtem, aztán azt mondtam: igaz. És magyarázni kezdtem, ahogyan egy négyévesnek lehet, mit jelent valójában az, hogy cigány, s hogy az ő szülei dolgozó emberek. Én pedagógus vagyok és látom, mennyire nem könnyű a cigánygyerekek sorsa nem egy iskolában ...” A fiatal szolnoki pedagógusnő szavait nagy figyelemmel hallgatták a debreceni tanácskozáson, amelyet a két megye — Szolnok és Hajdú-Bihar — Hazafias Népfront bizottsága a cigánylakosság társadalmi beilleszkedésének helyzetéről, az ezzel összefüggő társadalompolitikai és művelődéspolitikai feladatokról rendezett. Élénk vita volt ezen a délelőttön. Nagyon sok helytelen nézet és helyes állásfoglalás csapott össze, — a cigányok, de úgy is fogalmazhatok, hogy az egész társadalom érdekében. Mészáros György tudományos kutató vitaindítójában többször is hangsúlyozta: a cigányság a közös leszármazás tudatával, ,a hagyományosan örökölt élet- és gondolkodásmóddal összefűzött etnikum (népcsoport). A cigányok között épp úgy vannak kiváló szakemberek és munkakerülők, vezető beosztású dolgozók és tanulatlan egyének, mint a nem cigányok között. El kell érnünk, hogy a cigányszóhoz éppúgy ne tapadjon semmiféle hamisan általánosítható értékítélet, mint bármely más történelmi népcsoportunk nevéhez. Nos, a tudományos kutató ezt tudja, mondja, magyarázza, — ám az emberek gondolkodása e tekintetben nagyon nehezen változik. A szónak ma még általában elmarasztaló íze van. Tény, hogy évszázadok elmaradását kell a cigányságnak mint népcsoportnak pótolnia. Mert ki törődött régen azzal, jár-e a cigánygyerek iskolába, dolgozik-e az apa, van-e mit enni a putriban? Hazánkban a felszabadulás — de különösen 1961 — óta, amikor a párt Politikai Bizottsága határozatban foglalta össze a teendőket, nagyon sok intézkedés történt a cigányság érdőkében. Ez év áprilisában, amikor a Politikai Bizottság újólag napirendre tűzte e témát, azt állapíthatta meg, hogy sok pozitív változás történt a cigányság életében, de még mindig bőven van tennivaló. Mit jelent napjaink valóságában, a mi megyénkben ez a pozitív változás? Közismert és elismert, hogy a cigányság integrálódásának három nagyon fontos feltétele van: legyen hol dolgoznia a szülőnek, legyen megfelelő lakása a családnak, szerezzenek szakmát, általános műveltséget a családok tagjai, főképpen a fiatalok. Ami a foglalkoztatást illeti, nálunk is elfogadhatóak az eredmények. A férfiak 80—85 százaléka, a nők 40— 45 százaléka dolgozik. Főként az építőiparban, de kialakulóban vannak speciális „cigánymunkahelyek”, például a köztisztaságnál. Tudok olyan üzemről — példáiéi a' törökszentmiklósi baromfifeldolgozó — ahol a vezetők messzemenően elégedettek a cigánymunkásokkal. Törzsgárdatagjuk is van, nem egy. Mégis legtöbb vállalatnál, szövetkezetben azt mondják: a cigánymunkás vándormadár. Hol jön dolgozni, hol nem. Való igaz, nehéz megtartani őket, és ez utónevelés nélkül nem is megy. A debreceni tanácskozáson hangzott el: eszmét is kell adni a cigányoknak, perspektívát, jövőt, főként a fiataloknak és nemcsak munkát. Nagyon sok vállalatnál azért nem törődnek iskoláztatásukkal, mert’ félnek, hogy akkor később nem lesz, aki elvégezze az „alacsonyabb rendű munkát”. is nagyon nagyok még a különbségek. A megyében a cigánylakosság — számuk 21 ezer 174, az összlakosság 4,8 százaléka és ez jóval magasabb az országos 3 százalékos átlagnál —,10 százaléknál jó, 1000 forint körüli az egy főre jutó jövedelem. Sokan élnek pár száz forintból. Ugyanakkor pedig amíg a nem cigánycsaládoknál 100 keresőre 82, falun 93 eltartott jut, addig a cigánycsaládoknál ez a szám 219, illetve 236. Általában 4—5—6 gyerek van egy családban. Csoda-e, ha a szerényebb jövedelem hamarabb elfogy, és a család kölcsönkér. Bár ez nem mentség arra, hogy vannak, akik törvénysértő módon szerzik meg maguknak a hiányzó élelmet, pénzt, ruhát. Csak lassan tűnnek el a megyében a cigánytelepek, és ez összefügg a jövedelemmel. Az öregek, akik már nem is tudnak munkát vállalni, azok halálukig telepiek maradnak. A megyében 1965 óta 1471 lakást vettek vagy építettek maguknak a cigányok. Ezért van az, hogy míg az országban a cigánylakosság 24,9 százaléka él telepen, nálunk ez a szám 32,1 százalék. Évente átlagosan 10—15 család költözik új otthonba. Remélhető, hogy az ÉVM—PM rendelet, amely felemelte a nyújtható kölcsönök összegét 140, illetve 100 ezer forintra, valamelyest gyorsítja majd a telepek megszüntetését. Bar ebből a pénzből nagyon szerény ház építhető, még a jelentősebb előtakarékosság mellett is. Csakhogy kiske- resetből takarékoskodni nagyon nehéz. A családok 56 százaléka él „Horniét A keresetben villanyfényes lakásban, 44 százalékuknak van rádiója, 30 százalékuknak televíziója, de mosógép csak 6 és hűtő- szekrény két százalékuknál könnyíti az asszonyok munkáját. Nem megoldás az sem — ez már bebizonyosodott —, hogy a telepről minden átmenet nélkül emeletes bérházi lakásokba költöztetnek családokat, akik egyszerűen nem is tudják, hogyan kell ott élni. Szerencsére arra is vannak már kezdeményezések, hogy tanítják velük a lakás használatát, és folyamatosan ellenőrzik is azt az illetékesek. A tanácsok javaslatára most már mind több munkahely ad cigány- munkásának is 5—10 ezer forint kamatmentes kölcsönt lakásépítésre, vásárlásra. Egy tény: sokféle intézkedés kell ahhoz, hogy gyorsabban változzék a cigánycsaládok élete. Jó dolog, hogy jelenleg a cigánygyerekek 96,9 százalékát iskolázzuk be a megyében. Ez főként annak köszönhető, hogy a kicsik 48 százaléka jár óvodába, és a 10 hónapos iskolaelőkészítőre 95—98 százalékuk. De van ebben fájó pont is: a gyerekek 40 százalékát teszik át gyógypedagógiára. Az iskolák még ma is szabadulni igyekeznek a cigánygyerekektől, mert sokat hiányoznak, mert fegyelmezetlenek, mert..,. Pedig nem biztos, hogy integrálódásuk kezdetén csak a külön cigányosztály létesítése lehet a jó megoldás. A társak, a környezet hat a gyerekekre. Igaz, ezek a gyerekek a pedagógusoktól jóval több törődést, segítést igényelnek, mint a többiek. És sokkal, de sokkal több megértést is, A debreceni tanácskozáson is többször elhangzott: a cigányokkal csak differenciáltan szabad foglalkozni, mert szinte minden család helyzete más és más. Hiszen vannak közöttük, akik már integrálódtak, vagy afelé haladnak — nem is kevesen — és akik közül sokan vállalkoznak közéleti tevékenységre. A megyében például 27 - cigányszármazású tanácstag van, ezren dolgoznak a Vöröskeresztben, többen a Hazafias Népfront különböző munkabizottságaiban, bizottságaiban. És vannak önkéntes rendőrök is. De szép számban élnek még közülük az élet perifériáján. Egy biztos: integrálódásuk segítésében nem nélkülözhető a már beilleszkedett cigányok közreműködése. Vannak gondjaink még a cigányság helyeiével kapcsolatban? Igen, s nem is kicsik ezek f. gon- ok. De az elért eredmények lvitathatatlanok. Az is ter- íészetes, hogy évszázadok lulasztását mi 30 év alatt em pótolhattuk, de az út, melyen haladunk, jó célhoz — V —
