Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-28 / 278. szám
1979. november 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tiszagyendán valami mozdult A téli hónapokban sem tétlenkednek a téesztagok Kedvezőtlen természeti adottságaival, alig harmincmillió forintot megközelítő termelési értékével a megye egyik leggyengébben gazdálkodó termelőszövetkezete a 2 ezer 300 hektáros tiszagyendai Lenin Tsz. Amikor erről beszélgetünk, ki- érzik egy kis keserűség is az elnök, Üjvárosi Gábor szavaiból. — Bár a termelési mutatóink indokolnák, nem tartozunk a kedvezőtlen adottságú és gazdaságilag elmaradott kategóriába sorolt téeszek közé. így aztán jövedelem-kiegészítő támogatásban se részesülünk. Ötvenkét kilométerre vagyunk a járási székhelytől, majdnem annyira a megyeszékhelytől, a legközelebbi vasúti szállítási lehetőség Kunhegyesen. Sokszor elgondolom, hogy egy nagyobb, megalapozottabban gazdálkodó környékbeli té- esznek jól dolgozó kerülete lehetnénk. ITavaly ia harmadik egymást követő veszteséges évet zárta a gazdaság. Nem várathattak tovább magukra a termelés és a vetésszerkezet korszerűsítését célzó intézkedések. Ezeket sorolja Kaczi- ba Imre termelési éfnökhe- lyettes. — Tavaly még tucatnál többféle növényt termesztettünk, felét nagyon gazdaságtalan eredménnyel. Ebben az évben már csak hat kultúrát ültettünk, s a búza, a kukorica, a napraforgó, a lucerna, a repce és más takarmányfélék termesztését az anyagi lehetőségeinkhez mérten gépesítettük. Kiiktattuk a borsó-, a zöldbabtermelést, nem foglalkozunk a nagyon kézimunka-igényes dohány- termesztéssel se. Fokozatosan felszámoljuk a kiöregedett gyümölcsöseinket is. A növénytermesztésben dolgozó kétkezi munkásoknak ezelőtt valamelyest megtoldotta a dologidőt az alma betakarítása, a dohány csomózása, bálázása. Negyvenötven téesztag november elejétől márciusig most már tétlenségre lenne ítélve, ha a vezetőség nem kereste és találta volna meg téli foglalkoztatásuk lehetőségét. — Olyan kiegészítő tevékenységet kellett keresnünk — magyarázza az elnök —, amellyel növelhetjük bevételeinket, időszakosan leköthetjük a növénytermesztésben dolgozók munkaidejét, megalapozhatjuk az ipari munkaszervezés bevezetését. A TSZKER volt a segítségünkre a budapesti VILL- TESZ Ipari Szövetkezettel való együttműködés megszervezésében. 2 A központi majorban ki-, alakított üzemben indító- és jelzőgombokat, irányjelző lámpákat szerelnek össze a kapáláshoz, dohánycsomózáshoz szokott asszonykezek. — Kár, hogy csak két évvel a nyugdíj előtt értem meg ezt a munkát — sajnálkozik Balogh Györgyné. — Ezelőtt nagyon bizonytalanok voltak a téli hónapok, munka híján sokszor hazaküldtek bennünket. Volt, amikor a gazdasági épületeket meszelgettük, zsákokat javítottunk, jobb esetben a magtárban akadt tennivalónk. No aztán ennek megfelelő volt a kereset is, • jóval ezren alul vittünk haza hónap végén a borítékban. — Itt a műhelyben pontos munkát kell végezniük. Nem volt nehéz megtanulni? — Nem kell ehhez más, — nevet Csató Sándorné — csak ügyes kéz, jó szem, meg aztán türelem. Nem vagyunk , híjával egyiknek se, meg is van a munkánk látszata. A faluban sehol máshol nem keresnénk meg az itteni 'kétezerkétszázat. El kéne járnunk naponta Tiszaröffra, Kunhegyesre vagy Török- szentmiklósra, a baromfifeldolgozóba. Akkor pedig elutazgatnánk a jószágokra fordított időt, már pedig elhiheti, a háztáji is csak szépen hoz a konyhára. — Lesz azért, amikor a növénytermesztésben is hiányzik majd a dolgos kéz. — Persze, hogy lesz — hagyja helyben Baloghné. — Ha szólnak, hogy menni kell, hát félre tesszük a jelzőlámpákat, indítógombokat, és irány a határ. Megyünk a héten is pár napot segíteni a faültetőknek az új erdőtelepítésnél. A téesz százhúsz hektárnyi, jórészt árterületen lévő erdeje ad egyébként másik, egyelőre csak téli elfoglaltságot a növénytermesztőknek. Mondom az elnöknek, megnézném a fakitermelést, ha segítene egy Gazzal. — Szegény ember vízzel főz, — legyint — nem tellett még terepjáróra. Most rendeltünk egyet, jövőre talán meg is kapjuk. Egyébként se boldogulna vele, az ártérre ilyenkor csak traktorral lehet kijutni. Azzal szolgálhatok. 3 Juhász János, a téesz fiatal traktorosa a legrövidebb utat választja, így is fél óránál tovább tart kijutnunk a sokhelyütt traktortengelyig sáros Kukutyin-úton, meg a Rohácsi-dűlőn a hat kilométerre lévő Belső-rétre. Ott találjuk az embereket, irtják az ártéri fákat, telepítik az új erdőt. Az irtás szélén a traktorokgyúrta sár, beljebb a sűrűn nőtt szederinda fogja a gumicsizmánk. — Képes volt kitraktorozGődér Mihály: „Ha jól gazdálkodunk vele, egész évben munkát adhat az ártér" ni ide? — böki feljebb a mű- bőrellenzős sapkát Pisók István. — Megteszik ezt az utat maguk is naponta a traktor pótkocsiján. *. — Meg, persze — bólirlt, — hiáz most már folyamatos munkát, biztos keresetet ad az erdő. Itt most öt hektárnyi területen kivágjuk az elöregedett fűzet meg nyárfát, papucstalpat készítenek belőle Kisújszálláson. Amott meg, látja, már telepítik az új nyárfaerdőt. Ügy tervezik a vezetők, hogy a folyamatos kitermeléss'el, újratelepítéssel olyan erdőgazdálkodást szerveznek, amelyik egész évben biztosít majd elfoglaltságot, ha éppen nem kellünk farosnak a vetőgépekre, vagy mór nem hiányzik majd a segítségünk a betakarításnál, a terményszállításnál. Sikít az acélszalag, sír a nyárfa, ahogy beleharap Gödéi- -Mihály Styl-fűrésze. Megvárja, amíg elhal a zuhanó, két emberderéknyi fatörzs recsegése, ropogása, aztán sorolja. — Visszajöttem én is az olajbányászoktól a téeszbe. Hol Algyőn, hol Eger alatt, máskor megint másutt vallattuk a föld gyomrát, beleuntam a csavargásba. Naponta hat-hét köbméter haszonfát termelünk ki, idehaza is megkeressük vele egy hónapban a négyezer forirf- tot. Csak oda kell figyelnünk nagyon, nehogy göcsörtöt is odavágjunk a haszonrönkhöz. Mert, hogy az ipari megmunkálásra alkalmas fáért i860 forintot, a Tüzép-telepre valóért meg csak 200 forintot kap köbméterenként a téesz. Visszaútban a T—150-es nyergéből figyelem, mennyire jólesik egy kis üdeség a novemberi szürkeségben: jobbról szépen sorol az őszi búza, balról messzire sötétzöldellik a repcetábla: A géptelepről az irodába menet dicsérem is a határt az elnöknek. — Ránk férne már egy jobb esztendő — sóhajt. — Igaz, tavaly is ilyenformán indult a búza, mégis csak 22 mázsát tudtunk betakarítani a 14,8 aranykoronás földjeinkről. A napraforgóból elégedettek vagyunk a 20 mázsás átlagterméssel, a 43 mázsás kukoricával megint csak nem dicsekedhetünk. Négy és fél milliós búzakiesés pótlásával erőlködünk. Teper- jük be a pénzt a haszonfáért, ha minden jól megy, akkor a VILLTESZ-kooperáció is hoz vagy félmilliós nyereséget. Ügy számolunk, az idén már nem kerülünk a veszteséges téeszek listájára. Mindenesetre, a foglalkoztatottságot 'illetően már, úgy gondolom, jó irányba mozdultunk. * * * Valóban, Tiszagyendán mozdult valami. És ami a legfontosabb: a korábbi teleken tétlenségre ítélt téesztagok megelégedésére. T. F. A fejlődés útja 6. A sorozat befejezéseként a fejlesztési tevékenység illetve a külgazdasági kapcsolatok, a külkereskedelmi tevékenység szabályairól szólunk. Már utaltunk rá — a világpiaci hatásokat, igényeket tükröző árrendszer automatikusan is felértékeli a külpiaci árucsere szerepét. Azt a területet, amelynek súlya — hazánk adottságai miatt —- eddig is jelentős volt. hiszen nemzeti jövedelmünknek több mint a felét a külkereskedelem közreműködésével realizáljuk. Ha tudjuk tehát, hogy minden második forintunk lényegében valamiféle külkereskedelmi akcióval — termeléssel, exporttal, importtal — áll összefüggésben, elismerjük azt is. hogy fejlődésünk meghatározója: sike- rül-e hatékonyabban lebonyolítani a k ü 1 kereskedni m i cserét? Azaz: megjavítani cserearányainkat, exportképességünket. Megismételjük: a nyersanyagok. energiahordozók ára 1980-tól az import árától, a kompetitiv feldolgozó- iparok — a gép-, a könnyű-, a vegyipar. — belföldi árai az exportáraktól függnek majd. Módosulnak az export-import árrések Ezért is természetes, hogy a külkereskedelemnek igazodnia kell az új feltételekhez, követelményekhez; módosulnak a külkereskedelem szabályozói is. A fő cél az egyensúly javításának elősegítése. az exportgazdaságosság javítása, a devizahozam növelése, az importtal való takarékosság. A célok való- raváltását a normatív jellegű egységes adóvisszatérítés és a termelést fejlesztő állami támogatás szolgálja — ez utóbbi persze szűk körben átmeneti időtartamra szólhat, s arra való. hogy hozzájáruljon a szerkezetátalakításhoz. a külső feltételekhez való jobb igazodáshoz. A gazdálkodás biztonságát ezután is megfelelő vámrendszer védi — összhangban nemzetközi kötelezettségeinkkel és vállalati szerződéseinkkel. A valutaárfolyamok a jövőben rugalmasan módosulnak a népgazdaság érdekei szerint, illetve követik a konvertibilis valuták egymás közötti értékváltozásait. Már utaltunk rá szintén — az új szabályozórendszer elősegíti a termelő- és külkereskedelmi vállalatok jobb együttműködését. közös társulások, fejlesztések megalapítását. Érdekes változásokra kerül sor a külkereskedelmi tevékenység keretében is: a termelői árrendezés keretében módosulnak az export-import árrések. bizományi díjkulcsok, továbbá az árképzésre vonatkozó előírások. Kiegészítő alapjuttatás a jövedelmező beruházásokhoz A gazdaságosság követelménye érvényesül a fejlesztési tevékenységet érintő új szabályokban is. Mivel az erőket koncentrálni szükséges a hatékonyabb termelési szerkezet kifejlesztésére, ezért szűkítik az állami támogatások körét. Megemlítendő a fejlesztési tevékenység — a szabályozó rendszer módosításának fő vonalába vágó — új eleme: azok a dinamikusan fejlődő vállalatok, amelyek jövedelmező beruházásba fogtak, fognak, de nem rendelkeznek elég pénzzel ehhez — kiegészítő alapjuttatást kaphatnak. Ezt a vállalatnak vissza kell majd fizetnie, könnyítéssel, hiszen adózás előtti nyere- , ségéből hosszabb időn át törleszthet. A további fontosabb változások: a nem termelő beruházások január 1- től csak akkor minősíthetők nagyberuházásnak, ha értékük meghaladja az 500 millió forintot. A vállalati beruházásokat, fejlesztéseket szigorú normatív szabályok és a hitelképesség határozza meg. Egyébként - növekszik a hitelek szerepe a fejlesztési tervek valóraváltá- sában, s az eddigi gyakorlatnak megfelelően a hitelkritériumok alapja a jövedelmezőség. Üj vonás továbbá, hogy csökken a hitelkeretek ágazatközi meghatározottsága, s az ezekhez fűződő kedvezmények köre, mértéke. A hitel teljes összegén belül növekszik a konvertibilis exportot bővítő előirányzat aránya. Fontos szabály: kizárólag állami támogatással nem finanszírozható vállalati beruházás. Sorozatunkban vázlatosan áttekintettük az 1980. január 1-én életbelépő új szabályozórendszer főbb változásokat hozó elveit, rendelkezéseit. Mint láttuk — ezek világos, gazdaságpolitikai eszközrendszert alkotnak, igazodva azokhoz a feladatokhoz, amelyek népgazdaságunk előtt állnak a VI. ötéves tervben, de az V. ötéves terv befejező évében is. És erre nem véletlenül emlékeztetünk: igen értékes eredmény, hogy 1981-ben. a VI. ötéves terv indulásakor már a kipróbált. begyakorolt szabályozó-rendszer segítségével folytathatjuk a gazdasági munkát. De az is kiviláglik a szabályozás megújítását eredményező szándékból, hogy a gazdaság egész területén a minőségi követelmények. a hatékonyság egységes követelményeit kell érvényesíteni. Ettől várhatjuk külgazdasági helyzetünk javulását. az egyensúlyi igények jobb kielégítését. A szabályozásban — szükségszerűen — keverednek a rövidebb és hosszabb távra ható igények, ám nem lehet elfelejteni: elsősorban a gazdálkodás tartós irányát, követelményeit tükrözik. Milliók közreműködését kívánja Most olyan időszak következik, amelyben napi gondok, feladatok a jövő feladványával együtt jelentkeznek. Amikor meg kell teremteni az „itt és most” .valamint a jövő érdekében végrehajtandó cselekvés harmóniáját, s amikor az átmenet zavartalanságához, nem csupán pillanatnyi érdekek fűződnek. Aligha vonható kétségbe — nem könnyű időszak ez, kiváltképpen nem a vállalatok számára. Ezért is van fokozott szükség és egyetértés abban: az úi szabályozórendszer akkor váltja be igazán a hozzáfűzött reményéket, s újítja meg sikeresen gazdálkodásunkat, ha mindent megteszünk — fent és lent egyaránt — értő al- . kalmazására. befogadására. Nem hisszük azt, hogy_ önmagától „csodát fog művelni” —. de tudjuk, hogy olyan eszköz amely alkalmas céljaink megvalósítására. Igen. arra van szükség hogy áz új szabályozók élet- beléptetését ne jogszabályok formális „hatályba-helyezé- sének” tekintsük, hanem milliók közreműködését kívánó közügyünknek. Matkó István — VÉGE — Készült: Szolnokon—Várja: Algéria Algériai megrendelésre elkészült a második óriás transzformátor-szerkezet a Ganz Villamossági Művek szolnoki gyárában, amelynek 32 tonnás harangszekrényét a napokban különleges gépjárműszerelvénnyel szállították Budapestre, a törzsgyárba. A szerkezetet villamossági alkatrészekkel szerelik fel, majd a műszaki próbák után - még ebben az évben - útnak indítják Algériába , (Fotó: Kováts B.) Jelzőlámpákat, inditógombokat szerelnek a kapáláshoz szokott asszonykezek
