Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-22 / 273. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 22. Nemrég megszületett Szöulban a végsőnek tekintett va­riáns Pák Csöng Hi dél-koreai diktátor meggyilkolásának körülményeiről. A hivatalos jelentések szerint Pák élesen bírálta Kim Dze Kju-nak, a KCIA, a hírszerzés volt főnöké­nek erélytelenségét az egyetemisták és munkások által szer­vezett októberi tüntetések elfojtásában. Salvador, Guatemala, Honduras Forrongó Közép-nmerika Washingtoni próbálkozások Somoza, a Wa­shington által végsőkig támoga­tott diktátor bu­kása és a nicara- guai fordulat óta az amerikai stra­tégákat mind job­ban gyötri az a gondolat, hogy más közép-ameri­kai diktatúrák követhetik a ni- caraguai példát. Az amerikai kül­ügyminisztérium legkomolyabb szakértői azt sem titkolják, hogy ez a folyamat már nem tartható fel. Viron P. Vaky helyettes külügyi államtitkár, a kérdés egyik leg­jobb szakértője egy képviselőházi vizsgálóbizottság előtt így elemezte A szöuli dokumentum gondolatmenete szerint a hírszerzés vezetője pedig „preventív lépésként” követ­te el merényletét az elnök ellen, azzal az alig titkolt reménnyel, hogy ő követi majd áldozatát a legfőbb közjogi méltóság megszerzé­sében. Érdekes kuriózum az a hír, amelyet a japán Kyodo hírügynökség röppentett fel. Eszerint a hírszerzés főnö­ke a szöuli kormány rend­kívüli ülésén, órákkal az el­nök halála után bevallotta: „Én öltem meg Pakot. Az Egyesült Államok mögöttem áll. Washington azt kívánja mindannyiunktól, hogy fel­tétlenül kövessenek engem.” Szöuli állapotok Ha az utóbbi hír valóság- tartalma roppant nehezen is ellenőrizhető, a Pák Csöng Hi haláláról kiadott jelen­tés hihetőnek tűnik. S noha nem szorul bizonyításra, hogy az erély, illetve az erélytelenség másként ítélte­tik meg egy diktatúra vagy mondjuk egy polgári demok­ratikus rendszer optikáján át, az egész vita. a maga tragikomikus ellentmondá­saival nagyon jellemző a szöuli közállapotokra. Ha igaz. Pák erélytelennek tar­totta a rendőrség fellépését a nagy iparvárosokban, Ma- szanban. Puszanban. miköz­ben a civilizált világ brutá­lis terrornak minősítette a dél-koreai hatóságok akcióit a tömegmegmozdulások el­fojtása során. Mi jellemzi ma, három héttel a diktátor halála után Dél-Korea belpolitikai hely­zetét? Minden politikai bi­zonytalanság ellenére az 'az erő. nevezetesen a hadsereg, amely az elmúlt negyedszá­zadban is szilárdan kezében tartotta a gyeplőket, válto­zatlanul iaz ország egyedüli és tényleges irányító szerve. A hatszázezer fős, amerikai mintára kiképzett, amerikai (és ultramodern) fegyverzetű hadsereg vezérkari főnöke. Csüng Song Hva jelenleg a legfőbb hatalmasság, meg­előzve természetesen az ál­lam névleges vezetőjét, Cső Kju Ha ügyvezető elnököt. öt egyébként a legtöbb re­gionális megfigyelő ugyan­olyan átmeneti figurának te­kinti, mint azt a Csan Mjong miniszterelnököt, akinek kérészéletű kormányzata előzte meg 19 évvel ezelőtt Pák Csöng Hi katonai pucs- csát. Ellenzéki lépések Három héttel a diktátor halála után a szöuli politikai csatározások középpontjában a jövő alakulása áll. S ez természetesen több, mint személyi kérdés. Ha elfogad­juk azokat a nyugati érté­keléseket, amelyek szerint Pák Csöng Hi diktatúrája, személyi hatalma, s terro- risztikus kormányzati rend­szere ellentmondásba ke­rült Dél-Korea gazdasági fejlődésével, s tulajdonkép­pen a tőkés alapokon való megerősödés, politikai stabi­lizálódás fékezőjévé vált, úgy logikus a következtetés is: szükségszerűen valami­fajta liberalizálásnak kelle­ne végbemennie Szöulban. Mindez, külön hangsúlyoz­ni sem kell, tökéletesen egy­bevágna a polgári ellenzék évtizedes követeléseivel. Az ellenzék vezető ereje, az Üj Demokrata Párt figyelemre méltó gesztusokat tett az el­múlt napokban. Képviselői visszavonták korábbi le­mondásukat és előzetes fel­tételek nélkül visszatértek a parlamentbe. Távozásuk — mint ismeretes — szoros összefüggésben állt a Pák halálát megelőző belpolitikai válsággal. A hatvankilenc ellenzéki honatya a múlt hó­nap elején nyújtotta be le­mondását, tiltakozásul amiatt, hogy vezetőjüket, Kim Jung Szamot, á párt el­nökét koholt vádak alapján kizárták a törvényhozásból. Nos, a szöuli vezetés első reagálása — enyhén szólva — rövidlátásról tanúskodik. Cső Kju Ha ügyvezető elnök rádióbeszédben jelentette be az ország nyilvánosságának, hogy január 25-ig megvá­lasztják az új államelnököt, mégpedig az eredeti módon, a Pák Csöng Hi által erő­szakkal életbe léptetett al­kotmány előírásai szerint. Homályosan kilátásba he­lyezte az ideiglenes államfő az alkotmány esetleges felül­vizsgálását, továbbá új vá­lasztások kiírását. Szöul á jelek szerint fá­ziskésésben van. Az ellenzék egyik tekintélyes vezetője, Jup Bo Szun, akit a diktá­tor idős kora ellenére több évi börtönbüntetésre ítélt, nyilatkozatban foglalta ös'z- sze követeléseit. Ezek a kö­vetkezők : 1. Három hónapon belül dolgozzanak ki újabb al­kotmányt. s annak alapján tartsanak általános válasz­tásokat. 2. A jelenlegi ügyvezető elnök haladéktalanul mond­jon le és alakítsanak olyan átmeneti kormányt, amely­ben helyet kapnak a demok­ratikus erők is. 3. Azonnal és feltétel nél­kül bocsássák szabadon az "összes politikai foglyot, s rehabilitálják a Pák Csöng Hi idején meggyilkolt ellen­zékieket. 4. Biztosítsák a háborítat­lan politikai tevékenységet. Hogy a fennálló hatalom és az ellenzékiek újabb ösz- szecsapásának mi lesz a végső eredménye, ma még nem mondható meg ponto­san. Párbeszéd Északkal Megosztott országról lévén szó, nagy súllyal esik latba Észak, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ál­láspontja a déli fejlemények­kel. kapcsolatban. Phenjan a közelmúltban ismételten ki­jelentette, hogy „kész bár­mikor, bárhol, bárkivel ta­lálkozni” a két országrész közötti párbeszéd felújításá­ra. Ugyanakkor Északon nem táplálnak iEúziókat a lehe­tőségeket illetően. A Koreai Munkapárt köz­ponti lapja, a Nodong Szín­műn a napokban vezércikk­ben mutatott rá: „A kulisz- szák mögötti mesterkedés, amely Pák Csöng Hi meg­gyilkolása után kezdődött, azt jelzi, hogy a dél-koreai diktátor halála nem szolgált megfelelő tanulságul a re­zsim politikusainak. Céljuk az, hogy a bábkormány se­gítségével. új cégér alatt megőrizzék a fasiszta re­zsimet, s fenntartsák a ket- téosztottságot, illetve az amerikai befolyást Dél-Ko- reában.” Győri Sándor az általános hely­zetet: „Ha megkíséreljük a status qúo megőrzését, ezzel nem kerüljük el a változást; sőt még radikálisabbá tesz- szük. Ha megpróbáljuk az inigatagságot leleplezni és az elnyomást fenntartani — ezt nem tehetjük meg anél­kül, hogy erőszakos és radi­kális változás magvait ne hintenénk el a körzetben”. A közép-amerikai diktatú­rák közül a legközvetlenebb a válság Salvadorban, ahol bármelyik pillanatban bekö­vetkezhet a robbanás. Salva­dor 47 éve sínylődik az egy­mást követő korrupt katonai diktátorok uralma alatt, akiknek háta mögött éppen úgy az amerikai hadügymi­nisztérium és a nagy élelmi­szeripari trösztök állnak, minit Somoza esetében. Salvadorban a diktatúrával szembeni nyílt fellépés idő­szaka 1978 tavaszán kezdő­dött. Ekkor az országon tö­meges tüntetések söpörtek végig. Humberto Romero tá­bornok — diktátor rendőrsé­ge sortüzet nyitott azokra a fegyvertelen tüntetőkre, akik ülősztrájkot itartottak a fővá­ros székesegyházában. Ez volt a szikra, amely lángra- lobbantotta a fegyveres par­tizánmozgalom füzét. Azóta egyre szervezettebb fegyveres akciók sora jelezte a partizánmozgalom erősödé­sét. A gerillák golyóinak tu­catnyi rendőr esett már áldo­zatául. Sőt. szeptember ele­jén a diktátor fivérét is megölték a fegyveres felkel ő- osztaigok. Mindamellett meg kell jegyezni, hogy Salvador­ban még nem lehet olyan érett és széles politikai bá­zissal rendelkező felszabadító mozgalomról beszélni, mint amilyenné Nicaraguában a győztes sandinista mozgalom vált. A jelek szerint az ame­rikai külügyminisztérium úgy véli, hogy éppen ezért még „ideje van” az események elé vágni. Washington fő célja az, hogy semlegesítse a radiká­lis politikai erőket, és egyér­telműen polgári jellegű, a társadalmi változásokat igénylő baloldalt háttérbe szorító rendszert hozzon lét­re. Az amerikai erőfeszítések arra összpontosultak, hogy rávegyék Romero tábornokot egy idő előtti választás meg­tartáséra. A tábornok „hiva­tali ideje” 1982-ben járna le. A legutóbbi napokban a tá­fordulóján itt is nagyszabá­sú tüntetések robbantak ki. Ezeket a rendőrség brutáli­san szétverte és mintegy 200 embert letartóztatott. Mint most Salvadorban, Guatema­lában már régen megalakul­tak azok a „fehér-terrorista” csoportok, amelyek a rend­őrség támogatásával megfé­lemlítő akciókat hajtanak végre.. Az egyik ilyen csoport, az úgynevezett „G-Komman­dó”, a mtár bebörtönzött poli­tikai elítéltek meggyilkolásá­ra kapott megbízást. Mindez Guatemalában sem állítja meg a rendszer elleni küzdelmet, sőt értelemszerű­en radikalizálja és így a fegy­veres ellenállás mind na­gyobb szerepet kap. Szep­tember végén például egy fegyveres gerillacsoport 26 repülőgépet semmisített meg az ország legnagyobb repülő­gép-javító üzemében. e A halnmadik és az ameri­kaiak számára legtöbb esély- lyel kecsegtető beavatkozást pont Honduras. Ebben az or­szágban is katonai diktatúra van. Korábbi tárgyalások Kis repülőgépek nagy gyártója A csehszlovák repülőgép- ipar nem foglalkozik „szu­pergépek” gyártásával, de van olyan terület, ahol a csehszlovák repülőgépgyártás megelőzi a többszörösen na­gyobb államokat is. Ez a te­rület a könnyű sport- és gyakorló, valamint a kis szállítórepülőgépek gyártása. 1945 után a felszabadult országokban államosítják a a repülőgépipart. A cseh­szlovák repülőgépipar a Szovjetunióval együttműköd­ve vált a szocialista tábor fontos repülőgépgyártójává. A csehszlovák ipar szovjet segítséggel megbirkózott az igényes sugárhajtású repü­lőgépek — elsősorban a hí­res MÍG 15, 19 és 21-es tí­pusú gépek — gyártásával is. A csehszlovák repülőgép- gyártás legfőbb területe azonban ebben az időszak­ban is a könnyű sport-, gyakorló-, turista- és utas- szállító gépek gyártása ma­radt. A LET Kunovice Vállalat Blanik L—3 elnevezésű vi­torlázó repülőgépe volt a vi­lág első teljesen fémből ké­szült, nagysikerű, szériában gyártott vitorlázó gépe. Je­lenleg a világ több mint öt­ven országában több mint kétezer-ötszáz Blanik-gép van. A gyakorló repülőgépek kategóriájában a legnagyobb A Blanik L-13 vitorlázó repülőgép számban eladott gépek vi­lágrekordját egy másik cseh­szlovák gép tartja — az el­ső csehszlovákiai tervezésű sugárhajtásos repülőgép, a Delfin L—29. A Delfin utód­ja az L—39 Albatros, amely megkétszerezte a pilótakép­zés eredményeit és lehetősé­geit, s amely egy párizsi ki­állításon a „kiállítás leg­szebb repülőgépe” elnevezést kapta. A sikeres gépek közé tar­tozik az L—410 Turbóiét ne­vű kis utasszállító repülő­gép. Ennek a 15—19 utast szállító gépnek a fel- és le­szálláshoz megfelel egy nor­mális füves repülőtér is, sőt a Szovjetunióban végzett próbákon elegendőnek bizo­nyult a gép rajtjához egy köves, kiszáradt folyómeder. bamak-iellinök megígérte, hogy 1980 márciusában választáso­kat tartanak. Ez megoldás mind Washingtonnak, mind pedig az uralkodó kasztnak megfelelne. Hiszen e ,yválasz­tásokat” a diktátor erőszak- szervezetének árnyékában bonyolíthatnák le. A helyzet további kiélező­dését azonban aligha lehet elkerülni. A salvadori balol­dal ma már az amerikai ké­zen levő kávé-, cukor-és gya­potipar államosítását követe­li. Másrészt pedig a hadse­reg és a rendőrség Ultrái eze­ket az engedményeket is sók­nak tartják. Az erőszakszer- vezetefcnék ez a szárnya a legutóbbi hetekben terror­osztagokat alakított, amelyek sorozatos fegyveres támadá­sokat intéznek a vélt vagy valóságos baloldal híved el­len. A jelek tehát egyértel­műen a robbanás, vagy leg­alábbis a polarizálódás irá­nyába mutatnak. e Lényegében hasonló a helyzet Guatemalában, amely Salvadortól északra fekszik és Mexikóval határos. Szep­tember második felében az ország függetlenségének év­eredményeképpen azonban a hadsereg itt már beleegye­zett egy korlátozott reform- program kidolgozásába, pár­beszédet kezdett a polgári el­lenzékkel és 1980 áprilisára kiírta a választásokat, ame­lyek a várakozás szerint „ci­vil” kormányt hoznának lét­re. Hondurasban mindez pá­rosul azzal, hogy ott a bal­oldali ellenállás még nem érkezett el a szervezett fegy­veres akció szakaszába. Ezért Washingtoniban sok szempontból úgy tekintenek Hondurasra, mint ahol az amerikai tervek megvalósítá­sára a legtöbb esély kínálko­zik. Sőt. siker esetén szándé­kukban van a „hondurasi módszer” kiterjesztése is. A jelek tehát egyértelműen arra vallanak, hogy Washing­ton a 'hajdani . /banánköz társa­ságokban” az idővel fut ver­senyt,. Az eddigi kurzus mdn- dielnkáppen halálra van ítél­ve. A további fejlemények sorsa alttól függ, hogy a leg­forróbb ponton, Salvadorban mikor és milyen körülmé­nyek között következik be a robbanás. Amennyiben erre egy látványos „hondurasi megöldás” előtt sor kerül, akkor a láncreakciót már aligha lehet megállítani. —i —e. DÉL-KOREA: „Bűvös körbe” zárva Turbóiét L-410 repülőgép

Next

/
Thumbnails
Contents