Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-20 / 271. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 20. Kommentárunk Tuniszi kérdőjelek Tuniszban véget ért az arab külügyminiszterek tanácskozása és a kon­ferencia „egy osztállyal magasabb szintre” lép: keddtől csúcsértekezletet tartanak a tunéziai fő­városban. A külügymi­niszterek feladata az volt, hogy előkészítsék a kormány- és államfők találkozóját. Ezt a le­hetőségek keretein belül meg is tették — csupán éppen a lehetőségek bi­zonyultak korlátozottak­nak. Az egyik legfőbb té­ma a dél-libanoni hely­zet volt. A dilemma magva: a véres izraeli támadások után Tel- Aviv mindig arra hivat­kozott, hogy a térségben palesztin alakulatok te­vékenykednek, amelyek „zaklati ák az izraeli ha­tárterületeket, így rend­szeresen veszélyeztetik Izrael biztonságát”. A li­banoni vezetésben az iz­raeli támadások elkerü­lésére irányuló óhaj erő­sebbnek bizonyult, mint a palesztinokkal való szolidaritás, így igyeke­zett a PFSZ-t dél-liba­noni akcióinak korláto­záséra, sőt beszüntetésé­re bírni. A bejrúti kor­mányzat a tuniszi fóru­mot is megpróbálta fel­használni ennek a ké­nyes kérdésnek a számá­ra kedvező befolyásolá­sára. Mint várható volt, rrtérsékelt sikerrel. Az ügyben valószínű­leg senkit sem kielégítő kompromisszum szüle­tett: a PFSZ csak azt vállalta, hogy a jövőben „tartózkodik az Izrael- éllienes akciók deklará­lásától”. A libanoni ve­zetés „cserében” elismer­te: a palesztinoknak „ jo­guk van ellenállni az iz- raéli nyomásnak vala­mennyi arab fronton”. E megfogalmazásban a lényeges alighanem a „valamennyi arab front” kitétel, amelybe értelem­szerűen Dél-Libanon is beleértendő... Nehéz elképzelni, mit kezdhet a csúcsértekez­let egy ilyen félemás dokumentummal — de 'hát a jelenlegi bonyo­lult helyzetben a legop­timistább arab kommen­tátorok sem várhattak kristálytiszta, egyértelmű állástogilal ásókat. A fele­másság majdnem ha­sonló mértékben nyom­ja rá bélyegét a többi várható téma tárgyalá­sára is. Mindenekelőtt az iráni—amerikai konf­liktusban elfoglalt ál­láspontról van szó. Ami viszont egyértel­műnek és határozottnak bizonyult Tuniszban, az a Camp David-i külön- alku változatlan elítélése és ennek nyomán Egyip­tom fokozódó arabközi elszigetelődése. Kairó reagálása nemcsak kü­lönösnek, hanem csak­nem gyermetegnek mi­nősíthető: Butrosz Ghali külügyi álUamminiszter televíziós beszédében egyszerűen kijelentette, hogy az egyiptomi ka­binet „érvénytelennek” minősíti a külügymi­niszteri konferencia mér meghozott és a csúcs- értekezlet még meg sem hozott (!) határozatait... H. E. Megnyílt a Román Kommunista Párt XII. kongresszusa Hz MSZMP Központi Bizottságának üdvözlete Tegnap délelőtt Bukarest­ben megnyílt a Román. Kommunista Párt XII. kong­resszusa, több mint 2600 küldött és csaknem másfél- száz külföldi küldöttség je­lenlétében. A kongresszuson jelen van a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának küldöttsége is. amelyet Apró Antal1, a. Politikai Bizottság tagja ve­zet. Az üdvözlések és a kong­resszus szerveinek megala­kítása után Nicolae Ceauses- cu, az RKP főtitkára meg­kezdte a Központi Bizott­ság jelentésének felolvasá­sát. A szónoki emelvényre lé­pő Nicolae Ceausescu öt és fél órán át ismertette a KB beszámolóját. Ennek során elmondotta, hogy az ipari termelés 70 százalékkal nö­vekszik a jelenlegi ötéves tervidőszakban. Az ipar a nemzeti jövedelem 60 szá­zalékát szolgáltatja. Az eredmények mellett Ceausescu kitért a megnyil­vánult hibákra. Elmaradások vannak a kitermelő iparban, a kohászatban, vegyiparban, a gépgyártásban és más iparágaikban — mondotta. A továbbiakban a KB je­lentése alapián vázolta az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésének program iáit. A kövétkező tervperiódus- ban az ipar nettó termelésé­nek növekedési üteme 10, az össztermelésé 9 százalé­kos lesz az előirányzat sze­rint. Fő feladat a saját nyersanyagalap bővítése, az egész ország területén átfo­góan felkutatják az ásványi anyagok tartalékait. 1985-ben a lignittermelésnek el kell érnie a 72—77 millió ton­nát. Kiterjesztik a kőolaj- és gázkutatásokat. Ceausescu bejelentette: román szak­emberek reményekre jogosí­tó kőolajmezőt fedeztek fel a Fekete-tengerben és ha a számítások beválnak, ak­kor ez a feltárás nagyban segíti majd az ország _ ön­állóságát az energiaellátás­ban. A párt belső életével fog­lalkozva közölte: 5 év alatt több mint 580 ezerrel gya­rapodott a taglétszám, amely ma meghaladja a 2 millió 930 ezer főt. Külpolitikai kérdésekről szólva a beszámoló hangsú­lyozza, hogy Románia kül­politikájának egyik legfőbb célja az európai biztonság és béke építése. Ceausescu beszámolójában kiemelte: Románia arra összpontosít­ja tevékenységét, hogy ál­landóan fejlessze baráti és kölcsönös együttműködési kapcsolatait az összes szo­cialista országgal. Románia különösen nagy fontosságot tulajdonít a Szovjetunióval fenntartott kapcsolatainak. Továbbra is szilárdan tö­rekszik arra, hogy fejlőd­jék és javuljon az együtt­működés a KGST keretei között, s ezzel párhuzamo­san bővíteni kívánja gazda­sági együttműködését az összes többi európai szocia­lista országgal is. Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság kommunistái, a szocializmust épí­tő magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és jókíván­ságainkat fejezzük ki a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának, a párt tagjainak, a baráti Román Szo­cialista Köztársaság népének. A Magyar Szocialista Munkáspárt ismeri és nagyra értékeli azokat a vívmányokat, amelyeket a Román Szo­cialista Köztársaság kommunistái, munkások, parasztok, és értelmiségiek a Román Kommunista Párt legutóbbi kong­resszusa óta elértek. Örömmel tölt el bennünket, hogy a szocialista Románia lendületesen fejlődik és előrehalad a szocializmus építésének útján. Meggyőződésünk, hogy a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának határoza­tai alapján a Román Szocialista Köztársaság újabb sikere­ket ér majd el az ország népgazdaságának fejlesztésében, a nép anyagi és szellemi jólétének emelésében, a szocia­lista társadalmi rendszer felvirágoztatásában. A sok évszázados közös múlt és a forradalmi harcok tapasztalatai alapján történelmünk legjobbjai felismerték, hogy a magyar és a román nép csak közös összefogással érheti el boldogulását. Ennek az összefogásnak a történel­mi feltételei a Szovjetunió antifasiszta felszabadító harca nyomán teremtődtek meg, amikor népeink a szocializmus építésének útjára léphettek. Ez lehetővé tette, hogy az együttműködés és barátság szellemében fejlődjenek orszá­gaink és népeink kapcsolatai. Szomszédok vagyunk, mind­két ország dolgozó népe a szocializmus építésén munkálko­dik. Kapcsolataink fejlődésének kiemelkedő állomása volt Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtárs 1977. évi talál­kozója. A találkozón megfogalmazott feladatok végrehaj­tása együttműködésünk további erősítését szolgálja. Meg­győződésünk, hogy kapcsolataink további bővítése mindkét ország népeinek érdeke, ezért pártunk és kormányunk a jószomszédság elmélyítésére, a politikai, a gazdasági, a kul­turális és egyéb kapcsolataink fejlesztésére törekszik. Or­szágaink barátságának fontos tényezője a Magyar Népköz- társaságban élő román és a Román Szocialista Köztársa­ságban élő magyar nemzetiség léte. Közös érdekünk, hogy nemzetiségeink mind nagyobb mértékben töltsék be a híd szerepét a magyar és a román nép baráti kapcsolataiban. A nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért, az enyhülés politikájának és a leszerelés ügyének előmozdí­tásáért, s a társadalmi haladásért vívott harcban mind fon­tosabb szerepe van a szocialista országok, a kommunista és munkáspártok összefogásának és együttes fellépésének az imperializmus ellen. Közös céljaink elérése és felada­taink eredményes megoldása érdekében pártunk és kor­mányunk a jövőben is a proletár internacionalizmus elveire épülő jó együttműködésre törekszik mind a magyar—román kétoldalú kapcsolatokban, mind a Varsói Szerződés szerve­zetében, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csában folytatott közös tevékenységünkben. A Magyar Szocialista Munkáspárt, hazánk dolgozó né­pe szintén számvetésre készül: elkezdtük XII. kongresszu­sunk előkészítését. A XI. kongresszus határozatainak végre­hajtásában és az V. ötéves tervünk feladatainak teljesítésé­ben népünk jelentős eredményeket mondhat magáénak. Or­szágunkban szilárd a dolgozó nép hatalma, a párt élvezi a tömegek bizalmát, népünk a fejlett szocialista társadal­mat építi. A Magyar Szocialista Munkáspárt a marxizmus —leninizmus eszméi szellemében alkotó módon alkalmazza a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit ha­zai viszonyaink között. A nemzetközi küzdőtéren a szo­cializmus, a társadalmi haladás és a béke ügye érdeké­ben együtt haladunk a szocialista közösség országaival, a kommunista és munkáspártokkal, s minden más forradalmi haladó és demokratikus erővel. Eredményes munkát kívánunk a Román Kommunista Párt XII. kongresszusának, őszintén kívánjuk, hogy a kongresszus adjon újabb lendületet szocializmust építő munkájukhoz, segítse elő a szocialista Románia további előrehaladását az élet minden területén. Erősödjön a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Ro­mán Kommunista Párt internacionalista összefogása, orszá­gaink barátsága és együttműködése a két nép érdekében, a szocializmus és a béke javára! AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Románia külpolitikájában — szögezi • le a beszámoló — különleges fontosságú a Varsói Szerződés tagorszá­gaival való együttműködés az imperialista agresszió el­hárítására és hasonlóképpen nagyjelentőségű az enyhü­lési — és a békepolitika folytatása. Románia teljes következetességgel végre­hajtja valamennyi kötele­zettségét — mondotta. A beszámolót követően a délutáni ülésen a külföldi küldöttségek vezetői átnyúj­tották pártjaik írásbeli üd­vözletét és üzenetét az RKP kongresszusához. Az SZKP KB üdvözletét Arvid Pelse, az MSZMP KB üdvözletét Apró Antal adta át Nicolae Ceausescu- nak. A kongresszus ma foly­tatja munkáját. LONDON Giscard d’Estaing francia elnök hétfőn délben egyna­pos munkalátogatásra Lon­donba érkezett. Az államfő kíséretében van Jean Fran­cois-Poncet kulügy-, Yvon Boruges hadügy- és Andre Giraud iparügyi miniszter. Margaret Thatcher brit mi­niszterelnök és Giscard el­nök két négyszemközti meg­érkezett Carter-Kennedy „próbapárbaj” Carter amerikai elnök liatalmas szavazattöbbséggel előzte meg Edward Kennedyt, a demokrata párt Florida államban rendezett népszerűség-felmérő próbaválasztásán. A demokrata pártiak köré­ben rendezett szavazáson Carter elnök szerezte meg a szavazatok 74,1 százalékát, míg Kennedy csak 23,1 százalékot mondhat magáé­nak. Edmund Brown kaliforniai kormányzó, a harmadik demokrata párti elnökjelölt nem vett részt a próbaválasztáson, amelynek eredménye csupán tájékoztató jellegű. beszélést tartott, a délután nagy részében pedig a brit és a francia miniszterek be­vonásával tanácskoztak. KAIRÓ Szadat egyiptomi elnök hétfőn ünnepélyes külsősé­gek között emlékezett meg jeruzsálemi útjának máso­dik évfordulójáról. A cere­móniára a bibliai Sínai-he- gyen, a Szent Katalin kolos­tor közelében kerítettek sort. Ezt a területet, amelyet Iz­rael csütörtökön ürített ki, Szadat most „hivatalosan” is újra birtokba vette Egyip­tom számára. Beszédében az elnök felszólította az ér­dekelt három világvallás hí­veit: járuljanak hozzá anya­gilag egy, a helyszínen fel­állítandó „béke-emlékmű” építéséhez. ANKARA Süleyman Demirel török miniszterelnök hétfőn a par­lament két házának ülésén ismertette kormányának programját. A miniszterel­nök hangsúlyozta, hogy kor­mánya „az ország földrajzi helyzetéből adódó realitások­nak a nemzetbiztonság és a gazdaság követelményeinek megfelelő” külpolitikát kö­vet. Az ország külpolitikáját továbbra is az a tény hatá­rozza meg. hogy Törökor­szág a NATO tagja. A török külpolitika változatlanul el­sősorban az Egyesült Álla­mokkal való együttműködés­re épül. Magyar — lengyel gazdasági tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról) zsef, hazánk varsói és Tade- usz Pietrzak, Lengyelország budapesti nagykövete. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tegnap a Parlamentben fo­gadta Kazimierz Secomskit a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnök- helyettesét, a Magyar—Len­gyel Gazdasági és Műszaki­tudományos Együttműködési Bizottság lengyel tagozatá­nak elnökét. A szívélyes ba­ráti légkörű találkozón részt vett Szekér Gyula minisz- terelnökhelyettes a bizottság magyar tagozatának elnöke, Jelen volt Garamvölgyi Jó­zsef, hazánk varsói és Tade- usz Pietrzak, Lengyelország budapesti nagykövete. Tegnap délután a Parla­mentben megkezdődött a Magyar—Lengyel Gazdasági és Műszaki-tudományos Együttműködési Bizottság 17. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt Szekér Gyula és Kazimierz Secomski mi­niszterelnök-helyettesek, az együttműködési bizottság társelnökei vezetik. Az ülésszakon értékelik az előző ülésszakon hozott ha­tározatok végrehajtásának menetét, áttekintik a két or­szág egyes ágazatai közötti szakosítás és kooperáció helyzetét, megtárgyalják az 1980 utáni gazdasági együtt­működéssel összefüggő teen­dőket, és foglalkoznak azzal a kérdéssel is, hogy milyen módon fokozhatnák tovább a tudományos-műszaki együttműködés hatékonysá­gát. Megvizsgálják azt is, hogyan halad az 1979. évi árucsereforgalmi megállapo­dás végrehajtása, és milyen lehetőségek kínálkoznak a forgalom további növelésére. Szekér Gyula este a Par­lament vadásztermében va­csorát adott a Magyar—Len­gyel Gazdasági és Műszaki­tudományos Együttműködési Bizottság ülésszaka alkalmá­ból. n szovjet parlamenti küldöttség római megbeszélései A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Taná­csa külügyi bizottságának' Rómában tartózkodó kül­döttsége hétfőn folytatta megbeszéléseit az olasz kép- viselőház toüliügyi bizottsá­gának tagjaival. A találkozón, amelyen a képviselőhéz külügyi bizott­ságának valamennyi tagja jelen volt, korunk időszerű problémáit: az enyhülést, a leszerelést, valamint a po­litikai légkör Európában és az egész világon történő Teheráni fejlemények enyhítésének kérdéseit vi­tatták meg. A két ország parlamenti képviselői egyetértettek _ab- bam, hogy a jelenlegi ,tár­gyalások elősegítik a kölcsö­nös megértés elmélyítését és az álláspontok tisztázását. A Szovjetunió és Olaszország törvényhozó testületének képviselői hangsúlyozták, hogy a leszerelés korunk legfontosabb, a világ vala­mennyi országát és népét érintő kérdése. Három túszt elengedtek A teheráni amerikai nagykövetségről szabadon engedett tú­szok közül hárman Koppenhágába érkeztek, ahonnan a ter­vek szerint tovább utaznak az iNSZK-ba. A képen a három túsz a dán fővárosba érkezés után Frankfurtba érkezett hét­főn az a három amerikai ál­lampolgár, akiket hajnalban bocsátottak szabadon az Egyesült Államok teheráni nagykövetségét megszállva tartó iráni diákok. A nagy- követség öqségéhez tartozó két színesbőrű tengerészgya­logost és egy titkárnőt Kop­penhágán keresztül szállítot­tak az NSZK-ban állomáso­zó amerikai csapatok egyik központi kórházába, s ott több napos vizsgálatnak ve­tik alá őket. A korábbi hírekkel ellen­tétben Teheránban eddig nem bocsátottak szabadon további tíz túszt. A rádió szerint a nap folyamán ad­ják majd át őket az iráni külügyminisztérium képvi­selőjének. A Swissair svájci légitársaság közlése szerint délután elindult Zürichből egy svájci repülőgép, hogy a szóbanforgó túszokat el­hozza az iráni fővárosból. A teheráni amerikai nagy- követség túszainak túlnyomó többsége fogságban marad mindaddig, amig az Egye­sült Államok nem adja ki a volt sahot, s a kémkedéssel vádolt amerikai foglyokat iráni - bíróság elé állítják — jelentette ki Khomeini aja- tollah vasárnap, három nagy amerikai tv-társaságnak adott nyilatkozatában. Köz­lései fokozták az aggodalmat washingtoni kormánykörök­ben, ahol azonban továbbra sem akarnak hallani a sah kiadásáról. A Carter-kor- mány valószínű fő reménye, hogy Reza Pahlavi hamaro­san más országba utazik. Carter amerikai elnök hét­főn ismét az Iránban fogva tartott összes amerikai ál­lampolgár azonnali szaba­don bocsátását követelte, és azt hangoztatta, hogy az amerikaiaknak kémkedés vád jával való bíróság élé ál­lítása tovább növelné a túszakció elleni „világmére­tű felháborodást”. A Fehér Ház által kiadott közlemény megállapította: „Az iráni kormány felelős azért, hogy a túszokat azonnal és ép­ségben elengedjék...”

Next

/
Thumbnails
Contents