Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-17 / 269. szám
Ára:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 269. sióm, 1979. november 17., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az egészségnek ára van Egyre magasabb a társa- dailmi igény, hogy a gyógyító munka színvonalát, körülményeit (tovább fejlész- szük. S különösen így van ez hazánkban, ahol törvénybe foglalt állampolgári jog a magasszintű egészségügyi ellátás. A deklarált jog, s az elérhető szolgáltatás közötti legkisebb ellentmondás is „elevenbe vág”, visszhangot kelt az érintetitek szű- kébíb és szélesebb körében. Tenni persze az egészségügy; állapotok javításáért egyedül a szaktárca vajmi keveset tud, túlnyomórészt a kívülálló tényezők határozzák meg, milyen betegségekkel! kelli felvenni a harcot, miként léhet megelőzni a bajt. milyen körülményeket teremthet (gyógyító munkájához a szakemberek sok- ezennyi stábja. Már nemcsak száj elé tartott kéz mögül hangzik el. hogy az egészségügy nem lehet a népgazdaság „templomegere”, mert ez nagyon sokba kerül az országnak ... Nem lehet az egészségügyet különálló ágazatként kezelni. ráadásul a nemtermelő ágazatok közül valónak — merthogy ez alapvetően téves. Ügy tűnik, ennek a téves minősítésnek következményeit nvögi a hazai egészségügy még jó ideig ... Nemtermelő ágazat lenne az egészségügy? Az egészségügyi miniszter szavaival élve: a takaréklángról feljebb kapcsolt magyar egészségügy valóban sokat „fogyaszt” —. de sokat „(termel” is. Az elmúlt esztendőben csupán érműtétből 12 ezret írhatott a nyereség rovatba az egészségügyi statisztikus. Hogy ez a meglévő (technikai adottságokkal milyen óriási emberi és szakmai produktum, azt csak a szakemberek képesek megítélni. Igenám, csakhogy az életmentés költségei egvre borsosabbak. Az „egyszerű” szívsebészeti műtétek átlagköltsége 40 ezer forint: egy beépített szívbillentyű további 40 ezer (az elmúlt évben ezer beteg kapott mű-szívbillentyűt), egy szívritmusszabályozó készülék 75 ezer forint. S még egy kicsit a számoknál: egyetlen intenzív ápolásra szoruló beteg ellátásának költsége egyetlen napra 3700 forint; egy „sima” baleseti ágyon fekvő egynapi gondozása 738 forint— Idegenül csengenek ezek az adatok; nehéz „lefordítani” a kórházban fekvő hozzátartozókért érzett aggodalmat, törődést, gondoskodást forintokra. Pedig bármennyire disszonáns: az életnek, az egészségnek ára van. — Csak az egészséges ember tud — a munkája révén előteremtett értékekkel — hozzájárulni az egészség fenntartásának. visszaszerzésének költségéihez. Hát ezért nemcsak tárcaügy az egészségügy. Persze, itt is érvényesek a gondos, takarékos, fegyelmezett gazdálkodás követélményei; a népgazdaságtól juttatott lehetőségekkel jól kell sáfárkodnia a tárcának. Csak egyet nem szabad: úgy takarékoskodni, hogy a ma megspórolt milliókat később milliárdokkal kelljen kiváltani. Ugyanis a ma veszni hagyott egészség holnap már nem képes értéket előállítani. A. A. Uj terméket gyárt a Mezőgép Rendkezelö adapter NDK megrendelésre Az év utolsó negyedében új termék gyártását kezdte meg a szolnoki Mezőgép Vállalat. Legnagyobb és legeredményesebb külföldi partnerének, az NDK-nak a megrendelésére F—318-as jelű, úgynevezett rendkezelő adaptert állít elő. Ez a termék a szállastakarmány betakarításának igen hasznos eszköze, több művelet elvégzésére alkalmas. Az első szériában 1500 darabot exportálnak. A vállalat egyébként az idén is jelentős erőfeszítést tett, hogy az általa gyártott 14 féle termékcsoportból, takarmánybetakarító gépekből, szárítóberendezésekből és egyéb eszközökből teljesítse a tervét, hazai és exportkötelezettségének egyaránt eleget tegyen. Ösztönözte a nagyobb erőfeszítésre a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny is, amelynek keretében 1979-ben 1 millió dollár értékű többletexportot vállalt a tervezettel szemben. Egész évben kiemelt figyelmet fordítottak a termelés előkészítésére, a munkafeltételek biztosítására és az ütemes termékkibocsájtásra. Tovább fejlesztette a vállalat a termelés technikai hátterét, gyártóeszközeit. Megérkeztek az első programvezérlésű forgácsoló gépek. A korszerű munkaeszközök gyors üzembehelyezését úgy biztosították, hogy a forgácsoló gépeket gyártó Szerszámgépipari Műveknél időközben 16 munkást képeztek ki az új technikai eszközök kezelésére. Sor került a munkaerő egy részének belső átrendezésére is, az inproduktiv dolgozók létszámát 2 százalékkal csökkentették, a termelő fizikai létszámot pedig ésszerűen csoportosították. Cibakházán például 40 szakmunkással növelték a fizikai dolgozók létszámát, szakemberekkel megerősítették az egri és a törökszentmiklósi gyárat is, ahol ugyancsak növekedett az igényesebb termelési feladat. A vállalat továbbra is tartani akarja, sőt bővíteni kívánja export piacait, ezért a jövő nagyobb feladataira is tudatosan felkészül. Alapvető a megfelelő szakképzett, a fejlődéssel lépést tartó munkásgárda kialakítása. Ennek egyik formájaként a házon belüli ipari tanuló- képzést tartják. A következő években háromszázról négyszázötvenre emelik a szakmunkástanulók számát. ■— A Magyar Hajó- és Darugyár Óbudai Gyáregységében hamarosan átadják a szovjet megrendelésre készült ezerkétszáznegyven lóerős tutaj-vontató speciális hajót. A szibériai vizekre készülő hajó a fafeldolgozó üzemeket fogja kiszolgálni. Az NDK-beli 5. K. L gyár turbinás motorjaival felszerelt hajó üzemeltetése igen gazdaságos, mert úgynevezett nehéz olajjal működtethető Eredményes együttműködés szovjet cukorrépatermesztökkel Díszoklevél a Héki Állami Gazdaságnak A Héki Állami Gazdaságban sikeresen befejeződött az a hároméves kísérlet, amelyet a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködés keretében folytattak. A gazdaságban 200 hektár földön szovjet technológiával termesztettek cukorrépát. Az Állami Gazdaságok Országos Központja a héten Szolnokon a jövő évi feladatokat összegző értekezleten ünnepélyes keretek között értékelte a gazdaság eredményes kísérleti munkáját. Dr. Herpai Balázs, az ÁGOK vezérigazgató-helyettese átadta Mészáros Mátyásnak, a Héki Állami Gazdaság igazgatójának azt a díszoklevelet, amelyet a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti tudományos-műszaki együttműködés fejlesztésében való aktív közreműködésért és az elért eredményekért ítélt oda a kormányközi bizottság. Rendhagyó (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON I) Elutazott a mongol gazdasági küldöttség Tegnap elutazott hazánkból a mongol küldöttség, amely a magyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XIII. ülésszakán vett részt. Országos konferencia Hazánkban a társadalom- biztosítás állampolgári joggá vált, s juttatásai gyakorlatilag az ország teljes lakosságára kiterjedtek — mondotta Bartos István, a SZOT Társadalombiztosítási Fő- igazgatóságának vezetője a tegnap kezdődött országos konferencián. A kétnapos tanácskozáson megvizsgálják a társadalombiztosítás csaknem 30 esztendős szakszervezeti irányításának főbb tapasztalatait, s összegezik a feladatokat is. Évente 4-5 AKK 700 jelű víztorony készül el a Vízgépészeti Vállalat kunhegyesi gyárában Kevesebb hiánycikk az alkatrészpiacon Megkezdődött a téli gépjavítás Viszonylag eseménytelen napok adnak szusszapásnyi pihenőt a mezőgazdaságban dolgozóknak: a betakarítási munkákkal szinte mindenütt végeztek már, a talajművelő gépeket is csupán egy-egy kisebb maradéktáblán foglalkoztatják. A téli gépjavítások csak ezután kezdődnek meg teljes lendülettel. A fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezetben a betakarítást nem nehezítették alkatrészgondok az idén. A kombájnok és az erőgépek egyetlen esetben sem kényszerültek hosszabb pihenőre javíthatatlan hiba miatt. A szállítójárművek- nél az IFA-teherautók egyes alkatrészei, — így például kuplungszerkezetek, ajtózárak, ajtóütközők — hiányoztak ugyan, de általában elmondható, hogy a helyzet javult. Ez főként annak az alkatrészraktárnak köszönhető, amelyet a Gabona és Iparinövény Termelési Rendszer taggazdaságai közös erővel létesítettek Szolnokon. A motorikus alkatrészek ellátását javítja az is, hogy az E512 kombájnok az IFA-val azonos motorral készülnek, így alkatrészeik kölcsönösen helyettesíthetők. A mellső futóművet meghajtó kardántengely hiánya már komoly következménnyel jár: enélkül a járművek terepjáró képessége csekély, a nem működő kilométerszámláló pedig az üzemanyagfogyasztás ellenőrzését teszi lehetetlenné. A tiszaroffi Aranykalász Termelőszövetkezet gépműhelyeiben is most kezdődött a javítási szezon. Az erőgépek és kezelőik a műhelybe költöztek: a szerelők a gépek gazdáival közösen készítik fel a Rába-Steiger 250-es és a T 150-es traktorokat a tavaszi munkákat megelőző gépszemlére. A javítási tennivalókat egyelőre nem akadályozzák alkatrészbeszerzési gondok; igaz. a munkák elején tartanak még. Az AGROKER keresőszolgálata minden bizonnyal nagy szerepet játszik az alkatrészhelyzet javulásban. A szolnoki központ ugyanis display-n, képernyőn keresztül összeköttetésbe léphet a Mezőgazdasági Gép- és Alkatrészkereskedelmi Vállalattal, amelynek számítógépe azonnal megadja, hogy a keresett alkatrész melyik AGROKER-telepen található. Ilyen módon a gazdaságok anyagbeszerzői jelentős többletmunkától mentesülnek, mert csak oda kell útnak indulniuk, ahol az általuk keresett alkatrészt meg is találják. Az alkatrészellátás tehát javuló szervezettséget mutat — most a gazdaságokon a sor, hogy a kedvező helyzetet kihasználva munkaképes munkagépekkel várják majd a tavaszt. K. I. Megrövidül az áru útja Skáia-Coop a vevők érdekében A minta adott volt a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa számára: a gyakorlatban beváltak a mezőgazdasági termelési rendszerek és más egyesülések. Magától értetődött tehát az ötlet, hogy a szövetkezeti kereskedelem erőforrásait is egyesítsék, amely társulás a közös kockázatvállaláson alapul. A SZÖVOSZ elnökségének jóváhagyása után ez év július elsején — a Skála és a SZÖVÁRU vállalatok egyesülésével — megkezdte ténykedését a Skála-Coop, az Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Közös Vállalat, melynek alapítótagjai közül 190 áfész, 20 szövetkezeti vállalat, egy állami vállalat (Délker), hat ipari szövetkezet, egy kertészeti és egy mezőgazdasági szövetkezet. A Tisza vidék Szövetkezeti Közös Vállalat, amely a szolnoki' Skála áruház „gazdája”, szintén a tagok között van. A Skála-Coop tagjai számára igen sok előnnyel jár az egyesülésben való részvétel. Ezek közül talán a legjelentősebb, hogy az ipar és a kiskereskedelem közötti út lényegesen lerövidíthető, miután a tagszövetkezetek és áruházak a fogyasztók igényeinek ismeretében közvetlenül megvásárolhatják az árut a termelőtől. Ezzel hamarosan olyan választékot alakítanak ki, amely más kereskedelmi egységek kínálatától némiképpen különbözik: lehetőségük van kis szériában készülő termékek árusítására. A Skála-Coop tagjai, ha megfelelnék a feltételeknek, 1980. január elsejétől használhatják a Skála emblémát. Többek között minden esetben csatlakozniuk kell az egyesülés szakmai bizottsága által indított kereskedelmi akciókhoz; be kell tartaniuk a közösen meghatározott fogyasztói áraikat, hogy a Skála-Coop hálózatán belül egy adott cikk egységes áron kerüljön a vevőkhöz. Az árusítást legalább 75 százalékban korszerű, tehát önkiszolgáló rendszeren kell végezni. Az együttműködésben részt vevő áruházakban január elseje után úgynevezett „személyzeti magatartás normát” írnak elő. Az egyesülés ugyanis felismerte az elárusítók modora (udvariassága vagy udvariatlansága) és a forgalom elválaszthatatlan kapcsolatát. Azok az eladók, akik a norma előírásainak nem felelnek (meg, nem maradhatnak az áruházakban. Az Országos Szövetkezeti Beszerző és Értékesítő Vállalat 1980-ban növelni kívánja a szocialista importját és az év végéig egymilliárd forint értékű árut vásárol meg a baráti országoktól. Körülbelül ugyanilyen arányban növeli majd az exportját is. Jövőre bővítik monopol- cikkeik körét. A bővítő szándékot hamarosan a karácsonyi bevásárlások idején is észrevehetők a vevők: egy új Rodolfó játék kerül az áruházakba, ezen kívül szobai hinta és remélhetőleg elegendő mennyiségű Skála televízió. Mindezeket a tegnap megtartott sajtótájékoztatón mondta el Demján Sándor, a Skála-Coop vezérigazgatója. B. J.
