Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-16 / 268. szám
V .«„.SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A kormány rendeletben határozta meg a munkavédelem követelményrendszerét Ülést tartott a Minisztertanács Önkritikus vállalatok Ne hamarkodjuk el az ítélkezést, ami szerint általában hiányoznék a kellő kritika, önkritikái hajlandóság a termelőhelyekből. örvendetesen gyarapodik azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek — igaz, legtöbbször a piaci tapasztalatok kényszerének engedve — következetesen használt módszereik közé sorolták az önkritikus elemzést, termékre, termelési környezetre, vállalati mechanizmusra egyaránt értve ezt. Érdekes, de aligha véletlen módon ezeknek a termelőhelyeknek a többsége hitelt igényelt és kapott a negyven- ötmilliárd forintos exportfejlesztési keretből, s ami a lényeges: kivételektől eltekintve teljesítik mindazt, amit a hitel fejében kötelezettségként elvállaltak. Szónoki kérdés ugyan, de azért megfogalmazzuk: aki nem kér hitelt, az mellőzheti az önkritikát is? Minden termelőszervezetnek jellemzője a mozgás, a változás igénye. Amennyiben ez az igény nem érvényesül, akkor megreked a haladás, az eredmények egy ideig ugyan még elérhetők, de azután hirtelenül — az érintettek szerint „váratlanul” — bekövetkezik a megtorpanás; a szervezet képtelen a megváltozott feladatok és követelmények teljesítésére. Ennek tudatában már megfogalmazhatjuk azt a kétségtelenül köznapi igazságot, hogy valójában az önkritikus szemlélet sarkköve, nélkülözhetetlen feltétele a folyamatos lépéstartásnak, a színen maradásnak, a piacok — az értékesítési pozíciók — megtartásának. Senki sem tudhatja jobban — s nem tudja — a helyben levőknél, a termelői közösség tagjainál — a vezetőktől a legkisebb tapasztalaté pályakezdőkig, mindenkit beleértve ebbe —, hol vannak, miért vannak a gondok', az ismétlődő akadályok. Ami a meghökkentő: vállalatszociológiai vizsgálatok — s nem kevésbé: az igénybe vett külföldi szervezőintézetek tapasztalatai! — egyértelműen azt bizonyították, a termelőhelyek túlnyomó többségén a bajokkal tisztában vannak. A következő lépés hiányzik: a bajok okainak elemzése s a cselekvési készség! Nyersebben szólva: a gond-leltár szinte mindenütt készen áll, de nem tudnak — nem akarnak? — mit kezdeni azzal. Várnak. Hátha... A termelésben azonban ez a hátha egyenlő az esélyek föladásával, a lépések megalapozásának mellőzésével, a remény tervvé avatásával. Ezt a buktatót kerülik el az önkritikus vállalatok. S azért, mert időt és lehetőségeket emésztő várakozás helyett pontosan meghúzzák a határvonalat, mi az, ami a teendők nagy halmából reájuk tartozik, s mi az, ami átfogóbb intézkedéseket követel, azaz hatáskörükön kívül áll. S mert tudják, hogy az idő termelési tényező, nem úgy vélekednek, hogy először lépjenek mások, s akkor mi is mozdulunk, hanem amire módjuk nyílik, abban azonnal cselekednek. Eközben sürgetik — olykor: joggal hangosan — a másoktól elvárható intézkedéseket és tetteket, azaz már eredményeik vannak, s úgy küzdenek kifelé és befelé, a holnapi haladásért. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács tegnap ülést tort ott. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését a Kubai Köztársaságban tett hivatalos baráti, valamint a Portugál Köztársaságban, tett hivatalos látogatásáról. A Szakszervezetek Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot tett a munkavédelem szabályozásának korszerűsítésére. Az előterjesztés alapján a Minisztertanács rendeletben határozta meg a munkavédelem köveTalpas-siló elemek sablonjaiba emelik be a vasszerkezetet. A Bánhalmán készült betonelemekből készül a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság új sertéstelepének takarmánytárolója is telményrendszerét. A rendelet megerősíti a munkavédelem elsőrendű fontosságát, növeli a központi és a gazdálkodó szervezetek vezetőinek felelősségét, és a korábbinál nagyobb teret ad a helyi megoldásiaknak. A munkavédelem hatékonyabb összehangolása és ellenőrzése érdekében és az új követelményeknek megfelelően a kormány módosította az Országos Munkavédelmi Bizottság jogállását és működését. A Minisztertanács ezután egyéb ügyöket tárgyalt. November 22-24: Országos úttörőparlament A VII. országos úttörőparlamenten hét munkacsoportban tanácskoznak majd a küldöttek. Mindenütt szót váltanak a kisdobos- és az úttörőélet törvényének megfelelő tevékenységről, magatartásról, jó módszerek népszerűsítéséről. Az összegyűlt javaslatokat is rendszerezik, köztük az úttörők és a kisdobosok további vállalásait, s az útitörőszövetséghez, a társszervekhez intézett kéréséket, javaslatokat. II berlini pártkiildöttség Németh Károlynál Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap a KB székhazában fogadta a berlini pártbizottság delegációját, amely Konrád Naumamn-naik, a Német Szocialista Egységipárt Politikai Bizottsága tagjának, a berlini pártbizottság első titkárának vezetésével az MSZMP budapesti bizottságának meghívására tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára. Jelen volt Rudolf^ Rossmeisl, az NDK magyarországi nagykövete. A takarmánygazdálkodás javítására társultak Alapítók a GITR és az AGR0C00P partnergazdaságai A nagyüzemi állattenyésztés termelési színvonalának javítását, az ágazat eredményességét alapvetően meghatározó takarmánygazdálkodás fejlesztését célzó együttműködési kérdésekről tárgyaltak tegnap Szolnokon, a megyei pártbizottság székházában. A tanácskozáson, amelyet Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára vezetett, részt vett Ván- csa Jenő, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese, továbbá a megyei pártbizottság és megyei tanács illetékes vezetői, a Gabona és Ipari Növény Termesztési Rendszerház AGRO- COOP, Állattenyésztési és Takarmánygazdálkodási Rendszer, a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat, valamint a Cukoripari Tröszt képviselői. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a takarmány-előállítás, azon belül is a ikeveréktakarmánygyár- tás szervezettségének javításához szükség van a mező- gazdasági nagyüzemek egymás, és a felsorolt vállalatok közötti együttműködésének jobb kihasználására. E célból hozzák létre — a MÉM egyetértésével és támogatásával — a Tiszamenti Takarmánygazdálkodási Társaságot, amelynek alapítói a két rendszergazda, a GITR és az AGROCOOP partnergazdaságainak többsége. Az együttműködés formája nyílt társulás, amelybe — mint azt az alapszabályban is rögzítik — beléphet tagként bármelyik, a rendszerekhez nem tartozó mezőgazdasági üzem is. A társuló gazdaságok és a keveréktakarmányok alapanyagául hasznosítható melléktermékeket is kibocsátó vállalatok összefogása révén, jobban ki lehet majd használni a meglévő lehetőségeket a takarmánygyártás szervezetté tételére. Többek között kiküszöbölhetők a keverőüzemek elszigeteltségéből adódó felesleges, a kihasználtságot és az önköltséget rontó ráfordítások, valamint a többletkiadásokat előidéző párhuzamos fejlesztések. Mindezekkel a takarmány- gazdálkodás tudományos alapokra helyezését, a tájegység mezőgazdasági és élelmiszer- ipari termelésének integrált fejlesztését is elősegíti majd a Tiszamenti Takarmánygazdálkodási Társulás, amely az előkészítő munkák befejeztével, a tervek szerint 1980-ban kezdi meg működését. A Középtiszai Állami Gazdaság saját beruházásainak anyagellátása mellett más gazdaságok és Termelőszövetkezetek megrendeléseit is (kielégíti a bánhalmi kerületben lévő betonüzem. Havonta két és fél, hárommillió forint értékben, tizenöt-íizenhaitféle betonelemet — többek között vízhasznosítási műtáirgyelemeket, mezőgazdasági épületszerkezeiteket — gyártanak, és mintegy 1200 köbméter transzportbetont készítenek Rácsos félfőtartók rakodásához készülődnek a „zsiráfnak” becézett panel-emelővel Naponta harmincezer liter, a környékbeli mezőgazdasági nagyüzemektől felvásárolt tejből készítenek tasakos és poharas tejet, vajat, túrót, tejfölt és tejszínt a Jásztej Termelőszövetkezeti Közös Vállalat jászapáti üzemében. Képünkön az egyik legkeresettebb terméket, a tehéntúrói csomagolják az asszonyok. Naponta 10-12 mázsát szállítanak belőle a főváros, Szolnok és a Jászság üzleteibe (T. F.) Véget értek a magyar—mongol gazdasági tárgyalások Lázár György fogadta T. Rágcsál Jegyzőkönyv aláírásával tegnap véget ért a magyar— mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtitműjkü- dési kormányközi bizottság XIII. ülésszaka. A jegyzőkönyvet Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese és Tumenbajarin Rag- csa, a mongol Minisztertanács első elnökhelyettese, a kormányközi bizottság társelnökei a Parlament delsgá- ciós itermében írták alá. A bizottság megállapította, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai az elmúlt ülésszakon hozott határozatok megvalósítása nyomán eredményesen tovább fejlődnék. Hazánk műszaki-gazdasági közreműködésével a Mongol Népköztársaságban llétrehozott vállalatok sikeresen teljesítik termelési terveiket. Különösen nagy figyelmet fordítottak a szonginoi Biokombinát, a darhand Húskombinát, valamint az Ulánbátort Ruhagyár folyamatos üzemeltetésére és fejlesztésére, továbbá a szalaai wolfram lelőhely közös kiaknázásával kapcsolatos együttműködésre. Az ülésszakon meghatározták az együttműködés további feladatait. Tudomásul vette a bizottság a két ország illetékes minisztériumainak, illetve főhatóságainak tájékoztatóit az ez évi árucsereforgalmi és fizetési jegyzőkönyv teljesítésének helyzetéről, a jövő évi jegyzőkönyv előkéiszítéséről. valamint az 1981—1985. évi népgazdaságfejlesztési tervek koordinációjának menetéről. Megállapította a bizottság, hogy a két ország műszaki-tudományos együttműködése jól fejlődik, s az ilyen jellegű együttműködés hatékonyságénak fokozására elhatározta a műszaki-tudományos együttműködési albizottság megalakítását. Tumenbajarin Ragcsa látogatást tett a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Tsz- ben, a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalatnál és megtekintette a szolnoki Szollgálitatóházat. Donojn Purev, Mongólia budapesti nagykövete tegnap este a nagykövetségen fogadást adott a bizottság ülésszaka alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tegnap délután a Parlamentben fogadta Tumenbajarin Ragcsát, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettesét, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tagját. A szívélyes, baráti légikörű találkozón ■ részt vett Borbándi János, valamint Donojn Purev is. A kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezet a rizstelepek rekonstrukciójához rendelt vízáteresz-csőfejeket az állami gazdaság betonüzeméből V. T. (Fotó: Temesköze) A jövő heti rádió- és tévéműsor 4. oldal
