Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-15 / 267. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. november 15. Változó és változatlan álláspontok Moszkvában Gromiko külügyminiszterrel ésPo- nomarjowal, az SZKP Központi Bizottságának titkárával tárgyalt Jász- szer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet/ Végrehajtó Bizottságának elnöke. Nem először ke­rült sor magasszintű szovjet—palesztin eszme­cserére, a közel-keleti helyzet közös áttekinté­sére. Most azonban né­hány körülmény különös fontosságot ad a tárgya­lásoknak. Az egyik a PFSZ növekvő nemzetközi el­ismerése, tekintélyének gyors térhódítása. Ma már Ny ugat-(Európa több országában poli­tikai tényezőnek te­kintik a palesztin szerve­zetet és több tőkés kor­mány azt is elismeri, hogy a PFSZ a palesztin nép kizárólagos képvise­lője. Ha bizonyos árnya­lati különbségek máig is fennállnak a nyugat­európai országok és a PFSZ kapcsolatában, a múlthoz képest az állás­pont gyökeresen válto­zott. Nem kevésbé fontos tényező, hogy a közel- keleti kiül önalku, az egyiptomi—izraeli—ame­rikai rendezési elképze­lés végrehajtása egyre nehézkesebbé válik. A Szovjetunió számta­lanszor kifejezésre jut­tatta, hogy az átfogó ren­dezés csak abban az eset­ben jöhet létre, ha a pa- leázitinai arab nép tör­vényes nemzeti jogait biztosítják, beleértve az önrendelkezésre és az ön­álló államalapításra való jogot is. Ami az izraeliek ma­gatartását illeti, sajnos, a Begin-kormány merev­sége változatlan. Továb­bi olaj a tűzre a Ciszjor- dániában váratlanul ki­robbant válság. Nablusz polgármesterének az iz­raeli hatóságok által tör­tént fogvatartása óriási felzúdulást okozott, s a legfrissebb jelentések a ciszjordániai és a gazai városok élén álló politi­kusok egyharmadának lemondását adták hírül. Arafat időközben Wald- heimhez, az ENSZ főtit­kárához fordult, közbelé­pését kérve a meghur­colt polgármester kisza­badítása érdekében. Ebben az összefüggés­ben különösen fontos hangsúlyt kap a PFSZ küldöttségének moszkvai eszmecseréje. Híven pél­dázza azt a figyelmet, amelyet a szovjet veze­tők a közel-keleti hely­zet alakulása iránt tanú­sítanak. Egyszersmind azt is világosan érzékel­teti, hogy a Szovjetunió változatlanul keresi az igazságos és tartós ren­dezéshez vezető utat, szoros összhangban bará­taival és szövetségesei­vel! valamennyi erővel, amely a térség realitá­sát elismeri. Jasszer Arafat tegnap el­utazott Moszkvából. II spanyol kormány nem tárgyal a terroristákkal Josep Melia spanyol tájé­koztatásügyi államtitkár Adolfo Suarez miniszterel­nökkel folytatott megbeszélé­se után közölte: nem lesz hivatalos válasz az ETA baszk terrorszervezet politi­kai-katonai ágazatának má­sodik közleményére. Az ál­lamtitkár hozzáfűzte, hogy nem tárgyalnak a terroris­tákkal és nem engednék a zsarolásnak. Tovább feszül Washington és Teherán viszonya Egyre feszültebbé válik az Egyesült Államok és Irán viszo­nya. A képen Vance külügyminiszter és Duncan energiaügyi miniszter egy Iránnal összefüggő képviselőházi tanácskozásra tart (Folytatás az 1. oldalról) Maszajosi japán kormányfőt. Japán gazdasági körökben mindazonáaitall attól tartanak, hogy a washingtoni lépés nyomán a szigetország olaj- ellátásában is jelentős sze­repet játszó amerikai olaj­társaságok csökkentik a Ja­pánba irányuló szállításokat, mivel ily módon akarják majd biztosítani az ameri­kai belső piac számára a kieső hányadot. Másfelől fel­tételezik, hogy amerikai rész­ről növelni fogják a szabad­áras olajvásárlásokat, s ez nagymértékű árfelhajtó hatást gyakorol. A tokiói ag­godalmakat csak némileg csillapította az a hivatalos teheráni közlés, amely sze­rint nincs változás a Japán iránti politikában. Miután Inán kedden kérte az ENSZ Biztonsági Taná­csának sürgős összehívását, hangoztatva, hogy az Egye­sült Államok háborús hiszté­riát szít. és ezzel fenyegeti Irán, valamint a térség biz­tonságát, a világszervezetben intenzív konzultációk kez­dőditek az iráni követe1 ésről. Baniyszadr iráni külügy­miniszter ezzel kapcsolatos leveléről Kunt Waldheim ENSZ-főtifkár haladéktala­nul tájékoztatta a Biztonsá­gi Tanács tagjait. A mélypontra jutott irá­ni—amerikai viszony továb­bi fejleményei: kedden ülést tartott az amerikai képvdse- lőház, s határozatot hozott arról, hogy beszüntetik mindenfajta igazdasáaj és katonai segély folyósítását Iránnak. Az egyhangúlag el­fogadott döntésnek — amely most a szenátus elé kerül — nincs gyakorlati jelentő­sége, mi vél Irán jelenleg nem részesül semmifajta amerikai segélyben. Ami Iránt illeti: Teherán­ban kedden este újabb ülést tartott az Iszlám Forradalmi Tanács, s határozatot hozott arról, hogy Irán lezárja lé- giterét az amerikai repülő­gépek előtt. A tanácskozás­ról egyébként Rafszandzsam ajatollah számolt be a PARS hivatalos iráni hírügynök­ségnek, hangoztatva, hogy a testület elsősorban ,,a kül- poQiiiti'kárók az iráni—ame­rikai kapcsolatokról, az olaj- kérdésekről. valamint a teheráni amerikai nagykövet­séggel kapcsolatos problé­mákról” tárgyalt. A teheráni amerikai nagy­követséget megszállva és a mintegy száz személyt fogva tartó ötszáz muzulmán diák szóvivője kedden sajtóérte­kezleten közölte: a diákok továbbra is ragaszkodnak a sah kiadatáséhoz. Eszerint az akció elkövetői nem értenek egyet az iráni hivatalos sze­mélyiségek által kedden nyil­vánosságra hozott „kompro­misszumos” tárgyalási felté­telekkel sem. Ajz amerikai kormány be­fagyasztja az Egyesült Ál­lamok bankjaiban lévő iráni követeléseket, vált ismertté tegnap reggel Washington­ban. Az első becslések sze­rint Irán mintegy 12 milliárd dollárnyi követeléssel ren­delkezik, túlnyomórészt a Chase Manhattan bankház­nál1!. A Fehér Ház hivatalos közleménye szerint az iráni követelések zárolása csak az állam, illetve az állam tu­lajdonában lévő pénzintéze­tek amerikai bankbetétéire vonatkozik. A CBS szerint e követelések összegét öt mil­liárd dollárra becsülik. A lépés még feszültebbé teszi a két ország viszonyát. Az ENSZ székhelyén egy­idejűleg folynak az első ta­nácskozások az iráni ké­résről, hogy a Biztonsági Ta­nács vitassa meg a viszályt, a volt sah felelősségrevoná- sának kérdését. ENSZ-közgyülés Folytatódik a kambodzsai vita Az r ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakának plenáris ülése kedden folytatta a kambod­zsai helyzet megvitatását. Mint korábban közöltük, a kérdést az ASEAN-országök vétették fel a napirendi pon­tok közé az amerikai ENSZ- diplomaták javaslatára. A Kambodzsai Népköztársaság belügyeibe beavatkozó lépést a háttérben az Egyesült Ál­lamok koordinálja hallgató­lagos egyetértésben a pekin­gi politikával. William J. Vanden Heuvel, az USA állandó ENSZ-kép- viselőjének helyettese keddi felszólalásában az emberi jo­gok alapelveinek megsértésé­vel vádolta Vietnamot, a kambodzsai népnek nyújtott segítségéért. Érthetően kor­mánya támogatásáról bizto­sította az ASEAN-országok hétfőn benyújtott határozat- tervezetét, amely a rend megszilárdításához és Kam­bodzsa újjáépítéséhez nyúj­tott vietnami segítség be­szüntetését követeli. Strougalt fogadta a japán császár A Lubomir Strougal mi­niszterelnök vezette cseh­szlovák kormányküldöttsé­get, amely hivatalos látoga­táson tartózkodik Japánban, fogadta Hirohito császár. A delegáció szerdán ta­lálkozott a japán—csehszlo­vák barátság előmozdítására alakult parlamenti csoport tagjaival. A találkozón a két ország parlamentjei közötti együttműködés kérdéseit vi­tatták meg. A szerdai nap folyamán a csehszlovák küldöttség több japán elektrotechnikai vál­lalatot is felkeresett. MOSZKVA Az Országos Béketanács küldöttsége, amely Sebestyén ÍNándornénak, a tanács el­nökének a vezetésével hétfőn érkezett Moszkvába, kedden a szovjet békebizottságba lá­togatott. A két küldöttség megbeszéléseket folytatott a nemzetközi békemozgalom időszerű kérdéseiről. TUNISZ Arab külügyminiszteri ér­tekezlet kezdődött tegnap a tunéziai fővárosban. Az elő­készítő jellegű találkozó résztvevőinek a november 20. és 22. között tartandó tizedik arab csúcskonferencia napi­rendjéről kell dönteniük. NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés szociá­lis, humanitárius és kulturá­lis bizottságában a világ me­nekültügyi helyzetéről folyó vitában felszólalt Nagy La­jos, a magyar küldöttség tag­ja. Megállapította, hogy egyes országok rosszindulatú kampányt folytatnak a dél­kelet-ázsiai menekültek prob­lémája ürügyén, holott eze­ket a problémákat éppen ők maguk idézték elő. TELEXEN LONDON A brit parlament alsóháza után a lordok háza is jóvá­hagyta a konzervatív kor­mánynak azt a törvényjavas­latát, amelynek alapján Lon­don Rhodesia hivatalos elis­merését tervezi. PÁRMA Katonák bevonásával, erős fényszórók mellett folytatód­tak tegnapra virradó éjjel a mentési munkálatok Pármá­ban, a városi kórház egyik pavilonjának romjai alá ke­rült áldozatok felkutatására. Az épület kedden egyenlőre ismeretlen okból — valószí­nűleg gázszivárgás következ­tében — felrobbant és rom­ba dőlt. Több mint 20-an — betegek, ápolónők és látoga­tók — életüket vesztették. A reggeli órákig hét holttestet találtak, 21 eltűnt személy után tovább kutatnak. RÓMA Tegnap Rómában összeült az Olasz KP Központi Bi­zottsága, hogy három napos­ra tervezett ülésén megvizs­gálja a nemzetközi helyzet és ezzel összefüggésben az olasz helyzet alakulását. Giancarlo Pajetta, az OKP nemzetközi kérdésekkel foglalkozó veze­tőségi tagja jelentést terjesz­tett a testület elé a NATO új fegyverkezési programjá­ról, és az európai enyhülés kilátásairól. BIRMINGHAM Beiktatták tisztségébe dr. Richard Arongtont, az Ala­bama állambeli Birmingham első feketebőrű polgármeste­rét. Arriegíton professzor a harmadik színesbőrű, aki polgármesteri funkciót tölit be az- Egyesült Államok déli városaiban. MANAGUA Nicaragua és Bulgária dip­lomáciai kapcsolatot létesí­tett, Az erről szóló okmá­nyokat kedden írták alá Ma- naguában. Mint ismeretes, a Somoza-rendszer megdöntése óta Nicaragua Kubával, a Vietnami Szocialista Köztár­sasággal, az NDK-val, a Szovjetunióval és most Bul­gáriával lépett diplomáciai kapcsolatra. Fejlődő magyar—francia kapcsolatok Belpolitikai helyzetünk és nemzetközi tevékenységünk hatására az utóbbi jó más­fél évtizedben a francia kor­mányzat és közvélemény ré­széről egyre fokozódott s jelenleg is élénk az érdek­lődés Magyarország iránt. Ilyen várakozás előzi meg most is Lázár György, a Minisztertanács elnöke kö­zelgő hivatalos látogatását Franciaországgal. Kétoldalú kapcsolataink krónikájában fontos dátum­ként szerepel 1963. decembe­re, amikor —• francia kez­deményezésre — nagyköveti szintre emeltük a Magyar- ország és Franciaország kö­zötti diplomáciai kapcsolato­kat. Az ezt követő években kölcsönös miniszteri látoga­tások kezdődtek. 1968-ban került sor Párizsban az első magyar—francia miniszterel­nöki találkozóra. Ezután tíz év alatt még három alka­lommal (1973-ban Budapes­ten, 1976-ban Párizsban, majd 1977-ben újra a ma­gyar fővárosban) folytatták eszmecserét a miniszterel­nökök az aktuális nemzetkö­zi kérdésekről és a magyar —francia együttműködésről. E magasszintű tárgyalások nyomán növekedett a köl­csönös érdeklődés a kapcso­latfejlesztési lehetőségek iránt. Egyetértés alakult ki abban, hogy az ismétlődő kormányfői megbeszéléseken túl a két kormány tagjai is rendszeresen találkozzanak egymással és tekintsék át az irányításuk alatt álló terü­leteken a kapcsolatok, az együttműködés fejlesztésé-1 nek lehetőségeit. Kiemelkedő jelentőségű volt a magyar—francia kap­csolatok alakulásában, bő­vítésében Kádár János 1978 novemberi párizsi látogatá­sa, amely nagymértékben növelte a Magyar Népköz- társaság jó hírét, tekinté­lyét. Elősegítette a békés egymás mellett élés politi­kájának érvényesülését, ked­vezően hatott kétoldalú kap­csolataink fejlesztésére. Az erre irányuló kölcsönös szándékot jól demonstrálta a szívélyes fogadtatás, a tár­gyalások korrekt légköre, és az hogy francia részről is megfelelő fontosságot tulaj­donítottak a látogatás­nak, amelynek végén a francia köztársasági elnök magyarországi látogatásra szóló meghívást fogadott el. Eredményesen alakulnak a két ország törvényhozó testületéi közötti kapcsola­tok, amelyek a ’60-as évek elején kezdődtek. 1962-ben kölcsönösen baráti parla­menti csoportok alakultak. Ezek ma is működnek Ma­gyarországon és Franciaor­szágban. Apró Antal, az országgyűlés elnökeként 1977-ben Franciaországba látogatott, s ekkor meghív­ta viszontlátogatásra Chaban Delmast. a francia Nem­zetgyűlés elnökét. Gyakoriak a két ország parlamenti bi­zottságainak kölcsönös ta­nulmányútjai. Rendszeresek a két Külügyminisztérium konzultációi. A belgrádi ta­nácskozás előtt két ízben folytattunk megbeszéléseket a helsinki záróokmány al­kalmazásáról kétoldalú kap­csolatainkban. Űjabb javas­latainkat ez év júniusában juttattuk el francia part­nereinkhez. Államközi kapcsolatainkat mintegy húsz hosszúlejáratú szerződés szabályozza. 1977- ben tárgyalások kezdődtek bűnügyi, polgári jogi jog­segély- és kiadatási, vala­mint a kettős adóztatást ki­záró egyezmény létrehozá­sáról. A közelmúltban egész­ségügyi együttműködési megállapodás kötését is kez­deményeztük. Mindkét ország kormánya részéről fennáll a szándék a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok bővítésére. Eh­hez a lehetőségek megvan­nak, lépésről lépésre bővít­hető az együttműködés, még akkor is, ha az Európai Gaz­dasági Közösség több intéz­kedése és a francia protek­cionizmus fékezőleg hat, el­sősorban a kereskedelmi forgalom alakulására. Szor­galmazzuk a gazdasági együttműködés úji formáit, a termelési és értékesítési kooperációkat. Ezekhez ad keretet az 1968-ban aláírt gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapo­dás, amelyet 1974-ben tíz évre szóló hasonló megálla­podás váltott fel. Az ipari vállalatok termelési együtt­működése a legutóbbi két- három évben fokozatosan bővült. Jelenleg nyolc ke­retmegállapodás és 41 koo­perációs forma szabályozza az együttműködés tartal­mát. Az egyik legfontosabb terület a számítástechnika, amelynek témáival külön vegyesbizottság foglalkozik. A keresked.elmi kamarai kapcsolatok, valamint a tervhivatali kontaktusok is jól szolgálják a két ország közötti gazdasági, kereske­delmi és műszaki együttmű­ködést. A Budapesten 11 éve mű­ködő francia műszaki do­kumentációs központ min­tájára ez év áprilisában Párizsban megkezdte tevé­kenységét a magyar műsza­ki ismeretek tájékoztatási központja, amelynek létre­hozásáról 1978. augusztusá­ban született megállapodás. A mi kultúránk franciaor­szági megismertetésének el­ső számú letéteményese a Párizs,; magyar intézet. Biz­tató jelek -vannak arra, hogy Franciaországban kor­mányintézkedésekkel is elő­segítik a magyar kulturális jelenlét bővítését. Magyaror­szágon viszont partnere­ink a francia nyelv; okta­tásának kiterjesztését szor­galmazzák. Idegenforgalmi kapcsola­tainkat egyezmény szabá­lyozza — évente mintegy 38—40 ezer látogató érkezik hozzánk Franciaországiból. Magyarországról 1977-ben 17, 1978-ban 22 ezren jártak a franciáknál. Még mindig folynak a mentési munkálatok Pármában, ahol a városi kórház egyik pavilonja kedden felrobbant és romba dőlt (Telefoto - KS|

Next

/
Thumbnails
Contents