Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-14 / 266. szám
Ára:1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 266. szóm, 1979. november 14., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Növekszik a tej- és tejtermékfogyasztás Bővebb választékot kínál a tejipar A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére hozott kormányhatározat megvalósítása nyomán növekszik a tejtermelés és ezzel együtt fokozódik a tej- és tejtermékfogyasztás is. Az eredményekről Simka István, a Tejipari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója tegnap tájékoztatta az újságírókat. A tehenészetek változatlan' nagyságú állománnyal az idén több tejet adnak, mint az elmúlt évben. A nagyobb kínálat lehetővé tette, hogy az állami tejipar értékesítése 1979-ben várhatóan csaknem 4 százalékkal felülmúlja a tavalyit. Az átlagnál nagyobb arányban nőtt meg a fogyasztók érdeklődése a tej. valamint az ízesített és savanyított tejkészítmények iránt, viszont alig valamivel több vajat vásárolunk, és sajtból, továbbá túróból sem emelkedett olyan mértékben a fogyasztás, mint amire számítottak. A legkelendőbbek az idén a gyümölcsös joghurtok, a kefir, továbbá a kávés, a kakaós, a csokoládés és a karamellás tejkészítmények. Vajból 2,5 százalékkal kel el több, mint 1978-ban, de a lakossági fogyasztás egy főre számolva még mindig nem éri el az évi két kilót (a környező országokban 6 kiló). Miután a vaj ára az idén nem emelkedett, minden bizonnyal arról van szó, hogy a vásárlók érdeklődése csak lassabban fordul a biológiailag értékes, gazdag fehérjetartalmú élelmiszer felé. Ezért azt tervezik, hogy az ipar és a kereskedelem változatosabb propagandával és mindenekelőtt a vajfélék választékának gyarapításával „elébe megy” a fogyasztóknak. A natúr-sajtokból sem fogy annyi, mint amit vártak, de arra számítanak, hogy élénkül majd a vásárlói kedv; a vállalatok ugyanis egész sor új sajtkészítményt hoztak, illetve hoznak forgalomba. A Baranyai Tejipar új zsíros óvárisajtot gyárt Misi néven, több göcseji sajtot készítenek és a BNV- díjat nyert zalai füstölt sajtból is kielégítik a fogyasztói igényeket. Fokozódik az érdeklődés a pikánsabb ízű lajta, vadász, és ilmici sajtok iránt is. A közkedvelt joghurtokból egyelőre nagyobb választékbővítést nem terveznek, ellenben azon igyekeznek, hogy ezek a termékek az eddiginél több településre jussanak el. Útmutatás módszer nélkül Küldetés vagy szükséges rossz? 3. oldal B szerkesztőség postájából Építési „tervcsomag” 800 forintért 4. oldal Néptánc—felső fokon 5. oldal Megkezdődött a magyar-mongol kormányközi bizottság ülésszaka A Parlament gobelintermében tegnap plenáris üléssel megkezdődött a magyar —mongol gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XIII. ülésszaka. A tanácskozáson a két delegációt Borbándi János miniszterelnök-helyettes. illetve Tumenbajarin Ragcsa, a mongol minisztertanács első elnökhelyettese, a bizottság társelnökei vezetik. Borbándi János megnyitó, Tumenbajarin Ragcsa pedig válaszbeszédében elismeréssel állapította meg. hogy megfelelően halad az előző ülésszak határozatainak végrehajtása. A két ország, az érintett vállalatok kapcsolatai tovább fejlődtek, újabb ágazatokra terjedtek ki. Mindkét fél számára kölcsönösen előnyös együttműködés jött létre például a geológiai kutatásban ami arra is utal, hogy a kapcsolatok bővítésére újabb és újabb lehetőségek kínálkoznak. Pótolták a veszteségeket, növelték az exportot Munkaverseny a jászalsószentgyőrgyi téeszben is Ezen a hétvégén küldött- gyűlésen értékelik majd, az utóbbi négy év gazdálkodását a jászalsószentgyőrgyi Petőfi Termelőszövetkezetben. A tagság elé kerülő jelentésben a vezetőség többek között számot ad 1979. évi, augusztusban kongresszusi-jubileumi mozgalommá szélesedett munka- verseny szövetkezeti eredményeiről is, összevetve őket az 1975-ös adatokkal. Az esztendő eddig eltelt időszakában a tíz munkahelyi közösségben, a huszonhat szocialista brigád négyszázötven tagja által kezdeményezett vállalások és pótvállalások időarányos teljesítése jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a hatszáztíz fős termelőszövetkezeti kollektívának sikerült pótolnia az óv eleji veszteségeket, s a négy év előttihez hasonlítva számottevően növelni az ágazatok termelését és az exportot. Az elmúlt év végi aszály, az idei fagykárok nem kímélték az alsójászsági fölmunkaverseny-vállalásai- nak az egységnyi területre vagy termékre jutó anyag, energia és élőmunka csökkentése. Ezen a téren is számottevő eredményeket könyvelhetnek el a kollektívák, hiszen az idén húszmilliós üzemi nyereséget biztosítva az 1975. évi 93 fillérről 85 fillérre szorították le „egy forint” termelési költségét. Az elért termelési értékhez felhasznált élőmunka kevesebb lett, az anyagfelhasználás pedig — annak ellenére, hogy időközben az anyagok átlagosan 15—20 százalékkal drágultak — 34 fillérről 30 fillérre csökkent a négy év alatt. Ösztönzőleg hatott a szocialista munkaverseny a Petőfi Tsz állattenyésztőinek idei munkájára is. Az 1979- ben értékesített 8300 mázsa hússertéssel teljesítették az ágazat 1980-ig előirányzott tervét. Jól megközelítették azt a szarvasmarha-ágazatban dolgozók is, mert az idei 16 300 hektoliterrel együtt a négy évben összesen 52 300 hektoliter tejet szállítottak a feldolgozó iparnak. Figyelembe véve az ötéves tervben vállalt 58 ezer hektoliteres értékesítési tervet, 1980-ban már annak jelentős túlteljesítésével számolhatnak a szövetkezet tehenészei. A munkaversenyben tett pótvállalások szerint a té- eiszbeliek elhatározták, hogy 1979-ben teljes egészében az export növelését szolgálja a többlettermelésük. A felajánlásoknak eleget téve az idei külföldi értékesítéssel együtt 1975-höz hasonlítva ebben az évben kétszerany- nyit szállítottak szocialista, és ötszörié többet tőkés exportra. Az idei exportbevétel meghaladta a 24 millió forintot, az ötéves tervben eddig összesen 38 millió forint értékben szállítottak sertéshúst és hagymát a Szovjetunióba, dinnyét ék paradicsomot Ausztriába, Hollandiába, napraforgót az NSZK-ba és hízómarhát olasz exportra. deket sem, a jászalsószent- györgyi téeszben, a búzatermő területeken mintegy tízmillió forint veszteséget okoztak. A növénytermesztésben dolgozók a kárt nem szenvedett kultúrák gondosabb növényápolási munkáival, az úgynevezett árunövények hozamainak növelésével, a kipusztult búzaterületek újrahasznosításával és a nyári betakarítást követő másodvetésekkel igyekeztek ellensúlyozni az időjárás okozta kieséseket. Vállalták, hogy két év alatt, azaz 1980 végére „kigazdálkodják” a hiányzó tízmillió forintot. Erőfeszítéseik várakozáson felüli eredményeket hoztak: a kedvezőtlen termesztési feltételek között elért hektáronkénti 30 mázsás napraforgó. 57 mázsás kukorica- termés, és a cukorrépa hektáronkénti 70 mázsás cukor- tartalma több mint 13 millió forint többletbevételt jelentett a növénytermesztési ágazatnak. Fontos része volt a iász- alsószentgyörgyi téesztagok A Szerszámgépipari Művek Esztergomi Marógépgyárában két új, számjegyvezérlésű megmunkáló központ gyártását kezdték meg- Az idén gyártmányaik nyolcvan százalékát már a legkorszerűbb számjegy illetve számítógép vezérlésű berendezések alkotják. — Termékeik nagyrészét Lengyelországba, NSZK-ba, Francia- országba exportálják Műszakonként három vagon hagyma Több mint 900 vagon vöröshagyma termett äz idén a rákóczifalvi Rákóczi Tsz földjein. A termés egy része már a szövetkezet épülő zöldségfeldolgozójába került. Az ideiglenes helyén üzembe helyezett holland Raatz gépsor 400 vagon hagymát osztályoz és csomagol a Zöldért részére. Az új gépsor (képünkön) teljesítménye napi három vagon. Az osztályozósoron különválik az exportáru Az automata mérlegelő- és zsákológép 20 és 5 kilós csomagokba varrja a hagymát Jászkiséren Tsz-újítók A Szolnok megyei mező- gazdasági tsz-ek tagjainak több mint 130 újítása szerepel azon a kiállításon, amely a Tsz Területi Szövetség szervezésében hétfőn nyílt meg a jászkiséri Lenin Tsz központi gépműhelyében. A nagyszámú ötletet, újítást fotótablókon. illetve a gyakorlatban gépekre szerelve mutatják be. A kiállítás anyaga azt tükrözi, hogy a mérnökök, technikusak, az erő- és munkagép-kezelők, traktorosok egyaránt a jobb, a gazdaságosabb mun= ka feltételeinek a megteremtésére törekednek. Igyekeznek házilag pótolni az import alkatrészeket. Figyelmet fordítanak a takarékos üzemeltetésre, a munkagépek biztonságos használatára, a teljesítmények ésszerű kihasználására. A bőséges ötletek, javaslatok közül említünk néhányat. A kenderesi November 7. Tsz gépműhelyének dolgozói például olyan speciális önjáró lánctalpas rizsszem-szállító járművet alakítottak ki, amely a rizsbetakarítás esős, nehéz körülményei között is megfelelő biztonsággal és mozgékonysággal alkalmazható. Üzemeltetésével megteremthető a betakarítás és a szállítás összhangja. Ugyancsak a kenderesi újítók nevéhez fűződik a növényvédő repülőgépet feltöltő konténer kialakítása. A csonkított négyzetes gúla alakú, máskiállítása fél köbméter űrtartalmú konténer, műtrágya, illetve permetlé feltöltéshez egyaránt alkalmas. A repülőgépek kiszolgálási ideje így lényegesen csökken, ezáltal a levegőben töltött órák száma növekszik, az összköltség fajlagosan csökken. A jászladányi Egyetértés Tsz újítócsoportja a szója aratását könnyíti meg egy nagyszerű házi ötlettel. Olyan vágószerkezetet szereltek fel négy kombájnra, amely biztosítja a folyamatos betakarítást. Az újítás 800 ezer forint megtakarítást jelent a gazdaságnak. A szolnoki Lenin Tsz újítói a fóliatelepen folyó vetési munkákat könnyítik meg egy praktikusan kialakított vetőgéppel. Az ügyes gép egy menetben 12 sor para- dicsommagot tud egyenletes mélységbe a földbe juttatni és lezárást elvégezni. Alkalmazásával igen termelékenyen halad a munka, egy ember naponta 2,5 hektár területét tud bevetni. A rendező tsz-szövetség gondoskodott arról, hogy a tsz-tagok újításai közkinccsé váljanak, a nagyszámú ötletet több mint 100 oldalas fotókkal illusztrált füzetbe adta közre. Az újítómozgal- mat a jövőben tovább ösztönzik, ezért az újítási felelősök részére az Országos Találmányi Hivatallal együttműködve tanfolyamot szerveznek.
