Szolnok Megyei Néplap, 1979. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-02 / 257. szám
1979. november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 9 Előfordul egy-két hiba is, de ezt gyorsan kijavítják Már nem sok kukorica van talpon Fotó: Tarpaí Egy évezred pénzemlékei Cukorrépa-betakarítás Her- riau kombájnokkal Vendéglátóink az Állami Pénzverőben szívesen adtak felvilágosítást — a kötelező titoktartás határáig — vállalatukról, pénzérmegyártó tevékenységükről. Az emlékpénzek kiadásáról viszont — tanácsolták — inkább a kibocsátónál érdeklődjünk. Dr. Bíró Miklósnak. az emissziós főosztály vezetőjének személyében a MNB Szabadság téri főépületében is készséges informátorra találtunk. — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1967- ben törvényerejű rendelettel intézményünk hatáskörébe utalta — a jegybanki feladatok ellátása mellett — a pénzérmék, így az emlékpénzek kibocsátását is. Feladatkörünkbe tartozik annak meghatározása is. hogy mely események, vagy személyek tiszteletére készüljön ilyen érme. — Hogyan terveznek meg egy-egy pénzt, emlékérmét? — Minden esetben pályáLyukas kétfilléres is ezerforintos a „forintgyárba Az Üllői úti érmeüzemlben nem csak a gépek mellett, a vállalat folyosóin is akad, bőven érdekes, szép látnivaló. A magyarországi pénz- kibocsátás évezredes emlékeinek. az államalapító István király ezüstdénárjának, Béla király rézpénzének, Mária Terézia tallérjának, Rákóczi fejedelem ezüstforintjának felnagyított, színes reprodukciói díszítik a falakat. Aranyforint nyakba valónak Tímár Bélát, az Állami Pénzverő műszaki igazgatóját kérdeztük az üzemben tett látogatás után: — Küllemükben, anyagukban mennyit változtak az eltelt harminchárom évben a forintérmék? — Az egyes érmetípusokat a címerek és a fémek összetételének változása alakította ki. A kétforintosnak például figurálisán a harmadik változata használatos, anyagában négyszer változott ez a váltópénzünk. Az ötforintos méreteiben is többször átalakult 1946 óta, és a harmadik féle anyagból került tavaly forgalomba. — Az új forint bevezetése óta változott-e a vállalat profilja? — Az érmekészítés csak nagyon kis hányadát, talán öt—hat százalékát teszi ki a tevékenységünknek a termelési értékben is. és a forintgyártásban foglalkoztatottak arányában is. Sajtolt fémtömegcikkeket, fém- gombokat. egyenruházati fémdíszeket. jelvényeket, művészi plaketteket gyártunk. Ezenkívül a pénzverő• ben készül a Magyarországon kapható valamennyi színesfémkohászati és vegvé- szeti félkésztermék, valamint a hazai nemesfém ékszerválaszték kilencven százaléka. — Nemesfémből készítenek-e pénzt? — Az úgynevezett forgalmi pénzek csak az ismert, használatos anyagokból készülnek. Azaz, esetenként mégis sajtolunk egyforintost aranyból. Természetesen a pénz stilizált változatát, ékszerként, nyakbavaló függőnek. Ügynevezett emlékpénzeket viszont, ugyancsak a Magyar Nemzeti Bank megbízásából aranyból és ezüstből is Verünk. A forintrendszer első emlékpénze az 1848—49-es forradalomnak és szabadságharcnak állított emléket, az 1948-ban kiadott öt. tíz és húszforintosokat Petőfi. Táncsics és Széchenyi éremképei díszítették. Néhány érdekesség a Magyar Nemzeti Bank emlékpénz gyűjteményéből: az 1976-ban Derkovits Gyula évfordulójára, 1978-ban az első magyar aranyforint emlékére, és az idei nemzetközi gyermekév alkalmából kibocsátott (ezüst kétszázforintosok zat útján, a Képző- és Ipar- művészeti Lektorátusi Hivatalon keresztül, neves művészekkel készíttetjük el az érmék gipszmintáit. Ezek ugyancsak lehúznák a zsebet, hiszen 150—180 milliméter átmérőjű nagyságban kapják meg a pénzverők az elfogadott érme-eredetiket. — Említene néhányat a pénzverő munkáját reprezentáló emlékpénzék közül? — Nincs " szándékunkban különösebb propagandát csinálni a kibocsátó tevékenységünk ezen részének, mert a nemesfémből készülő érmék csak kis példányszámban készülnek. Azért mindenesetre említést érdemel az anyák megmentőjének, Semmelweis Ignácnak a tiszteletére 1968-ban vert, öt- ventől ezerforintosig öt arany és két ezüstpénzből álló emléksor. öt éve a KGST 25. évfordulójára készült érme. 1977-ben a Magyar Nemzeti Múzeum alapításának 175. évfordulója alkalmából került forgalomba emlékpénz. Nagyon szép a legújabb, a nemzetközi gyermekév tiszteletére idén kiadott ezüst 200 forintos is. Bizonyára jól számol Bíró Miklós, hiszen ő a felelős kiadója a Magyar Nemzeti Bank páratlan értékű és szépségű pénzgyűjteményében eligazító katalógusnak. Egyedülálló kiállítás — A magyar pénztörténetet bemutató gyűjteményünk gyarapodása ma már lehetővé teszi, hogy itt, a főépületünkben állandó kiállításon mutassuk be a pénzverés és a bankjegykibocsátás főbb korszakait. Kiállításunk a hazai múzeumok tárlatai között tén májában egyedülállónak mondható. Tárlóinkban megtalálhatók az árpádházi királyok pénzverésének legszebb darabjaitól az erdélyi fejedelmek pénzemlékein és a forintrend,szer történetét bemutató összeállításon keresztül az új és legújabb kibocsátású forgalmi és emlékpénzek is. (VÉGE) Temesközy Ferenc Újabb pavilonnal bővül a jászberényi szociális otthon Az idén Jászberényben újabb szárny építésével bővítik a városi tanács szociális otthonát. A korábban 55 személy ellátására alkalmas intézmény tavaly egy szépen berendezett, jól felszerelt szociális létesítményekkel ellátott, kétszintes épülettel bővült. A régi épülethez csatlakozó új pavilonnal azonban csak részben enyhültek a szociális otthon gondjai. Az utóbbi években ugyanis gyorsan nőtt a gondozásra szoruló idős emberek száma, de javítani kellett a régi, különösen a mostoha körülmények között működő tanyai otthon helyzetén. A most készülő, kétszintes épületszárny november közepére tervezett átadása után már 85 idős ember ellátásáról tudnak gondoskodni. Lehetővé válik, hogy a tanyai telephelyen lakó 15 idős ember beköltözzön a minden igényt kielégítő épületbe. A szociális otthon bővítéséhez a városi tanács egymillió forinttal járult hozzá. Több szénhidrogén az országnak A hazai energiaigények kielégítésére az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vállalatai mind a szénhidrogéntermékek bányászatában, mind a feldolgozásban túlteljesítették az ötéves terv időarányos előirányzatát. Így végeredményben kőolajra átszámítva mintegy 2.5 millió tonnával, vagy földgázra számítva 3 milliárd köbméterrel több szénhidrogén-terméket adtak az országnak. Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap ülést tartott az SZMT elnöksége, amelyen tájékoztató hangzott el a Hűtőgépgyár szakszervezeti bizottságának munkastílusáról és a további feladatokról. Az elnökség megvitatta a szakmunkástanulók képzésének, nevelésének helyzetéről és a jövő teendőiről készített jelentést. Napjaink témái Anyaggazdálkodás yolcszázezerféle anyag, alkatrész kering szüntelenül a népgazdaság különböző termelő- ágazataiban ; vasérc, és nyersbőr, csavar, pamut, cement, nyomtatott áramkör, farostlemez stb. Ezekkel kellene — a mindenkori szükségleteknek megfelelően — gazdálkodni. Elképzelhető-e, hogy ennyiféle áru ne sok, kevés, hanem éppen elegendő legyen? Az egész népgazdaság és egy-egy termelőhely is természetes és mesterséges úton létrejött anyagokkal sáfárkodik, amit nevezhetünk a munkatárgyak összességét felölelő gazdálkodási tevékenységnek, vagy egyszerűbben: anyaggazdálkodásnak. Minél bonyolultabbak a termelési kapcsolatok, minél többféle anyagra, alkatrészt igényelnek a felhasználók, annál nagyobb szerephez jut az anyaggazdálkodás. Mivel a magyar népgazdaság részterületeinek javarésze — szerkezeti okok és fejlesztési elmaradás következtében — ún. anyag- igényes termelést folytat, fontos helyet kellene kapnia az anyaggazdálkodásnak, azaz a beszerzés, a földolgozás, az elszámoltatás hármasát összefogó egységes szilárd keretnek. Föltételes módban fogalmazhatunk; az említett szilárd keret gyakran hiányzik, olyannyira, hogy amint azt egy népi ellenőri vizsgálat föltárta, még anyagnormák sincsenek kidolgozva a termelőhelyek némelyikénél. Ha nincs anyagnorma, akkor hiányzik a mérce; a viszonyítási alap. A szocialista iparban 1978-ban a termelési költségek 68,8 százalékát tette ki az anyagok ellenértéke. Ezen belül azonban ez az arány például az élelmiszer- iparban 80,3, a vegyiparban 75,5 százalék. A gazdálkodás jelentőségét egyetlen adattal kifejezhetjük: csupán az iparban az anyagköltségek egy százalékos mérséklése ötmilliárd forirjt megtakarításával lenne egyenlő. Félmillió tonnával nőtt 1970 és 1978 között az acél- nyersvas fölhasználás. Három év alatt, miközben a világpiacon rendkívüli módon megemelkedett a termék ára, itthon 11,3 ezer tonnával bővült a nyers marhabőr — döntően behozatalból származó anyag — földolgozott mennyisége. Ugyanakkor a készáruértékesítésnél korántsem tapasztalhatunk ilyen mértékű gyarapodást! Készülnek népgazdasági anyagmérlegek, a források és az igények összehangolására. A papíron zavartalannak látszó menetrend fölborításához azonban elegendő egyetlen, mással nem helyettesíthető anyag tartósabb hiánya, s máris messzire gyűrűző hullámzás keletkezik, amit csillapítani a tartalékok fölélésével (ha vannak) soron kívüli, s ezért az átlagosnál sokkal drágább behozatallal, vagy végső esetben a termelés korlátozásával lehet. Rengeteg gond forrása továbbá az is, hogy a vállalatok többségénél merev, teljesen elkülönült részekre bomló a szervezet; az anyagokkal sokan foglalkoznak, de nem gazdálkodnak. Így a beszerzők gyakran nem tudják, mire, mihez kérik a gyártórészlegek — vagy még előbb: a termelési program készítői — az anyagokat, alkatrészeket, holott ismerhetnek jobbat vagy mást, a célnak úgyszintén megfelelőt, de olcsóbbat stb. Megfordítva szintén igaz: a tervezők nincsenek tisztában a beszerezhető anyagok választékával, műszaki jellemzőivel, ezért ismétlődő eset: túlzott biztonságra törekednek, az indokoltnál több, értékesebb anyag fölhasználását írják elő. inden termelési mozzanatnak hatása lehet — van is — az anyaggazdálkodásra. A már említett anyagnormáknak — s még előbb: például az ún. minőség szerinti anyagátvételnek — éppúgy, mint az anyagutalványozás rendszerének, az ismétlődő elemzések a megengedett és a tényleges fölhasználás összehasonlítására. Napjainkban a termelőhelyek jelentős részén azonban beérik anyaggazdálkodás címén azzal, hogy mechanikusan összegezik: miből mennyi fogyott, mit kell ismét rendelni. A gazdálkodás — mai értelmében — viszont ott kezdődik, ahol választ tudnak adni arra: mennyi és miért fogyott, s mire, miért annyi kell? • — VT — i4tfin műszakb^d A (Rába nagyteljesítményű gépek könnyen húzzák az ekét, . amely 30-40 cm mélyen forgatja a földet Évekkel ezelőtt a zagy- varékasi Béke Tsz-ben csúcsidőkben bevezették az éjszakai műszakot. Ezekben a napokban, hetekben a gépek zajától hangos az éjszakai határ. Éjszakánként a beosztott vezető végigjárja a határt, figyeli, irányítja a munkákat. Képün- Ikön Tóth Lajos főagronómus (balra) Látogatás
