Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-13 / 240. szám
1979. október 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Javában tart a hagymaszezon a Zöldért jánoshidai telepén. A fűszernövényt válogatás után 5 és 20 kilós csomagokba rakják. A legegészségesebb, legkiválóbb minőségű hagyma exportra kerül Moszkvában is megfordulnak utána A szalagon már vége a télnek Tizenkilenc még hátra van A tavaly vetett őszi kalászosok termése, fő-, képp a kedvezőtlen időjárás miatt, jócskán elmaradt a várakozástól. A mezőgazdasági szakembereknek aratás óta már bőven jutott arra idejük, hogy elemezzék a teendőket, és levonják a következtetésieket. így történt ez a kunmadarast Kossuth Termelőszövetkezetben is, ahol arra az elhatározásra jutottak az illetékesek, hogy nem csökkentik ezeknek az igen fontos kenyér- és takarmánygabonáknak a területét. Az idén is, mint évek óta mindig, 1500—1600 hektáron kerül földbe az őszi kalászosok magja. S ez nemcsak azért történik így, mert a búza és az árpa jó előve- teménye egy sor kultúrának, például az olajos növényeknek, és így nélkülözhetetlenek a vetésforgókból, hanem azért is, mert az említett gabonafélék gépesítésénél — a szántástól a betakarításig — egyetlen kérdőjel sincs. Emellett természetesen az se mellékes, hogy a kenyér- nekvaió szép jövedelmet biztosít a gazdaságnak: a Kossuth Tsz-ben 33— 35 mázsától már nyereséges a termesztés, és az üzemben az utóbbi időben — kivéve az idei esztendőt — jóval 50 mázsa fölött volt a termésátlag. A hektáronkénti legalább 6 ezer forintos jövedelem késztette a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet szakembereit is arra, hogy újra elemezzék: hol, min kell javítani a biztosabb siker érdekében. Az említett körülmények ugyanis felszínre hozták azokat az apró hibákat, amelyekre a szép hozamok miatt már nem figyeltek eléggé. Kiderült, hogy a vetőmagelőkészítéstől a talajmunkákon keresztül a betakarításig valamennyi munkafázisnál akadnak még hiányosságok, és ha ezen változtatnak, már egyáltalán nem tűnik merésznek a jövő évi cél: az 50 mázsa körüli átlaghozam. Mindez persze csak akkor igaz, ha az elmúlt hónapok időjárása nem ismétlődik meg, s legalább átlagos körülmények kísérik a növények fejlődését aratásig. Erre viszont nagyobb az esély, mint a fordítottjára, hiszen a meteorológusok szerint a búzát sújtó tényezők egybeesésére csak körülbelül 20 évenként kell számítani... — braun — t Az őszi erdő színei uralkodnak az idei tél divatjában, erre engednek kö- eleoarrt vetkeztetni a Május 1 Ruhagyár túrkevei üzemében az állványon sorakozó csinos, enyhén bővülő, nagykockás kabátok. A szalagokon fürge női kezek teszik változatossá a nyár dereka óta készülő új modelleket. Néhány hét múlva már a hazai üzletekben válogathatunk belőlük, ám akkorra a gyárban „kitavaszodik”. — Nálunk nyáron van tél, és ilyenkor kezdődik a tavasz — magyarázza Füleki Piroska meó-vezető. — Az előző télen farmerkabátokat meg ballonszerű, pepita anyagból fazongalléros, karcsúsított tavaszi kabátokat varrtunk szovjet exportra. Néhány nap múlva átállunk megint az exporttermelésre. A jövő hónap elejéig még tízezer készül a pepita kabátból, aztán megkezdjük az előgyártást a jövő évi szovjet megrendelésre. Még nem tudjuk milyen lesz, kiszabva kapjuk az anyagot a budapesti és a szolnoki gyártól, a befejezés is másutt történik. Az őszi napsugár végigpásztázza a varrógépek fölé hajló fejeket. A nyolc, két- műszakos szalagon átlag tizenheten dolgoznak, de itt is, ott is „foghíjas” a szalag. A gyár főművezetője, Kertész Géza megjegyezte: — Ha most mindenki visz- szajönne a gyesről, háromszázötvenen lennénk, s vagyunk százhatvanketten, ennyi a jelenlegi varrodai létszám. Gyakoriak a vezetőcserék, gyesre megy a művezető, a meós is. Nem csoda ilyen fiatal dolgozók között, hiszen az átlagéletkor nálunk 22—24 év! Azonnal tudnánk harminc-negyven nőnek munkát adni, ha most bekopognának, akár egyműszako- sat is ... B Valóban, csupa fiatal arc mindenfelé, alig látni idősebb nőt. A szélső soron Kalmár Ibolya zsebet készít. Itt tanulta a szakmát, nemrég „szabadult fel”. — A kezdő szakmunkás a szalagon már ezerkilencszáz fölötti fizetést kap, az átlag- kereset megközelíti a kétezerötszázat. Mégis betanított munkásnak jönnek szívesebben a lányok az általános iskola után, sőt olyan is van, aki előbb kijárta a gimnáziumot, úgy jött ide. Szakképzettség nélkül is ezerhaton felül keresnek, a tanuló idő meg három év és addig ... Kötéssel kombinált télikabátokat varrnak gyermekeknek a kismamák az egymű- szakos szalagon. Most csak tizenhármán vannak (19 az átlaglétszám) — betegek a gyerekek. Szabó Kálmánná nemrég jött vissza a gyesről, örömmel mondja, hogy csak másfél évet töltött otthon, a kislányt felvették a bölcsődébe. — Külön óvodája van a vállalatnak — dicsekszik Kinczel Istvánná, aki három gyerek mellől jött vissza dolgozni. — Igaz, az első kettő már nagy, de a harmadikkal innen mentem szülési szabadságra, aztán kivettem a három évet. Szerencsére nekünk nem gond a gyerekek elhelyezése, csak akkor, ha betegek... Napi 44—45 kiskabát még így is kikerül a kismamák keze alól. 2. Odébb, a 61-es szalagon „otthon van” Lujzi néni, F. Nagy Péterné akit a legjobban keresők között emlegetnek. Díszcsatot varr éppen egy kiskabátra, az alja felszegése és egyéb kézimunkák várnak rá. Csaknem tíz éve dolgozik a gyárban, mióta a termelés elkezdődött. Lassacskán nyugdíjba készülődik. — Régebben vasaltam, de tavaly lábműtétem volt, nehéz lenne állni. Mióta dolgozó nő lettem, sokat mondok, ha három hónapot hiányoztam összesen. A kereset? Van itt műszakpótlék, meg minőséghez kötött mozgóbér is, szépen összejön... Azelőtt a várostól hét kilométernyire laktunk, a Szelesháton. Férjem, apósom, apám is téesztag, nekik segítettem. Itt jobb. Évek óta behozom az ételhordót, ezzel is könny í- tem az otthoni munkát... Készül az új üzemi konyha, büfé is van, orvosi rendelő, modern öltözők, zuhanyozók szolgálják ,a varrónőket. Mégis kevesen vannak. — Ha nem osztozna egy ilyen 10—11 ezer lakosú kisvárosban a munkaerőn három azonos profilú részleg, talán könnyebb lenne. Hiszen mellettünk a Háziipari Szövetkezetben és a mezőtúri Ruhaipari Szövetkezet kihelyezett részlegében is varrnak. Ez gyakran bérfeszültséget okoz, többen kilépnek és átmennek oda. Aztán a szalagszerű termelés egyhangúságát se bírja mindenki. Csinosak, mutatósak az Elegant kabátok, évente több mint 200 ezer szovjet nő és férfi vásárolhatja őket. Mire a természet is tavaszi ruhát ölt, addigra akár a moszkvai utcákon is megfordulnak a legújabb kabát után, amely a túrkevei varrónők keze alól került ki. —rónai— II túlbiztosítás kárt okoz Feszültségek az anyagpiacon, feleslegei készletek a raktárakban Baj lesz ebből j- gondolták a fémiparral foglalkozó szövetkezet anyagbeszerzői. Kiszámították, hogy a hegesztőknek összesen két napig lesz oxigén a palackokban, azután leállnak a munkával. Mindenkit megkérdeztek a környéken: tud- na-e adni, csak néhány palackkal, mert azzal kihúz-» zák az új szállítmány megérkezéséig. Senkinek sem volt fölösleges oxigénje ■— azaz akadt egy adakozó. Az egyik megyénkbeli kórház — a kötelező tartalékból vette el, így érkezett meg a segítség. Fellélegzett a szövetkezet. Egy kötetre való Ahogy beszélgetünk az esetről, melege lesz néhány embernek — nem a mértéktelen fűtéstől. Ha akkor azt hivatalosan megtudják az illetékes ellenőrök, megütik néhányan a bokájukat. De nem tudták meg, és a termelés nem állt le, a termékek határidőre elkészültek. Mondják, rájár a rúd azokra, mostanában, akik a termelés feltételainek megteremtését, ezt a szép nyűgöt veszik nyakukba azzal, hogy alkatrészeket. anyagokat teremtenek elő a gyártáshoz. Néhány évvel ezelőtt például a volt törökszentmiklósi mező- gazdasági gépgyárnak maszek esztergályosok szállították a csavarokat — nyilván nem olcsón — enélkül azonban alkatrészekre várva álltak volna az exportálandó gépek. Találni közelebbi példát is: a karcagi KÁTISZ készített olyan berendezést tavaly, amely több mint fél évet állt, félbe hagyva, alkatrész hiánya miatt. Egy ilyen kis üzem több tízezer féle anyaggal és alkatrésszel dolgozik, s ha már nincs valamelyik, át kell szervezni a munkát. Hasonló példát lehetne sorolni szép számmal. Egy-egy üzemben, különösen nagyobb vállalatoknál, kitenne talán kötetnyit is az izgalmas anyagbeszerzési történetek sora. Említhetnénk azt a nagy vállalatot, ahol egy felmérés után megállapították. mennyi hiányzó alkatrész kellene, de tudták azt is. hogy találni nálpk olyan terméket, amelyből negyven évre elegendő készlettel rendelkeznek. S itt, az ellátási problémák Nyolcszázezer facsemete Több mint száz fajtából összesen 800 ezer gyümölcsfacsemetét hoz forgalomba az őszi és a tavaszi telepítésekhez a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság borbási faiskolájának lerakata a Dél- Alföld és a Dél-Dunántúl öt megyéjében. Az árusítást október második felében kezdik meg. Idegenforgalmi gyorsmérleg Évek óta az idén először szerkezeti javulás tapasztalható az idegenforgalomban. A kedvező változások a devizabevételekben is megmutatkoznak, az előző év első tíz hónapjával összehasonlítva most 18 százalékkal emelkedett a turizmusból származó bevétel. A forgalmi szerkezet átalakulása döntő mértékben az idén hozott devizális intézkedéseknek a nagyarányú szálláskapacitiás-bővítés- mek, valamint a szolgáltatások színvonalemelésének tulajdonítható. Amíg az elmúlt 4 évben összességében 20 százalékka] bővült a szálláshelyek száma, addig egyedül idén ez 15 százalék volt, ami a gyakorlatban 30 ezerrel több vendég egyidőbeni elszállásolását tette lehetővé. Ily módon csökkent a főszezonban a zsúfoltság, kulturáltabbá vált a külföldi vendégek üdülése. ezen állomásánál érdemes elidőzni egy keveset. A raktárosok gondja a negyed- évenkénti vagy félévenkénti ellenőrzések során ugyanis az, hogyan szabadulhatnának meg a bírságot jelentő, polcokat terhelő, egyébként felesleges cikkektől. Nagy vállalatoknál könnyű — mondják Ismert trükk: amíg nálam ellenőriznek, a felesleg a szomszédban lapul, s később a- szomszédon is segítünk ugyanezzel a módszerrel. Csodák csodája, év végén kiderül, mennyi a büntetés —■ mert a bankot nem lehet becsapni. Tehát van anyag és alkatrész, és mégsincs. Ennek az oka részben az, hogy mindenki biztonságra törekszik, másrészt: a szállítók — akik időnként gyártóki — sem por- ciózzák ki a megadott meny- nyiséget tételesen a megrendelt időpontokra, hanem jön az áru ömlesztve. Az egyik tény következik a másikból. De mit is mondanak magyarázatként az említett szállítók? Vegyünk például egy hengerművet. (A kohászati félkészterme- kek állandóan ott találhatók a hiánycikkek listáján.) Ennél nem gazdaságos a megrendelés sorrendjében kis tételeket gyártani. Egyszerre „lenyomják”, kihengerlik például a 30-as L vasakat. Igaz, ekkor az egész esztendőre szóló összes mennyiséget elkészítik. A magyarázat érthető, hiszen a nagy értékű hengerművi berendezések sűrű átállítása megdrágítaná a gyártást a hosszú kényszerszünetekkel. Egyébként is, annál gazdaságosabb a termék készítése, minél többet gyártanak belőle. Érdemes tehát egy-egy cikkből az egész évre szólót megcsinálni — ezen elv szerint. A szomszédban lapul Igen. csakhogy amikor valami kapható, azt éppen a biztonsági indokok alapján gyorsan fel is vásárolják. Tehát valahol általában mindig van a keresendő cikkből. Ha megtalálják egymást a feleslegtől éppen megszabadulni akarók és a hiányban szenvedők, az szerencsés eset. (Gyakran közvetlen áru- csex-ére kerül sor, vagyis az egyik üzem ad például 8 milliméteres húzott acélrudat, 10 milliméteres lemezekért.) A keresgélők mindkét fél részéről egymásra találhat*- nak az úgynevezett INTER- KER-börzéken. Ezt az áthidaló megoldást — érezvén az anyag- és alkatrészellátásban meglevő feszültségeket — elsősorban azért hozták létre, hogy legyen olyan fórum, ahol adott időpontban legális körülmények között létrejöhet a találkozás. A börze persze nem varázsszer — ideiglenes és áthidaló megoldás ,— amit bizonyít az is, hogy az üzemek némelyike tudomást sem vesz róla. Netán megsértődik A bűvös, helyenként és időnként gyakran bezáruló kört szabályozókkal meglehetősen nehéz felnyitni. Bár az egyre inkább bebizonyosodik, hogy a kötbér terhei nem ijesztik meg túlságosan az üzemeket. Ennél sok esetben fontosabbnak tartják a jó kapcsolatot, tehát nem élnek kötbérezési lehetőségeikkel. Mert mi lesz, mondják az anyagbeszerzők, ha a szállító megsértődik? Szerződések sűrűn születnek, ezeket még megtoldják egy szocialista jelzővel is néha. Vagyis amit egyébként meg kellene csinálni, elvégzik úgy, ha elvégzik, mintha plusz feladatot valósítanának meg. Anyag- és alkatrészfronton tehát dúl a harc. Jelenleg a több személyes kapcsolattal rendelkező anyag- beszerzők érvényesülnek, és azok, akiknek van idejük, és energiájuk időnként nyakukba venni az országot. A beszerzési feladatok nem csökkennek, hiszen évről évre nő a vállalatok termelése. Jogos igény azonban a gépek a munkapadok mellett, hogy ott legyen az. amivel és amiből termék gyártandó és éppen akkor, amikor kell. Egy munkás nem rohangálhat például koracélért a gép mellől — ellentmondana ez minden szervezési, termelékenységet növelő törekvésnek, amelyekről egyébként manapság igen sok szó esik, s amelyekért jó néhány intézkedés megvalósul. A feszültségek, a gondok arra mutatnak, hogy az anyag- és alkatrészbeszerzés területén sem sokáig tartanak — nem tarthatnak — az imént vázolt állapotok. Hajnal József A közelmúltban adták át Miskolcon a hűtőház új épületét, melyben a tárolóraktárokon kívül modern feldolgozó üzemet üs avattak. Ez az új hűtőház ezervagonos feldolgozó és tároló kapacitású, így teljesítménye kétszerese a réginek. A mélyhűtött termékek - főleg zöldségek, gyümölcsök és húsok többsége - tőkés exportra kerül
