Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-11 / 238. szám
1979. október 11, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gyengélkedő tanyavilág A gazdaságok a tanyahelyeket megvásárolják és művelésbe vonják. Korunk követelményei szerint ez a járható út. Ez a megállapítás természetesen nem vonatkozik az állami gazdasági és a szövetkezeti tanya- központokra, ahol a kommunális ellátás jónak ítélhető, hiszen van iható víz, villany és közlekedési lehetőség. Nem véletlen, hogy ezeken a helyeken úgyszólván minden családnak jár az újság, van televíziója, hűtőgépe, mosógépe. Érthető, hogy a tanyaközpontok elnéptelenedéséről nem lehet beszélni. Tanácstagok inkognitóban Az igarió-kontai határrész jól választotta meg tanácstagját. Vígh István tsz-nyug- díjas jól ismeri körzetének gondjait, rendszeresen tart tanácstagi beszámolót, választópolgárai ügyes-bajos dolgainak intézésébe a tsz vezetőségét is bevonja. Hasonló a helyzet a Nagykunsági Állami Gazdaság mária- laki üzemegységében, ahol a választókerület tanácstagja helyben lakik. Sajnos, nem mindenhol ilyen kedvező a kép. A tur- gonyi területen például több helyen azt sem tudják az emberek, hogy ki, a tanácstagjuk, pedig segítségére jobban rászorulnak, mint a városban élők. A tanyai lakosok közel 12 százaléka például idős, gondozásra szoruló. Nem kielégítő a bolthálózat sem. Csupán Mária- lakán, Csorbán és a turgo- nyi vasútállomáson van a legszükségesebb cikkeket árusító üzlet, a többi határrészen nincs. Orvosi rendelés hetente kétszer van Má- rialakán és Csorbán, a többi határrészről hosszú kilométereket megtéve a városi rendelőbe járnak a tanyasiak. Néhány tanácstag a városba költözött, fogadóóráik megtartásáról emiatt nem lehet beszélni. A NEB-vizs- gálat szerint érdemes a tanyai körzetek tanácstagjainak munkáját felülvizsgálni és jobban felvértezni őket olyan ismeretekkel, melyekkel segíthetnek a tanyákon élőkön. Akárhogyan vesszük! a tanyavilág életének javításában a gazdaságok szerepe döntő. Vezetőiknek felelősséget kell érezniük azért például, hogy minden határrészen legyen iható víz. Dicséretes, hogy a szövetkezetek nagy gondot fordítanak az öregekre. Helyzetüket évenként önálló napirendként tűzik vezetőségi ülésekre. A szociális alapból jelentős összegeket fordítanak segélyezésre, nyugdíjkiegészítésre. A Tisza II. Tsz például az idén ilyen célra 140 ezer, míg a Nagykun Tsz 60.5 ezer forintot irányzott elő, A gazdaságok szerepe döntő A gazdaságok gondoskodásának azonban nemcsak anyagi segítségnyújtásban kell megnyilvánulnia. Elgondolkodtató például: a csorbái tanyai kerület lakói amiatt panaszkodtak a népi ellenőröknek, hogy az állami gazdaság nem vállalja a vetítés kéltségeit, s emiatt nincs mozielőadás. Ilyen tényekről olvasva a NEB jelentésében, arra gondol az ember, nemcsak a tanyavilág lakóin múlik, hogy a külterületen elmaradottabb az élet. S. B. Javul Jászberény vízellátása A másfél hektárnyi területen, 60 millió forint költséggel épült, Jászberény ivó- vízellátásában döntő szerepet betöltő létesítmény, a víztisztítómű telepén befejeződött a május eleje óta tartó próbaüzem. Több mint 4 hónapos munkával elkészült a „térkép”, amely nyomon követi a vizet. Megmutatja: milyen utat tesz meg a nagy teljesítményű kutak mélyéből a közkifolyóig, az emeleti vízcsapig. A telep mentén 12 mély- furatú, gazdag vízhozamú kútból kapja közös gyűjtővezetéken a „nyers vizet” a víztisztítómű. A Kessener kefesorokból álló gáztalanító a kutakból leérkező víz első állomása. Itt porlasztják — cseppekre bontják — a vizet, hogy megszabadítsák a káros gáztartalomtól, és oxigénnel „látják el”, elősegítve ezzel a későbbi vastalanítási folyamatot. A gáztalanító medencéiből nagy teljesítményű szivaty- tyúk emelik a vizet a kétrészes, vastalanító szűrőtoronyba, ahol kavicságyból álló szűrőréteg fogja fel a kicsapódó víz két, egyenként 400 köbméter űrtartalmú tisztavíztárolóba folyik. Így érkezik el a víz a tisztítómű utolsó állomására, ahol klórozással elpusztítják benne az egészségre ártalmas baktériumokat. Innen kerül a naponta 3—4 ezer köbméter megtisztított, jó ivóvíz a hálózatba, a Május 1. szigeten a 850 köbméter űrtartalmú, 42 méter magas víztoronyba. A folyamatosan üzemelő víztisztító berendezéseket műszakonként két dolgozó — egy vezetőgépész és egy általános gépész — kezeli. Az egész telepen összesen húszán — gépészek, villanyszerelők, laboránsok, kútkezelők és kisegítő szolgálatosok — dolgoznak. A most még „kézi üzemelésű” viztisztítómű tovább: korszerűsítését jelenti majd a Gamma Művek szabadalmának, a „Gamma analcont” rendszernek bevezetése. Ez lehetővé teszi, hogy a vízmű a kutaktól a víztoronyig automatikusan működjön előre meghatározott program szerint. —illés— 3 harmadik Jászladány első játszó- és pihenőparkjának — a nagyközség központjában épült rönkvámak — átadása után sok szülő gondolt arra, hogy az ő gyerekének is jól jönne egy ilyen ajándék. A Lázár Frigyes utca környékén lakóknak jutott először eszükbe: nekik is lehetne játszóterük. Az elhatározást tett követte: fel- töltötték, elegyengették és körülkerítették a közeli, üresen álló telket, homokozókat, hintákat, sergőket, mászókákat építettek. A több mint 100 ezer forint értékű társadalmi munkával létrehozott másouik játszóteret az elmúlt hónapban vették birtokukba a gyerekek. A „ligeti gödör” környékén lakók is felfedezték, hogy nekik is van egy hatalmas, feltöltésre váró, vizes kubikgödrük. Tudták azt is, hogy a feltöltéséhez kevés a kézi munka, ezért az erőgépekkel rendelkező gazdaságok segítségét kérték. A támogatás nem maradt el, a feltöltés elkezdődött, a terület egyengetését már a szülők folytatták. Vállalták, hogy társadalmi munkában körülkerítik a területet, majd játékokkal szerelik fel. Jászladányban így rövidesen avatják a harmadik játszóteret. Kérem, a kereskedelem csapatmunka Érdeklődés Hétköznap. A szó szoros értelmében, nincs még hétvégi nagy forgalom, csendes a délelőtt. Az áruház előtt almahegyek. Ládákban, de erről (is, arról is, mintha kínálnák magukat, akármerről érkezik az ember. Magasra polcozva óriási tojások. Csak úgy, az utcán. Az almát sokan válogatják, méretik. Kicsit elgondolkoztató: odébb, nem is messzire innen, a nagykereskedelem is almavásárt csinált. Ez, az áruházi alma olcsóbb, s nem tudom, miért, látásra elhiszem róla, hogy télre is eltehető. — Szót se érdemel — mondja Duda Mihály, a 121- es számú Csemege áruház igazgatója. — Az már inkább, hogy megbízható, jó megyei partnereink vannak. Ilyen lesz rövidesen a me- zőhéki Táncsics Tsz, már ilyen a törökszentmiklósi Tiszatáj Termelőszövetkezet. Az alma is tőlük való. Nekik nem kell többször mondani, hogy szép, hibátlan áru kell. Értik, hogy akkor tudjuk eladni, ha minőségi árut kínálunk. Nézze a tojást, óriási, friss, 1,70- ért adjuk. Olyan friss, hogy aki egyszer vtisz belőle, visszajön érte. És ez a fontos, a vásárló jöjjön vissza! — A szolnoki hatvanasnak híre van. Ne haragudjon, hogy hatvanast mondok, de- hát így ismerik a legtöbben. Sokszor hallom, utcán is; megyek a hatvanasba. A szigorú arcvonások enyhülnek. A mindig gondosan öltözött férfi kényelmesen hátradől a székben. A nyakkendőt majdnem takarja a Csemege-emblémás köpeny, de nyakkendő akkor is van. Kínt az áruházban is gondosan fésültek az eladók, friss, tiszta köpenyt és ke- ményített bóbitát viselnek. Nem mindegy, ki hogyan kínálja az árut. — Kérem, a kereskedelem csapatmunka. ízlés, csín, csomagolás, áruismeret emberszeretet — mit mondjak még? Ha udvariasságról beszélünk, ez is hozzátartozik. Tisztelni kell a boltba lépő vevőt. Ezért köszönteni kell, az ajtóban, s tiszta kosarat adni a kezébe. A kosarat ki kell törölni, hogy kedve legyen a vevőnek a kezébe venni. Sokszor az elsőéves tanulók fanyalognak, ha „ajtónálló” posztot kapnak. Mondom akkor: gyerekem, rajtad áll, hogy milyen kedvvel megy tovább a vevő. — Nagy áruház ez, megnőtt a 27 év alatt. — ötlépcsős volt a fejlesztése. Ma szerencsére már nemcsak a tágas üzlettér van meg, de a dolgozók öltözője, fürdője, ebédlője is. Marika, Erzsiké — hány szolnoki szólítja, őket így — azaz Pogány Lászlóné. Má- téffy Endréné (egyikük huszonkét, másikuk huszonöt éve kereskedő a hatvanasban) érkezik a hívásra. Po- gányné szakszervezeti vezető-bizalmi, Mátéffyné bri-' évre többet kell adnunk. Nem is többet, jobbat. — A kereskedelemben a minőségi követelmények egyre fontosabbak. Aki ezt nem veszi figyelembe, annak nem megy a bolt. Duda Mihály teleírt, gondosan rubriikázott papírlepedőket vesz elő a szekrényből. — A kereskedelemben mindig kellett szervezni, aki tagadja, nem lehet jó boltos. Az nem úgy van, hogy boltvezető, igazgató vagyok, felhúzom a redőnyt, kinyitok, s én megmondom, miből mennyit, mit kell venni. Itt mindenkinek reszortja van. Felel egy-egy árucsoport készletéért, a rendelt áru minőségi átvételéért, bemutatásáért, csomagolásáért. Itt a vevő minden pultnál érezze; érte vannak, vele foglalkoznak, neki segítenek abban. hogy megkapja, amit keres. Az induló évben, 1952-ben nem árultak annyit, mint most egy hónap alatt. Vállaltak szolgáltatást is mindig. Most havonta 50—60 ezer forint értékű árut szállítanak a megrendelő család otthonába. Kiszolgálják a külföldi csomagok címzettjeit, beváltják a vásárlási utalványokat. Szinte hétről hétre bemutató, kis árukínáló tárlat van náluk. Marika, Erzsiké mondta: most is van huszonnégy kismamájuk. több olyan, aki két kisgyermekével szabadságolt. Lassan jönnek vissza, hogy a közben férjhez ment fiatalok jelentsék a hiányt — múlik az idő. — Ebben az áruházban: akkor sincs és nem is lehet munkaerőhiány — mondja Duda Mihály. — Azért csapatmunka, hogy mindenkinek legyen helye, ideje, értelme, minden munkára legyen megfelelő ember. Tapasztalataink szerint így is van. S. J. Gyengélkedik a kisújszállási tanyavilág, fogytán az ereje. Napjai mégsincsenek megszámlálva, jó ideig tartja még magát. Ezért helyeselhető a városi Népi Ellenőrzési Bizottság ráirányított figyelme. Azt vizsgálta, hogy a tanyavilág élet-, egészségügyi és szociális kö- rülményei megfelelnek-e a mai körülményeknek, és hogy milyen a külterületen élő lakosságról • való gondoskodás. Tizenkilenc népi ellenőr járta a határt, száznyolcvan tanyát ejtve útjába. Csaknem hétszáz ember életével ismerkedtek. Egy évtizeddel ezelőtt még másfél ezernél többen laktak a kisújszállási határban. Az elnéptelenedés tehát gyors ütemű volt, de most már mérséklődött. Mindenekelőtt az idősebb nemzedék tanyához való ragaszkodása lassítja a városba költözési folyamatot. A szubjektív okok igen gyakran nagyon is prózai indokkal párosulnák. Többnyire azzal, hogy a tanyákat alig lehet értékesíteni, árukból városi házat venni lehetetlen. Erre való hivatkozással éli régi életét Debreczeni Lajos, idős Bíró Sándor és több társuk. Lehetőségeikkel sem élnek Az OTP városi fiókjától nyert értesülés szerint viszont törvényadta lehetőségükkel is csak kevesen élnek. Tavaly például csupán egy építési, hat lakásvásárlási és két telekvásárlási kölcsönt folyósítottak. Kevesen tudnak arról, hogy a tanyákról beköltözők részére az OTP kedvezményes áron dupla telket biztosít, ezzel is elősegítve a háztáji állattartást. Gyermekvédelmi nap Tiszafüreden ,A nemzetközi gyermekév rendezvényeinek 'részeként ma járási gyermekvédelmi napot tartanak a tiszafüredi művelődési központban. A rendező szervek — a járási hivatal, a járási KISZ- bizottság, valamint a .Hazafias Népfront járási bizottsága — az összejövetelre mintegy 120 részt- vevőt várnak. Először vitaindító előadás hangzik el a járás gyermek- és ifjúságvédelmi helyzetéről, majd a tanácskozások szekcióüléseken folytatódnak. Itt többek között szó lesz a fiatalkorúakat veszélyeztető környezeti ártalmakról, a szülő és a gyermek kapcsolatának esetenkénti elszegényedé- 'séről, a család fiatal tagjait érintő káros hatásokról is. — Azt mondják, legyek rá büszke: tele van a város Csemege-csemete vezetővel. Igen, itt tanultak, ismerik a szisztémánkat, s megpróbálják máshol kamatoztatni. — Nem vagyunk féltékenyek, a közelgő Skála-nyitásból is a vevőnek lesz haszna. Es aki jól csinálja, nem megy tönkre... — A színvonalból jottányit se engedni! Valamikor azt mondták: igényes vevőkörnek választék! Nekünk az a célunk, hogy udvariasan, bőséges áruválasztékot kínáljunk! Ez a szisztémánk, ha úgy tetszik, rendszerünk, módszerünk. gádvezető. A száztíz dolgozót számoló bolt három sokszoros szocialista brigádot is jelent. Rengeteg mondanivalójuk van: — Ez olyan císapat, hogy szeretik, ismerik egymást az emberek. Megmondjuk egymásnak, mit hibázott, nincs sértődés belőle, s tovább tart a megértés is. A tanulókkal úgy igyekszünk foglalkozni, hogy jó kereskedők legyenek, tüchtig emberek a pult mellett. Sokszor csodálkozunk. Visszajönnek a harmadévesek nyári szünidő után, s mi arra gondolunk; amikor először bejött a boltba, milyen más volt. — Most huszonnégy fiatal tanulja nálunk a szakmát három korcsoportban. Lesz köztük jó kereskedő. Nagyon1 szorgalmasak. (És1 kilenc nyugdíjasunk van eddig. el ne feledkezzünk az elsőkről. — Nekünk úgy tűnik, mi mindig ilyenek voltunk, pedig bizonyosan mi is változtunk. Az viszont igaz, évről Udvariasan, bőséges áruválasztékot
