Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
T í M 3CXX. évf. 255. szám, 1979. október 31., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Felavatták a 750 kilovoltos távvezeték magyar szakaszát Gyűjtögető életmód Ha szóba kerül a háztartások pénzgazdálkodása, általában két jelzőt emlegetnek : pazarló, takarékos. Ránk, magyarokra illik mind a kettő. Mert megvan bennünk a gyűjtési hajlam, ugyanakkor észrevétlenül kifolyik kezünkből a pénz. Könnyen bizonyítható: az Országos Takarékpénztár adatai szerint októberig a lakossági megtakarítások összege elérte a 132 milliárd forintot, a takarékbetétkönyvek száma pedig meghaladja a hatmilliót- A háztartások több mint felében a jövedelem egy részét ugyan megtakarítják, de a pénzgyűjtés módja nagyon eltérő. Legkevesebben vannak, akik havonta meghatározott összeget tesznek a takarékba. A többség idegenkedik a „fillérre kiszámított” gazdálkodástól, s inkább annyival gyarapítja betétállományát vagy otthon gyűjtött pénzét, amennyi a hónap végén megmarad. Vannak, akik alkalomszerűen ha nagyobb pénzhez jutnak, abból tesznek félre. A lakosság másik fele fizetéstől fizetésig elkölti pénzét. Itt is különbözőek g pénzbeosztások. Nincs adósságom — mondják sokan meggyőződve arról, hogy épp ezért jól gazdálkodnak. Falun a könnyelmű emberekre ez a csúfondáros szólás-mondás járja: egyszer hopp, máskor kopp. Akik a hónap elején szórják a pénzt aztán kölcsönből élnek. Számuk az összlakossághoz képest kevés. Téves felfogás az, hogy csak az gyűjt, akinek nagy a jövedelme, a kisfizetésű pedig máról holnapra él. Közgazdászok, szociológusok a megmondhatói: a keresetek nincsenek összefüggésben a gyűjtési hajlammal, kevés pénzű ember épp úgy lehet tervszerűen takarékos, mint ahogy a jó keresetű nagylábon élő, pazarló. Vitathatatlan, a környezet, az életmód is meghatározója magatartásunknak, melyen sokat lehet változtatni — a takarékosabb beosztástól a vásárlási szokásainkig. Ehhez ad segítséget az OTP is azáltal, hogy a lakosság minden rétegében felkelti a takarékossági kedvet- A betét-elhelyezések formái egyre bővültek a harminc év alatt .Például ma már 400 ezer fiatalnak van ifjúsági takarékbetétje, nem kevesebb, mint 3,6 milliárd forinttal. Az ezzel járó kedvezmények hozzásegítik az ifjú házasokat az önálló élet megkezdéséhez. Népszerű lett a KST, több mint egy millió tagja van, a befizetések összege 2,8 milliárd forint. Az OTP jól gazdálkodik a lakosság pénzével, a betét- állomány nagy része a lakossági hitelek forrása: lakásértékesítés, -építés, -korszerűsítés, -tatarozás, továbbá áruvásárlás céljára 1979. októberéig az idén 91 milliárd forint kölcsönt adott. Takarékosság — mostanában többet beszélünk róla, nemcsak itthon, hanem mindenütt a világon. Ma a világtakarékossági napon hivatalosan is nemzetközi téma. Takarékoskodjunk energiával, idővel, pénzzel... ;■ Munkahelyen és házunk táján. A takarékosság élet- szemléletünkké kell, hogy váljék — függ tőle jólétünk, jövőnk. A világ legnagyobb villamosenergiarendszer-egyeslü- lését hozta létre a KGST- tagországok egyesített energiarendszerének és a Szovjetunió egységes energia- rendszerének összekötésével a Vinnyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték, amelynek avatóünnepségét tegnap tartották a Nehézipari Mi niszijéűi umba n. Kovács Anitái, az MSZMP KB osztályvezetője nyitotta meg az ünnepséget, amelynek elnökségében helyet foglaltak Marjai József és Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettesei, Simon Pál nehézipari, és Soltész István kohó- és gépipari miniszter, valamint, a távvezeték közös beruházásában részt vevő külföldi szocialista partnerek: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió küldöttsége és budapesti nagykövete, illetve képviselője, továbbá a KGST titkárságának képviselője. Ott voltak az ünnepségen a nagy alkotás tervezésében, szervezésében és építésében közreműködő vállalatok. tárcák, társadalmi és tömegszervezetek képviselői is. Simon Pál miniszter emlékezett meg avatóbeszédében e nagyszabású közös beruházásról, amelynek építését 1974-ben, a KGST Végrehajtó Bizottság 66. ülésén határozták el az érintett országok kormányának képviselői. A 842 kilométer hosz- szú távvezetéket — amelyből 268 kilométer , a magyar szakasz — a Szovjetunió és Magyarország építette meg, ugyanakkor Bulgária, Csehszlovákia. Lengyelország és az NDK megfelelő áruk szállításával, illetve más távvezetékek építésével vett részt a közös munkálatokban. A közel négy és fél év alatt majd akkora volumenű nagyfeszültségű hálózatfejlesztést hajtottak végire, mint amennyit az előző 20 év alatt összesen végeztünk. Kétoldalú megállapodásunk alapján rendkívül sok segítséget nyújtott munkánkhoz a Szovjetunió a kutatási eredmények átadásával, a tervezéssel, a berendezések, gépek és anyagok szállításával, a magyar szakemberek betanításával. Számunkra rendkívül értékes és gyümölcsöző volt ez az együttműködés. Simon Pál elismeréssel szólt a magyar építők szocialista versenykezdeményezéseiről: a gyors és pontos építésre kötött szocialista együttműködési szerződésben 19 vállalat, 12 területi irányító szerv és a csehszlovák partnerek is részt vettek, KISZ-védnökségben 14 vállalat fiataljai segítették a munkát. A szocialista brigádok a „750 perc a 750 ki- lovoltért” akcióban végeztek társadalmi munkát. A kommunista szombatokon pedig a dolgozók több mint 31 ezer munkaórával járultak hozzá a létesítmény építéséhez. A 750 kilovoltos távvezeték üzembe helyezése lehetővé teszi, hogy az érintett KGST-országok részére a Szovjetunió 1200 megawattal nöVíilje viílamosenergiaszállításait. Ugyanakkor a kialakított hatalmas energiarendszerben a terhelési menetrendek összehangolásával és az erőművek tartalékteljesítményének összevonásával az érdekelt országokban összesen 1500 megawatt teljesítőképességű erőmű építését takarították meg. A KGST komplex program alapján az érdekelt tagországok folytatják az együttműködés bővítését. Felszólalt az ünnepségen Nyikolaj Alekszejevics Lo- patyin, a Szovjetunió energetikai és villamosítási miniszterhelyettese, a szovjet küldöttség vezetője. A tagországok delegációi és a szovjet építők nevében köszöntötte az ünnepség résztvevőit és méltatta azt a széleskörű nemzetközi ösz- szefogást, amelynek gyümölcsöző eredményei egész szocialista közösségünk javát szolgálják. Ezután a közös beruházás építésében elért kiváló eredményeik elismeréseként Szekér Gyula kitüntetéseket adott át a munka legjobbjainak. A Polotási Állami Gazdaság idei rizstermését a dobai szérűben tisztítják és raktározzák. A magtárakban lévő 307 vagon nyers rizsből 40 vagonnal vetőmagként hasznosítanak, a a többit a karcagi rizshántolóba szállítják Ünnepélyesen átadták a Vinnyica-Albertirsa között húzódó 750 kv-os távvezetéket A képen: Simon Pál nehézipari miniszter és Marjai József miniszterelnök-helyettes megtekinti a kapcsolótermet (Telefotó - KS) A Budapesti Elektroakusztikai Gyár legújabb, integrált áramkörökkel felépített sztereo keverő asztalát állították üzembe a Magyar Rádió ötös sztereo stúdiójában. Az első berendezést még az idén több követi, amelyekkel különböző stúdiókban dolgoznak majd a hangtechnikusok Budapestre érkezett a luxemburgi külügyminiszter Hivatalos látogatásra tegnap hazánkba érkezett Gaston Thorn luxemburgi külügyminiszter. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren meghívója, Púja Frigyes külügyminiszter köszöntötte. (MTI) Párt- és kormányküldöttség utazott Olnirba Az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság vezető testületéinek meghívására Biszku Bélának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának vezetésével tegnap párt- és kormányküldöttség utazott Algírba a november 1-i forradalom 25. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségekre. A küldöttség tagja Rácz Pál. az MSZMP KB tagja, külügyminisztéri- umi államtitkár. Kovács Pál altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, és Széphelyi Zoltán, hazánk algériai nagykövete. Dz első háromnegyedév mérlege Hétvégén nem rakják meg a vagonokat — Nyolcvanezer tonnával kevesebb árut szállítottak Az idén a szolnoki vállalatok a tavalyinál lényegesen kevesebb kocsit igényeltek a MÁV-tól, a vasút azonban még így sem tudott minden megrendelést elvállalni. A szolnoki csomóponton a kért- nél, 5500-nál kevesebb vagont „állítottak ki”, szeptember végén a tervezettnél 80 ezer tonnával kevesebb árut szállítottak. A hiány azzal magyarázható, hogy az üzemekbe a múlt évinél lényegesen kevesebb nyersanyaggal — például rönkfával, nyersfoszfáttal és kénnel — megrakott szerelvény érkezett. Nem volt tehát mit kiüríteni, és az üres kocsikat a vagont kérő vállalatoknak átadni. Nehezítette a helyzetet az is, hogy a MÁV vonalain a pályaépítések és a munkaerőhiány következtében lassabban dolgozó rendező pályaudvarok miatt 5,3 százalékkal meghosszabbodott a kocsifordulók ideje. Szolnokon óriási gondokat nem hozott a vagonhiány, hiszen kevesebb alapanyagból az üzemek kevesebb elszállítandó készárut állítottak elő. A TVM-ben a vasúti szállítás részaránya azért is csökkent, mert a fuvarozást ésszerűen szervezve a mezőgazdasági üzemekbe a cukorrépát szállító közúti járműveken viszik a műtrágyát. Persze nemcsak a vasút tehet róla, hogy nem tud elegendő kocsit biztosítani. A vállalatok egy része is vétkes, amit jól példáz a késve kirakott kocsikért fizetett kötbér összegének változása. Az idén 40 százalékkal kevesebb kocsi érkezett a csomópont környéki gyárba, mégsem haladt gyorsabban a szerelvények kiürítése. Igaz, eddig csak 3,5 millió forint kötbért fizettetett ki a MÁV a tavalyi 6,8 millió forint helyett, ez azonban nem jelent javulást, hiszen kisebb volt a forgalom is. Nem változott a rakodási készség sem, a beérkező kocsiknak az idén is körülbelül 2 órát kellett várakozniuk, amíg terhűktől megszabadultak. Ez azonban csak az átlag. Sok helyen ha a beérkezés után 10 órával megkezdik a kiürítést, már örülhetnek a vasutasok. Persze vannak jó példák is. Az ÉRDÉRT Vál-» lalatnál az év elején csak két műszakban végezték kirakodást és hétvégén nem dolgoztak. A második negyedévtől azonban meggyorsították a munkát, áttértek a három műszakos rendre, és szombaton és vasárnap is dolgoznak. A rakodási időt így 8,5-ről 6 órára csökkentik. A vállalatoknak a kötbér miatt érdekében áll a kirakodás gyorsítása. A legtöbb helyen próbálkoznak is a büntetésekre költött pénz összegének csökkentésével. Sokkal kevésbé érdekeltek az üzemek a vagonok megtöltésének szaporábbá tételével. A hét végére nem kérnek kocsit a MÁV-tól, így hét közben a vasút nem tud elég járművet biztosítani. Ma még csak három fuvaroztató, a TVM, a BVM és a cukorgyár foglalkozik, a vagonok hétvégi berakásával. H. A.
