Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-27 / 252. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. október 27. Sómalom a fogklinikán Beszélgetés dr. Tóth Károly egyetemi tanárral A földkerekségen szinte mindenütt elterjedt népbetegség - a fogszuvasodás, amelyet a szakemberek civilizációs ártalomnak is tartanak. Táplálkozási szokásaink kedveznek a fogzománc károsításáért nagyrészt felelős baktériumok elszaporodásának. Japánban a legritkább a világon az ikeraiwós. tzért keltett nagy feltűnést egy négyes ikerszülés. A kicsiket inkubátorban nevelik Ezt a sokak által felismert tényt igazolták a szegedi fogászati klinika igazgatójának, Tóth Károly profesz- szornak több ezer éves koponyák fogazatain végzett vizsgálatai is, melyeknek adatait összehasonlította a későbbi századokban s napjainkban élt és élő emberek fogaival. A sokéves kutatómunka tapasztalatait angol nyelven „A caries epidemiológiája Magyarországon” címmel jelentették meg. Most készül, nyomdában van a curies — ismert nevén a fogszuvasodás — megelőzésének egyik új, világszerte elismert módszerét, a sófluo- rozást és annak klinikai tapasztalatait ismertető könyv az Akadémiai Kiadó gondozásában. A szegedi profesz- szort több évtizedes munkásságának és a sófluorozás- sal kaapcsolatos kutatásainak elismeréseként a közelmúltban választotta a glas- gowi Fogászati Klinika centenáriumi ünnepségén a „Royal Collage of Physicians of Surgeons of Glasgow” tiszteletbeli tagiává. Ebből az alkalomból kérdeztük dr. Tóth Károlyt. — Fogszuvasodás ellen fluorral. Beszélünk róla naponta. fluorozott szájvizet, fogkrémet használunk, mégis tömve a rendelő, s hivatalos fórumokon hangoztatjuk, kevés a fogorvos. Tudunk vagy nem tudunk védekezni a fogszuvasodás ellen? ' — Tisztázzuk az elején: a fluor nem csodaszer, s nem a meglevő fogszu ellen véd, hanem annak kifejlődési lehetőségeit csökkenti a fogzománc ellenállóképességének fokozásával. Ez a hatása viszont nem lebecsülendő, és époen ezért irányult a kutatók figyelme a fluor szervezetbe juttatása felé. Magyarországon, bár valóban kaphatók fluortartalmú fogáoolószerek. ez még édeskevés a sikerhez. Nálunk a konyhasó fluorozása látszik legjobb megoldásnak. — Más országokban' milyen módszereket használnak? — Általában az ivóvíz fluordúsítását alkalmazzák. Churchill, Smith és Velu orvosok nevéhez fűződik a felismerés, hogy a rendszeresen fogyasztott ivóvíz természetes fluortartalma és a fogszuvasodás közt összefüggés van. Ennek alapján elrendelték a fluormentes vizek mesterséges dúsítását, literenként egy milligramm fluortartalommal. Ma az USA-ban 100 millió ember fogyaszt ilyen ivóvizet. — És Magyarországon? — Mesterségesen fluorozottat senki, vannak viszont természetes fluoridos vizeink. A szegedi Anna víz például 0,8 milligrammos koncentrációjával alkalmas a fluorbevitelre. Szolnok megyében Kunszentmárton, Csongrádban Magyarcsanád és Nagyér kútjai megfelelőek a caries megelőzésére. — Miért nem fluorozzuka hazai hálózati vizet? — Óriási költséget igényel, s a központi vízszolgáltatás és a csatornázás sem alkalmas mindenütt a bevezetésére. — Marad tehát a só. Mindenki fogyasztja. Innen az ötlet?- — Igen. A svájci Vespi volt a gondolat elindítója 1946-ban. Az ő tapasztalataiból kiindulva 1966-tól kezdve kísérleteztük ki a megfelelő koncentrációt önként jelentkező szegediek majd a vizsgálatba bevont négy Szeged környéki község lakosságának részvételével. A mai napig is rendszeresen szállítunk évente hatszáz mázsa fluorozott sót e településekre. — Hol árulnak fluorozott sót Magyarországon? — Nem árulnak. A fogászati klinikán saját tervezésű sómalomban magunk állítjuk elő a nátriumfluorid- dal kezelt asztali sót, és magunk is csomagoljuk. — A négy községben kevesebb a caries? — A vizsgálataink szerint egyértelműen. — Nem nehéz következtetni: országosan is hasznos lenne ezt a módszert alkalmazni. Sokba kerülne? — Végeztünk gazdasági számításokat, melyekben a sófluorozó berendezés, az elosztás költségei és a népegészség javulásával összefüggésbe hozható adatok szerepeltek. Végeredményként megállapítottuk: körülbelül 35 millió forintos ráfordítással hárommilliárdos megtakarítást érhetünk el, A fluor egyébként a bevitel első évétől hat és 10 év alatt maximális, esetenként teljes védettséget ad a ma még oly gyakori fogszuvasodás ellen. — A caries népbetegség. Professzor úr négy évvel ezelőtt egy szakrendelő avatásánál egy másik fogászati népbetegségről is beszélt. A paradontózisról. Mi az? — Fogágybetegség. Harminc éves kor fölött a lakosságnak csaknem száz százaléka foglazuláshoz vezető ínysorvadásban és a csontos fogágy valamilyen elváltozásában szenved. A paradontózis kezelése külön ellátást igénylő szakorvosi feladat. A paradontológiai szakrendelőt, melyhez szájzuhany részleget is építettek, Szolnokon nyitottam meg. A vállalatok segítségével létrejött rendelő jó alap a gyógyítómunkához, amelyhez klinikánk szakemberei sok szakmai támogatást adtak. Dr. Csordás József, a rendelő főorvosa több ízben járt Szegeden. Továbbképzésre bárkit szívesen látunk. — Hány paradontológus szakorvos van Magyarországon? — Hivatalosan egy sem. Ez azt jelenti, hogy ilyen szakorvosi képesítés a rendelet szerint nincs. Munkatársam, dr. Gorzó István például Angliában tett szakvizsgát, de itthon nem ismerik el. Végül is alapos szaktudást kell szerezni, nem bizonyítványt, erre pedig még egy vidéki fog- szakorvosnak is megvan a lehetősége, akár Szolnokon, Hévizén vagy Gödöllőn dolgozik. — Ezeket a városokat véletlenül említette? — Nem, mert a klinikai központokon kívül működik paradontológiai szakrendelő. Jó példa már van. Csak kevés. I. ZS. Kevés vagy sok az iker? A népesedési statisztikák egyértelműen bizonyítják az egy- és többpetéjű ikerszülések eltérő eredetét. A többpetéjű ikrek valószínűsége az anyai életkor és a szülési sorrendi előrehaladásával növekszik, míg az egy- petéjűek gyakorisága lényegében tőlük független. A négerek többpetéjű ikerszületéseinek gyakorisága kifejezetten nagyobb, mint a fehéreké, a sárga (mongoloid) népességben pedig még a fehéreknél is kisebb a többpetéjű ikrek aránya. Az USA-ban 28 millió szülés elemzése azt bizonyította, hogy minden 89 terhességből egy végződik ikerszüléssel, míg Japánban csak minden 145. szülésre esik egy ikerpár. Hazánkban jelenleg minden 100. szülés ikerszülés. A két-, illetve többpetéjű ikerterhességek az agyalapi mirigy gonadotropin hormontermelésének rendellenes fokozódására vezethetők vissza. Ez járhat ugyanis többszörös tüszőrepedéssel és több érett pete egyidejű megjelenésével. Az agyalapi mirigy súlya az életkorral növekszik, és 40 év körül tetőzik. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az anyai életkor emelkedésével növekszik a többpetéjű ikerszülések esélye. Figyelemre méltó az a körülmény is, hogy a négerek agyalapi mirigyének a súlya egész testsúlyukhoz képest nagyobb, Segítség a mozgás- sérülteknek Vannak ugyanis betegek, akik nem mehetnek vízbe, holott ep- uen az úszás sokoldalúan hasznos mozdulataira lenne szükség' a felépülésükhöz. A gumikötelekből, rugókból és má* egyszerű alkatelemekbol álló ús^ásutánzó lengő asztal köny- nyen átalakítható a beteg mozgási szükségletei szerint A mozgássérülteknek, a meg- rokkäntaanak a mindennapi eletbe való visszasegitese nemcsak egyeni, hanem közösségi érdekű feladat is. Ki gondolná, hogy csupán hazánkban mintegy 250 ezerre tehető a mozgásában valamilyen módon és mértekben korlátozott személyek száma. Azt hihetné az ember, hogy csupán a háborúk „termelnek ki” nagy számban mozgásfogyatékosokait, miután már a gyermekbénulás szörnyű betegségén is jó ideje sikerült úrrá lennie az orvostudománynak. Am úgy látszik, hogy a sérülési formák koronként változnak. Napjainkban évről évre döbbenetes mértékben nő a munkahelyeken, a közutakon maradandó sérüléseket szenvedők száma. Az ipar és a mező- gazdaság minden, eddiginél nagyobb mértékű gépesítése, a közlekedés nagyfokú motorizációja mind több áldozatot követel. A fejlődő technika azonban nemcsak bajok forrása lehet, hanem nagyon sok segítséget Is nyújt a sérülteknek, rokkantaknak a rehabilitációban, a mindennapi életbe való vissza térésben. A mozgássérültnek persze mindenekelőtt azokat a gátlásokat kell leküzdenie, amik akkor jelentkeznek, midőn korábbi életéhez képest a legkülönbözőbb kényszerhelyzetekbe kerül. Az új ritmusú mozgásra, életre felkészítő eszközök, a mind tökéletesebb pótlások segítségére vannak a mozgásfogyatékosoknak gátlásai leküzdésében. mint a fehéreké, míg viszonylag legkisebb súlyú agyalapi mirigye a sárgáknak van: Az ikerszületési statisztikákban egyébként két, egymásnak ellentmondó irányzatot figyelhetünk meg. Mind többet hallunk többszörös ikerszülésekről, ugyanakkor hazánkban — és általában a fejlettebb életszínvonalú országokban —• csökken az ikerszülések gyakorisága. Mi lehet ennek a magyarázata? Az egyik magyarázat a csaEgy Frankfurtban megtartott nemzetközi egészségügyi szimpóziumon valóságos bírósági tárgyalást rendeztek, amelynek fő vádlottja a konyhasó volt. A fehér természetes kristályokban látják az orvosok a világ egyik gyorsan terjedő betegségének, a hypertóniának (magas vérnyomásnak) az okát. A szimpózium egyik résztvevője a század pestisének nevezte a magas vérnyomást. Napjainkban ettől a betegségtől több ember szenved, és többen halnak meg benne a fejlett országokban, mint rákban. Egyre több tudós van azon a véleményen, hogy a magas vérnyomás és következményei (szívinfarktus, artériás elváltozások, szélütés és vesebetegségek) szoros kapcsolatban vannak a túlzott sófogyasztással. Átlagosan minden nyugat-európai lakos elfogyaszt naponta 15 gramm konyhasót, szemben a hét gramm természetes só- szükséglettel. Japánban az egy lakosra jutó sófogyasztás eléri a 40 grammot. Éppen ezzel magyarázzák az orvosok Japán első helyét a magas vérnyomásban szenvedők száma alapján összeállított listán. (Különösen sok sót tartalmaznak a konzervált ételek, ezért óvatosan fogyasszuk. Nagy nyugtalanságot vált ki a nyugateurópai orvosok körében, hogy tavasszal az ivóvíz sótartalma tízszerese a szabványosnak, miveT az utakra és járdákra kiszórt só beszivárog a talaj vízadó rétegeibe.) A magas vérnyomás és a só problémája erősen nyugtalanító. Az orvosoknak azonban még nem sikerült megállapítani a konyhasó hatásának pontos mechanizmusát. Legelterjedtebb a következő magyarázat: a konyhasó egyik eleme a nátrium, vízzel telíti a szervezetet, azaz a szervezetben több víz van, mint szükséges. A sejtek megduzzadnak a vízbőségtől és összenyomják a véredéládtervezésben kereshető. Az ikerszülések kétharmada többpetéjű iker, s ezek elsősorban a 35 éven felüli nők terhességéből várhatók. Jelenleg a családonkénti gyermekszám jelentősen csökkent, 2 körül van, s így a terhesek többsége 30 éven aluli. A többes ikrekről szóló hírek nemcsak a hírszolgálat frissesége miatt terjednek manapság oly gyorsan, hanem az üröm miatt is, amely sikeres életben tartásukat kíséri. nyékét, ettől megemelkedik bennük a vérnyomás. Ahhoz, hogy a magasabb nyomás alatt levő vért a szív átszivattyúzza, nagyobb teljesítményre van szüksége. o Egyidejűleg megnövekszik a vesék terhelése is, mivel azok igyekeznek megszabadítani a szervezetet a felesleges nátriumtól. Mindkét szerv hamarabb elhasználódik a huzamos túlterheltség következtében. Ügy tűnik, mindez nagyon logikus, de az állatkísérletek nem igazolják egyérte|műen a fentebb leírtakat. Sok beteg valamilyen stressz, nikotin, alkohol vagy elhízás következtében szenved a magas vérnyomástól, ami szintén a „sóteória” elleni bizonyíték. Ennek ellenére nem lehet elejteni a só elleni vádat. Sőt, az utóbbi években még súlyosabb bizonyítékot találtak a konyhasó bűnösségére. Egy Egyesült Államok-be- li orvos széles körű vizsgálatokat végzett afrikai, déliráni, grönlandi, polinéziai és ausztráliai törzsek között. Ezek a törzsek az étkezések során jelentéktelen mennyiségű konyhasót fogyasztanak. A vizsgálatok egyértelmű eredményt hoztak. A teljesen különböző feltételek között élő törzseknél egyetlen egy magas vérnyomású egyént sem találtak. A hagyományos orvosi véleménynyel szemben, mely szerint idősebb korban magasabb a vérnyomás, a megvizsgált törzseknél az életkor előrehaladtával csökkent a vérnyomás. A kapott vizsgálati eredmény mellett a só károsságát bizonyítja az a tény is, hogy azok az eszkimók és polinézek, akik áttértek az európai táplálkozási módra, „elkapták’1 a magas vérnyomást. Érdekes, hogy a bennszülött ausztráliaiak a magas sószintet néhány nap alatt megszokták, ezzel Szemben az európaiak minimum hat hét alatt szokták meg az alacsonyabb sószintet. Utána viszont a sós ételeket, mérgezőnek érezték. Fordította: Gémes Lajos Amíg a vegyszerből gyógyszer lesz A gyógyszeripar — mint a vegyipar egy sajátos ága — mindössze 60—80 éves múltra tekint vissza: gyors fejlődését számos körülmény indokolta. A XIX. század természettudományos felfedezései lehetővé tették a betegségek addig ismeretlen kórokozóinak a felfedezését és a hatásos gyógykezelés kidolgozását. Ez újabb és újabb gyógyszerek kutatását vonta maga után. előtérbe került a „célzott” gyógykezelés. azaz a kemoterápia. A gyógyszertermelés és -fogyasztás növekedésével azonban nem mindig tartott lépést a gyógyszerek hatástani vizsgálata. Ennek a ténynek viszonylag korai felismerése olyan szigorú rendszabályokat eredményezett világszerte, amelyek megszabták a gvógyszefek forgalomba kerülésének módját és biológiai-gyógyszerhatástani vizsgálatát. A gyógyszeripar régebben elsősorban azt állította elő, amire az orvosoknak szükségük volt, ma az orvos azt írja fel a betegnek, amit a gyógyszerioar előállít. A fejlődés ütemét jelzi az az amerikai adat is, amely szerint a felírt receptek 90 százaléka olyan gyógyszereket nevez meg, amelyek 15 évvel ezelőtt ismeretlenek voltak. Házai gyógyszerkincsünk ugyan nem cserélődik ki ilyen gyorsan, de a folyamat nagyjából hasonló. Egy olyan anyag útja, amely később gyógyszerként kerül forgalomba, nem egyszerű. Olyan szűrőkön kell átjutnia, amelyek a kezelés szempontjából a legna- nagyobb biztonságot jelentik. A vegyületnek, amelyről bizonyos gyógyszerhatást tételeznek fel, elsősorban egér- és patkánykísérleteken kell átesnie. Az állatkísérletek kedvező eredményei után kerül sor a klinikai vizsgálatokra. A kísérlet itt már önkéntes betega'nyagon folytatódik, szigorú orvosi ellenőrzés mellett. Ezt követik a kórházi-klinikai vizsgálatok, ahol a próba már szélesebb beteganyagon folytatódik. Csak a gyógyszer törzskönyvezése után kerül sor a gyártásra, melynek minden fázisát szigorú kémiai ellenőrzés mellett folytatják. Szigorú minőségi ellenőrzéssel folyik a gyógyszergyártás - annak minden szakaszában, egészen a csomagolásig - a drezdai gyógyszergyárban fl konyhasó a vádlottak padján
