Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-26 / 251. szám

1979. október 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Karcagon jártak az észt vendégek Tapasztalatcsere a beteg gyerekek gyégyításárél Sertések a háztájiból Megnövekedett a hizlalás! kedv „A tápellátás kielégítő, de szemes is kellene'*. Naponta több ezer csirkét, galambot, libát dolgoznak fel a törökszentmiklósi Baromfifel­dolgozó Vállalatnál. A libamáj igen keresett áru a tőkés piacokon, elsősorban az NSZK- ba, illetve Franciaországba exportálják^ Képünk a galambfeldolgozó körön készült „Még soha ennyi...” koztat Csiga Imre, a Béke Tsz megbízottja — akik 14 ezer 700 sertés leadását vál­lalták az idén. De ezt lé­nyegesen túlteljesítik majd. Egyben van a pénz — A munka mellett meg­éri még hizlalással is fog­Karcagra látogatott tegnap a megyénkben tartózkodó észt delegáció, amelyet el­kísért útjára Sipos Károly, a megyei tanács elnökhe­lyettese. A vendégek első­ként a Phylaxia új gyárát tekintették meg. Itt a nem­régiben elkészült létesítmény gazdasági és társadalmi szerveinek vezetői fogadták a delegációt, amelynek tagjai meghallgatták Mocsári Jó­zsef igazgató tájékoztatóját. A Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertenmelő Vállalat kar­cagi gyárának vezetője el­mondta, , hogy a teljes be­fejezéséhez közeledő beru­házás termelése eléri majd az évenkénti egymilliárd fo­rintot. Mintegy 362 dolgozót foglalkoztat, ami azt bizo­nyítja, hogy az üzemek nagy része automatizált. Évenként 60 ezer tonna kukoricát dol­goznak fel itt — 20 ezer tonna úgynevezett premixet és 30 ezer tonna karbamidos takarmánykiegészítő szert gyártanak. A delegáció tag­jai érdeklődéssel hallgatták az ismertetést e termékről, amelynek túladagolásával — összetételéből következően —sem mérgezik meg az ál­latot. Ez a beruházás a vállalat más üzemeinek rekonstruk­ciójával együtt hozzájárul az állattenyésztés háttéripará­nak bővítéséhez. A gyárban az üzemi próbáknál tarta­nak. Elmondták a vendégek­nek, hogy a malom már termel, a premixgyártó gé­pek pedig éppen tegnap kezdték el az üzemszerű munkát. A delegáció tagjai érdeklődtek az iránt. mit lehet készíteni az itt gyár­tott- kukoricalisztből. A kar­cagi vendéglátók süteményei bizonyították: finomságokat. Az üzemfek megtekintése Takarékos útépítés francia módszerrel Bitumen emulzió üzem épül örményesen — Ez a kirendeltség vá­sárolja fel a legtöbb ház­táji sertést a megyében — mondja Rádai László, a Szolnok megyei Állatforgal­mi és Húsipari Vállalat tö­rökszentmiklósi kirendeltsé­gének vezetője. — Ma is kétszázat hoznak ide a kis­termelők. Ebből százötvenet szállítunk Miskolcra, ötvenet pedig a szolnoki vágóhídra. hiszen már a múlt héten be­szállították ezt a mennyisé­get a gazdák. — A szövetkezet milyen segítséget ad a háztáji ser­téshizlaláshoz? — Megfelezzük a nagy­üzemi felárat, ami ötven fil­lért jelent kilónkéit a ter­melőknek. A gazdaság tag­jainak üzemi áron adjuk az abrakot, a kívülállók pedig 15 mázsa kukoricát vásárol­hatnak, 320 forintért má­zsáját. Térítés ellenében fu­vart és alomszalmát is biz­tosít a gazdaság. A Tiszatáj Termelőszövet­kezet hasonló feltételek mel­lett 1000 kistermelővel kö­tött az idén szerződést. Csak szemes terményt nem tud biztosítani nekik. Azok, akik nem termelőszövetkeze­ti tagok, így nem juthatnak kukoricához, és aligha ér­zik magukat „biztonságban^. Ez tűnik ki Nyitrai Imre szavaiból is, aki a MEZÖ- GÉP-nél dolgozik, és a mun­kája mellett vállalkozott 18 sertés felnevelésére. — A tápellátás most ki­elégítő. Nekem ez létkér­dés, hiszen a termelőszövet­kezettől nem tud,ok szemest vásárolni. A malomnál pe­dig nem tudok ocsút venni, mert nem mindig kapható, másrészt pedig, ha van, mi­re én befejezem a munkát, már elfogy. Csak tápon ne­velem, ez pedig költségesebb és bizonytalanabb is. Mert nem mindig tudok ugyan­olyan tápot venni, és ha másmilyen abrakot kapnak a disznók, egyből megérzik. Túl kényesek. — Mivel lehetne még to­vább növelni a hizlalási ked­vet? — Hát először is szemes kellene. Tévénéző ember va­gyok, és gyakran látni és hallani, hogy más vidéke­ken több segítséget kapnak a kistermelők. Helybe szál­lítják a tápot és nagyüzemi áron. Azért, mert leszer­ződtem, lényegében csak annyit kapok, hogy idehoz­zák a disznókat a leadás he­lyére, darabját 15 forintért, meg a nagyüzemi felárat. Az észt delegáció tagjai elismeréssel szóltak a Philaxia új gyárának korszerű technológiájáról után az észt vendégek elis­meréssel szóltak egyebek kö­zött az új berendezések technikai színvonaláról. Útjuk ezután Karcag vá­ros kórházába vezetett, ahol dr. Zsembeli József igazga­tó-főorvos szólt az intézmény munkájáról. Elmondta, hogy a kórház mintegy 110 ezer ember ellátásáról gondosko­dik. A 600 ággyal 13 ezer beteg ápolását tudják bizto­sítani évente, s ahogy ki­számították, 14—15 napot tölt egy-egy páciens a kór­házban. Ugyanitt található a szakrendelő is, ahol átla­gosan ezer beteg keres na­ponta gyógyulást. Hamaro­san egészségügyi gyermek­otthon is segíti a gyógyí­tást. A kórházban hetvennyolc orvos tevékenykedik, bár száz lenne az optimális lét­számuk — hallhatták a ven­dégek, akik szép számmal tettek fel kérdést a helyi gyermekgyógyászattal kap­csolatban, s elmondták ott­honi tapasztalataikat is. A válaszokból megtudhatták, hogy Karcagon négy gyer­mekgyógyítási körzet talál­ható, az egy esztendőn alu­li gyermekeket pedig — mint mindenhol az országban — gondozásszerűen látják el. Már óvodáskorban elviszik a kicsinyeket minden évben két alkalommal a fogászat­ra. A delegáció tagjai ér­deklődtek a kórházi segéd- személyzet létszáma iránt — megtudták, negyven műsza­ki dolgozó és százhúsz egyéb foglalkoztatott segíti a gyógyítást. Az észt vendégek tegnap délután megtekintették Bu­dapest nevezetességeit is. H. J. Új, Franciaországból származó útépítési techno­lógia széles körű beveze­tésére készülnek hazánk­ban. A lényege az, hogy az aszfaltkeverék előállítá­sához a bitumen helyett bitumen emulziói használ­nak, vagyis a biturrtent vízzel keverik, „higitják”. Ilyen módon lehetőség van az aszfaltkeverék hideg és vizes állapotban történő fel- használására, a hagyomá­nyos technológiával szem­ben nem kell sem a bitu­ment, sem a kőzúzalékot, vagy más adalékanyagot he­víteni. A fűtőanyag-megta­karítás tehát rendkívüli nagy. Fontos újdonsága a mód­szernek az is, hogy mínusz 3 fokig nem kell szünetel­tetni a munkát, s a már kész keverék minőségi rom­lás nélkül akár három hó­napig is tárolható. A hazai útépítkezés • szempontjából további előnyt jelent, hogy nincs szükség különleges gé­pi felszerelésekre, technikai berendezésekre. A közúti igazgatóságok és az építő vállalatok meglevő gépei ki­válóan alkalmasak a bitu­men emulziós hideg aszfalt bedolgozásához. Megyénkben, örményesen épül meg az első francia li- cenc alapján működő üzem. A beruházás kezdéséről, ter­veiről dr. Bulányi Imrétől, az Aszfaltútépítő Vállalat igazgatójától kértünk infor­mációt: — Az örményesi keverőte­lepünkön a KPM közúti fő­osztálya. az Útépítő Tröszt és vállalatunk együttes köz­reműködésével az első lép­csőben egy, évi 15 ezer ton­na kapacitású bitumen emulzió üzemet kívánunk létrehozni, amely az eddigi meleg eljárású bitumen fel­— A Szolnok megyei Hús­ipari Vállalat az idén 505— 510 ezer sertést vásárol fel — tájékoztat Péter Gábor, a vállalat termeltetési és fel- vásárlási igazgatóhelyettese. — Jelentős részét körül­belül 305 ezret — a háztá­jik adják. A törökszentmiklósi ki- rendeltségnél az idén az év végéig 150 ezer disznót ad­nak majd el a kisgazdasá­gok. — Amióta a kirendeltsé­günk működik, még nem volt ekkora forgalmunk. Az utób­bi három-négy évben sokat javultak a feltételek — ad magyarázatot a sok sertésre Rádai László. — Megnöve­kedett a hizlalási kedv. A tápellátás a környékünkön elfogadható. Az előfordul néha, hogy hiányzik egy bi­zonyos táp, de van, ami he­lyettesíti. Azon is lemérhe­tő, hogy a gazdák szíveseb­ben foglalkoznak hizlalással, mint korábban, hogy kevés malacot és süldőt értékesí­tenek. inkább felnevelik az állatokat. Néhány évvel ez­előtt gyakran előfordult, hogy annyi malacot adtak el, hogy a vállalat hizlaldái­ban nem tudták felnevelni őket. Ezért ki kellett adni az állatokat bérhizlalásra. A hizlalási kedv javulá­sának Oka többek között az is, hogy a termelőszövetkeze­tek segítik a termelőket. — Termelőszövetkezetünk 1500 kistermelővel kötött hizlalási szerződést — tájé­„A legnagyobb kirendelt­ség a miénk. Nyáron reg­gel négykor, télen pedig hatkor kezdjük a' felvásár­lást”. használása helyett a hide­gen való bedolgozást teszi lehetővé — mondotta beve­zetőben .— Az új módszer­rel elsősorban az útfenntar­tási munkák végzésénél, va­lamint az alacsonyabb ren­dű úthálózatok kiépítésénél sokkal gazdaságosabb mó­don lehet burkolatot építeni. — Mikor kezdődik az új üzem építése? — A létesítmény építő­ipari kivitelezése megkezdő­dött, a beruházást 1980. jú­nius 30-ig tervezzük megva­lósítani, körülbelül 18 mil­lió forintos költséggel. Az üzemet az .Útépítő Tröszt keretében már működő za­laegerszegi üzem terveinek felhasználásával a Közúti Gépellátó Vállalat 2. számú gyára, valamint 'az Aszfalt­útépítő Vállalat fejlesztési osztálya közreműködésével készült adaptáció alapján hozzuk tető alá. A kivitele­ző: a Szolnok megyei Ta­nács ÉPSZER Vállalata. Al­vállalkozóként — a saját szerelőmunkáink mellett — a vízhálózat bővítésében a Szolnok megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat közremű­ködésére számítunk, az üze­meléshez ugyanis napi 100 köbméter ivóvíz-minőségű vízre van szükségünk. — Milyen garancia van a tervezett határidő betar­tására? —Az első lépcsőnek, te­hát a bitumen emulzió üzem kiépítésének jelenlegi aka­dálya a szűk gépszerelési kapacitás, amely az ÉPSZER Vállalatnál jelentkezik. Re­méljük azonban, hogy a vállalat belátja az üzem mi­előbbi elkészülésének nép- gazdasági fontosságát. és ennek tudatában áll hozzá a munkához. — Azé eddig elmondottak­ból az is kiderül, hogy az örményesi beruházás több lépcsős. Mi képezi a további lépést? — 'A második ütemben — erősen a VI. ötéves terv el­ső felében — kohósalak gra­nulátum üzem kiépítését is tervezzük. Ez a kő- és ka­vicsszegény vidékek, így az alföldi utak építési alap­anyagául szolgálna. Elkép­zeléseink szerint évi 70 ezer köbméter, főleg kohó­salakkő felhasználásával ta­karékos útépítési módot lesz hivatva szolgálni. A máso­dik ütem, tehát a kohósalak granulátum üzem beruházá­si költsége körülbelül 40—50 millió forint. Az új üzemek közvetlen hasznát elsősor­ban Szolnok megye látja, de Kelet-Magyarország más megyéinek korszerű és még­is gazdaságos úthálózat épí­tését "is tudjuk segíteni — mondotta befejezésül db. Bu­lányi Imre, az Aszfaltútépí­tő Vállalat igazgatója. E. S. lalkozni? Nem rabol el ez; túl sok időt? — Lényegében igen. Ak­kor találja meg az ember a számítását, ha hízónként be­jön az a háromezer forint De már az is előnyös az egészben, hogy egyben van a pénz. — Perselymalac? — Úgy valahogy. Hiszen a tápot meg kell venni, ha nem akarja az ember, hogy éhen pusztuljon az állat. Könnyebb helyzetben van az, aki termelőszövetkezet­ben dolgozik, és hozzá tud jutni az abrakhoz. A „sze­rencsésebbek” közé tartozik például Fülöp Ferencné is, akinek a takarmányozásba még a háztáji kukoricater­mése is besegít. — Huszonkét disznót ad­tunk el az idén, több már nem is lesz, de a jövő év­re már megvan a koca. Gyá­ri tápot főleg csak az indí­tásnál, amikor még kicsik az állatok, akkor etetünk. A takarmány nagyobbik részét a saját abrak teszi ki. A férjem is téesztag, így a két háztájiból fel tudjuk hiz­lalni a disznókat. — Említette, hogy kocát is tart. Ez jobb. mintha vásá­rolná a kismalacot? — kér­deztem Fülöp Ferencnétől. — A nagyüzemből kiadott malacok nem valók a ház­tájikba. Nem tudjuk ugyan­azokat a feltételeket bizto­sítani. mint ahonnan hoz­tuk őket.. Mert bármennyire is javult a tápellátás, azért még nem tökéletes. Az ipa­ri sertések pedig nem bír­ják a változatos „menüt”, vagyis egyik nap ilyen, a másik nap pedig hogy egy másfajta tápot kapjanak. Lassabban híznak. Hízódömping — A háztáji gazdaságok sertéshizlalását lehetne-e még tovább növelni? — kérdezem Péter Gábortól, amikor újra szóba kerül a kisgazdaságok termelésének fontossága. — Még nincs kihasználva minden lehetőség. De hogy több sertést hizlaljanak a gazdák, ahhoz a feltételek­nek is tovább kell javul­niuk. A legfontosabb az len­ne, mint ahogy azt többen is elmondták, ha a termelő- szövetkezetek szemes ter­ményt is adnának a terme­„Jobb, ha saját malacot hizlal az ember. Tudja, mire számíthat”. löknek. Ez adná meg a ter­melési biztonságot, mert azért még nem mindig van táp. Egyébként olcsóbb is a gazdasági abrak, mint a gyári. — Az október tizenötödi­kén életbe lépett új súlyha­tárok miatt előreláthatólag mintegy két hétig jelentő­sen megnövekszik majd a beszállított sertések száma. Erre felkészült a vállalat? — Erre a változásra nem számítottak sem a termelők, sem mi. Azzal, hogy ala­csonyabbra vették az első osztályú sertések súlyhatárát, jó néhány termelő hama­rabb fogja majd értékesíte­ni a disznóját. A héten ép­pen ezért csúcsszállítás lesz, amire felkészült a vállalat. A többletként jelentkező sertések elhelyezését megöl-, dottuk a társüzemekkel. Gyöngyösre és Miskolcra szállítunk majd többet. 'A kistermelőnek emiatt nem kell hogy fájjon a feiük. Hesz Viktor

Next

/
Thumbnails
Contents