Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-24 / 249. szám
1979. október 24. \ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jelentés az utak, hidak állapotáról Ülést tartott a megyei tanács vb Részes művelők Meztthéken Keni csalódtak a paprikában Tegnap ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága és megtárgyalta a KPM Szolnok megyei Közúti Igazgatóságának jelentését az igazgatóság kezelésében levő utak, műtárgyak állapotáról, a balesetmentes közlekedés biztosítása .érdekében kifejtett munkájáról. Beszámolót fogadott el a megyei tanács vb titkársága szervezési és jogi osztályának tevékenységéről. Majd előterjesztéseket hagyott jóvá. Busásan megtérülő befektetés Többet adnak a legelők Kisújszálláson A kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetben öt évvel ezelőtt döntöttek a szakemberek, hogy a gazdaság 830 hektáros legelőterületéből 700 hektárt felújítanak. Az akkor kidolgozott tervezet a megvalósulás felé közeledik, hiszen jövőre befejeződik a felújítási program, amelynek eredménye: nagyobb, biztosabb és betakaríthatóbb termés. Mindezek mellett feleslegessé válik az üzembein több mint 160 hektár gyep- és Ju- cennaterület, ezeken a táblákon árunövényt termeszthet majd a gazdaság. A silókukorica termőterülete is jelentősen csökkent az elmúlt években., hiszen korábban 200 hektáron termesztették ezt a növényt, az idén viszont már csak 30 hektáron vetettek belőle. A gazdasági számítások szerint a legelők hozamának a megemelkedésével a takarmányozási költségek nem csökkentek ugyan, de a termelőszövetkezetnek mégis több millió forintos hasznot hoz a gépfelújítás, ugyanis több mint kétszáz hektáron termelhetnek majd gabonát, napraforgót, vagy más egyéb ipari növényt; ott is, ahol idáig az állatállomány számára termesztettek tömegtakarmányt. A gazdaságban a gyenge termőiképességű gyepterületek felújítása a Debreceni Agrártudományi Egyetemen kidolgozott tervek szerint kezdődött. Hektáronként 4500—4800 forintba került, amire az üzem 40—60 százalékos állami támogatást kapott. A munkákat talaj- egyengetéssel, altalaj lazítással kezdték, majd a nagy adagú műtrágyát tárcsákkal keverték a földbe. Az alsóbb rétegek fellazítására minden, ősgyep felújításánál szükség van, hiszen a leülepedett, osszetömörödött föld miatt a műtrágya nem tud megfelelőképpen érvényesülni. A területet egyébként tíz év múlva újra fel kell majd lazítani, mert az intenzív művelés hatására — a legelők nagy részét öntözik a gazdaságban — a talaj újra össze- tömörödik és levegőtlenné válik. A gyepterületek öntözése is megtérül a gazdaságnak. Kétszáz hektár kivételével — ahová már túl költséges lett volna elvezetni a vizet — minden táblát öntöznek az üzemben. A területek felújítása végül is azt eredményezte,. hogy a korábbi 14 mázsás szénatermés helyett, ma már 88 mázsát takaríthatnak be hektáronként. A legelőik ál- lateltartó képessége megháromszorozódott és ez lehetővé tette a juhágazat dinamikus fejlesztését. A birkák száma az utóbbi három évben megduplázódott a gazdaságban. A maginövekedett hozamokkal egyiidőben. a termelő- szövetkezet, az AGROCOOP- pál együttműködve — az üzem tagja a Tafcarmánygaz- dálkodási és Állattenyésztési Rendszernek — beszerezte a nagy teljesítményű betakarító gépeket is. Ekkora termést ugyanis a „hagyományos” fűkaszáikkal, rendsodrókkal már nem, lehet biztonságosan összeszedni. Olyan berendezésekre van szükség, amelyek rövidítik a lekaszált gyep száradási idejét. Az idei év időjárása kedvezett a zöldségfélék fejlődésének. A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet fűszerpaprika-tábláiról is több termést takaríthatnak be a munkavállalók, mint tavaly. A gazdaságban ugyanis háromszáz rószesművelő dolgozik, akik vállalták, hogy szabad idejük egy részét a paprikaföldeken töltik el. Közéjük tartozik Kis Mi- hályné és családja is, akik a rokon famíliával együtt, közösen, ebben az évben két hektáron gondozták a növényt, és szedik most le a termését. A sógomőmékkel közösen vállaltuk ezt a területet — mondja Kis Mihályné. — Egyhe és napos az ősz. jobb lesz a termés is. Már másodszor szedjük a paprikát. — A pénzen is meglátszik a kedvezőbb év? — Persze! Már az első szedésből megvolt a tavalyi bevétel, ami tizenhatezer forintot jelent. Itt a szomszéd földön még jobb volt a termés. Húszezer forintot kapott a művelője, pedig csak egyszer szedte meg. A miénken is lesz most vagy 90—95 mázsa. — Mennyi munka van egy hektár paprikafölddel? — A múlt évben 54 munkanapot dolgoztunk — válaszol Kis Péterné. — Az ez évit még nem értünk rá összeszámolni, de biztos, hogy több lesz, mint a tavalyi. Igaz, a termés is gazdagabb, mint akkor. — Három héttel ezelőtt kezdtük el szedni — szól közbe Kis Mihályné. — Volt olyan, amikor hatan is kint voltunk, mert a család is segít. Én nem dolgozom, otthon vagyok a háztartásban. A termelőszövetkezet tábláiról leszedett paprikát a gazdaságban megszárítjók, majd a kalocsai vállalathoz szállítják további feldolgozásra. A részesművelők jó munkájának bizonyítéka, hogy a leadott terménynek 70 százaléka első, és csak 15—15 százaléka másod-, illetve harmadosztályú. H. V. Szántóföldek vallatása A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben egyre növekszik a műtrágya-felhasználás. Az okszerű tápanyagadagok meghatározásában segít a megyei növényvédelmi és agrokémiai állomás nemrég átadott talajtani laboratóriuma Szolnok-Alcsiszigeten. Az új létesítményben évente több mint százezer hektár termőföld ásvány ianyag-tartalmát vizsgálhatják meg, illetve ha a gazdaságok kérik, műtrá- gyázási szaktanácsot is adnak a laboratórium szakemberei. A megörült szántóföldből ezután kivonják az ásványi sókat... A talaj összetételének ismeretében, akár azonnal is, műtrágyázási szaktanács adható ezzel a kis zsebkalkulátorral N. Zs.-H. V. Hűtőgépek üvegszemmel A fotó, a film nagyszerűsége a pillanat megőrzésében rejlik — így az esztéták. Való igaz, a fényérzékeny réteg segítségével pontosan, hitelesen rögzíthető egy mozdulat, egy cselekvéssorozat — amelyben később újra látva gyönyörködhetnek, tanulhatnak, okulhatnak az emberek, használhatják zsarolásra, használhatják bizonyítékként. A jászberényi Hűtőgépgyárban tízegynéhány évvel ezelőtt már megjelentek a kamerák. Diszpécserek figyelték az üvegszemekkel á termelést, vigyázták a folyamatos anyag- és alkatrészellátást. Akkor — ez ma már anekdotaszámba megy — a butaság és egy kevés kenőzsír elhomályosította a kamerák tekintetét. Most újra megjelentek ezek a kényes kis masinák, figyelni a munkát. o Dobák János szakmunkás, aki a vállalat Bosch-üzemé- ben a komplett szerelősoron dolgozik, a fogadtatásról beszél: — Azt tudom mondani, hogy egy idő után különösebben nem izgatott senkit a filmezés. Persze volt azért egy adag kíváncsiság mindenkiben,, mire megy ki a játék. Megkérdeztük — elmondták; rögzítik a munka menetét, hogy kiszűrjék a hibákat. Előfordult néha az is, hogy 16 órából 7—8-at álltunk. Ügy gondoltuk, megoldandó probléma van éppen elég, hát filmezzenek. Vagyis a gondok időnként alaposan megringázták a szerelősor dolgozóinak. így a VIT ’78. Szocialista Brigád tagjainak a kedélyét. Nagy várakozás előzte meg tehát a „filmesek” tevékenységét. Volt, aki fodrászhoz ment előtte, de később kiderült, a produkció célja nem a gyönyörködtetés. — Az előzmények négy esztendőre visszanyúlnak — így Kun György,, a „Hűtő” DH munkarendszer elemzési osztályának vezetője. — Akkor a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem ipar- gazdaságtani tanszékének munkatársai vizsgálatot végeztek az abszorpciós üzemben. Az értékelés megtörtént, de átszervezés miatt a javaslatok megvalósításából nem lett semmi. Ellenben véleményüket figyelembe vettük az új beruházásnál... Később azon gondolkoztunk próbáljuk meg mi is. Kamerákat, vetítőket vásárolt a gyár, két fiatal mérnökünk pedig olyan berendezést szerkesztett, amellyel több felvevőt egyszerre lehet működtetni, és megállítani. — Ez a vizsgálat lényege? — Multimoment technika. Durva fordításban — sok pillanat rögzítése, szinkronban. Az üzem területén a vizsgálat szempontjából kulcsfontosságú helyeken leállítjuk a felvevőket, a vezérlőberendezés meghatározott időnként impulzust ad a kamerának, s filmkockákra rögzítjük az eseményeket. Az értékeléssel elemezhetjük a munkarendet — a munka kezdését, befejezését, mikor ki hagyja el a munkahelyét — hogyan szervezik meg a dolgozók kiszolgálását, anyaggal, alkatrésszel. Analizálhatjuk a ciklusidőt — 43 másodpercenként hagyja el például a Bosch-üzemben egy-egy hűtőszekrény a szalagot. Vizsgáljuk a munka szerszámozottságát, vagy a dolgozók terhelését a soron — ki hajt jobban, ki végzi el a munkáját kényelmesen. A vizsgálatokat az említett üzemben tartottuk meg, azért mert az ottani munka jelentős hatással van a Hűtőgépgyár exportjára, nyereségére. Sok pillanat,. .. Tízezernyi? Százezernyi? Egy-egy munkánál időnként még több filmkockát meg kell vizsgálni. A jászberényiek vezérlője ugyanis nemcsak egy képet rögzít a kamerával — mondják; abból nehéz pontosan megállapítani, hogy csak simogatja a kalapácsot a „szereplő” vagy keményen dolgozik. öt-hat filmkocka viszont már precíz felvilágosítást ad. A filmezésre persze nem csupán egy-két hölgy készült. A Bosch komplett szerelősorának kétnapos vizsgálatáról tudomást szereztek a társüzemek. Ömlött az anyag, az alkatrész két napig. Az üzem és a vizsgálat vezetői úgy döntöttek még egy napot végig filmeznek. Ha egyáltalán létezett turpisság, arra akkor fény derült. Az egész értelme? Következzen egy kis leltár, a teljesség igénye nélkül: nagyobb szalagszakadás, 1000 perc termeléskiesés, sérült hűtődobok érkeztek — három esetben 55 perc kiesés, kondenzátorhiány, háromórás zökkenő, 5—10 perces állások sokasága, különféle alkatrészek akadozó ellátása miatt. Tekintélyes lista állt össze a módosítandókból, amelyek jelentős részét „első nekifutásra” nagyobb beruházás nélkül sikerült megoldani. A vizsgálat mintegy 43 ezer forintba került, a haszna: a számítások szerint 23 ezer megtakarított munkaóra. Roppant nagy szám, mégis azt mondhatjuk;, hogy nem csupán ennyi. o Az üzemben az alulról jövő kritikáról beszélgetnek. Viccesen mondják, olyan az, mint egy vödör felfelé locs- csantott víz. Könnyen megázhat a „feladója”. Birgés Kálmán, az üzem vezetője panaszkodik, hogy sokan nem hitték mennyi objektív — így mondja, objektív — problémával kell megküzdeni a hűtőszekrényeket gyártó fiatal üzemnek. Most azután a filmezés bebizonyította: nekik volt igazuk. Mert ez nem csak puszta szóbeszéd, ez film — biztonságos dokumentum. Amely azonban azt is igazolta, hogy tévedtek, akik feleslegesnek tartották a kamerákat. Csibra István művezető a Ságvári és a Kó- kai Szocialista Brigád „főnöke” a legnagyobb ellenzők közé tartozott. Nem véletlenül, hiszen az üzemnek ez a munkaterülete már kilenc művezetőt „elfogyasztott”. — Tíz éve dolgozom az ajtógyártásnál, mégis tudott újat mondani nekem is az ott végzett vizsgálat. Ezt hívják üzemi vakságnak. Mindenhol így van: tüdjuk valamiről, hogy rossz, mégsem teszünk ellene, elmegyünk mellette. Az elemzéssel egy csomó probléma megoldódott, megfeleltünk az év eleji 12 százalékos normaszigorításnak. A filmezés nélkül nincs az az isten, aki rábírja az embereket erre. £Jott az átlagkereset is, úgy 6—8 százalékkal, , és a tavalyi, napi 800 helyett átlagosan 900 hűtőszekrényajtót csinálunk. Pedig még nincs vége... Ezután jön még egy-két kézi- szerszám, mint például az automata adagolós csavarhúzó. Az üvegszem nem lát mindent. Dobák János mondja: — Ezért kellettek interjúik. Ki-Jci elmesélte a vizsgálat embereinek a problémáit. Még azt is megkérdezték, szívesen dolgozik-e együtt a szomszédjaival a soron. így aztán kiderült, miért jött vissza a javítókhoz vagyis hozzánk nagy része az elkészített hűtőszekrényeknek. Az a véleményem, hogy nekünk akkor sok a dolgunk, amikor a többiek hajtanak. Márpedig álláskor csak 80 százalékát fizetik ki a keresetnek — ez érthető — utána törvényszerű a sietség, hogy a boríték ne legyen vékonyabb. Q Fehér Sándorné betanított munkás a 3 Csillagos Szocialista Brigád' tagja a kondenzátorgyártók nevében mondja: — Nemrégiben nálunk is filmeztek. Most várjuk az eredményt, vagyis a változtatásokat, mert bajunk az van rengeteg. A kondenzátorhuzalokkal, a hegesztőgéppel, kopottak a sablonok, kevesen vagyunk. Éppen ezért minden műveletet megtanult mindenki, hogy tudjunk váltani, helyettesíteni. Szóval várjuk a módosításokat. Amelyekre a javaslatot^ elkészültek. Tulajdonképpen a kondenzátorgyártóknál készített filmek, s azok elemzése a harmadik munkája a hűtőgépgyári szervezőknek. Amikor tervezték a „sokpil- lanatos” felvételek programját — nemcsak az üzemben, a termelés hierarchiájában feljebb is sokan ellenezték. (Nem véletlenül, hiszen a vizsgálat fényt derített például az anyag- vagy az alkatrészellátás és -gyártás hiányosságaira, egyes beruházási megoldások helytelenségére és így tovább.) Az említett 23 ezer óra megtakarítás és néhány racionalizálási javaslat megvalósítása bizonyítja, hogy megérte. (Persze a javulás nem csupán a módszernek köszönhető, hiszen idő közben javult a Bosch-ban a begyakorlottság, olajozottabbá vált a munka menete...) A félelem elmúlt, a szerelősornál dolgozók tudják, hogy a film nem hazudik, nem túloz el, és nem kicsinyít le dolgokat, és lám még a vezetők s a munkások, alkalmazottak és fizikaiak kapcsolatára is pozitív hatással van. Feltehetőleg tehát jönnek az újabb filmek. Ha szerencséjük van az elemzőknek, akkor a' legközelebbi arról szól, hogy jóformán egy ember foglalkozik — az említett elemzési osztály vezetője — hivatalból e munkákkal. A többiek, akik a kamerákat felszerelik esetenként az 5 méter magas oszlopokra szombaton és vasárnap, hogy ne zavarják a termelést, akik a rubrikákat töltögetik ki ezerszámra — főleg mérnökök — munkaidő után dolgoznak javarészt az anyagon, ha a saját osztályuk megszabta feladatot elvégezték. Mint minden új, így a multimoment technika előtt is ott álltak a megszokás, az idegenkedés falai a Hűtőgépgyárban, amelyek most omladoznak. Sajnos a megyében csak itt, mert más ipari üzemben még falak, sincsenek. Hajnal József A beszállított talajmintákat műanyag tálcákon kiszárítják.. ... és ezt az oldatot „vallatják" az automatagépek
