Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-21 / 247. szám
1979. október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Milliókat emésztő „apró A SZOLNOK MEGYEI Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben átfogó vizsgálatot végzett. A népi ellenőrök arra a kérdésre kerestek választ, hogy a mezőgazdasági üzemek miként takarékoskodnak a tőkés importból származó vegyi anyagokkal: a műtrágyákkal, a növényvédőszerekkel és a fehérjékkel. Ai összefoglaló jelentés nem szól súlyos hibákról, ilyet nem tártak fel az ellenőrök. A vizsgált gazdaságok többsége a tőle telhető gondossággal kezeli az értékes .szereket. Így hát a tapasztalatokat mérlegre tévő tanácskozáson főleg „apró” hibákról esett szó. A szakemberek a műtrágya-felhasználás csökkenésének érdekes okait tárták a bizottság elé. A nyugaton készített tápanyagpótló szerekből is kevesebbet használtak fel a gazdaságok, ez azonban "önmagában még se nem örvendetes, se nem elkeserítő dolog. Mert örülhetünk olyankor — az ellenőrök nem ritkán találkoztak ilyen esetekkel —, amikor eigy-egy gazdaságban azért szórnak ki kevesebb hatóanyagot, mert tudják: földjeiket csak ennyire kell „erősíteni” az optimális termés eléréséhez. A talajtani vizsgálatok népszerűsödésével — három év múlva a megye valamennyi táblájáról tudják majd a növénytermesztők. az ottani termőföld összetételét — ésszerűbbé válhat a műtrágyázás. Takarékoskodhatnak majd a gazdaságok, és ha szakszerűen teszik, akkor nem lesz kisebb a termés. A kulcsszó azonban a műtrágyával spórolva csak egy lehet: szakszerűség. Mert igaz, hogy jó néhány gazdaságban kevesebb műtrágyát használtak fel az idén, ám nem is pótolták az előző termés érlelése során a talajból kiveszett anyagokat. Az üzemek pénzügyi nehézségekre hivatkozva nem vettek a talajt erősítő szerekből. és közben elfeledkeztek arról, hogy így csak a nehézségeiket növelik: a kisebb termés kevesebb pénzt hoz a gazdaságnak. Nagyon drágán takarékost kodnak ott is, ahol büszkén emlegetik, hogy ők csak gazdasági abrakot etetnek a jószágokkal. A drága fehérjekészítményekre nem költenek. mert „ez sokba kerül az üzemnek, és az import az országot hozza nehéz helyzetbe” — dicsekszenek. És a büszkeség végül a gazdasághibák” nak és az országnak kerül sokba: a még kifizetődőnél lassabban híznak az állatok, rosszabbul hasznosítják a takarmányt. Pedi g az ál l attenyészt ésben ésszerűen is lehet takarékoskodni. Néhány példaszerűen dolgozó gazdaság eredményei éppen ezt bizonyítják. A külföldről vásárolt drága fehérjék egy része ugyanis helyettesíthető savó itatásával, száraz répaszelet és zöld lucerna etetésével. Más útjai is vannak az ésszerűsítésnek, főleg a sokat hibázó, gyengén gazdálkodó üzemekben. A megyei tapasztalatok szerint az import adalékanyagok drágulása után a tápszerekbe már a recepturák- ban előírt legkisebb meny- nyiséget keverték be a fehérjékből. Hiba lenne az adagokat tovább csökkenteni. Csakhát nem is így kell mérsékelni a felhasználást. Az állattartás technológiai előírásainak pontos követesével, a jószágok megfelelő környezetben tartásával, rendszeres egészségügyi ellenőrzéssel ugyanis ugyanannyi takarmánytól jobban gyarapodik a sertés és a baromfi súlya. Az elavult etetőberendezések kicserélése, felújítása után pedig kevesebb, valutát érő, tápszer szóródik el. írtuk, hogy a vizsgálatot végzők nem találtak nagy mulasztást, a kép viszonylag kedvező. Azonban sokkal szebb is lehetne. Sajnos sok, pazarlást okozó hiányosság megszüntetésére rövid időn belül nem is számíthatunk. Például a mező- gazdasági üzemek maguk tárolják a műtrágyákat, mivel erre a feladatra a nagykereskedelmi vállalatok nem vállalkoznak. Sokszor össze- eszkábált raktárakban őrzik a vegyszereket, ahol szinte természetes, hogy a vegyi anyagok egy része tönkre megy, kárba vész. A VESZTESÉGEKRE számítva a gazdák kénytelenek többet vásárolni. vagy a hozamok csökkenését kockáztatják. — Egykettőre a mainál több takarmánygazdálkodási szakember munkába állására nem számíthatunk. Pedig az állatok elé takarmányt szórók tevékenységének szigorúbb ellenőrzésével az értékes tápanyagokat biztosan célszerűbben használnák fel minden üzemben. V. Sz. J. Új vízkivételi mű épül a Villogó csatornán a karcagi Magyar-Bolgár Barátság Tsz területén. A kivitelezési munkákat a karcagi Vízgazdálkodási Társulat végzi Szüret: júliustól, októberig Mag nélküli csemegeszőlő Állják a versenyt az új nemesítésű kecskeméti csemegeszőlők, amelyek elbírálásához 860 hazai és külföldi étkezési szőlőfajta szolgáltatja az összehasonlítási alapot Mathiász János egykori kertjében. A több éves megfigyelések szerint íz, zamat és illat szempontjából veretlenek a magyar nemesítésű szőlők, s a szaporításra váró legújabbak tetszetőssége sem marad el a külföldiekétől. Valamennyi nagy bo- gyójú. ropogós húsú, és hektáronkénti hozamuk — tíz év átlagában — eléri a 120 —150 mázsát. Ugyanakkor legtöbbjük kettős hasznosítású : szolgálhatnak boralapanyagul. de ugyanakkor illatos üdítő italok gyártására is alkalmasak. Az új hibridek nemesítői messzemenően figyelembe vették a termelők igényeit: jó néhány törzs ellenáll a peronosz- pórának. A választék lehetővé tesá, hogy a termelők folyamatos érési rendet alakítsanak ki. A legkorábbi új fajták július végén, a legkésőbbiek pedig október elején szüretelhetek. Irány: Ceylon Képünkön a jászladányi Egyetértés Tsz földjeiről szállítják a hagymát, a Zöldértnek Kétezer vagon új cukor Péntek reggelre elkészült és raktárba került a kétezredik vagon új hófehér kristálycukor a Szolnoki Cukorgyárban. Az ország második legnagyobb üzemében szeptember közepe óta zökkenő nélkül megy a termelés, a kongresszusi munkaversenyben kitűnően előkészített gépekkel, berendezésekkel napi 500—510 vagon cukorrépa kerül a gyártósorra, és a „szalag” végéről 65 vagon készcukor kerül le. Az üzem gépesített átvevőhelyeire — a megadott ütemterv szerint — eddig 22 ezer vagon nyersanyagot szállítottak a termelő gazdaságok. A réoa szedésének és szállításának előre elkészített programját szigorúan betart iák. A minőség megóvására annál is inkább vigyáznak, mert az idei répa cukortal- ma igen jó. átlagosan e.'éri a 17 százalékot. Amennyivel a száraz ősz következtében kevesebb lett a répa hektáronkénti hozama, annyival ellénsúlyozza a jó beltartal- mi érték, azonos mennyiségű nyersanyagból több cukrot tudnak előállítani, mint a megelőző években. A hét végéig 16 800 vagon répa került a főzőüstökbe, vagyis jelenleg kétötödénél tart, s lassan félidőhöz közeledik a réoaátvétel és a termelési idén}-. Messze földön jó híre van már a magról vetett vöröshagymának. A Zöldért Vállalat eddig 1200 vagon magról vetett hagymát vásárolt fel a megyében. A kiváló minőségű és exportra gondosan előkészített áruból 350 vagonnyit már exportáltak. NSZK, Svédország. Dánia, Olaszország, Franciaország, Belgium és Anglia után pénteken kezdték azt az ötven- vagonos megrendelést teljesíteni, ami nagy utat jár be, amíg eljut Ceylon szigetére. Sri Lanka államba. A tíz kamionban (húsz súlyvagon- nyi) útnak indított hagyma a jászladányi Egyetértés Tsz termése. A Sri Lanka-i megrendelést többnyire ebből a gazdaságból teljesíti a Zöldért. A magról vetett vöröshagyma másik nagy központjában, Rákóczifalván mintegy 350 vagon export minőségű árut készítenek elő messzi utakra a közeljövőben. A Zöldért a nagygazdaságok gondos minőségű munkája köyetkeztében nem először teljesít nagy megrendeléseket vöröshagymából. Külön örülnek annak, hogy a tavaly még kisebb tételekben rendelő külföldi partnerek egyre nagyobb mennyiségre kötnek megállapodást a vállalattal. — sj — Pártdemokráciáról, tekintélyről, kezdeményezésről Ankét a szerkesztőségben pártalapszervezeti titkárokkal Még három hét és a párt- alapszervezetekbeni megkezdődnek a beszámoló taggyűlések, a XII. pártkongresszus előkészítésének nagyon fontos állomásai. Ezé. ken adnak számot a kommunista közösségek arról, hogy az elmúlt öt esztendőben milyen eredményességgel dolgoztak a XI. pártkongresszus, a felsőbb pártszervek és saját határozataik végrehajtásáért. Az elmúlt napok egyikén — éppen a kongresszusi készülődés jegyében — ankétet tartottunk szerkesztőségünkben a pártalapszervezeti munka néhány kérdéséről. A beszélgetés résztvevői voltak: Baj- nóczki István, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kunszentmártoni körzeti üzemének; Demeter István, a jíászfelső- szentgyörgyi területi; Kispál t Sándor, a Fűrész-, Lemez-, és Hordóipari Vállalat szolnoki üzemének; Törőcsik János, a Tisza Cipőgyár mézőtúri gyáregységének; Szabó Györgyné, a karcagi kórház párt- alapszervezeténék titkára. Az ankéton kiderült: a XI. kongresszus határozatainak időarányos végrehajtása, a párttagsági könyvek cseréjét megelőző és követő élénk politikai munka döntően hozzájárult ahhoz, hogy a kommunista közösségekben tartalmasabb, színvonalasabb lett a munka. Ez a termelőüzemekben , elsősorban azon mérhető, hogy (jobban, következetesebben élnek a párt gazdaságirányító, szervező, ellenőrző jogkörével. A GMV-nél például az V. ötéves terv kezdetén a vállalati pártszerv öt esztendőre szóló cselekvési programjának ismeretében határozták meg saját üzemük politikai, gazdasági feladatait, annak alapján készítették el éves feladatterveiket, amelyek végrehajtását rendszeresen ellenőrzik. Eredményünk alapja A beszélgetés során a résztvevők hangsúlyozták: az előrehaladás szempontjából nagyon lényeges kérdés, hogy mennyire konkrét, milyen színvonalú a működési területen a tömegszervezetek pártirányítása. Ha g XI. kongresszus határozataiból indulunk ki, miszerint minden eredményünk alapja a párt és a tömegek kölcsönös bizalmon nyugvó kapcsolata, hogy a párt és a tömegszervezetek révén is szélesíti kapcsolatait a pártonkívüli- ekkel. hiszen segítségükkel valósíthatjuk csak meg társadalompolitikai feladatainkat, akkor elképzelhetetlen, hogy a pártalapszervezetek ne tartsanak szoros kapcsolatot a területükön lévő társadalmi és tömegszervezetekkel. A fűrészüzemben például évenként kétszer taggyűlésen számoltatják be a KISZ-tit- kárt az ifjúsági szövetség munkájáról, és értékelik is tevékenységét. A héttagú szakszervezeti bizottságukban négy kommunista dolgozik, akik részben az alapszervezet vezetőségének, részben a taggyűlésnek — van. amikor a pártcsoportnak adnak számot munkájukról. A területi pártalap- szervezet, amikor a település egészét átfogó cselekvési programját készítette, a Hazafias Népfront, a Vöröskereszt javaslatait is kérte, majd a megvalósításhoz tevékeny részvételüket. A Tisza Cipőgyár mezőtúri telepe korábban gyengén termelő ipari szövetkezet volt. Amikor átvette a nagyüzem — 1975 februárjában —, csak azután lett ott ütőképes a pártszervezet, azután jött létre a szakszervezeti alapszervezet, erősödött a KISZ helyi szervezete. A közös munka gyümölcse — benne a gazdasági vezetéssel való egy nyelven beszélés eredménye —, hogy a korábban napi 300—350 pár cipőt gyártó üzemben; mg 1000—1100 pár jön le a szalagokról. „Legyen az politikai vagy gazdasági kérdés, ha a vezetők kozott összhang van, ha döntéseik előtt a különböző fórumokon kikérik a kommu- .nisták, a pártonkívüliek véleményét, ugyanúgy közösen beszélik meg a végrehajtást, akkor ott csak eredményes lehet a munka — mondta az alapszeryezet titkára. És az első ilyen fórum a pártalapszervezeti taggyűlés, de a pártszervezetnek kell ügyelnie arra, hogy az egyéb fórumok is — például a termelési tanácskozás, a KISZ- taggyűlés stb. — betöltsék rendeltetésüket. Eljutottunk a beszélgetés során ahhoz a megállapításhoz, hogy az üzemi demokratizmus érvényesítésében döntő szerep jut a pártalap- szervezetnek, de csak akkor tud e feladatának megfelelni, ha közösségükben nem formális a pártdemokrácia. Nincsenek kényes kérdések Miben határozták meg az ankét résztvevői 'a pártdemokrácia mai követelményeit? Minden pártfórum a jogkörébe tartozó kérdésekben döntsön. Ha a kérdés a taggyűlésre tartozik, akkor az, ha a vezetőségre, akkor az, de ez utóbbi esetben is tájékoztatni kell arról a taggyűlést. S mindenütt érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy a döntések után minden párttag* kötelessége az aktív állásfoglalás a határozat mellett, és a végrehajtásban való részvétel a kapott pártmegbízatásoknak megfelelően. Nincsenek és nem lehetnek egy párt- szervezetben kényes kérdések, még káderügyekben sem. Aztán: valóban kollektív legyen az alapszervezet vezetőségében a munka. Ha szükséges, érvényesüljön a bírálat és az önbírálat. A kórház párttitkára hozzátette: a pártdemokrácia ott kezdődik, amikor megfelelően felkészítjük a döntések meghozatalára a kommunistákat. Ha rendszeresen tájékoztatjuk őket, ha meghallgatjuk véleményüket, és ha a mindennapi munka során tapasztalják, hogy az arra érdemes javaslataik megvalósulnak, növekszik aktivitásuk a feladatok elvégzésében. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a pártdemokrácia erősítését ben az alapszervezetek a XI. kongresszus óta nagyot léptek előre. Pártalapszervezetek tekintélye, — vita volt azon, mi alapozhatja azt meg. Többen azt fejtegették: legyen egységben a szó és a tett. Ne csak „szónokoljanak” a taggyűlésen, a pártonkívüliek körében a kommunisták, hanem úgy éljenek, úgy dolgozzanak, hogy azzal kiérdemeljék mindenki megbecsülését. Éreznie itell egy üzem, egy intézmény kollektívájának, egy település közösségének, hogy a pártalapszervezet elvsze- rűen képviseli a politikát, hogy úgy valósítja meg, és lehetőséget biztosít az emberek többsége számára is, hogy részt vegyen a politika végrehajtásában. Legyenek megalapozottak az alapszervezeti taggyűlések határozatai. Ehhez pedig az szükséges, hogy ne a titkár „agyaljon ki” íróasztal mellett egy határozattervezetet, hanem annak elkészítését előzze meg egy felmérő, elemző munka. A területi pártalapszervezet titkára mondta: például náluk mindennapos gyakorlat, hogy egy-egy jelentés és határozattervezet elkészítését négy-hat tagú munkacsoport vizsgálódása, elemzése előzi meg. Így életszerűbbek — ezáltal aktívabbak is — iet- tek taggyűléseik. És ami a tekintély növelésétől elválaszthatatlan: rendszeresen ellenőrzik, hogy döntéseik hogyan valósulnak meg. Az is elhangzott: ha valamely kérdésben egy alapszervezet vezetősége tévesen döntött, ne szégyellje azt beismerni a kommunista közösség tagjai előtt. Felmerült az ankéton a kérdés: v?.n-e lehetősége egy pártalapszervezetnek arra, hogy beleszóljon ,a „magasabb politika” alakulásába? Igen — hangzott az egyöntetű vélemény. Vegyük mindjárt példának a kongresszusi dokumentumokat, amelyeket a párt rendelkezésére bocsát minden alapszervezetnek megvitatásra. Nos, a vitákon elhangzottakat' a párt központi szervei messzemenően figyelembe veszik. Azután beleszól a határozatok végrehajtásával is. Ám nem kell megvárni, hogy mindenre először „felülről” szülessen határozat, egy alapszervezet is kezdeményezhet. A karcagi kórházban éppen a pártalapszervezet javaslatára alakult meg az országban először egészségügyi dolgozókból szocialista címért küzdő brigád. Akkor, 1972-ben senki sem akarta elhinni, hogy egészségügyi intézményben életképes lehet a szocialista brigádmozgalom. Eltelt két év, amikor érdeklődni kezdtek iránta, és pár hónappal ezelőtt az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete kiadta a szocialista brigád szervezeti szabályzatot. Van más példa is: ’77-ben a közigazgatás ésszerűsítésével, a székhely- és a társközségek létrejöttével merőben új helyzet alakult ki a párt- munkában is. Ám nem határozták meg a társközségek területi alapszervezeteinek tevékenységi körét. Jászfel - sőszentgyörgyön taggyűlésen többször foglalkoztak ezzel a kérdéssel és jelezték azt a felsőbb pártszerveknek is. Bizonyára nemcsak ők, mert e témában később országos tanácskozás volt, cikkek jelentek meg a Pártélet című folyóiratban. Tisztázódott ezután, mi lesz a feladatuk a társközségek területi párt- alapszervezeteinek. Vagyis: az országos politika alakulásába igenis beleszólhat a legkisebb kommunista közösség is. Részben úgy, hogy a központi határozatok végrehajtásán dolgozik, részben úgy, hogy nem rest gondolkodni és kezdeményezni, részben úgy, hogy új helyzetekben betölti a jelzőrendszer szerepét. Nagyobb jogkör a pártcsoportoknak Hol- lehetne még tovább javítani a munkán? Néhány gondolat erről: Az eddigieknél többet kell foglalkozni a párttagság ideológiai tudásának, politikai műveltségének növelésével — fejtegette a cipőgyár párttitkára. Még következetesebben kell kibontakoztatnunk a munkahelyi demokráciát — így a fűrészüzem titkára. Minden párttagnak jobban meg kellene tanulni agitálni, mert nemcsak érteni kell, nemcsak végrehajtani a feladatokat, hanem az embereket újra és újra meg kell nyerni a politika számára. És még egy: talán érdemes lenne gondolt kodni azon, hogy nagyobb jogkört kapjanak a pártcsoportok. Például az adott munkahelyen legyen beszámoltatási joguk, mert az adott területnek ők a legjobb ismerői — mondta a kórház titkára. Sűrűsödik a munka a pártalapszervezetekben E napokban a 'pártcsoportok tagjai váltanak szót munkáról, feladatról, véleményezik alapszervezetük vezetőségének beszámoló tervezetét. Ha megkérdeznénk őket, biztosan egyetértenének az ankétünkön elhangzottakkal. Varga Viktória
