Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-21 / 247. szám

1979. október 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Milliókat emésztő „apró A SZOLNOK MEGYEI Népi Ellenőrzési Bizottság nemrégiben átfogó vizsgála­tot végzett. A népi ellen­őrök arra a kérdésre keres­tek választ, hogy a mezőgaz­dasági üzemek miként taka­rékoskodnak a tőkés import­ból származó vegyi anya­gokkal: a műtrágyákkal, a növényvédőszerekkel és a fehérjékkel. Ai összefogla­ló jelentés nem szól súlyos hibákról, ilyet nem tártak fel az ellenőrök. A vizsgált gazdaságok többsége a tőle telhető gondossággal kezeli az értékes .szereket. Így hát a tapasztalatokat mérlegre tévő tanácskozáson főleg „apró” hibákról esett szó. A szakemberek a műtrá­gya-felhasználás csökkené­sének érdekes okait tárták a bizottság elé. A nyugaton készített tápanyagpótló sze­rekből is kevesebbet hasz­náltak fel a gazdaságok, ez azonban "önmagában még se nem örvendetes, se nem el­keserítő dolog. Mert örülhe­tünk olyankor — az ellen­őrök nem ritkán találkoztak ilyen esetekkel —, amikor eigy-egy gazdaságban azért szórnak ki kevesebb ható­anyagot, mert tudják: föld­jeiket csak ennyire kell „erő­síteni” az optimális termés eléréséhez. A talajtani vizs­gálatok népszerűsödésével — három év múlva a me­gye valamennyi táblájáról tudják majd a növényter­mesztők. az ottani termőföld összetételét — ésszerűbbé válhat a műtrágyázás. Ta­karékoskodhatnak majd a gazdaságok, és ha szaksze­rűen teszik, akkor nem lesz kisebb a termés. A kulcsszó azonban a műtrágyával spó­rolva csak egy lehet: szak­szerűség. Mert igaz, hogy jó néhány gazdaságban keve­sebb műtrágyát használtak fel az idén, ám nem is pó­tolták az előző termés ér­lelése során a talajból ki­veszett anyagokat. Az üze­mek pénzügyi nehézségekre hivatkozva nem vettek a talajt erősítő szerekből. és közben elfeledkeztek arról, hogy így csak a nehézségei­ket növelik: a kisebb ter­més kevesebb pénzt hoz a gazdaságnak. Nagyon drágán takarékost kodnak ott is, ahol büszkén emlegetik, hogy ők csak gaz­dasági abrakot etetnek a jószágokkal. A drága fehér­jekészítményekre nem költe­nek. mert „ez sokba kerül az üzemnek, és az import az országot hozza nehéz hely­zetbe” — dicsekszenek. És a büszkeség végül a gazdaság­hibák” nak és az országnak kerül sokba: a még kifizetődőnél lassabban híznak az állatok, rosszabbul hasznosítják a takarmányt. Pedi g az ál l attenyészt és­ben ésszerűen is lehet taka­rékoskodni. Néhány példa­szerűen dolgozó gazdaság eredményei éppen ezt bizo­nyítják. A külföldről vásá­rolt drága fehérjék egy ré­sze ugyanis helyettesíthető savó itatásával, száraz ré­paszelet és zöld lucerna ete­tésével. Más útjai is van­nak az ésszerűsítésnek, fő­leg a sokat hibázó, gyengén gazdálkodó üzemekben. A megyei tapasztalatok sze­rint az import adalékanya­gok drágulása után a táp­szerekbe már a recepturák- ban előírt legkisebb meny- nyiséget keverték be a fe­hérjékből. Hiba lenne az adagokat tovább csökkente­ni. Csakhát nem is így kell mérsékelni a felhasználást. Az állattartás technológiai előírásainak pontos követe­sével, a jószágok megfelelő környezetben tartásával, rendszeres egészségügyi el­lenőrzéssel ugyanis ugyan­annyi takarmánytól jobban gyarapodik a sertés és a ba­romfi súlya. Az elavult ete­tőberendezések kicserélése, felújítása után pedig keve­sebb, valutát érő, tápszer szóródik el. írtuk, hogy a vizsgálatot végzők nem találtak nagy mulasztást, a kép viszony­lag kedvező. Azonban sok­kal szebb is lehetne. Sajnos sok, pazarlást okozó hiá­nyosság megszüntetésére rö­vid időn belül nem is szá­míthatunk. Például a mező- gazdasági üzemek maguk tá­rolják a műtrágyákat, mi­vel erre a feladatra a nagy­kereskedelmi vállalatok nem vállalkoznak. Sokszor össze- eszkábált raktárakban őrzik a vegyszereket, ahol szinte természetes, hogy a vegyi anyagok egy része tönkre megy, kárba vész. A VESZTESÉGEKRE szá­mítva a gazdák kénytelenek többet vásárolni. vagy a hozamok csökkenését koc­káztatják. — Egykettőre a mainál több takarmánygaz­dálkodási szakember mun­kába állására nem számít­hatunk. Pedig az állatok elé takarmányt szórók tevékeny­ségének szigorúbb ellenőrzé­sével az értékes tápanyago­kat biztosan célszerűbben használnák fel minden üzem­ben. V. Sz. J. Új vízkivételi mű épül a Villogó csatornán a karca­gi Magyar-Bolgár Barát­ság Tsz területén. A kivi­telezési munkákat a kar­cagi Vízgazdálkodási Tár­sulat végzi Szüret: júliustól, októberig Mag nélküli csemegeszőlő Állják a versenyt az új nemesítésű kecskeméti cse­megeszőlők, amelyek elbírá­lásához 860 hazai és külföldi étkezési szőlőfajta szolgál­tatja az összehasonlítási ala­pot Mathiász János egykori kertjében. A több éves meg­figyelések szerint íz, zamat és illat szempontjából veret­lenek a magyar nemesítésű szőlők, s a szaporításra vá­ró legújabbak tetszetőssége sem marad el a külföldieké­től. Valamennyi nagy bo- gyójú. ropogós húsú, és hek­táronkénti hozamuk — tíz év átlagában — eléri a 120 —150 mázsát. Ugyanakkor legtöbbjük kettős hasznosí­tású : szolgálhatnak boralap­anyagul. de ugyanakkor il­latos üdítő italok gyártására is alkalmasak. Az új hibri­dek nemesítői messzemenő­en figyelembe vették a ter­melők igényeit: jó néhány törzs ellenáll a peronosz- pórának. A választék lehetővé tesá, hogy a termelők folyamatos érési rendet alakítsanak ki. A legkorábbi új fajták jú­lius végén, a legkésőbbiek pedig október elején szüre­telhetek. Irány: Ceylon Képünkön a jászladányi Egyetértés Tsz földjeiről szállítják a hagymát, a Zöldértnek Kétezer vagon új cukor Péntek reggelre elkészült és raktárba került a kétez­redik vagon új hófehér kris­tálycukor a Szolnoki Cukor­gyárban. Az ország második legnagyobb üzemében szep­tember közepe óta zökkenő nélkül megy a termelés, a kongresszusi munkaverseny­ben kitűnően előkészített gé­pekkel, berendezésekkel na­pi 500—510 vagon cukorré­pa kerül a gyártósorra, és a „szalag” végéről 65 vagon készcukor kerül le. Az üzem gépesített átve­vőhelyeire — a megadott ütemterv szerint — eddig 22 ezer vagon nyersanyagot szállítottak a termelő gaz­daságok. A réoa szedésének és szállításának előre elké­szített programját szigorúan betart iák. A minőség megóvására an­nál is inkább vigyáznak, mert az idei répa cukortal- ma igen jó. átlagosan e.'éri a 17 százalékot. Amennyivel a száraz ősz következtében kevesebb lett a répa hektá­ronkénti hozama, annyival ellénsúlyozza a jó beltartal- mi érték, azonos mennyisé­gű nyersanyagból több cuk­rot tudnak előállítani, mint a megelőző években. A hét végéig 16 800 vagon répa került a főzőüstökbe, vagyis jelenleg kétötödénél tart, s lassan félidőhöz közeledik a réoaátvétel és a termelési idén}-. Messze földön jó híre van már a magról vetett vörös­hagymának. A Zöldért Vál­lalat eddig 1200 vagon mag­ról vetett hagymát vásárolt fel a megyében. A kiváló minőségű és exportra gon­dosan előkészített áruból 350 vagonnyit már exportáltak. NSZK, Svédország. Dánia, Olaszország, Franciaország, Belgium és Anglia után pén­teken kezdték azt az ötven- vagonos megrendelést telje­síteni, ami nagy utat jár be, amíg eljut Ceylon szigetére. Sri Lanka államba. A tíz kamionban (húsz súlyvagon- nyi) útnak indított hagyma a jászladányi Egyetértés Tsz termése. A Sri Lanka-i megrendelést többnyire eb­ből a gazdaságból teljesíti a Zöldért. A magról vetett vö­röshagyma másik nagy köz­pontjában, Rákóczifalván mintegy 350 vagon export minőségű árut készítenek elő messzi utakra a közel­jövőben. A Zöldért a nagygazdasá­gok gondos minőségű mun­kája köyetkeztében nem először teljesít nagy meg­rendeléseket vöröshagymá­ból. Külön örülnek annak, hogy a tavaly még kisebb tételekben rendelő külföldi partnerek egyre nagyobb mennyiségre kötnek megál­lapodást a vállalattal. — sj — Pártdemokráciáról, tekintélyről, kezdeményezésről Ankét a szerkesztőségben pártalapszervezeti titkárokkal Még három hét és a párt- alapszervezetekbeni meg­kezdődnek a beszámoló taggyűlések, a XII. párt­kongresszus előkészítésének nagyon fontos állomásai. Ezé. ken adnak számot a kommu­nista közösségek arról, hogy az elmúlt öt eszten­dőben milyen eredményességgel dolgoztak a XI. pártkongresszus, a felsőbb pártszer­vek és saját határozataik végrehajtásáért. Az elmúlt napok egyikén — éppen a kongresszusi készülődés jegyében — an­kétet tartottunk szerkesztőségünkben a pártalapszervezeti munka néhány kérdésé­ről. A beszélgetés résztvevői voltak: Baj- nóczki István, a Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat kunszentmártoni körzeti üzemének; Demeter István, a jíászfelső- szentgyörgyi területi; Kispál t Sándor, a Fűrész-, Lemez-, és Hordóipari Vállalat szolnoki üzemének; Törőcsik János, a Ti­sza Cipőgyár mézőtúri gyáregységének; Szabó Györgyné, a karcagi kórház párt- alapszervezeténék titkára. Az ankéton kiderült: a XI. kongresszus határozatainak időarányos végrehajtása, a párttagsági könyvek cseréjét megelőző és követő élénk po­litikai munka döntően hoz­zájárult ahhoz, hogy a kom­munista közösségekben tar­talmasabb, színvonalasabb lett a munka. Ez a termelő­üzemekben , elsősorban azon mérhető, hogy (jobban, kö­vetkezetesebben élnek a párt gazdaságirányító, szervező, ellenőrző jogkörével. A GMV-nél például az V. öt­éves terv kezdetén a válla­lati pártszerv öt esztendőre szóló cselekvési programjá­nak ismeretében határozták meg saját üzemük politikai, gazdasági feladatait, annak alapján készítették el éves feladatterveiket, amelyek végrehajtását rendszeresen ellenőrzik. Eredményünk alapja A beszélgetés során a résztvevők hangsúlyozták: az előrehaladás szempontjából nagyon lényeges kérdés, hogy mennyire konkrét, milyen színvonalú a működési terü­leten a tömegszervezetek pártirányítása. Ha g XI. kongresszus határozataiból indulunk ki, miszerint min­den eredményünk alapja a párt és a tömegek kölcsönös bizalmon nyugvó kapcsolata, hogy a párt és a tömegszer­vezetek révén is szélesíti kapcsolatait a pártonkívüli- ekkel. hiszen segítségükkel valósíthatjuk csak meg tár­sadalompolitikai feladatain­kat, akkor elképzelhetetlen, hogy a pártalapszervezetek ne tartsanak szoros kapcso­latot a területükön lévő tár­sadalmi és tömegszervezetek­kel. A fűrészüzemben például évenként kétszer taggyűlésen számoltatják be a KISZ-tit- kárt az ifjúsági szövetség munkájáról, és értékelik is tevékenységét. A héttagú szakszervezeti bizottságuk­ban négy kommunista dolgo­zik, akik részben az alap­szervezet vezetőségének, részben a taggyűlésnek — van. amikor a pártcsoport­nak adnak számot munká­jukról. A területi pártalap- szervezet, amikor a település egészét átfogó cselekvési programját készítette, a Ha­zafias Népfront, a Vöröske­reszt javaslatait is kérte, majd a megvalósításhoz te­vékeny részvételüket. A Tisza Cipőgyár mezőtúri telepe korábban gyengén ter­melő ipari szövetkezet volt. Amikor átvette a nagyüzem — 1975 februárjában —, csak azután lett ott ütőképes a pártszervezet, azután jött létre a szakszervezeti alap­szervezet, erősödött a KISZ helyi szervezete. A közös munka gyümölcse — benne a gazdasági vezetéssel való egy nyelven beszélés ered­ménye —, hogy a korábban napi 300—350 pár cipőt gyár­tó üzemben; mg 1000—1100 pár jön le a szalagokról. „Le­gyen az politikai vagy gaz­dasági kérdés, ha a vezetők kozott összhang van, ha dön­téseik előtt a különböző fó­rumokon kikérik a kommu- .nisták, a pártonkívüliek vé­leményét, ugyanúgy közösen beszélik meg a végrehajtást, akkor ott csak eredményes lehet a munka — mondta az alapszeryezet titkára. És az első ilyen fórum a pártalap­szervezeti taggyűlés, de a pártszervezetnek kell ügyel­nie arra, hogy az egyéb fó­rumok is — például a ter­melési tanácskozás, a KISZ- taggyűlés stb. — betöltsék rendeltetésüket. Eljutottunk a beszélgetés során ahhoz a megállapítás­hoz, hogy az üzemi demok­ratizmus érvényesítésében döntő szerep jut a pártalap- szervezetnek, de csak akkor tud e feladatának megfelel­ni, ha közösségükben nem formális a pártdemokrácia. Nincsenek kényes kérdések Miben határozták meg az ankét résztvevői 'a pártde­mokrácia mai követelménye­it? Minden pártfórum a jog­körébe tartozó kérdésekben döntsön. Ha a kérdés a tag­gyűlésre tartozik, akkor az, ha a vezetőségre, akkor az, de ez utóbbi esetben is tájé­koztatni kell arról a taggyű­lést. S mindenütt érvényt kell szerezni annak a köve­telménynek, hogy a dönté­sek után minden párttag* kö­telessége az aktív állásfogla­lás a határozat mellett, és a végrehajtásban való részvétel a kapott pártmegbízatások­nak megfelelően. Nincsenek és nem lehetnek egy párt- szervezetben kényes kérdé­sek, még káderügyekben sem. Aztán: valóban kollek­tív legyen az alapszervezet vezetőségében a munka. Ha szükséges, érvényesüljön a bírálat és az önbírálat. A kórház párttitkára hozzátet­te: a pártdemokrácia ott kez­dődik, amikor megfelelően felkészítjük a döntések meg­hozatalára a kommunistákat. Ha rendszeresen tájékoztat­juk őket, ha meghallgatjuk véleményüket, és ha a min­dennapi munka során tapasz­talják, hogy az arra érdemes javaslataik megvalósulnak, növekszik aktivitásuk a fel­adatok elvégzésében. Egyön­tetű volt a vélemény, hogy a pártdemokrácia erősítését ben az alapszervezetek a XI. kongresszus óta nagyot lép­tek előre. Pártalapszervezetek tekinté­lye, — vita volt azon, mi ala­pozhatja azt meg. Többen azt fejtegették: legyen egységben a szó és a tett. Ne csak „szó­nokoljanak” a taggyűlésen, a pártonkívüliek körében a kommunisták, hanem úgy él­jenek, úgy dolgozzanak, hogy azzal kiérdemeljék minden­ki megbecsülését. Éreznie itell egy üzem, egy intéz­mény kollektívájának, egy település közösségének, hogy a pártalapszervezet elvsze- rűen képviseli a politikát, hogy úgy valósítja meg, és lehetőséget biztosít az embe­rek többsége számára is, hogy részt vegyen a politika végrehajtásában. Legyenek megalapozottak az alapszer­vezeti taggyűlések határoza­tai. Ehhez pedig az szüksé­ges, hogy ne a titkár „agyal­jon ki” íróasztal mellett egy határozattervezetet, hanem annak elkészítését előzze meg egy felmérő, elemző munka. A területi pártalapszerve­zet titkára mondta: például náluk mindennapos gyakor­lat, hogy egy-egy jelentés és határozattervezet elkészítését négy-hat tagú munkacsoport vizsgálódása, elemzése előzi meg. Így életszerűbbek — ezáltal aktívabbak is — iet- tek taggyűléseik. És ami a te­kintély növelésétől elválaszt­hatatlan: rendszeresen ellen­őrzik, hogy döntéseik ho­gyan valósulnak meg. Az is elhangzott: ha vala­mely kérdésben egy alapszer­vezet vezetősége tévesen dön­tött, ne szégyellje azt beis­merni a kommunista közös­ség tagjai előtt. Felmerült az ankéton a kérdés: v?.n-e lehetősége egy pártalapszervezetnek arra, hogy beleszóljon ,a „maga­sabb politika” alakulásába? Igen — hangzott az egyönte­tű vélemény. Vegyük mind­járt példának a kongresszu­si dokumentumokat, amelye­ket a párt rendelkezésére bo­csát minden alapszervezetnek megvitatásra. Nos, a vitákon elhangzottakat' a párt köz­ponti szervei messzemenően figyelembe veszik. Azután beleszól a határozatok vég­rehajtásával is. Ám nem kell megvárni, hogy mindenre először „felülről” szülessen határozat, egy alapszervezet is kezdeményezhet. A kar­cagi kórházban éppen a párt­alapszervezet javaslatára ala­kult meg az országban elő­ször egészségügyi dolgozók­ból szocialista címért küzdő brigád. Akkor, 1972-ben sen­ki sem akarta elhinni, hogy egészségügyi intézményben életképes lehet a szocialista brigádmozgalom. Eltelt két év, amikor érdeklődni kezd­tek iránta, és pár hónappal ezelőtt az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­te kiadta a szocialista brigád szervezeti szabályzatot. Van más példa is: ’77-ben a közigazgatás ésszerűsítésé­vel, a székhely- és a társköz­ségek létrejöttével merőben új helyzet alakult ki a párt- munkában is. Ám nem ha­tározták meg a társközségek területi alapszervezeteinek tevékenységi körét. Jászfel - sőszentgyörgyön taggyűlésen többször foglalkoztak ezzel a kérdéssel és jelezték azt a felsőbb pártszerveknek is. Bizonyára nemcsak ők, mert e témában később országos tanácskozás volt, cikkek je­lentek meg a Pártélet című folyóiratban. Tisztázódott ezután, mi lesz a feladatuk a társközségek területi párt- alapszervezeteinek. Vagyis: az országos poli­tika alakulásába igenis be­leszólhat a legkisebb kom­munista közösség is. Részben úgy, hogy a központi hatá­rozatok végrehajtásán dolgo­zik, részben úgy, hogy nem rest gondolkodni és kezde­ményezni, részben úgy, hogy új helyzetekben betölti a jelzőrendszer szerepét. Nagyobb jogkör a pártcsoportoknak Hol- lehetne még tovább javítani a munkán? Néhány gondolat erről: Az eddigiek­nél többet kell foglalkozni a párttagság ideológiai tudásá­nak, politikai műveltségének növelésével — fejtegette a cipőgyár párttitkára. Még következetesebben kell ki­bontakoztatnunk a munkahe­lyi demokráciát — így a fű­részüzem titkára. Minden párttagnak jobban meg kel­lene tanulni agitálni, mert nemcsak érteni kell, nemcsak végrehajtani a feladatokat, hanem az embereket újra és újra meg kell nyerni a po­litika számára. És még egy: talán érdemes lenne gondolt kodni azon, hogy nagyobb jogkört kapjanak a pártcso­portok. Például az adott munkahelyen legyen beszá­moltatási joguk, mert az adott területnek ők a leg­jobb ismerői — mondta a kórház titkára. Sűrűsödik a munka a pártalapszervezetekben E napokban a 'pártcsoportok tagjai váltanak szót munká­ról, feladatról, véleményezik alapszervezetük vezetőségé­nek beszámoló tervezetét. Ha megkérdeznénk őket, bizto­san egyetértenének az an­kétünkön elhangzottakkal. Varga Viktória

Next

/
Thumbnails
Contents