Szolnok Megyei Néplap, 1979. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-14 / 241. szám
12 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. október 14. Panasz Ül' Művezetősors Új típusú taxióra Anyagi ösztönzés IZSÁK JENŐ RAJZAI Ezen nevet a... — A feleségemnek nagyon rossz memóriája van. — Mindent elfelejt? — Ellenkezőleg, mindent megjegyez! — Mondtam neked, hogv a szomszédasszonyom meg fog pukkadni az irigységtől, ha meglátja, hogy új bútorunk van! — mondja Jarnila asz szony a férjének. — Honnan tudod? — Ma Károlykának a születésnapjára egy fűrészt adott, és egy könyvet, aminek a címe: „A kis asztalos”. * * * A pszichiáter kérdezi a pácienst: — Jobban érzi magát? Most nem érzi magát kutyának? — Nem... miau, miau! * * * . A vezető oktatja a beosztott előadókat: — És főleg senkitől se fogadjanak el kisebb borravalókat. Ne felejtsék el. hogy a maguk szilárd, jelleme sokkal többet ér! * * * — Azt üzenem a feleségének, hogy ne nyugtalankodjék a lábfájás miatt. Ez természetes jele az öregedésnek — mondja az orvos Tarbik úrnak. — És nem mondhatná meg neki maga, doktor úr? * * * — Johanda úr. nem tudna nekem kölcsönadni kétszázezret? # — Te jó isten, minek magának ennyi pénz? — Ki akarom fizetni az összes adósságomat, hogy végre már ne tartozzam senkinek ! * * * aratom gondoktól B megritkult. dús fürtjei helyét csattogó tenyérrel simogatva, kinyilatkoztat, imigyen: kutya legyek, ha ez a hajnövesz- tőszer-szesz nem ér valamit! Miután azon „fejség- területbe”, amelyen a csodaszernek áldásos hatását észlelnem kellene, olyan, mint a ma született vaníliafagylalt, gyanúm támad. Hátha viccel. Várom is. hogy meghegyesedjenek a szemfogai, szőrösöd,jön a füle, és kezdjen szép halkan ugatni — a csóválás- ról nem is beszélve, ám percek múltán is csak- ül. s elégedetten simogat ott. ahol más turkálni szokott. — Nem nő a hajad? — De nem is hullik! Máskor olyan volt a párnám reggelenként. hogy azt hittem, éjjel pulikutyára cserélték ki. (Ahá, kutya. No. várok.) — Szóval, megállt. — Meg. Ezután fog nőni. Áldás ez a szer, öregem. áldás! Ebben maradtunk, s miután B. E. barátom számomra maga a megtestesült igazmondás, jómagam is terjesztem a hajerősítést megerősítő nézeteit. Egy alkalommal torzonborz fiatalemberrel hoz össze a sors, amint épp a csodaszerről beszél. Nyomda - technikánk nem jutott még el arra a fokra, hogy sajtóhiba nélkül, s minden csepp festéket e szavak papírra vetésére tartalékoljon (azok ugyanis úgy sem tűrnék, s fölösleges beruházásokért ma már nem kitüntetés jár!), úgyhogy csak annyit jegyzek meg, úgy beszélt, mintha egy mai magyar regényben vagy a kocsmában tanulta volna. Szentségeit. Hogy a görcs rántsa össze akkorára, mint egy aszalt szilva azt is, aki eszébe hozta, hogy így, hogy úgy... de nagy szerencsétlenség érte őt emiatt a kirn icsodázott kencefice miatt! Satöbbi, de nagyon! Nem értettem a dolgot. A fiatalember nem hogy kopasz, de még kopaszodó Csodaszer sem volt, s alighanem a szemorvos is vizsgálat előtt arra kérhette, nyújtsa ki a nyelvét, hogy -legalább tudja, melyik az elejei a borbélyok pedig az ilyenekkel ijesztgetik az ipari tanulókat: jövőre kötelező viselet lesz! Boglya barátunk indulatos tirádáiból nagy sokára kikerekedett külön bejáratú sorstragédiája. A lényege: ha nincs hajsz.esz (nem is hajszesz, bajszesz!), ő bizony már valahol Velencében gondolázik nász- úton. Most pedig!?... Már az ötödik levelet váltották „Kicsi fehér meszelt szoba 16 742—D-vel, s a zsanai földgázkitörés a sorokon átlobogó szerelemhez képest iskolai borszeszégő, mikor végre a 175 per teltkarcsú randevút kért Torz und. Borz Rómeótól, kezében a szokásos ciklámenszínű biztonsági övvel, amelyet megpillantva, azt keli a levélírónak mondani, hogy bocsánat, ez a villamos megy Jászalsószent- györgyre. mire a hölgy satöbbi. de finoman, mert fő a diszkréció... Be is húzódtak a Bármilyen presszó hangulatos sarkába, ahol a színes égők teljes erővel szórták a félhomályt. A foszforzöld lámpa valahogyan épp Kicsi fehér meszeltke feje mögé került, s kísérteties fénnyel árasztotta el Boglya kartás látómezejét. Pár perc alatt megfeledkezett mindenről, amit kitervelt a lánykéréshez (amely persze úgy volt lánykérés, ahogy „16 742—D a Hirdetőbe” lány), s szemeit az ellenfényben tündöklő Röntgen Madonnára függesztette. Hogy Madonna, az bizonyos, gondolta, hisz félméteres dicsfény övezi a fejét. Arca nincs, csak sziluettje, az meg szakasztott olyan, mint a tüdőszűrő képernyőjén. Igén, igen, persze, szeretem. elveszem, esküszünk, mikor a gyűrűt, igen. Velence, az jó lesz, hol lakunk, jó, magánál, örül. én is, satöbbi, gépiesen, elvégre ilyen látványban még npm volt részem, mióta kicsíráztam, erősít- gette magában. „A hölgy, akinek átláttam a fején!” Fizetek. Máskor is. Én nagyon, hát maga? Akkor jó, csókolom, holnapután fél hatkor, ugyanitt. És akkor kiértek a napfényre. Borzi koma rájött a röntgenkép nyitjára, s módosította képzeletbeli plakátjának szövegét. „A hölgy, akinek nem a fején láttam átl”, s elbúcsúzva rohant a megye- székhelyre, több napi hideg élelemmel betankolva, mert hallotta, hogy annál a boltnál még csak most kerültek sorra a trónfosztáskor besorolt vevők, úgyhogy rájött, ez a hosszú élet titka: sorba állni csodaszerért. „Drága Szobácska 16 742 —D! Engedje meg, hogy e szerény kis...” Ahoeyan fogadja majd Kicsi Fehér. Előre örült. Utólag már nem. Száz- hetvenöt per teltkarcsúnak fogalma sem volt a figyelmesség lélektanáról. viszont huszonöt éves koráig súlylökő volt... „Ellenfény” a szeme alá, kétszer jobbról. Velence bal csapottan, aztán kicsi fehér meszelt szoba ..II. emelet 12.. sebészeti klinika. ..” No, hát most ezután mondja valaki, hogy áldást hoz a hajnövesztő!- I. Zs. — Hányszor megmondtam neked, hogy ne veszekedj! Mindig az okosabb enged! — Hiszen én engedtem papa, de ez a fiú utóiért engem. * * * ,— Az utcán kiáltás hallatszik, éjszaka: — Segítség, segítség! — Mi történik itt? — kérdezi az odasiető rendőr. — Megtámadtam ezt a hapsit és ő az erősebb! * * * A lányom síel, lovagol, autót vezet és nagyszerűen táncol. A vömmel viszont unja magát. — Miért? — Tudja, szomszédasszony, a vöm csak a háztartásnak él. Állandóan csak főzne, mosna, vasalna és takarítana. Konkurrencia Megér egy mosolyt A futballmeccs szünetében a hazai csapat edzője odamegy a rádióriporterhez, aki a mérkőzést közvetíti és ezt mondja neki: — Kérem, nem tudná egy kicsit lassabban közvetíteni a meccset? A fiúk nem tudnak ilyen tempóban játszani! * * * Kovács felesége hazatért faluról. Nem hiányoznak majd neked azok a bárányok, tehenek, szamarak?” — kérdi a férje. „Nem, egyáltalán nem — hangzik a válasz —, ha végre veled lehetek, nem hiányzik nekem senki, és semmi sem. ónéhány névtelen J levél érkezik hétről hétre olvasóinktól. és ezek zöme a kérdések jellege és a feladó ismeretlensége miatt megválaszolatlan marad. Most azonban kivételt teszünk, és bemutatjuk, mi lenne, ha minden jeligés levélre hasonló stílusban és szellemben üzennénk. „17 éves lány” kérdezi: Eggy klassz 24 éves fijú a hapsim. Noszogat, de én oszt nem! Ha mégis, mi jen fogamzásgátlóit ajánlana? Válasz:" Stílusát és bőven virító helyesírási hibáit böngészve kitűnik, önnek már fogamzásgátlóra nincs szüksége. Amire gondol, az egy szótaggal kevesebb, és a szakosodás' szabályai szerint nem zsurnaliszták, hanem orvosok írják fel. „Telepvezető” érdeklődik: Olyan meóst keresek, aki lefelé is jó a beosztottakhoz, meg felfelé a vezetőkhöz is. Tudna-e ajánlani valakit^ Válasz: Tudok. A szomszéd utcában lakik Bórembukk Béni bácsi, aki az 1917-es isonzói csata óta Tegye a lepényt a hóna alá kettőslátásban szenved. Nála elég a tervet 60 százalékra teljesíteni és máris kész a norma. Ez lefelé nagyon jó, felfelé azért, mert a 20 százalék túlteljesítést rögtön lehet jelenteni a trösztnek. „Síkfutás” jelige kíváncsi. Szüretelni megyek, de félek a hasmenéstől. Valami elfogadható megoldást kérek! Válasz: Ne egyen és igyon, vagy ha ezt nem tudja megállni. néhány nappal a szüret előtt keressen fel egy népi fafaragót! „Akácos” aláírás: Egyetlen falusi kisboltunkban a sört és a buborékot külön árulják. Eleinte furcsállot- tuk az eljárást, most azonban már kezdjük megszokni. Azért csak megkérdezzük: rendszeres lesz ez így? Válasz: A nyári hónapokban valószínűleg. Ugyanis hasonló helyeken a két komponens közül a melegben általában az utóbbi kapható. Érdeklődésünkre közölték: a folyékony kenyérből megoldódik a teljes ellátás, ha október júliusra esik. Az energiaárak alakulását figyelve ez talán már a századforduló előtt bekövetkezik. „Domboldal” jelige: 19 éves, szőke, csinos, kék szemű. egyedülálló lány vagyok. Külön lakással, jó anyagiakkal rendelkezem. Gyöngédségre, szerelemre vágyom. Baj az? Válasz: Baj, nagy baj. Már régen ott lennénk, ha a címet felírta volna a borítékra ! „Éber” aláírással érkezett. A feleségem kétéves együtt- létünk alatt kilencszer megcsalt. Eddig mindig megbocsátottam neki. de mostmár betelt a pohár. Valamit teszek, csak még azt nem döntöttem el, mit!” Válasz: Jubiláljon. Meglátja, nem is olyan nehéz a tízes. Napjainkban egyébként is divatos a kerek szám. „Dinamitunk nincs” kérdi : Ifjú házasok vagyunk, és a férjem hobbija a főzés. Ennek ellenére iszonyatosakat kotyvaszt. A múlt hétvégén is almáslepényt sütött. de a tészta olyan keményre sikeredett, hogy kettőnket is elbír, ha ráállunk. Mi a megoldás? Válasz: Tegye a lepényt becsomagolva a hóna alá, és járjon rendszeresen a vasárnapi MÁV MTE meccsekre. Bizonyos lehet, hamarosan felrobban a dühtől, és azután már fogyasztható a termék. „Minden munka büdös" jeligére: Nem szagolni, elvégezni! Akkor nem veszi észre az illatot. „46 éve csinálom,” — írja a Cini néy alatt valaki és ennek már soha nem lesz vége? Válasz: Már hogyne lenne. Ide is körmölöm a nevem bizonyítékul: D. Szabó Miklós
