Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

1979. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 I cl I K€P€RflWÖ iihüIÜRÜÜIRüíí::: __________________ClÓtt S zórakozni jó NYOlcezer kötet Nyolcezer kötettel rendelkezik a jász­teleki községi könyvtár. Az intéz* mény rendszeres lá­togatói között tart­ják számon az ál­talános iskola di­ákjait is Kezdődik az új tanév a Gorkij Nyelviskolában EGY TÉVÉFILM vagy egy tévéjáték túl azon, hogy ta­nít, felvilágosít, tágítja a valóságról alkotott képünket, vagy éppen ezekkel együtt: szórakozás. De mikor szóra­koztató egy tévédráma? Sok­féle oka lehet, és sokminden­től függhet. Például egysze­rűen attól, hogy milyen a néző mindenkori lelki disz- ponáltsága, milyenek ízlés­beli elvárásai. Hogy valami szórakoztató-e vagy sem, az nem annak a függvénye, hogy a tévédráma miről szól (bár ez olykor nem mellékes), egészen más játszik szerepet benne. Egy becsületes ember meghurcoltatásának szomorú története ugyanis éppúgy le­het szórakoztató a képernyőn, — a nemes szórakozás értel­mében — mint egy tévéjá­ték, amelynek csiklandós szerelmi háromszög a tárgya. A téma tehát önmagában még semmiképpen sem meg­határozó. És a feldolgozás módja, a tálalás milyensége? Itt értem el az elmúlt hé­ten látott két televíziós drá­máról szóló mondandóm lé­nyegéhez; ugyanis nekem az élet nehéz pillanatait felvil­lantó Nincs visszaút! (csütör­tökön a második csatornán) sokkal nagyobb élvezetet szerzett, azaz szórakoztatott, mint az eleve szóra­koztatás szándékával készült, nevettető vígjáték, az Aki mer, az nyer. (Vasárnap este az első csatornán.) Oka pedig egyszerű — bár lehet, ez a szórakozás tartalmának sajá­tos felfogására vall. Míg a tiszta szándékú, okos és ügyszerető tsz-elnök kálvári­ájáról szóló Nincs visszaút megadta nekem a lehetőséget az állásfoglalásra, ugyanez­zel nem ajándékozott meg a Kertész Ákos írásából ké­szült, Rényi Tamás rendezte televíziós játék. A Nincs visszaút úgy ábrá­zolta az ellentétes erők ösz- szecsapását, a hatalmával visszaélő járási párttitkár és a tehetséges és igazságérző tsz-vezető „párharcát”, hogy alkalmat adott pártot fogni, és azt a lelki gyönyörűséget is kínálta, hogy szurkolhat­tunk valamiért, illetve vala­kiért. (Más kérdés, hogy az ábrázolás ' — a jellemek és helyzetek rajzában — lehe­tett volna összetettebb, mé­lyebb is — és ez mennyire csökkentette ennek a „szur­kolói élménynek a hőfokát”. De így is a filmben feltárt küzdelemnek valóságos tétje volt: győz-e az igazság, s a bűnös megkapja-e méltó büntetését, tehát szívből örülhettünk, amikor Sziki László (Hegedűs D. Géza egyik legjobb televíziós ala­kítása) ha nem is sebek nél­kül, de mégis élve került ki ebből a küzdelemből. S ami fő: mindez igazságérzetünk­kel tökéletesen találkozott. (Ne vitassuk, hogy megoldás­ként mennyire reális volt a minisztériumi közbelépés, il­letve mennyire sematikus; alighanem hatásosabb lett volna, megtisztítóbb erejű, ha nem felülről, hanem be­lülről oldódnak meg a prob­lémák. Végtére is az emberi jónak és gonosznak olyan társadal­mi vetületű ábrázolását nyújtott a Hajdúffy Miklós rendezte tévéfilm, amelyben megteremtődött a valamivel való azonosulás és a valami­vel való szembeszállás érzel­mi lehetősége. És ez igazi forrása a szórakozásnak. Va­jon, nem azért szeretjük-e a mesét is, amelyben az ember legbensőbb vágyai jutnak ki­fejezésre, mert benne megél­hetjük jónak és rossznak konfliktusát, és élvezhetjük a jó végső diadalát. Az Aki mer, az nyer az előbbiek értelmében nem so­rolható a szórakoztató mű­vek sorába, jóllehet készítői, ismétlem, azzal nyújtották át, hogy szívből jövő neve­tésben lehet majd részünk. Én bevallom, nem tudtam nevetni e különös, a minden­napiból a rendkívülibe hajló történet láttán, amelyben egy szabadszájú asszonyság, egy ravasz kis sunyi csábító, meg egy nagydarab, bárgyú- an jóságos férj űzte „pokol­béli” játékát. Ebben a tévé­játékban az emberi gyarló­ságnak olyan ravaszán bo­nyolult képletét kaptam, amelyben — igazságérzetem ellenében még azt is utálnom kellett, a szerencsétlen fel­szarvazott férjet, akinek pe­dig szurkolnom kellett volna, de aki ahelyett, hogy megfe­lelő elégtételt vett volna a rajta esett sérelemért, osto­bán vér helyett sörrel mosta le a gyalázatot. A tévéjáték nem nyújtott •elegendő támpontot, fogód­zót, hogy a dolgok megítélé­sében biztosan juthassunk el a felismerésig. Sokféle vígjá­téki eszközt, még a néma fil­mek, burleszkek feliratos módszerét is alkalmazták az alkotók, s a különböző túl­zásoktól sem riadtak vissza, de hogyan nevessek, ha nem érzem, hogy valójában mi­nek a nevében nézhetek fe­lülről erre az emberségben alacsony trióra. A tévéjáték láthatóan azt vállalta fel, hogy az ember önnön gúny­ábrázatát mutassa fel; azt akarta, hogy kívülről láthas­suk magunkat, így nevessünk gyarlóságainkon. Kétségtelen, más ábrázolási alapállás ez, mint a Nincs visszaút-é. De még egy ilyen „mulattató” játéktól is, mint az Aki mer, az nyer, azt várja az ember, hogy a gyarlóságok eltúlzott rajzából kiérezhessük az al­kotók igaz emberségért való aggodalmát, hogy azonosul­hassunk velük a gyengesége­inkkel szembefordulás szán­dékában, ami végül is igazi szórakozássá avathatja azt is, ami különben csak játék önmagában, ügyes dramatur­giai mutatvány a képernyőn. HA A JÁTÉK oly módon idegenít el, hogy úgy érez­zük, valójában nincs közünk hozzá, az megfoszt attól a le­hetőségtől, hogy igazán szó­rakoztasson bennünket, hogy átjárja szívünket-lelkünket. V. M. Az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola Szolnok megyei tagozata október 1- én kezdi hetedik tanévét. A cél nem változott: a magyar —szovjet barátság további elmélyítése érdekében az orosz nyelv oktatásának ki- szélesítése, orosz nyelvtan- folyamok szervezése. Az idén különösen aktuálissá teszi ezt a munkát hazánk felszabadulásának 35. év­fordulója, illetve pártunk XII. kongresszusa. Az elmúlt hat tanévben a megyei tagozat keretében 243 orosz nyelvtanfolyam indult 3567 hallgatóval. Hat év alatt tehát csaknem 4000 felnőtt és diák orosz nyelv­tudása vált tökéletessé a Gorkij Nyelviskola tanárai­nak munkája következtében. Az általános és középiskolai diáktanfolyamok tanulói — szorgalmas munkájuk révén — sikeresen szerepeltek az országos és a megyei tanul­mányi versenyeken, a fel­nőttek részére indított tan­folyamok hallgatói közül számosán tettek sikeres nyelvvizsgát. Ezen kevesek között a legelső Váradi Margit nép­művész, aki több évtizede fáradozik azon, hogy a csip­keverést újra meghonosítsa falujában, de annak hatá­rain túl is. Most éppen egy új lehetőséget forgat a fejé­ben — de ne vágjunk a dolgok elébe ... — Nézze meg ezt a két rajzot — mondja —, Nádor Vera és Rusvai Magda tér­Tanfolyam az üzemekben is Az idegen nyelvek és el­sősorban köztük az orosz nyelv tanulásának jelentő­sége egyre inkább növek­szik. A világ különböző or­szágaiban az angolt, a fran­ciát, az oroszt, a németet és a spanyolt tanulják a leg­többen, mint számukra ide­gen, de fontos nyelvet. Mint látjuk, az orosz nyelv az öt legnépszerűbb nyelv közé tartozik. Ez a nyelv számunkra a barátság nyelve. Ezen be­szélt és írta világhírű mű­veit Lenin, a proletariátus nagy vezére. Ezen a nyel­ven szólaltak meg olyan hí­res írók és költők, mint Puskin, Gogol, Csehov. Gor­kij vagy Jevtusenko. Ez az ENSZ és az UNESCO egyik hivatalos nyelve, a szocia­lista országok közötti kap­készültek. Nagyon szépek és igencsak „zsebbenyúlós” portékák. Mégis azt mon­dom, hogy a vert csipke al­kalmazásának „életben tar­tásának” manapság az az egyik legjárhatóbb útja, ha a divat szolgálatába állít­juk. — Válságban a csipke? — Inkább úgy mondanám, hogy a hullámvölgy mélyé­ről most kezd kiemelkedni. Legalábbis szeretném, ha így lenne... persze ehhez az szükséges, hogy a csip­keverők alkalmazkodjanak a mai ízléshez és igények­hez. A modern lakásba az „egyenbútorok” közé való­ban nem illik a barokk mintázatú csipke, ezért kell állandóan kísérletezni, meg­újítani a csipkeverés hagyo­mányait. Itt vannak pél­dául ezek a színesek, vagy azok a csipkék, amelyek go­belinbetéttel készültek. — A „kísérleti darabok” az ön fantáziáját, hozzáér­tését dicsérik. — Hosszú évek óta már csak tervezéssel foglalkozom. Munkahelyem — a karcagi Népművészeti Háziipari Szö­vetkezet — csipkekollekciói az én terveim alapján ké­szülnek. Az orsókat csak ak­kor veszem a kezembe, ha valami újdonsággal akarok előállni. — Mint például a legutób­bi kiállításán, itt Kunmada­rason. csalatot ez a nyelv teszi le­hetővé. A megyében a nyelviskola alapfokú, haladó, nyelvvizs­gára előkészítő, egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára, tanulmányi versenyre felké­szítő, valamint üzemi és hi­vatali tanfolyamokat indít az idén is heti két vagy 4 órás foglalkozás keretében. A heti kétórás diáktanfolya­mok tandíja 250, a felnőttek tanfolyamainak tandíja pe­dig 400 forint egy évre. Szolnokon az érdeklődők a Tiszaparti Gimnázium gondnoki irodájában jelent­kezhetnek szeptember 30-ig, naponta 8—16 óra között. A szolnoki tanfolyamok első megbeszélése október 1-én 17 órakor ugyanott lesz. Vidéken az általános és a középiskolai nyelvtaná- nok, a tanácsok művelődés- ügyi osztályai és az MSZBT- tagcsoportok adnak eligazí­tást. A tanfolyamok az egész megyében október elején kezdődnek és május végéig —7 Kedves volt nekem ez a kiállítás, hisz az elmúlt harminc évben nem adó­dott arra lehetőség, hogy szülőhelyemen mutatkozzak be. — Annál többször vitték el munkái külföldre a ma­gyar csipkeverés jó hírét. — Hirtelen meg sem tud­nám mondani, hány orszá­got jártak meg munkáim. Exportszövetkezetnek. dol­goztam ugyanis, és termé­szetes, hogy az üzletkötése­ket bemutatók előzték meg. Néhány helyen magam is jártam. Párizsban, Moszkvá­ban, Kuwaitban ... Renge­teget tudnék mesélni, főleg Moszkváról, ahol 1960-ban a magyar ipari kiállításon „vertem” a csipkét, olyan szorgalommal, hogy még a kiállítás zárónapján is hosz- szú sorban álltak az embe­rek a pavilonunk előtt. Szép volt, rég volt, ma már sok­kal több bennem az aggo­dalom, mint az öröm, ha a jövőre gondolok. Nincs után­pótlás. Húsz évvel ezelőtt még több mint kétszáz csip­keverő asszonnyal léptünk be a szövetkezetbe, ma alig vagyunk hetvenen. A fiata­lokat már nem elégíti ki az otthoni ülés, és ha egyálta­lán ismerik, fárasztónak ta­lálják a csipkeverők mes­terségét. Váradi Margit legutóbbi kiállítását a gyermekév al­kalmából rendezte. Az a szándék vezérelte, hogy a legifjabbak is megismerjék a több évszázados múltra visszatekintő mesterséget. Remélhetőleg követőkre ta­lál szándéka, s a csipkeve­rés hagyományainak lesznek folytatói. T. E. A televízióban HDK-est stf-aa .ai* aa csütörtökön Tovább folytatja a tv a hagyományos nemzeti estek sorozatát: csütörtökön az NDK televíziója mutatkozik be műsorával a magyar té­vénézőknek. A több mint ötórás program átfogó képet kíván nyújtani a baráti or­szág életéről, tájairól, szo­kásairól, műemlékeiről. Fél hatkor dokumentum­filmmel kezdődik az est: egy thüringiai város színhá­zába kalauzol az „Ismeri Meiningent?” című összeál-. Irtás. A szász barokk című kisfilm kastélyokba invitál­ja az érdeklődőket — régi metszeteket, festményeket, porcelánokat bemutatva, majd ellátogathatnak az ér­deklődők az NDK nemzetkö­zileg is jelentős vásárváro­sába, Lipcsébe. Az esti programot negy­venperces zenés műsor ve­zeti be, amely a potsdami Sanssouci kastély nevezetes­ségeit mutatja be Róbert Stolz muzsikájának kíséreté­ben. Kedves figurával is­merkedhetnek meg a rajz­film kedvelői: az „Apa” alakja a magyar rajzfilm­sorozat Gusztávját idézi fel a nézőkben. A főműsorban Heinrich Mann „Nehéz élet” című. regényének ..Elcsábít­hatok” című filmváltozata kerül a képernyőre. A tör­ténet a Weimari Köztársa­ság utolsó időszakában élő fiatalok tragikus sorsáról szól bűnügyi fordulatokkal illusztrálva. Kazincbarcikán felállították Pátzay Pál Kossuth-dijas szobrászművész Sportlovas cimü szobrát Egyetemeken, ffliskolákon Tizenhatezer új hallgató Hazánk egyetemeinek és főiskoláinak nappali tagoza­tán mintegy 16 ezer elsőéves hallgató kezdhette meg ta­nulmányait Az idén a továbbtanulásra jelentkezők száma ’és a kü­lönböző intézmények közöt­ti megoszlása is megközelí­tően azonos volt a tavalyi­val. Megmaradtak, itt-ott nőttek a jelentkezési arány­talanságok is. Változatlanul a felvehetők többszöröse nyúj­totta be pályázatát a böl­csészkarokra, és azokon be­lül is egyes szakokra, pél­dául idegen nyelvszakokra* a jogi karokra, az orvosegye­temekre, egyes közgazdasági felsőoktatási intézményekbe, örvendetes, hogy nőtt a pe­dagóguspálya vonzása, amit tükröz a tanár- és a tanító­képző főiskolákba jelentke­zők száma is. Kevesebben jelentkeztek a műszaki felső- oktatási intézményekbe, fő­leg a műszaki főiskolákra, és a természettudományi karok egyes szakjaira. Hasonló aránytalanságokkal egyéb- I ként számos külföldi ország­ban is találkozni lehet. vei, egy közelgő, Hilton szállóbeli divatbemutatóra Geometria (Fotó: T. Katona László) tartanak. A csipke kunmadarasimestere Világvárosok ismerik művészetét Egykor szinte minden kunmadarasi háznál honos volt a csipkeverés mestersége. Úgy mondják, hogy a szűkösebb időkben még a falu férfinépe sem átallotta kezébe venni az orsókat. Ma meg már az asszonyok közül is csak ke­vesen tekintik kenyérkeresetnek a csipkeverést.

Next

/
Thumbnails
Contents