Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-12 / 213. szám
1979. szeptember 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 I cl I K€P€RflWÖ iihüIÜRÜÜIRüíí::: __________________ClÓtt S zórakozni jó NYOlcezer kötet Nyolcezer kötettel rendelkezik a jászteleki községi könyvtár. Az intéz* mény rendszeres látogatói között tartják számon az általános iskola diákjait is Kezdődik az új tanév a Gorkij Nyelviskolában EGY TÉVÉFILM vagy egy tévéjáték túl azon, hogy tanít, felvilágosít, tágítja a valóságról alkotott képünket, vagy éppen ezekkel együtt: szórakozás. De mikor szórakoztató egy tévédráma? Sokféle oka lehet, és sokmindentől függhet. Például egyszerűen attól, hogy milyen a néző mindenkori lelki disz- ponáltsága, milyenek ízlésbeli elvárásai. Hogy valami szórakoztató-e vagy sem, az nem annak a függvénye, hogy a tévédráma miről szól (bár ez olykor nem mellékes), egészen más játszik szerepet benne. Egy becsületes ember meghurcoltatásának szomorú története ugyanis éppúgy lehet szórakoztató a képernyőn, — a nemes szórakozás értelmében — mint egy tévéjáték, amelynek csiklandós szerelmi háromszög a tárgya. A téma tehát önmagában még semmiképpen sem meghatározó. És a feldolgozás módja, a tálalás milyensége? Itt értem el az elmúlt héten látott két televíziós drámáról szóló mondandóm lényegéhez; ugyanis nekem az élet nehéz pillanatait felvillantó Nincs visszaút! (csütörtökön a második csatornán) sokkal nagyobb élvezetet szerzett, azaz szórakoztatott, mint az eleve szórakoztatás szándékával készült, nevettető vígjáték, az Aki mer, az nyer. (Vasárnap este az első csatornán.) Oka pedig egyszerű — bár lehet, ez a szórakozás tartalmának sajátos felfogására vall. Míg a tiszta szándékú, okos és ügyszerető tsz-elnök kálváriájáról szóló Nincs visszaút megadta nekem a lehetőséget az állásfoglalásra, ugyanezzel nem ajándékozott meg a Kertész Ákos írásából készült, Rényi Tamás rendezte televíziós játék. A Nincs visszaút úgy ábrázolta az ellentétes erők ösz- szecsapását, a hatalmával visszaélő járási párttitkár és a tehetséges és igazságérző tsz-vezető „párharcát”, hogy alkalmat adott pártot fogni, és azt a lelki gyönyörűséget is kínálta, hogy szurkolhattunk valamiért, illetve valakiért. (Más kérdés, hogy az ábrázolás ' — a jellemek és helyzetek rajzában — lehetett volna összetettebb, mélyebb is — és ez mennyire csökkentette ennek a „szurkolói élménynek a hőfokát”. De így is a filmben feltárt küzdelemnek valóságos tétje volt: győz-e az igazság, s a bűnös megkapja-e méltó büntetését, tehát szívből örülhettünk, amikor Sziki László (Hegedűs D. Géza egyik legjobb televíziós alakítása) ha nem is sebek nélkül, de mégis élve került ki ebből a küzdelemből. S ami fő: mindez igazságérzetünkkel tökéletesen találkozott. (Ne vitassuk, hogy megoldásként mennyire reális volt a minisztériumi közbelépés, illetve mennyire sematikus; alighanem hatásosabb lett volna, megtisztítóbb erejű, ha nem felülről, hanem belülről oldódnak meg a problémák. Végtére is az emberi jónak és gonosznak olyan társadalmi vetületű ábrázolását nyújtott a Hajdúffy Miklós rendezte tévéfilm, amelyben megteremtődött a valamivel való azonosulás és a valamivel való szembeszállás érzelmi lehetősége. És ez igazi forrása a szórakozásnak. Vajon, nem azért szeretjük-e a mesét is, amelyben az ember legbensőbb vágyai jutnak kifejezésre, mert benne megélhetjük jónak és rossznak konfliktusát, és élvezhetjük a jó végső diadalát. Az Aki mer, az nyer az előbbiek értelmében nem sorolható a szórakoztató művek sorába, jóllehet készítői, ismétlem, azzal nyújtották át, hogy szívből jövő nevetésben lehet majd részünk. Én bevallom, nem tudtam nevetni e különös, a mindennapiból a rendkívülibe hajló történet láttán, amelyben egy szabadszájú asszonyság, egy ravasz kis sunyi csábító, meg egy nagydarab, bárgyú- an jóságos férj űzte „pokolbéli” játékát. Ebben a tévéjátékban az emberi gyarlóságnak olyan ravaszán bonyolult képletét kaptam, amelyben — igazságérzetem ellenében még azt is utálnom kellett, a szerencsétlen felszarvazott férjet, akinek pedig szurkolnom kellett volna, de aki ahelyett, hogy megfelelő elégtételt vett volna a rajta esett sérelemért, ostobán vér helyett sörrel mosta le a gyalázatot. A tévéjáték nem nyújtott •elegendő támpontot, fogódzót, hogy a dolgok megítélésében biztosan juthassunk el a felismerésig. Sokféle vígjátéki eszközt, még a néma filmek, burleszkek feliratos módszerét is alkalmazták az alkotók, s a különböző túlzásoktól sem riadtak vissza, de hogyan nevessek, ha nem érzem, hogy valójában minek a nevében nézhetek felülről erre az emberségben alacsony trióra. A tévéjáték láthatóan azt vállalta fel, hogy az ember önnön gúnyábrázatát mutassa fel; azt akarta, hogy kívülről láthassuk magunkat, így nevessünk gyarlóságainkon. Kétségtelen, más ábrázolási alapállás ez, mint a Nincs visszaút-é. De még egy ilyen „mulattató” játéktól is, mint az Aki mer, az nyer, azt várja az ember, hogy a gyarlóságok eltúlzott rajzából kiérezhessük az alkotók igaz emberségért való aggodalmát, hogy azonosulhassunk velük a gyengeségeinkkel szembefordulás szándékában, ami végül is igazi szórakozássá avathatja azt is, ami különben csak játék önmagában, ügyes dramaturgiai mutatvány a képernyőn. HA A JÁTÉK oly módon idegenít el, hogy úgy érezzük, valójában nincs közünk hozzá, az megfoszt attól a lehetőségtől, hogy igazán szórakoztasson bennünket, hogy átjárja szívünket-lelkünket. V. M. Az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola Szolnok megyei tagozata október 1- én kezdi hetedik tanévét. A cél nem változott: a magyar —szovjet barátság további elmélyítése érdekében az orosz nyelv oktatásának ki- szélesítése, orosz nyelvtan- folyamok szervezése. Az idén különösen aktuálissá teszi ezt a munkát hazánk felszabadulásának 35. évfordulója, illetve pártunk XII. kongresszusa. Az elmúlt hat tanévben a megyei tagozat keretében 243 orosz nyelvtanfolyam indult 3567 hallgatóval. Hat év alatt tehát csaknem 4000 felnőtt és diák orosz nyelvtudása vált tökéletessé a Gorkij Nyelviskola tanárainak munkája következtében. Az általános és középiskolai diáktanfolyamok tanulói — szorgalmas munkájuk révén — sikeresen szerepeltek az országos és a megyei tanulmányi versenyeken, a felnőttek részére indított tanfolyamok hallgatói közül számosán tettek sikeres nyelvvizsgát. Ezen kevesek között a legelső Váradi Margit népművész, aki több évtizede fáradozik azon, hogy a csipkeverést újra meghonosítsa falujában, de annak határain túl is. Most éppen egy új lehetőséget forgat a fejében — de ne vágjunk a dolgok elébe ... — Nézze meg ezt a két rajzot — mondja —, Nádor Vera és Rusvai Magda térTanfolyam az üzemekben is Az idegen nyelvek és elsősorban köztük az orosz nyelv tanulásának jelentősége egyre inkább növekszik. A világ különböző országaiban az angolt, a franciát, az oroszt, a németet és a spanyolt tanulják a legtöbben, mint számukra idegen, de fontos nyelvet. Mint látjuk, az orosz nyelv az öt legnépszerűbb nyelv közé tartozik. Ez a nyelv számunkra a barátság nyelve. Ezen beszélt és írta világhírű műveit Lenin, a proletariátus nagy vezére. Ezen a nyelven szólaltak meg olyan híres írók és költők, mint Puskin, Gogol, Csehov. Gorkij vagy Jevtusenko. Ez az ENSZ és az UNESCO egyik hivatalos nyelve, a szocialista országok közötti kapkészültek. Nagyon szépek és igencsak „zsebbenyúlós” portékák. Mégis azt mondom, hogy a vert csipke alkalmazásának „életben tartásának” manapság az az egyik legjárhatóbb útja, ha a divat szolgálatába állítjuk. — Válságban a csipke? — Inkább úgy mondanám, hogy a hullámvölgy mélyéről most kezd kiemelkedni. Legalábbis szeretném, ha így lenne... persze ehhez az szükséges, hogy a csipkeverők alkalmazkodjanak a mai ízléshez és igényekhez. A modern lakásba az „egyenbútorok” közé valóban nem illik a barokk mintázatú csipke, ezért kell állandóan kísérletezni, megújítani a csipkeverés hagyományait. Itt vannak például ezek a színesek, vagy azok a csipkék, amelyek gobelinbetéttel készültek. — A „kísérleti darabok” az ön fantáziáját, hozzáértését dicsérik. — Hosszú évek óta már csak tervezéssel foglalkozom. Munkahelyem — a karcagi Népművészeti Háziipari Szövetkezet — csipkekollekciói az én terveim alapján készülnek. Az orsókat csak akkor veszem a kezembe, ha valami újdonsággal akarok előállni. — Mint például a legutóbbi kiállításán, itt Kunmadarason. csalatot ez a nyelv teszi lehetővé. A megyében a nyelviskola alapfokú, haladó, nyelvvizsgára előkészítő, egyetemi, főiskolai felvételi vizsgára, tanulmányi versenyre felkészítő, valamint üzemi és hivatali tanfolyamokat indít az idén is heti két vagy 4 órás foglalkozás keretében. A heti kétórás diáktanfolyamok tandíja 250, a felnőttek tanfolyamainak tandíja pedig 400 forint egy évre. Szolnokon az érdeklődők a Tiszaparti Gimnázium gondnoki irodájában jelentkezhetnek szeptember 30-ig, naponta 8—16 óra között. A szolnoki tanfolyamok első megbeszélése október 1-én 17 órakor ugyanott lesz. Vidéken az általános és a középiskolai nyelvtaná- nok, a tanácsok művelődés- ügyi osztályai és az MSZBT- tagcsoportok adnak eligazítást. A tanfolyamok az egész megyében október elején kezdődnek és május végéig —7 Kedves volt nekem ez a kiállítás, hisz az elmúlt harminc évben nem adódott arra lehetőség, hogy szülőhelyemen mutatkozzak be. — Annál többször vitték el munkái külföldre a magyar csipkeverés jó hírét. — Hirtelen meg sem tudnám mondani, hány országot jártak meg munkáim. Exportszövetkezetnek. dolgoztam ugyanis, és természetes, hogy az üzletkötéseket bemutatók előzték meg. Néhány helyen magam is jártam. Párizsban, Moszkvában, Kuwaitban ... Rengeteget tudnék mesélni, főleg Moszkváról, ahol 1960-ban a magyar ipari kiállításon „vertem” a csipkét, olyan szorgalommal, hogy még a kiállítás zárónapján is hosz- szú sorban álltak az emberek a pavilonunk előtt. Szép volt, rég volt, ma már sokkal több bennem az aggodalom, mint az öröm, ha a jövőre gondolok. Nincs utánpótlás. Húsz évvel ezelőtt még több mint kétszáz csipkeverő asszonnyal léptünk be a szövetkezetbe, ma alig vagyunk hetvenen. A fiatalokat már nem elégíti ki az otthoni ülés, és ha egyáltalán ismerik, fárasztónak találják a csipkeverők mesterségét. Váradi Margit legutóbbi kiállítását a gyermekév alkalmából rendezte. Az a szándék vezérelte, hogy a legifjabbak is megismerjék a több évszázados múltra visszatekintő mesterséget. Remélhetőleg követőkre talál szándéka, s a csipkeverés hagyományainak lesznek folytatói. T. E. A televízióban HDK-est stf-aa .ai* aa csütörtökön Tovább folytatja a tv a hagyományos nemzeti estek sorozatát: csütörtökön az NDK televíziója mutatkozik be műsorával a magyar tévénézőknek. A több mint ötórás program átfogó képet kíván nyújtani a baráti ország életéről, tájairól, szokásairól, műemlékeiről. Fél hatkor dokumentumfilmmel kezdődik az est: egy thüringiai város színházába kalauzol az „Ismeri Meiningent?” című összeál-. Irtás. A szász barokk című kisfilm kastélyokba invitálja az érdeklődőket — régi metszeteket, festményeket, porcelánokat bemutatva, majd ellátogathatnak az érdeklődők az NDK nemzetközileg is jelentős vásárvárosába, Lipcsébe. Az esti programot negyvenperces zenés műsor vezeti be, amely a potsdami Sanssouci kastély nevezetességeit mutatja be Róbert Stolz muzsikájának kíséretében. Kedves figurával ismerkedhetnek meg a rajzfilm kedvelői: az „Apa” alakja a magyar rajzfilmsorozat Gusztávját idézi fel a nézőkben. A főműsorban Heinrich Mann „Nehéz élet” című. regényének ..Elcsábíthatok” című filmváltozata kerül a képernyőre. A történet a Weimari Köztársaság utolsó időszakában élő fiatalok tragikus sorsáról szól bűnügyi fordulatokkal illusztrálva. Kazincbarcikán felállították Pátzay Pál Kossuth-dijas szobrászművész Sportlovas cimü szobrát Egyetemeken, ffliskolákon Tizenhatezer új hallgató Hazánk egyetemeinek és főiskoláinak nappali tagozatán mintegy 16 ezer elsőéves hallgató kezdhette meg tanulmányait Az idén a továbbtanulásra jelentkezők száma ’és a különböző intézmények közötti megoszlása is megközelítően azonos volt a tavalyival. Megmaradtak, itt-ott nőttek a jelentkezési aránytalanságok is. Változatlanul a felvehetők többszöröse nyújtotta be pályázatát a bölcsészkarokra, és azokon belül is egyes szakokra, például idegen nyelvszakokra* a jogi karokra, az orvosegyetemekre, egyes közgazdasági felsőoktatási intézményekbe, örvendetes, hogy nőtt a pedagóguspálya vonzása, amit tükröz a tanár- és a tanítóképző főiskolákba jelentkezők száma is. Kevesebben jelentkeztek a műszaki felső- oktatási intézményekbe, főleg a műszaki főiskolákra, és a természettudományi karok egyes szakjaira. Hasonló aránytalanságokkal egyéb- I ként számos külföldi országban is találkozni lehet. vei, egy közelgő, Hilton szállóbeli divatbemutatóra Geometria (Fotó: T. Katona László) tartanak. A csipke kunmadarasimestere Világvárosok ismerik művészetét Egykor szinte minden kunmadarasi háznál honos volt a csipkeverés mestersége. Úgy mondják, hogy a szűkösebb időkben még a falu férfinépe sem átallotta kezébe venni az orsókat. Ma meg már az asszonyok közül is csak kevesen tekintik kenyérkeresetnek a csipkeverést.
