Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-09 / 211. szám

14 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. szeptember 9. Gyászhír nnkL?ZÍVYce! tudi\°n? a . ,r.oko' métése 11-én lesz a Mun­nokkal, ismerősökkel. jóbará- ................. t okkal, hogy szeretett férjem «asm úti temető halottaíházá­KOCSISCSIK MIHÁLY ból. A gyászoló felesége. Szol­eletének 81. évében elhunyt. Te- nők. apróhirdetés ^ ^ ^ ^ -i m INGATLAN TISZAFÖLDVÄR központjában csalá­di ház. bevezetett vízzel eladó. Érdek­lődni lehet: Tisza- földvár. Baross krt. 12. (5016.) KÉTLAKÁSOS csa­ládi ház eladó. Jász­berény. Árpád út 29. (5176.) KARCAGON, a Jó­zsef Attila út 18. alatt beköltözhető családi ház 150 négy­szögöles telekkel el­adó. Érdeklődni: Wolf, telefon 30. (5154.) BEKÖLTÖZHETŐ családi ház (két la­kásnak is megoszt­ható) kerttel, mel­lékhelyiségekkel eladó. Szolnok. Vá­góhíd u. 28. Érdek­lődni kedd. csütör­tök 14—18 óráig. (5228.) KÉTSZOBÁS csalá­di ház 430 négy­szögöl, megosztható telekkel eladó. Pusz­tamonostor, Zrínyi u. 24. Érdeklődni le­het: 17 óra után, szombat, vasárnap egész nap. (4802.) GÉPJÁRMŰ IY írsz. Zsiguli 1982- ig érvényes műszaki vizsgával és felújí­tott karosszériával igényesnek eladó. Törökszentmiklós, Ifjúság út 7. Dr. Abaházi. (5105.) TRABANT 601-es CL-es rendszámú eladó. Mezőtúr, Al­kotmány 16/a. Ér­deklődni minden nap 16 óra után. (5173.) US Wartburg el­adó. Törökszentmik­lós. Petőfi 15. (5107.) 3 ÉVES Skoda S 100-as friss műsza­kival eladó. Martfű, Nefelejcs út 4. II. em. 9. (5237.) adásvétel UTÁNFUTÓ eladó, Jászalsószent- györgy. Fő út 58. Berényi. (5075.) ARANYAT, ezüstöt napi áron vásárol a BÄV zálogfiók. Cím: Szolnok, Beloian­nisz u. 35. (H. 2702.) EGYÉB GIMNÁZIUMI szak­tanár volt külföldi ösztöndíjas német-, angol-, franciaórát ad, vizsgára előké­szít. Beszélni lehet kedden, csütörtökön, pénteken 17—19 óra között. Szolnok, Ság- vári krt. 62. I. em. 13. (5099.) KÖZÉPISKOLAI ma­tematika. fizika kor­repetálást vállalok. Tóth, Szolnok. Len­gyel légió u. 2. II2. (5226.) DOLGOZÓKAT ALKALMAZUNK A VT EEI (Szolnok. Liget u. 4. Pf. 20.) pályázatot hirdet mun­kaügyi előadói állásra. Pályá­zati feltétel: középiskolai és középfokú munkaügyi végzett­ség, 2 év szakmai gyakorlat. A pályázatot részletes önélet­rajzzal az Intézmény vezetőjé­nek címére kell benyújtani. (5249.) AZ ÉPÍTŐ JAVÍTÓ ÉS SZOL­GÁLTATÓ VÁLLALAT azonnali belépéssel felvesz kőműves, szo­bafestő, mázoló szakmunkáso­kat, segédmunkásokat, épületgé­pész technikust, művezető be­osztásba és gyors-gépírót. Je­lentkezni lehet: Szolnok, Thö­köly u. 67. munkaügyi vezető­nél. (5150.) fl Jászberényi Dprítógépgyár felvételre keres vasszerkezeti lakatos, géplakatos és hegesztő szakmunkást, valamint férfimunkásokat acélöntődéi betanított munkakörökre. Jelentkezni lehet a vállalat üzemgazdasági osztályán. (5030.) <§ä KIVÁLÓ VÁLLALAT A Békés megyei Tanács 2. sz. SÜTŐIPARI VÁLLALAT (Gyoma, Táncsics u. 35. sz.) felvételt hirdet élelmiszeripari főiskolai végzettséggel egy-egy dolgozó részére- ternfelésvezetői,- laboratóriumvezetői munkakörbe. V Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban a vállalat munkaügyi osztályán. (4727.) A NAGYKUNSÁGI ÁLLAMI GAZDASÁG PÁLYÁZATOT HIRDET vezető állatorvosi munkakör betöltésére Bérezés a 14 1977. (111.21.) MÉM sz. rendelet * szerint. ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ Jelentkezés személyesen vagy írásban a gazdaság személyzeti vezetőjénél. ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ Cím: Nagykunsági Állami Gazdaság 5515 Ecsegfalva-Kenderessziget. (5037.) SZŰCS SZAKOKTATÓT szakmunkás képesítéssel - esetleg szakközépiskolai végzettséggel- jászfényszarui telepünkre azonnal felveszünk. Jelentkezés: KALAPGYÁR budapesti központjában a személyzeti osztályon. Kalapgyár 1143 Budapest, XIV., Gizella út 42-44. (5087.) A DATE MG GÉPÉSZETI FŐISKOLAI KAR TANÜZEME FELVÉTELRE KERES felsőfokú vagy középfokú építész végzettséggel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkező szakembert üzemvezető munkakörbe, továbbá festő-, fényező szakmunkásokat festő munkakör betöltésére. Jelentkezés írásban vágy személyesen a tanüzemben, Mezőtúr, Szolnoki út 10. sz. alatt. (5151.) A Nagykunsági Állami Gazdaság III. SZ. KERÜLETÉBE NÖVÉNYTERMESZTÉSI AGAZATVEZETÖI MUNKAKÖRBE FELVÉTELT HIRDET. Feltétel: agrártudományi egyetemi végzettség vagy szak­irányú főiskolai végzettség, valamint 3 év szakmai gyakorlat. Bérezés a 14/1977. (III. 21.) MÉM sz. rendelet alapján. Jelentkezni személyesen vagy írásban a gazdaság személyzeti vezetőjénél lehet. Cím: Nagykunsági Állami Gazdaság 5515 Ecsegfalva-Kenderessziget. (5038.) A Tétényi Rózsa — „ötvös” vallomása Világos szín — Erős illat — Rövid szár A budatétényi rózsák vi­lághírűek. A szélrózsa minden irányába eljutottak és leadták a magyar ker­tészek névjegyét. Márk Gergely, a Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Ku­tató Intézet növénynemesí- tö főmunkatársa eddig fél­száznál több magyar ró­zsafajtát segített a világ­ra. A kilenchektáros, fogalom­má vált rózsakombinát irá­nyítója megtermett, napbar­nított, galambősz férfi. Hig­gadt, határozott beszédén is érződik, hogy természetkö­zeiben élő ember. Kertész­mérnöki diplomáján még jó­formán meg se száradt a tin­ta, amikor egy emberöltővel ezelőtt betoppant ebbe a mo­narchia korából ittmaradt, „osztráksárgára” mázolt „ba­golyvárba”. Azóta sok víz folyt le a Dunán. Jelenleg min dolgozik? — A már meglevő fajták tökéletesítésén és újak létre­hozásán. Minden kornak megvan a maga sajátos kö­vetelménye a virágokkal szemben. Manapság az ■ ap­róvirágú. illatos, világos vá­lasztékot keresik; évek óta a sárga a „nagymenő”. A vágott virágoknál pedig ar­ra törekszünk, hogy tartósak legyenek, vízben ne színte- lenedjenek el. és viszonylag rövid szárral is hosszú ideig megőrizzék frissességüket. Legújabb fajtáim már igye­keznek eleget tenni ezeknek az igényeknek: a Hólabda ap­rófejű, a Szőreg égőpiros, ; Tömös halványrózsaszínű, a Indira pedig a magyar faj ták közül a legillatosabb. Jó érzés, amikor a kira kaiban látja egy-egy „mű vét?” — Igen. De még jobb tud ni, hogy a kezünk alól kike rült virágoknak milyen hi hetetlen hatalmuk van Nemrégiben beállított hoz zám egy szerelmes férfitár sam és nagyon felhevül hangon adta elő, hogy a: imádott hölgy kegyeit sem mi mással nem tudja meg­nyerni, csak az én rózsáim­mal, amelyeket nyilván ket­tesben láthattak a kerítéser belül. És, ha ezekből nerr adok neki, akkor ez . lesz meg az lesz... Addig be­szélt, míg — bár magánfe­lek kiszolgálásával nem fog­lalkozunk — végül is kötél­nek álltam. Csaik azt kér­tem, hogy siker esetén érte­sítsen. Másnap valóban meg­csörrent a telefon: „minden rendben, hálásan köszönöm!’' Szabad idejében mivel fog­lalkozik? — Rendszeresen járok kül­földre. Barangolok a hegyek­ben, növényeket gyűjtök, hozok magammal, s amit le­het meghonosítok itthon is. Nem untatja munkájával az otthoniakat? — Egyáltalán nem, mivel családom minden tagja — feleségem és két lányom is — hivatásos, illetve okleve­les kertész; csak az apám volt lakatos. O, B. Csákányozzák a Kötélgyár falait Kendermúzeumban a kisszálazó Csákányozzák Szeged egyik sajátos külsejű, alig •tíz méter széles, de mintegy fél kilométer hosszú üzeme, a Kötélgyár falait. Felesle­gessé váltak, csakúgy, mint az egykor közöttük zakatoló öreg gépek. Egyedül az 1898- ban készült kisszálazó éli túl társait. Beolvasztás helyett a kendermúzeumba vitték. A szegedi Kenderfonógyár cen- tenáriáumára nemrég létre­hozott múzeum anyagát gya­rapítja, a „kendertörténelem” része lesz. Távoli időket idéző doku­mentumok között kap he­lyet. A textiliparnak még ma is fontos bázisát képező rostnövény ugyanis az em­beriség legrégibb kultúrnö­vényei közé számít. Az eper- fafélék családjába tartozik. Termesztésével már ötezer éve foglalkoznak. Őshazájá­nak a Kaukázustól délre fek­vő területet, valamint Szibé­riában az Irtisz folyó felső szakaszának vidékét tekintik. Hazánkban már a honfogla­lás idején termesztették. A XVIII. század utolsó évti­zedében a kötélverő ipart szinte teljes egészében a kis céhes műhelyek képviselték, túlnyomórészt az ország déli területein. A Szeged gazda­ságtörténetének fontos for­rásaként ismert 1522. évi ti- zedlajstroní 291 önálló ipa­rosról tett említést. Közülük kettő kötélverő mester volt. A kötélverés jövedelmező foglalkozásnak bizonyult. Szinte korlátlan munkaalkal­mat teremtett, hogy sokan halásztak a Tisza mentén a halastavakban, s magában a folyóban. Mind több kötelet igényelt a hajózás, az ipar és a mezőgazdaság. A szege­di kötélverők 1743. május 20- keltezéssel kapták meg német nyelven írt első céh- szabadalmi levelüket. A szegedi fonógyárban ki­alakított Kendermúzeumban többszáz négyzetméteren őr­zik a céhládákat, a céhzász­lót, a vénségesen vén fonó­kereket, a fából faragott fo­gaskerekű kendertörőgépet, a kézitolókat, régi kötélverő­ket. Ez utóbbiak sorát teszi teljessé a most odakerült kisszálazó, amely nyolcvan éves kora ellenére a Kender­múzeum „legmodernebb” da­rabja. Mindemellett rendkí­vül nehéz munkáséletek ta­núja. Világrészeket gyalogol­hattak volna be, akik mel­lette dolgoztak. A kenderszá- lakból ugyanis úgy álltak össze hajókötéllé a fonalak, majd a vékonyabb, vasta­gabb kötelek, hogy a mun­kás szakadatlanul gyalogolt nyomukban végesteien vé­gig a város leghosszabb üze­mében. A napi tizennéhány kilométerekből egyenlítőnyi távolság telt ki akkor is, ha valaki csak egy évtizedig kibírta ezt a munkát. Mindennek az emlékét ha­marosan már csak a mú­zeum udvarán’ „konzervá­lásra” váró kisszálazó őrzi. A hosszú gyaloglások'fárad­ságát pedig hamarosan kipi­henik a dolgozók. A mú­zeum szomszédságában, a szegedi kenderfonó új kötél­üzemében ugyanis a fél ki­lométer hosszú gyár helyett mindössze néhány négyzet- méteres területen mozognak azok, akik az új magyar ta­lálmány alapján készült kö­télverő gépeken dolgoznak. A kötélre ugyanis ma is ép­pen úgy szükség van, mint ötezer évvel ezelőtt. De nem hajóvontatásban vagy a sze­kérhúzásban, hanem például a szegedi olajmezőkön, a fú­rótornyoknál. D. B.

Next

/
Thumbnails
Contents