Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! .„„ SZOLNOK MEGYEI Polgári védelmi bemutató és módszertani gyakorlat Tegnap reggel nyolc órakor megkezdődött a megyében a polgári védelem bemutató módszertani gyakorlata. A megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében a meghívottakat a Szolnok megyei Honvédelmi Bizottság, a megyei tanács és a Polgári Védelem megyei parancsnoksága nevében Barta László megyei tanácselnök, a megyei polgári védelmi parancsnoka köszöntötte. A megnyitó elnökségében helyet foglalt Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi minisztériumi államtitkár, Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Perger Imre ezredes, a Polgári Védelem megbízott országos törzsparancsnoka. Részt vesznek a gyakorlaton a kormány Honvédelmi Bizottságának, a minisztériumok, az országos főhatóságok, a fegyveres erők és testületek képviselői, a főváros, több megye párt- és tanácsi vezetői, a Polgári Védelem törzsparancsnokai. lillllilli ••••■•■•■•■■•••■■•■••■■•••■■•■■•■■••a SS«*""*" -****' ■ •■L. ••• -•! • ■•••• I •• ----- _ --------• ••••' •> t ••••*•( • •••••• ■ •••■I II I I ■■■■■■ — -------■ t • ■ ••■■I •• I« •••••• ■ ■■■■I 1*1 «• ___ _____ '• •••I Hl • ■ ■■■•• IMII • •• »• *•••• I MM* *••••• ■ ■I ■ II • •• »••» .41. B bázis haszna nem frázis 3. oldal Guruiá forintok nyomában 7. oldal Az ország legmagasabb pontján, a Kékestetőn jól haladnak a 300 millió forintos beruházással épülő új TV-URH és mikrohullámú adóállomás munkálataival. Javítja majd a televízió 1- és 2-es programjának vételét és a rádió URH programját. Az adótorony magassága 179 méter, amelyen körkilátót is építenek. A végleges üzembehelyezés 1981-ben lesz (T. Z.) Jó kedvüen érkeznek a kitelepülök a szolnoki vasútállomásra (Színes, képes beszámolónk a szombati eseményekről a 4-5. oldalon) A kormány Honvédelmli Bizottsága határozatának megfelelően ugyanis a honvédelmi miniszter elrendelte Szolnok megye polgári védelmi parancsnokságai, parancsnoki és beosztott állománya részére a Jászság ’79 bemutató gyakorlat előkészítését, megszervezését és végrehajtását. A gyakorlatra céltudatosan, tervszerűen készült fel a megye. Az utolsó hónapok munkáját, a parancsnoki és beosztott állomány közvetlen felkészítését viszonylag bonyolult körülmények között hajtották végre. Eleget kellett tenni a mindennapi feladatoknak, ugyanakkor szabad időben, munka után fel kellett készülni a polgári védelmi gyakorlatra. A felkészülést a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága, a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi, az Építési- és Városfejlesztési, a Belkereskedelmi és az Egészségügyi Minisztérium szakirányításával, a megyei párt- és tanácsi szérvek, a fegyveres erők és testületek, a rendőrség, a munkásőrség, a tűzoltóság, a társadalmi szervek segítségével, a lakosság aktív, áldozatvállaló közreműködésével oldották meg. A megnyitó után dr. Pataki István alezredes, gyakorlatvezető törzsfőnök a gyakorlat tárgyáról, céljáról, Horváth Ferenc alezredes, megyei törzsparancsnok a háborút megelőző időszakok feladatainak végrehajtásáról; Kukri Béla tanácselnök Szolnok város polgári védelmi parancsnoka a város kitelepítésének megszervezéséről tett jelentést. Teljes automatizálás, nagyobb termelékenység Novemberben próbaüzem a mezőtúri téglagyárban Jövőre imár majdnem négyszerannyi tégla készül Mezőtúron, mint az idén. Az új gyár építésével - ami 405 millió forintba kerül - jól haladnak a téglaipari vállalat dolgozói, és így már a próbaüzem is négy hónappal hamarabb, novemberben elkezdődhet Az új üzemben tíz féle terméket készítenek majd, évente 78 millió forint értékben. Az épülő gyárban a munkakörülmények is lényegesen javulnak. A fizikai munkát, az értékes burkoló elemek válogatásának kivételével, mindenhol a gépek helyettesítik majd. Az agyagkitermeléstől a csomagolásig emberi kéz érintése nélkül készülnek majd a termékek. A teljesen automatizált üzemben a munkatermelékenysége is sokat javul. Idáig Mezőtúron, hagyományos körülmények között, 18 millió téglaegységet — erre számolják át a téglaipar minden áruját —termelt 94 dolgozó. Az új gyárban száztízen készítenek 65 milliót. Az ország egyik legmodernebb téglagyára lesz a mezőtúri. Az NSZK-ból importált gépek kezeléséhez azonban magasan képzett szakemberekre is szükség van. Éppen ezért a régi gyárban dolgozók közül a legjobbak és a mostani építők közül is jónéhányan különböző tanfolyamokra mennek, ahol elsajátíthatják az automatizált gépsorok vezérlését. A munka átalakulására jellemző, hogy az új gyárban lakatosok, nehézgép-kezelők és műszerészek dolgoznak majd többségben. A gyártási folyamatból az idényjelleg is eltűnik. Eddig ugyanis az agyagtéglákat természetes úton szárították, most pedig szárítókemencék láncolatán megy végig a termék. így lényegesen több lesz ugyan az energiafelhasználás, de a folyamatosan szervezhető, külső körülményektől mentes gyártás miatt, javítható a munkaszervezés és egyenletesebb lesz a termelés. Az új gyárban készült termékek minősége is jobb lesz. Megkezdődött a kukorica betakarítása Őszi munkacsúcs a mezöhéki Táncsics Tsz-ben Az aranyló ősz, a napsütéses időjárás kedvez a mezei munkáknak, s a természet eme ajándékát igyekeznek kihasználni a mezöhéki Táncsics Tsz-ben, ahol hosszú idő óta nem torlódtak úgy össze az őszi tennivalók, mint ezúttal. A többletfeladatot többek között az adja, hogy a kedvezőtlen téli és tavaszi időjárás miatt ezer hektárnál nagyobb területet kellett újra vetni, a kipusztult repce és őszi árpa helyett rövid tenyészidejű kukoricát tettek a földbe, továbbá a viszonylag jó termés is szervezettebb, gyorsabb betakarításra ösztönzi az ágazat dolgozóit. Az idén a tavalyinak kétszeresére emelkedett a kukorica vetésterülete, nem kevesebb, mint kétezer hektárról kell letömi, fedél alá hordani a termést. A fontos takarmánynövény, a kukorica betakarítását már szeptember első napján megkezdték, egyelőre a korai fajtájú vetésben láttak munkához a gépek, és miután a „próbaaratás” jól sikerült, csütörtöktől üzemszerűen, éjjel-nappali műszakban dolgoznak. A gazdaság most látja majd hasznát a tavaszi „bölcselke- désnék”, amikor korai, középérésű és késői érésű kukoricát egyaránt vetettek. Ezzel tulajdonképpen megteremtették a lépcsőzetes betakarítás előfeltételét. Hétfőtől megkezdték a másik nagy őszi feladat, a napraforgó törését is. A száraz időjárás kifejezetten kedvez ennek a munkának, ezért meglehetősen nagy erőket összpontosítottak az olajosnövények „birodalmába”. Jelenleg abban a korszakban élünk, amikor a népgazdaság szükségszerű parancsa az energia-takarékosság. A téesz szakemberei a napraforgó esetében ezt úgy igyekeztek realizálni, hogy a betakarítás kezdetét megelőzően a napraforgó levélze- tét vegyszerrel leszárították, és ezzel tíz százalékra csökkentették az olajosnövény víztartalmát. A kémiai beavatkozással jelentősen tudják mérsékelni a szárításra felhasznált tüzelőolaj-meny - nyiséget. Ha a cukorrépa termelő gazdaságokról esik szó, itt is elsők között emlegetik a mezöhéki Táncsics Tsz-t. — Nem véletlenül, hisz 600 hektáron az idén is mintegy harmincezer tonna répát termelt. A cukorrépatáblákon a napokban megejtették a mintavételezést, a felszedett répafejeket beküldték vizsgálatra a Szolnoki Cukorgyár laboratóriumába. Azokon a táblákon kezdik meg a termés betakarítását, amelyeknek a termése a legmagasabb cukortartalmat igazolja. A szövetkezetiek fájlalják a cukorgyárnak azt az ütemezését, hogy csak szeptember 12-én kezdhetik meg a répa szedését, s akkor is csak napi húszvago- nos mennyiségben tudja fogadni a répát. Ilyen csekély ütemű átvétel mellett — mint mondják — a betakarítás rendkívül hosszasan elhúzódik, ami később más munkák rovására mehet. Tiszazug hazánk harmadik legnagyobb fűszerpaprikatermelő tája lett, és ebben nem kis része van a mező- hékieknek, hisz tekintélyes területen, hetven hektáron érlelődik az értékes fűszer- növény. A napsütés kedvez a csövek érésének, ezért már a betakarítás gondos előkészítése foglalkoztatja a téesz- tagokat. Terveik szerint szeptember 15-én kezdik meg a próbaszedést, és 24- én indul meg a betakarító gépezet. A közelmúltban avatták fel Jászfényszarun az ORION 7-es számú gyárának egyik üzemcsarnokát. Az új üzemrészben 40 fős kollektíva dolgozik, - szalagrendszerben készítik a Icis- fogyasztású tranzisztoros Uránus tévékészülék nyomtatott áramkörű alaplapját
