Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-07 / 209. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. szeptember 7. Közlemény Helmut Schmidt látogatásáról Kádár lánosnak, káspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tag­jának meghívására Helmut Schmidt, a Né­metországi Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárja 1979. szeptember 4—6. között hi­vatalos látogatást tett a Magyar Népköztár­saságiban. Kádár János és Helmut Schmidt átfogó vé­leménycserét folytatott a két ország kapcso­latairól, valamint az időszerű nemzetközi kér­désekről. A látogatás keretében Helmut Schmidt szövetségi kancellár megbeszélést folytatott Lázár Györggyel, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsának elnökével. A szövetségi kancellárt fogadta Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke. A megbeszélések szívélyes légkörben és a kölcsönös megbecsülés szellemében folytak. A felek megelégedéssel üdvözölték a két ország kapcsolatainak jelentős fejlődését, amely az utóbbi években — különösen Ká­dár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tag­jának a Németországi Szövetségi Köztársaság­ban 1977-ben tett látogatása óta — minden területen végbement. Megállapították, hogy ez a fejlődés teljes összhangban van az 1977. július 6-i közös nyilatkozat céljaival, amely továbbra is a két ország hosszútávú együtt­működésének irányadó dokumentuma marad. A felek hangsúlyozták a két ország vezető államférfiai találkozóinak jelentőségét és megerősítették azt a szándékukat, hogy a jö­vőben is folytatják a magasszintű politikai véleménycserét. Üdvözölték a 'két ország tör­vényhozó testületéi között létrejött kapcso­latfelvételt és annak tervezett folytatását. Mél­tatták a kormánytagok gyakoribb találkozói­nak hasznosságát, helyeselték a magyar kül­kereskedelmi miniszter és a szövetségi gaz­dasági miniszter ez év végére előirányzott találkozóját. Megállapodtak, hogy a külügy­miniszterek évenként konzultálnak egymással. Elégedetten állapították meg, hogy az ifjú­sági csere, a szakszervezetek, sportszerveze­tek, szakmai szövetségek, más szervezetek és egyesületek együttműködése, valamint a tu­rizmus és a két ország állampolgárainak köz­vetlen kapcsolatai az 1977. július 6-i közös nyilatkozat céljaival összhangban fejlődtek. Megerősítették azt a szándékukat, hogy ezt a fejlődést a jövőben is elősegítik. Különösen támogatják az utasforgalom további könnyí­tése lehetőségeinek folyamatos vizsgálatát. A felek ismételten hangsúlyozták, hogy a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének különös jelentőséget tulajdonítanak. Nagyra értékel­ték az ezen a téren elért pozitív eredményeket: az árucsere bővülését, a sikeres megvalósítás stádiumában lévő új kooperációs szerződések számának jelentős emelkedését, a harmadik piaci együttműködés fokozására irányuló tö­rekvéseket. Ezzel összefüggésben méltatták a kormányközi gazdasági vegyesbizottság ered­ményes tevékenységét. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a gazda­sági együttműködés gyorsabb ütemű fejlesz­tésének elősegítése érdekében támogatják a kiegyensúlyozott árucserét és struktúrájának javítását, a termelési együttműködési formák kialakítását, valamint a két ország vállalatai közötti kapcsolatok szélesítését, beleértve a közepes és kisüzemeket is. Megállapodtak, hogy a gazdasági vegyesbizottság a következő, 1980. tavaszán tartandó ülésszakán megvizs­gálja, milyen intézkedések szükségesek és lehetségesek az említett célok eléréséhez. A félek kifejezték érdekeltségüket a gaz­dasági együttműködés feltételeinek további javításában és elhatározták, hogy a kormány­közi vegyesbizottság keretében rendszeres in­formációcserét folytatnak a két ország nép­gazdaságának fejlődési tendenciájáról. Egyet­értettek abban, hogy a jövedelmek, hozadé- kok és vagyonok kettős adóztatásának elke­rüléséről 1977. július 18-án kötött egyezmény javítja a két ország vállalatai együttműködé­sének feltételeit. Üdvözölték, hogy a Magyar Kereskedelmi Kamara és a Német Gazdaság Keleti Bizottsága a közeljövőben együttműkö­dési megállapodást köt. A felek újólag megerősítették, hogy elő kí­vánják segíteni a tudományos és műszaki együttműködést, s az a szándékuk, hogy amint lehet, megfelelő egyezményeket és megálla­podásokat is kötnek. Hangsúlyozták a kulturális együttműködés jelentőségét a két ország kapcsolatainak hosz- szútávú fejlesztésében és azt a közös szán­dékukat, hogy fokozzák a kulturális cserét az 1977, július 6-i kulturális egyezmény alap­ján. Elhatározták, hogy a kulturális megálla­podásban előirányzott vegyesbizottságot 1980. elején összehívják abból a célból, hogy meg­vizsgálja a kulturális csere továbbfejleszté­sének lehetőségeit és közös elképzeléseket dolgozzon ki. Méltatták az egymás országá­ban már megvalósult, vagy tervezett repre­zentatív kulturális rendezvényeket, mint ér­tékes hozzájárulást a kölcsönös megértés el­mélyítéséhez. Üdvözölték, hogy 1980. január­jában Budapesten sor kerül a Németországi Szövetségi Köztársaság kulturális hetére. A félek kifejezték meggyőződésüket, hogy a Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság egyezményei és meg­állapodásai elősegítik a kapcsolatok erőtelje­sebb fejlesztését. Elhatározták, hogy meg­vizsgálják a szerződéses alapok további ki­építésének lehetőségeit azokon a szakterülete­ken, amelyeken ez célszerűnek tűnik. Támo­gatják a szakértői konzultációk folytatását konzuli kérdésekről abból a célból, hogy to­vább javítsák a gyakorlati együttműködést ezen a téren. A nemzetközi kérdések megvitatása során Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, az Elnöki Tanács tagja és Helmut Schmidt szö­vetségi kancellár különös figyelmet szentelt az enyhülés, a leszerelés, a fegyverzet-korlá­tozás, a béke és biztonság kérdéseinek. Kife­jezték szilárd meggyőződésüket, hogy a békés egymás mellett élés és az enyhülés politiká­jának nincs ésszerű alternatívája. Ez alkalommal is méltatták a Szovjetunió, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Németországi Szö­vetségi Köztársaság szerződéseit, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Né­metországi Szövetségi Köztársaság alapszer­ződését, amelyek megkötése jelentősen hozzájá­rult az európai enyhüléshez. Kifejezték meg­győződésüket, hogy az 1971. szeptember 3-i négyoldalú megállapodás szigorú betartása és teljes alkalmazása a tartós európai enyhülés és az érintett államok kapcsolatai javításá­nak jelentős feltétele marad. Újólag hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányá­nak jelentőségét. Méltatták a helsinki aján­lások megvalósításában már elért pozitív eredményeket. Kifejezték szilárd eltökéltsé­güket, hogy — az enyhülés és az államok együttműködése érdekében, valamennyi érin­tett ország és az emberek javára — a jövő­ben is minden tőlük telhetőt megtesznek a záróokmány teljes megvalósításáért. Mindkét fél nagy jelentőséget tulajdonított az 1980-ra előirányzott madridi találkozónak. Kifejezték eltökéltségüket, hogy hozzájárul­janak e találkozó alapos előkészítéséhez és sikeréhez. Megállapodtak, hogy folytatják er­ről a kétoldalú konzultációkat. Kádár János és Helmut Schmidt egyetér­tett abban, hogy a biztonság katonai vetületei vizsgálatának különös jelentősége van. Síkra- szálltak a kölcsönös bizalmat erősítő és a katonai összeütközés veszélyeit csökkentő konkrét intézkedések továbbfejlesztéséért. Támogatták az ezen intézkedésekkel össze­függő kérdések elmélyült vizsgálatát. A világbéke megőrzése és megszilárdítása szempontjából nagy fontosságúnak tartották a fegyverkezési verseny megszüntetését, a le­szerelésre és a fegyverzet korlátozására irá­nyuló konkrét intézkedéseket. Üdvözölték a stratégiai támadó fegyverek korlátozásáról szóló második szovjet—ameri­kai szerződés aláírását. Kifejezésre ^ juttatták meggyőződésüket, hogy ez a szerződés, miután életbe lép, pozitív hatással lesz általában az enyhülés folyamatára és különösen a lesze­relésről és a fegyverzet korlátozásáról folyó nemzetközi tárgyalásokra. Üdvözölték, hogy a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Álla­mok kifejezte készségét a SALT-tárgyal ások folytatására. A felek hangsúlyozták, hogy a közép-euró­pai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről és az ezzel összefüggő intéz­kedésekről Bécsben folyó tárgyalások nagy jelentőségűek a béke és a biztonság erősítése szempontjából. Remélik, hogy ezeken a tár­gyalásokon mielőbb eredmény születik. Hangsúlyozták, hogy a nemzetközi gazda­sági kapcsolatoknak az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján, az államok jogos érdekeinek figyelembevételével kell fejlőd- niök. Megerősítették, hogy ezen az alapon kell elősegíteni a fejlődő országok részvételé­nek kiszélesítését a nemzetközi gazdasági együttműködésben. Kinyilvánították szándé­kukat, hogy lehetőségükhöz képest hozzájá­rulnak a fejlődő országok gazdasági és társa­dalmi haladásához. A felek megtárgyalták a közel-keleti hely­zetet és hangoztatták azon véleményüket, hogy a térség tartós és igazságos békéjének megteremtéséhez átfogó rendezésre van szük­ség valamennyi érdekelt fél részvételével. A rendezésnek a Biztonsági Tanács ismert ha­tározatain kell alapulnia. A felek hangsúlyoz­ták a palesztin nép törvényes jogai és a tér­ség minden egyes állama — beleértve Izraelt — azon joga elismerésének jelentőségét, hogy elismert és biztos határokon bélül éljen. Véleménycserét ről. Meggyőződésük szerint a kontinens álla­mainak és népeinek lehetőséget kell kapniok arra, hogy külső beavatkozástól mentesen, saját akaratuk szerint alakítsák életüket és fejlődésüket. Síkraszálltak Namíbia és Zim­babwe népei önrendelkezési jogának és füg­getlenségének érvényesítéséért. A felek megelégedéssel nyilatkoztak arról a barátságos légkörről és kölcsönös megértés­ről, amely megbeszéléseiket jellemezte. A Németországi Szövetségi Köztársaság szövet­ségi kancellárjának a Magyar Népköztársa­ságban tett látogatását úgy értékelték, hogy az további jelentős (lépés a két ország együtt­működése fejlesztésének útján. Kifejezték meggyőződésüket, hogy államaik és népeik jó viszonya Európa és a világ békéjének, biz­tonságának erősítését szolgálja. Helmut Schmidt, a Németországi Szövetsé­gi Köztársaság szövetségi kancellárja meg­hívta Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első tit­kárát, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának tagját, hogy tegyen hivatalos láto­gatást a Németországi Szövetségi Köztársa­ságban. Kádár János a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Nagygyűlés Bulgária felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Huszár István miniszterelnök-helyettes mondott beszédet A két nép internaciona­lista barátságának jegyében, Bulgária felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából rendezett nagygyűlést a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa tegnap a Taurus Gumiipari Vállalat művelő­dési házában. A himnuszok elhangzása után Kovács Béla, a HNF OT titkára, az Országos Bé­ketanács főtitkára köszöntöt­te a megemlékezés résztve­vőit, köztük az elnökségben helyet foglaló Benke Valé­riát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Tár­sadalmi Szemle szerkesztő- bizottságának elnökét, Hava­si Ferencet, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkárát, Trautmann Rezsőt, az Elnö­ki Tanács helyettes elnökét, Raffai Saroltát, az ország­gyűlés alelnökét. Ünnepi beszédet Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal el­nöke mondott. — Ünnepelni és köszönteni gyűltünk össze: 35. éve, 1944. szeptember 9-nek hajnalán Bulgáriában felvirradt a fel- szabadulás napja — mondot­ta bevezetőjében, majd mél­tatta a bolgár katonáknak az ország felszabadításáért a szovjet fegyveres erők olda­lán vívott hősies harcát. — Az ország teljes egészét fel­szabadító szovjet csapatok­hoz csatlakozó bolgár szö­vetséges alakulatoknak Ju­goszlávia és Magyarország felé vezetett a győzelmet és a szabadságot hozó útja. Bolgár katonák tízezrei ál­dozták életüket a mi szabad­ságunkért is. Mai tisztelgé­sünk nem egyedül az ünnep­nek szól, hanem az általuk hozott áldozatnak is, amelyet soha nem felejthetünk. A továbbiakban Huszár István hangsúlyozta: — Népünk ismeri és nagy­ra értékeli a Bolgár Nép- köztársaság népének a szo­cialista építő munkában elért történelmi eredményeit. — Örömmel és büszkeséggel tölt el bennünket is, hogy a Bol­gár Kommunista Párt veze­tésével, fáradhatatlan irá­nyító és szervező munkájá­val gyors ütemben épül a Bolgár Népköztársaságban a fejlett szocialista társadalom. A következőkben elisme­réssel szólt a Bolgár Nép- köztársaság külpolitikai te­vékenységéről, a Magyar Szocialista Munkáspárt, egész dolgozó népünk támo­gatja ezt az aktív és haladó külpolitikát, amely Európa és a világ érdekeit szolgálja. Ezt követően Huszár Ist­ván részletesen szólt a két nép barátságát szorosabbá fűző, régmúltba nyúló tör­ténelmi kapcsolatokról. Részletesen méltatta a gazdasági együttműködés eddigi eredményeit, majd rámutatott: — Nagy biztonságot és erőt jelent mindnyájunk számá­ra, hogy tudjuk: nem va­gyunk magunkra hagyva har­cunkban. Tudjuk, hogy a szocialista országok egysége, összehangolt nemzetközi fel­lépése a béke és a nemzet­közi biztonság legdöntőbb tényezője. Európában három és fél évtizede a béke ural­kodik, s ez ennek a közös harcnak a legértékesebb eredménye. A szovjet béke­diplomácia indította él, a szocialista közösség ereje táplálja az enyhülés világ­méretű kibontakozását. Végezetül Huszár István őszinte szívből köszöntötte a Bolgár Népköztársaság vala­mennyi dolgozóját, a testvéri Bolgár Kommunista Pártot, az ünneplő bolgár népet. A nagy tapssal fogadott beszéd után Vladimir Vide- nov emelkedett szólásra. Külön is értékelte a bolgár és magyar kapcsolatokat: — Ma nemcsak történelmi kapcsolataink fűznek össze minket, hanem a marxiz­mus—len in izmus, a szocialis­ta internacionalizmus nagy­szerű eszméi, a Szovjetunió­val és a többi testvéri szo­cialista országgal való barát­ságunk, összeköt bennünket a béke és a társadalmi hala­dás nagyszerű ügye, — hang­súlyozta. érkezett MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke, tegnap Moszkvában átnyújtotta a Lenin-rendet és a Szocialista Munka Hőse címmel járó Sarló és kala­pács aranyérmet Geidar Ali- jevnek, a Politikai Bizottság póttagjának, Azerbajdzsán Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának. SZÓFIA Romesh Chandra, a Béke­világtanács elnöke, tegnap reggel elutazott Bulgáriából. Chandrát, aki a Bolgár Or­szágos Békebizottság meghí­vására tartózkodott Szófiá­ban, szerdán fogadta Todor Zsivkov, a BKP KB első tit­kára, az Államtanács elnöke, a meleg, szívélyes légkörben lezajlott találkozó után, amelyen Romesh Chandra nagyra értékelte Bulgária részvételét a nemzetközi bé­keharcban, Todor Zsivkov átnyújtotta a Béke-világta- nács elnökének a Georgi Di­mitrov érdemrendet. MONROVIA Andrew Young, a távozó­ban levő amerikai ENSZ nagykövet, 24 tagú kereske­delmi delegáció élén Libériá­ba érkezett. A sajtó képvise­lői előtt kijelentette: reméli, hogy afrikai körútja elősegíti az amerikai üzleti körök és a fekete földrész lakossága közötti jobb megértést. HELSINKI A Béke-világtanács Kam­bodzsa megsegítésére szólí­totta fel a világ népét. A fel­hívás emlékeztet arra, hogy a barbár Pol Pot-rezsim há­rommillió ártatlan kambod­zsait gyilkolt meg és tönk­retette az ország gazdasági életét. A Pol Pot-rendszert megdöntő új kormány fontos lépéseket tett az ország gaz­daságának helyreállításáért, az emberi jogok tiszteletben tartásáért. BUKAREST Románia és Nicaragua kor­mánya szeptember 6-i ha­tállyal nagyköveti szinten diplomáciai kapcsolatokat lé­tesít. Az erről szóló megál­lapodást Havannában írta alá Stefan Andrei román külügyminiszter és nicara- guai kollegája, Miguel d’Es- coto. El nem kötelezettek Előterjesztés Kambodzsa képviseletéről Az el nem kötelezett országok havannai csúcsértekezletének szünetében az elnöklő Fidel Castro Asszad szíriai elnökkel beszélget (Telefotó - KS) Az el nem kötelezett or­szágok külügyminisztereinek külön bizottsága a csúcsér­tekezlet elé terjesztette a kambodzsai képviselet kér­dését. Heng Samrin, a Kam­bodzsai Népköztársaság Ha­vannában tartózkodó elnöke, Havannában sajtótájékozta­tót tartott. Délután folyta­tódtak az államfői felszóla­lások. A csúcsértekezlet politikai bizottságában tovább folyik a vita. Nincs ugyanis még egyetértés, hogy milyen gya­korlati, vagy politikai-erköl­csi szankciókkal sújtsák a Camp-David-i alkut elfogadó Egyiptomot. Kurd fegyveresek Mahabadban Ismét robbanásveszélyessé vált a helyzet Kurdisztán tartományban. Hírügynökségi jelentések szerint a kormány­csapatok által hétfő óta meg­szállt Mahabad városban is­mét feltűntek a kurd fegy­veresek. Khorramshahr vá­rosban már másfél napja tűz­harc folyik a felkelők és a kormánycsapatok között, és összetűzésekről érkezett hír Banehből, valamint Mnaga- dehből is. A hadsereg hely­színen tartózkodó főerőit az iraki határ felé irányították, ahol a katonai vezetők becs­lése szerint mintegy 50 000 kurd fegyveres tartózkodik Sardasht határváros körzeté­ben. Rhodesiái agresszió mozambiki területek ellen Légi úton szállított rhode- siai egységek támadást intéz­tek Mozambik belsejében több célpont ellen — adta hí­rül tegnap délben a mozam­biki nemzetvédelmi minisz­térium. A hivatalos közle­mény szerint a Limpopo fo­lyó völgyében végrehajtott támadássorozatban résztvevő rhodesiai egységeket Mirage típusú lökhajtásos vadász­bombázók is támogatták. A mozambiki népi felszabadító fegyveres erők, valamint a népi milícia alakulatai együt­tesen felvették a harcot a tá­madókkal és meghiúsították az akciót. Az agresszió hírét a rho­desiai fővárosban egyelőre nem voltak hajlandók kom­mentálni. /

Next

/
Thumbnails
Contents