Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

1979. szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mezőgazdasági gépszalon Folyamatos, zavartalan lesz a mezőgazdaság őszi el­látása; a legtöbb gépből, al­katrészből és vegyszerből a kereskedelem elegendő kész­lettel rendelkezik és folya­matosan szolgálja majd ki a gazdaságokat és a kister­melőket. Az őszi ellátásról Kopácsi Ernő, az Agrotröszt vezérigazgatója tegnap tájé- kozitaitta az újságírókat. A traktorokból elegendőt tar­talékoltak, a raktári készle­tek olyanok, hogy az utóla­gos megrendeléseket is el­fogadják, egyetlen kivétel a lánctalpas vontató, amely­ből kevesebb érkezik, mint amennyit a gazdaságok igé­nyeltek. Az Agrotröszt az idén, az év végén, Budapesten, a Bajcsy-Zsilimszky úton, me­zőgazdasági gépszalont nyit, ahol bemutatják majd a legújabb típusokat és szak- tanácsadók adnak felvilágo­sítást a gépek műszaki jel­lemzőiről. LAKÁSRA SZÁLLÍTJÁK AZ ALKATRÉSZEKET Házi műhelyek Mezőtúron Előnyös a Kontaktának, a dolgozónak is — Másfél évvel ezelőtt kezdődött itt a munka — mondta B. Tóth József, a mezőtúri Kontakta gyár be­dolgozó üzemének csoport- vezetője. — Körülbelül har­mincötén vállalnak nálunk állandóan munkát, de az al­kalmi bedolgozókkal együtt úgy ötven embert foglalkoz­tatunk. — Négy termék többféle változatát szereltetjük össze a házi műhelyeikben. így például készítünk villany- kapcsolókat, és dugvillákait. Havonta mintegy 1,8—2 mil­lió forint a termelés. Az al­katrészeket gépkocsival szál­lítjuk ki a bedolgozó laká­sára, és a kész áruért is ki­megyünk. A munka minősé­gét a helyszínen, csomagolás előtt, vagy pedig itt bent ellenőrizzük. A Kontakta mezőtúri gyá­rának évi 151 millió forintos termelésének mintegy 15 szá­zalékát adja az üzem. A vál­lalatnak is előnyös ez a megoldás, hiszen a gyár te­rületén már nem tudtak be­rendezni újabb műhelyt, ahol ezeket a termékeket szerel­ték volna össze a dolgozók. Ezért a mezőtúri volt fürdő épületét bérelték ki, és ta­valy itt rendezték be a be­dolgozó üzemet. — Több mint egy éve, má­jusban kezdtem el otthon dolgozni — mondta Szabó Antalné, amikor lakásán fel­kerestem. — Függetlenebb. Előtte is volt munkahelyem, de jobb így a gyerekek mi­att. — Amikor elkezdtem a munkát, kaptam betanulási időt, mivel géppel dolgozom. Látja — mutatja felém az összeszerelendő alkatrészek sokaságát — ebbe a porce­lán foglalatba kell betennem 16 ilyen mütyürt. De nagyon jó így dolgozni. Áldom az eszét, aki kitalálta. — És mennyit keres? — Hát úgy két és fél ezer összejön havonta, de nagy előny, hogy mellette a házi munkát is el tudom végez­ni. Reggel a gyerekek ébre­dése előtt dolgozom, majd utána előkészítem őket az iskolához. Reggeli készítése és még más egyéb teendők is vannak. Utána folytatom tovább a munkát. Az a jó az egészben, hogy akkor dolgozom, amikor az időm engedi. — Naponta mennyi időt tölt a gép mellett? — A nyolc óra, az biztos megvan. Persze ez attól is függ, hogy mennyit segít be a család. Én nem panasz- kodhatom. A férjem huszon­négy órázik, maid szabad. A nagylány is gyakran itt ■ van mellettem. H. V. Sólyom Lajos, a bedolgozóüzem meósa vizsgálja az össze­szerelt termékeket Ötévenként elöregednek Új termékek a Budapesti Harisnyagyárban Minden évben csaknem ugyanannyi új termék ke­rül a Budapesti Harisnya­gyár terméklistájára, ameny- nyi régit „leírnak” róla. Ter­mékeik átlagosan 5 éven­ként „öregednek” el, gyártá­sukkal ezután már nem fog­lalkoznak. Kivétel azonban itt is akad; így például már 16 éve gyártják a kedvelt bordás gyermek-térdzoknit, összesen mintegy 350—400 féle cikket készítenek, egye­bek között leheletfinom női harisnyanadrágokat, sokféle férfi- és gyermekzoknit. E fontos cikkekből orszá­gos ellátók. A gyártmány- fejlesztők idei újdonságai között szerepel — s várha­tóan igen keresett cikk lesz — a komfort női harisnya- nadrág. Ehhez a terjedelme- sített fonal mellett egyfajta a gumihoz hasonló rugal­masságú szintetikus szálat is felhasználnak. Az új termék nagy előnye, hogy „pihente­ti” a lábat. Az első szériát a harisnya­gyári dolgozóknak adták ki próbahordásra. Hazai és külföldi vásárlók részére egyaránt újdonság­ként készül már a férfi ha­risnyanadrág is; kétféle vál­tozatban — Páliaknál és kreppnylon anyagból. Spor­toláshoz ajánlják fiatalok­nak is. A tavaly munkába állított újfajta gépeken gyermék- térdzoknik készülnek, kö­zépvastag fonalból. Ezek gyártásával több éves hiányt szüntetnek meg. Az új termékek ott lesz­nek majd a BNV-n, de egyikük-másikuk máris gaz­dagítja a belkereskedelmi választékot. Fock Jenő látogatása a megyében A megye politikai, gazdasági és társadalmi életéről Andrikó 'Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának első titkára tájékoztatta Fock Jenőt, a Politikai Bizottság tagját Koczó Margit, a Tisza Cipőgyár művezetője, Fock elvtárssal beszélget A Széchenyi lakótelepen már 1770 lakásba beköltöztek tu­lajdonosaik - mondta Lukács ..László, a beruházási vállalat igazgatója a városnézésen (Folytatás az 1. oldalról) ruházási vállalat Széchenyi Szocialista Brigádjának ve­zetője, Mihályi Imre arra kérte, hogy látogatását örö­kítse meg a brigád naplójá­ban. E naplóban különben Fock elvtárs egy korábbi lá­togatásáról is őriznek fény­képet. Ébéd után a Tisza Cipő­gyárba indult Fock Jenő Andrikó Miklós és Barta László társaságában. A gyár­ban Nádas József, az MSZMP Szolnok járási bizottságának első titkára, Telek Zoltán, az üzemi pártbizottság tit­kára és Maczó László vezér- igazgató fogadta a Politikai Bizottság tagját. Maczó László vezérigazga­tó tájékoztatójában elmond­ta, hogy 1942-ben, az egy­kori Bata cégnél ötszáz em­ber dolgozott, most több mint hétezer az ország legnagyobb cipőgyárának létszáma, s az idén 12. millió pár lábbelit készítenek. Tájékoztatta ar­ról is, hogy a gyár törek­szik a termékszerkezet ru­galmas fejlesztésére, gyárt­mányaik 40 százaléka textil- és műbőr felsőrészű lábbeli. Beszélt azokról az eredmé­nyekről is, amelyeket az utóbbi években a dolgozók élet- és munkakörülményei­nek javításában elértek. A munkafegyelmet általában jónak minősítette. Fock Je­nő megjegyezte: ahol a tech­nológia és a munkaszerve­zés korszerű, ott nem lehet rossz a munkafegyelem. A Politikai Bizottság tagja ér­deklődött a bel- és külke­reskedelmi kapcsolatokról, az 1980-ra szóló szerződéskö­tésekről, megrendelésekről is. Figyelmesen hallgatta Te­lek Zoltánnak, az üzemi párt- bizottság titkárának tájékoz­tatóját az üzemi pártszerve­zetek életéről. Tóth Imre a szakszervezet tevékenységé­ről adott számot. Elmondta, hogy az anyagyárban és te­lephelyein mintegy hétezer- hatszáz szakszervezeti tag, köztük ezerszáz választott szakszervezeti tisztségviselő tevékenykedik. A fiatalok helyzetéről Vad Ibolya, az üzemi KISZ-bizottság titká­ra tájékoztatta a vendéget. A beszélgetésen részt vett Szabó Borbála, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a gyár főművezetője, és Kiss Tiborné művezető. a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja is. Fock Jenő ezután megte­kintette a gyár néhány mű­helyét. A gumigyári fűződé­ben Koczó Margit műveze­tőt kérdezte: van-e sok hi­ányzó? — Ma tizenhat — hangzott a pontos válasz. A felsőrészszabászat, vala­mint a csákozó műhely meg­tekintése után Fock elvtárs és kísérete Vági Sándor fő­osztályvezető kalauzolásával a gyár mintatermében már az 1980. első félévi cipőmo- delleket láthatta. Az épülő Növényolajgyár­hoz vezetett útja. Murin Ot­tó, a Növényolaj gyár párt- alapszervezetének titkára, dr. Varga Sándor, a nagyválla­lat vezérigazgatója, az üzem és az építkezés vezetői fo­gadták Fock Jenőt és kísé­retét. A vezérigazgató el­mondta tájékoztatójában, hogy a 2,3 milliárd forintos beruházásból augusztus 1-ig már 1 milliárd 500 millió forintot építettek be, s ez év őszén a raktár üzembe helyezésével tulajdonképpen megkezdi munkáját a mart­fűi Növényoiajgyár, amely a vállalat hatodik, legnagyobb üzeme lesz. A kezdéshez jó- előre kialakították a mun­káslétszámot, gondoskodtak szakmai gyakorlatukról is. Fock Jenő szívesen járta be a hatalmas építkezést. A gyár vezetői megmutatták az óriássilót, az épülő üzeme­ket, elmagyarázták a vas­úti és közúti szállítás kiala­kított rendszerét. A Politikai Bizottság tag­ja elismeréssel szólt a lá­tottakról, s megelégedéssel hallgatta, hogy a növény­olajgyáriak dicsérik az épí­tők munkáját, a munka szer­vezését és összehangoltsá­gát is. Fock Jenő. az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja lá­togatását a megyei pártbi­zottságon fejezte be, ahol a tapasztalatokat összegezték. Sóskúti Júlia Fotó: Nagy Zsolt Szabó Antalné, házi műhelyében

Next

/
Thumbnails
Contents