Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-06 / 208. szám

Az MSZMP Központi Bizottságának székházában Kádár János és Helmut Schmidt vezeté­sével folytatódtak a magyar-NSZK tárgyalások (Telefotó - KS) Már a jövő évi termés „alapozásán" dolgoznak a nagyrévi Tiszazug Tsz földjein: a K-700-as vontatta nyolcfejes eke cukorrépa alá szánt a gazdaság cserepesi területén (T. F.) Kádár János és Helmut Schmidt vezetésével Folytatódtak a hivatalos tárgyalások Bővül az olcsóbb ételek kínálata TÖBB ÉTTEREM, KEVESEBB ITALBOLT A szövetkezeti vendéglátás igazodik az új helyzethez Csökkentik a költségeket Verseny a jásztelki Tolbuhin Tsz-ben is Csatlakoztak a XII. párt- kongresszus tiszteletére in­dított munkaversenyhez a jásztelki Tolbuhin Tsz dol­gozói is. A gazdaság tagjai vállalták, hogy a naprafor­gót, a kukoricát és a cukor­répát időben, jó minőségben és a legkisebb veszteséggel takarítják be. A növényter­mesztés költségeit is csök­kentik, ugyanakkor a termés­átlagokat a lehetőségekhez képest még tovább növelik. Az állattenyésztésben dol­gozók pedig vállalták, hogy jó állategészségügyi és gon­dozói munkával 300,—400 ezer forintos megtakarítást érnek el. A szarvasmarha­ágazatban tevékenykedő bri­gádok elhatározták; 30 szá­zalékkal növelik a tejterme­lést. A kisegítő üzemágban dol­gozók pedig az erő- és mun­kagépek jobb kihasználásáért rövidítik a hibás gépek ja­vítási idejét, valamint 8—10 százalékkal csökkentik az energia felhasználását. A vál­lalások, amennyiben teljesí­tik őket a gazdaság dolgo­zói. több mint hatmillió fo­rintos megtakarítást ered­ményezhetnek a téesznek. Négy évvel ezelőtt az áfé- szek vendéglátó egységei kö­zül 66 volt az étterem és 170 az italbolt. A hálózati fej­lesztés következménye, hogy 1980-ig a megyében már 89 szövetkezeti étterem várja majd az éhségüket csillapí­tani vágyó vendégeket, és a korszerűsítések, valamint át­alakítások következtében mintegy ötvennel csökken az italboltok száma. A minősé­gi átalakulásra szükség is van, hiszen Szolnok megye vendéglátásának árbevételé­ből az áfészek részesedése nagyobb, mint 50 százalék. Éppen ezért, ebben a terv­időszakban a szövetkezetek a vendéglátóhálózat 8 ezer 500 négyzetméteres fejlesztését tervezték, ami egy évvel ha­marabb, még az idén meg­valósul. A „legfrissebb” lé­tesítmény a jászalsószent- györgyi étterem, de rövide­sen átadják a jiászberényi új ételbárt is. Az áfész-vendéglők épülé­sével növekedett az ételfor­galom, és sokat javult a tö­megétkeztetés. Az utóbbi, egy­re jelentősebb szerephez jut a szövetkezeti éttermek ár­bevételében. A helyi taná­csokkal és a gazdálkodó- szervekkel együttműködve mind több helyen oldódik meg a dolgozók meleg étel­lel való ellátása. így pél­dául Tiszabőn a téesz, az áfész és a regionális vízmű közös munkájaként nemcsak a munkahelyeken, hanem az egész község közétkezte­tése is megvalósul. A fejlődésre jellemző, hogy 1975-ben hét, tavaly már tíz termelőszövetkezet tagjai fi­zettek elő áfészmenüre. ösz- szességében mezőgazdasági és ipari dolgozók, valamint diá­kok 1978-ban több mint 13 ezer adag ételt fogyasztottak el naponta szövetkezeti étter­mekben. A gyermek, és di­ákétkeztetés még tovább bő­vül. így például az idei tan­évben már több száz diák étkeztetését vállalták az áfé­szek Kunmadarason, Túrke- vén. Jászárokszálláson, Ti- szaderzsen és Fegyverneken. Fock Jenő látogatása a megyében Városnézés Szolnokon — Üzemlátogatás a Tisza Cipőgyárban és a Növényolajgyár építkezésén Tegnap reggel Szolnokra érkezett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, akit a megyei pártbizottságon Andrikó Mik­lós, az MSZMP Szolnok me­gyei bizottságának első tit­kára köszöntött. A megye po­litikai, gazdasági és társa­dalmi helyzetéről tájékoztató hangzott el5 amelyet Andri­kó Miklós tartott. A beszél­getésen részt vettek a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, valamint a társadalmi^ és a tömegszervezetek veze­tői. A tájékoztató után Andri­kó Miklósi és Barta László megyei tanácselnök társasá­gában Sándor László, a vá­rosi pártbizottság első titká­rának kalauzolásával város­nézésre indult Fock Jenő. Először a szolnoki vasút­állomást és környékét, a Jubileumi téri lakóháza­kat és üzleteket nézte meg, majd útja a Széchenyi la­kótelepre vezetett. Ott Lu­kács László, a Szolnok me­gyei Beruházási Vállalat igazgatója és Soós István, a Szolnok megyei Állami Épí­tőipari Vállalat igazgatója mutatta be a készülő város­részt. Elmondták, hogy 1300 házgyári és 470 poligon la­kásba már beköltöztek a la­kók. Ideiglenes ABC-áruház, gyógyszertár és orvosi ren­delő működik, s a közelmúlt napokban avatták az új óvodát. A Politikai Bizott­ság tagja főleg ez utóbbiak­ról, a gyermekintézmények­ről érdeklődött, megszemlélte az épülő iskolát és a gyer­mekváros épületeit, is. A be­(Folytatás a 3. oldalon.) VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! LÁTOGATÁS VISEGRÁDRA MEGBESZÉLÉSEK A PARLAMENTBEN nisztériumi államtitkár, dr. Armin Grünewald, a szö­vetségi kormány helyettes, szóvivője és dr. Johannes Balser, az NSZK budapesti nagykövete. Kádár János és Helmut Schmidt elégedetten állapí­totta meg, hogy a két or­(Folytatás a 2. oldalon) Tegnap az MSZMP Köz­ponti Bizottságának székhá­zában Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága el­ső titkárának, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa tagjának és Helmut Schmidt- nek, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kan­cellárjának vezetésével foly­tatódtak az MNK -és az NSZK képviselőinek hivata­los tárgyalásai. Jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter, Szalai Bé­la külkereskedelmi államtit­kár és Kővári Péter, hazánk bonni nagykövete, illetve Günther van Well külügy- minisztériumi államtitkár, dr. Otto Schlecht gazdasági mi­Házi műhelyek Mezőtúron 3. oldal Polgári védelem 4. oldal Óvoda határidő előtt 5. oldal Gazdaságosabb termelés korszerűbb szervezéssel A termelés, a gazdálkodás hatékonyságát javító minőségi változások, kedvező tendenciák kibontakoztatásában elenged­hetetlen feltétlel a magasabb követelmények teljesítését alá­támasztó és ösztönző munkaszervezés is. A korszerű termelés és üzemszervezés alakítja ki ugyanis azokat a körülményeket, amelyekben nincs tere az anyag-, energia- és munkaerő­pazarlásnak, a felesleges időtöltésnek. Sok még a tennivaló a munkaszervezés fejlesztésében, de valamennyi iparágban vannak sikeres törekvések, amelyek megmutatják a gyorsabb haladás lehetőségeit, a tartalékokat. A Székesfehérvári Könnyű­fémműben megkétszereződött a termelés, ugyanakkor egy- harmadával csökkent a ter­melési adminisztrációval fog­lalkoztatottak száma azóta, hogy bevezették a számító- gépes termelésszervezést, programozást. Az adatfeldol­gozás gyorsaságára jellemző, hogy a gyár negyedéves programját — amely 7—8 ezer tételt tartalmaz — a szá­mítógép mindössze 6 perc alatt állítja össze, majd a módosításoknak megfelelően folyamatosan elvégzi az át­sorolásokat is. A nap­rakész adatok elemzése alap­ján gondoskodnak arról, hogy minél kevesebb átállás­sal, tehát gazdaságosabban használják ki drága berende­zéseiket, és egyúttal megren­delőiket is ütemesebb szállí­tásokkal elégítsék ki. E ket­tős követelmény teljesítésé­vel javították a termelés programszerűségét, az át­húzódó, elmaradt tételek ará­nyát 20-ról 3 százalékra szo­rították vissza. A Medicor Művek debre­ceni Orvosi Műszergyárában a kvarclámpa termelésének gazdaságosságát javítják kor­szerű szervezési és elemzési módszerekkel. A körültekintő értékelemzés mutatta meg a jobb anyaggazdálkodás útját, amelynek révén az anyagfel­használást 15 százalékkal csökkentették a kvarclámpák gyártásánál. Most a munka­erő ésszerű hasznosítása ér­dekében a termelékenység nagyarányú növelését készí­tik elő korszerű szervezési módszerrel. A budapesti anyavállalattal együttműköd­ve a Kohó- és Gépipari Szer­vezési és Számítástechnikai Intézettel kötöttek szerződést erre. A termelés minden részletére és a dolgozók min­den mozdulatára kiterjedő szervezési módszer alapján a gépsoron gyártott évi 60 000— 70 000 kvarclámpát a jelen­legi munkáslétszám egyhar- mada állíthatja elő, tehát há­romszorosára növelhetik a termelékenységet. Az így fel­szabaduló munkaerőt más termékeik gyártásában hasz­nosítják, s több mint tízmil­lió forinttal növelhetik a ter­melési értéket. A NIM vegyipari üzemei közül a Kozmetikai és Ház­tartásvegyipari Vállalat zala­egerszegi gyáráoan hasznosí­tották először a mozdulat­elemzésen alapuló módszert. Filmfelvételek tanulmányo­zása alapján szervezték át a munkát, elhagyták a felesle­ges mozdulatokat, és külön­böző segédberendezésekkel egyszerűsítették a gyártást, a címkézést, a csomagolást. Az új módszer 10 százalékkal növelte a termelékenységet, és a munkaerő, az anyag- és segédeszköz megtakarítás évi ötmillió forint hasznot hoz. A kedvező tapasztalatok alapján az oldószerüzemben is áttérnek az új módszerre, amellyel — a számítások sze­rint — 67 százalékkal növe­lik a termelékenységet. Ez lehetővé teszi, hogy az oldó­szerüzem 16 dolgozóját a gyár más munkaterületén foglalkoztassák. Tapasztala­taik tanulmányozását más NIM-vállalatok is megkezd­ték. Ä Győr megyei Állami Építőipari Vállalatnál jól bevált a brigádelszámolásnak a t a korszerű módszere, amely szovjet tapasztalatok felhasználásával az egy ösz- szegű munkautalványozás to­vábbfejlesztésén alapul. Ez az elszámolás ugyanis nem­csak a teljesítmény növelésé­re, hanem a határidők telje­sítésére, az anyagtakarékos­ságra és a jobb minőségre is ösztönöz. Először Mosonma­gyaróvár 150 lakásos új há­zának építőbrigádjai alkal­mazták ezt a módszert. Ke­resetük emelkedett, a többi között azzal a 100 000 forint prémiummal is, amit a mun­kabéren felül a 300 000 forint értékű anyagmegtakarításért kaptak. Az újfajta elszámo­lást továbbfejlesztették, ki­terjesztették a művezetőkre és építésvezetőkre is, hiszen közösen érdekeltek az ered­ményben. XXX. évf. 208. sióm, 1979. szeptember 6., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ára: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI

Next

/
Thumbnails
Contents