Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-05 / 207. szám
1979. szeptember 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nyugdíjba, de nem tétlenségbe Az idős dolgozók további foglalkoztatásának lehetőségei a Jászságban Számadás Lőrinc napján lói „fizetett” a dézsái dinnye A jászdózsai Tarnamenti Tsz-ben néhány évvel ezelőtt határozták el, hogy fejlesztik a görögdinnye termesztését. Azzal kezdték, hogy a 15 hektárnyi dinnyéi öld.et csaknem négyszeresére növelték, és a már bevált módszerek, korszerű technológiák felhasználásával úji termesztési eljárásokat dolgoztak ki. A fejlesztés az idén a vártnál is jobb eredményt hozott. A szokottnál korábban beérett dinnye mézédes, és minden eddiginél magasabb terméshozammal „fizetett”. Ennek köszönhető, hogy a közös gazdaság ebben az évben a Zöldérttel kötött szerződés és exportvállalás teljesítése mellett bőségesen ellátta dinnyével a környező településeket is. A keresett áruból az igényeknek megfelelően háromnaponként szállítottak — egy-egv fordulóval 150—200 mázsát —■ Jászberénybe, Jászárokszállásra. Jászapátira. Jászszentandrásra és Jász- jákóhalmára. Új kút lászapátin Jászapáti is egyike azoknak a településeknek, ahol a legsürgősebb, megoldásra váró feladatok felsorolását az ivóvízellátás javításával kezdik. A két artézi kút vízhozama az elmúlt években olyan mértékben csökkent, hogy meg. kellett szüntetni a vízhálózat további bővítését. Fokozta a bajt, hogy az alacsony nyomás miatt a hálózat nem tudta kiszűrni a talaifelszívódást, így vize gyakran hordozta a fertőzés veszélyét. Ezeken a gondokon enyhít, és idővel ezeket szünteti meg véglegesen a tegnap átadott úi artézi kút. A nercenként 900 liter vízhozamú kút 2 millió 600 ezer forint költséggel épült. A ielentős ösz- szeg teljesen a helyi gazdasági szervek támogatása. A kútfúrási munkálatokkal egyidőben a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat jászberényi üzemvezetősége megépített egy egy- kilométer hosszú vezetéket, amely összeköti a kutat a vízművel. Befejezés előtt áll a vízhálózat korszerűsítésének és teljes kiépítésének kiviteli terve. Az új artézi kút vízhozamának figyelembevételével készült terv egy 350 köbméter víztorony és egy 200 köbméter űrtartalmú felszíni víztározó építését tartalmazza. Előírja, hogy folytatni kell a főgerincvezeték-rend- szer és a még hiányzó vízvezeték építését, a vízmű további korszerűsítését. Milyen munkalehetőséget biztosítanak a még munkaképes és dolgozni akaró nyugdíjasoknak, hogyan hat munkavállalásukra az ösztönző nyugdíjpótlék? A mezőgazdasági termelőszövetkezeti nyugdíjasok esetében hogyan érvényesülnek a háztáji juttatásokkal összefüggő jogszabályok? Ezekre a kérdésekre keresett választ a jászberényi Járási-Városi Népi Ellenőrzési Bizottság a BUBIV jászberényi gyáregységében, a Váci Kötöttárugyár jászapáti részlegében, a Jászsági Ruhaipari Szövetkezetben, a Jászsági Vas- és Zománc- ipari Szövetkezetben, a jászárokszállási Kossuth Tsz-ben és a jászladányi Vegyesipari Szövetkezetben. A népi ellenőrök 62 nyugdíjassal is beszélgettek. A gazdasági szerveknél a nyugdíjelőkészítési feladatokat a szakszervezeti, a szövetkezeti bizottságok látják el. Idejében tájékozódnak a nyugdíjba készülők szándékáról, egészségi állapotáról, ismertetik, hogy milyen tennivalók vannak nyugdíjazás esetén, milyen lehetőségek nyílnak a nyugdíjasok további foglalkoztatásához. Azokkal, akik vállalják, hogy tovább dolgoznak, munkaszerződést kötnek, megjelölve a munkaköröket, a munkafeltételeket, az alapbéreket. Többségük a régi munkahelyen marad, és az aktív dolgozókhoz hasonlóan megkapja a jogszabályokban előírt kedvezményeket. Különösen a tsz-nyug- díjasoknak hasznos kedvezmény a háztáji föld és a segítség, amit a termelőszövetkezet a háztáji megműveléséhez ad. Kedvező tapasztalat, hogy a nyugdíjasok foglalkoztatásával csökken a munkaerő- hiány olyan munkakörökben, mint éjjeliőr, fűtő, portás, takarító, tűzvédelmi őr. Tegnap délelőtt lucema- mag-termesztési tanácskozást és bemutatót tartottak a Dózsa Tsz központi irodaházában. A rendezvényen a résztvevők megismerkedhettek a gazdaság eredményeivel, A vizsgálatok során a népi ellenőrök hiányosságokat is tapasztaltak. A munkahelyek éves és közép távú munkaügyi tervében nem, vagy csak hiányosan szerepel a nyugdíjasok foglalkoztatása. Tavaly a jászárokszállási Kossuth Tsz-ben 48 nyugdíjas foglalkoztatását tervezték és év közben kiderült, hogy több mint 300 idős ember munkájára van szükség. Számos munkahelyen a dolgozók nem ismerik az ösztönző nyugdíjpótlék és a különböző kedvezmények feltételeit. A szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező nyugdíjasokat nem képességüknek megfelelő munkakörben foglalkoztatják, mondván, hogy a nyugdíjasokra előírt részmunkaidővel nem tudnak eleget tenni a folyamatos termelésben előírt követelményeknek. A megkérdezett nyugdíjasok eltérően nyilatkoznak volt munkahelyükről. Sokan szívesen dolgoznak tovább a megszokott kollektívában, mások munkahelyet cserélnek. Vannak, akik nyugdíjba mennek ugyan, de hiányolják a marasztaló szót, és azt, hogy a nyugdíjazással megszakad minden kapcsolatuk a munkahellyel. A NEB a vizsgálatok tapasztalatai alapján javasolja, hogy a gazdálkodó szervék évente vizsgálják meg a nyugdíjba készülő dolgozók foglalkoztatásának lehetőségeit. Éves terveikben számoljanak a nyugdíjasok munkájával. Azoknak, akik nyugdíjba mennek, nyújtsanak az eddiginél nagyobb segítséget, tárják fel azokat a jogos lehetőségeket, jövedelmeket, amelyek a nyugdíj alapját képezik. Keressék annak a lehetőségét, hogy élőbbé, szorosabbá tegyék a nyugdíjasok és a volt munkahelyek közötti kapcsolatot. majd előadást hallgathattak meg a hozamokat befolyásoló tényezők hatásáról, végül pedig a szántóföldön kaptak ízelítőt a termelőszövetkezetben alkalmazott technológiai eljárásokról. A lucernáról Mezőtúron Kevesebb hiánycikk, bővülő választék A helyiipar szerepe a lakosság ellátásában A helyiiparba tartozó gazdálkodó egységek nagyságukat tekintve kis- és középvállalatok, szövetkezetek. Szerepük a fejlődő társadalmi szükségletek maradéktalan és gazdaságos kielégítése, a szociálpolitikai célkitűzések megvalósítása terén jelentős. Legfontosabb tevékenységi funkciók, feladataik közétartozik a lakossági árualapra történő termelés, a hiánycikkek körének csökkentése, a verseny a vevőért a piacon (főleg a belső piacon), továbbá a helyi igények kielégítése, szolgáltató tevékenység és a termelési kooperáció (kész-, félkész- és alkatrésztermelés). A megyei székhelyű szocialista ipar foglalkoztatottainak több mint egynegyede, közel 18 ezer ember dolgozik a helyiiparban. A megye ipari értékesítéséből részesedése 9 százalék. A tanácsi vállalatok és ipari szövetkezetek 1978. évi árbevételének 38 százaléka a belkereskedelmi értékesítésből, közel ilyen mennyisége pedig a kooperációs termelési kapcsolatokból született. A megyei ipar belkereskedelmi értékesítésén belül a helyiipar 14 százalékot képviselt. A megyei helyiipar termelése — csak a forgalmazott áruk értékét tekintve — viszonylag kis szerepet játszik a lakosság ellátásában. Figyelembe véve azonban, hogy a helyiipar termékei viszonylag kis sorozatú, választékot bővítő, esetenként hiánycikket pótló jellegűek, az ellátás megítélésében tényleges részesedésüknél jóval nagyobb a szerepük. Az ellátás javítására, a kapcsolatok szorosabbá tételére — a korábbi években egy alkalommal megrendezett árubemutató, és két hiánycikk-kiállítás kedvező tapasztalatai alapján — ez év júliusában Szolnokra, ismét termékbemutatóra hívtuk meg a helyiipar és kereskedelem képviselőit. Ezek a találkozások jó alkalmat adnak arra, hogy a kereskedelem tájékozódjon a helyiiparban előállított termékek köréről, gyártót találjon az olyan árucikkek termelésére, amelyeknél a kereslet jelentősen meghaladja a kínálatot. A hiánycikk-kiállítások során az épület- és bádogosipari termékeket előállító helyiipari termelők vállalkoztak többek között az eresz- csatorna, vascsengő, sütőforma, kályhaellenző, kétágú létra, fekete füstcső, idom zománcáru iránt mutatkozó helyi és megyei igényeinek kielégítésére. A felsorolt hiánycikkekből a kiskereskedelem 4,3 millió forint értékben vásárolt a helyiipari termelőktől. Az így kialakult kapcsolat eredményeként olyan termékek gyártására is sor került, amelyeket eddig megyénk ipara nem termelt, mint például a gyermekkádállvány, kombinált gyermekszék, faházakhoz szükséges ereszcsatorna. A kezdeményezések hatására a megye tanácsi és szövetkezeti iparában az elmúlt évben például a vegyes iparcikkek lakossági árualapra történő termelése közel 10 százalékkal, ezen belül a vas-műszaki cikkeké azt meghaladóan növekedett. Az eddigi felméréseink alapján az idei termelés közel 30 százalékkal fog növekedni, s mintegy 140 millió forint értékű termék kerül a megye helyiiparából a kis- és nagykereskedelem áruforgalmán keresztül a lakossághoz. Az év eddig eltelt időszakában például a kiskereskedelem forgalmazásában a helyiipartól mintegy 6,5 millió forint értékű ruházati termék és 4,7 millió forint összegnek megfelelő vegyes iparcikk (eresz- csatorna, ajtó, sportszer, játék) került a szolnoki boltokba. Megítélésem szerint az utóbbi években javult a helyiipar alapvető feladatkörének megfelelő tevékenysége, de a kereskedelem és a helyiipari együttműködésnek eredménye még mindig elmarad a lehetőségektől és a kívánatostól egyaránt. Ezért elsősorban ezen a területen kell gyorsabban előrelépni. A jövőre nézve a termelés- ellátás továbbfejlesztésére ez év áprilisában együttműködési megállapodást kötött a megyei tanács kereskedelmi és ipari osztálya a KISZÖV- vel, a Tiszavidéki Közös Vállalattal és a MESZÖV-vel. E munkakapcsolat nyomán a helyiipar megadta a kereskedelemnek az általa gyártott termékek listáját. A jobb piacismeret érdekében közös célkitűzéseink között szerepel, hogy a kereskedelem egy-egy nagyobb településen, áruházban évente több alkalommal megszervezi a helyiipari termelők vásárát. E feladathoz kapcsolódva a Centrum Áruház a „Táj napok” keretében első alkalommal Bács-Riskun és Békés megye helyiiparának jellemző termékeit fogja — vásárlással egybekötve — bemutatni. Az ágazati és felügyeleti irányítás eszközeivel el kívánjuk érni, hogy amennyiben igény merül fel, a helyiipari termelők az átlagos termelésnövekedést meghaladó mértékben bővítsék a megyei kereskedelem áruellátását. Ezen elvárásunk realizálásaként, és a jászberényi cipők iránti megyei igények minél kedvezőbb kielégítése érdekében a Cipőipari Vállalat és a Tiszántúli Cipőkereskedelmi Vállalat az 1980—85. közötti időszakra együttműködési megállapodást kötött. Ebben a termelő vállalat kötelezettséget vállalt arra vonatkozóan, hogy a kereskedelmi vállalat részére 50 ezer pár cipőre plusz kapacitást biztosít. E termék keresétt- ségére utal az a tény, hogy a vállalat gyártmányaiból a július hónapban, Szolnokon megrendezett jászsági cipővásáron 2300 pár cipőt adtak el. A hosszabb időre szóló feladatok mellett jelentkeznek olyanok is, amelyekben szinte azonnal kell lépni. A kereskedelem piacjelzéseire alapozva például a helyiipari termelőkkel közösen megoldást kell találnunk termelési profiljukba tartozó jelenlegi hiánycikkek (szerszámnyelek, ceglédi kanna, alumínium jászkanna, zománcozott és fekete könyökcső, háztartási kisgépek, átmeneti és téli szövetkabátok, olcsóbb szövetekből készülő öltönyök) fokozottabb ütemű gyártására. Annak érdekében hogy megyénkben a helyiipar a lakosság fogyasztási cikkekkel való ellátásában minél nagyobb szerepet játsz- szon, el kívánjuk érni a kapcsolatok közép- és hosszútávú megállapodásokban történő rögzítését. Ehhez a termelők és a forgalmazók részére a segítséget egyaránt megadjuk. Bálint Ferenc MTVB ipari osztály vezetője Három év alatt Sertéstelep, önerőből Évente 1500 hízót neveltek a kenderesi Vörös Csillag Tsz régi sertéstelepén. A gazdaság három év alatt — önerőből — négyszeresére fejleszti a telep kapacitását. Már elkészült a 200 férőhelyes kocaszállás, az idén fejezték be és már be is telepítették a kétszer 20 férőhelyes Áiaztatót meg a kétszer 56 férőhelyes malacnevelőt. Hátra van még a hizlalda építése, a réginek az átalakítása, és a mintegy 8 millió forint beruházást igénylő járulékos építkezések — új villany, szennyvíz- és hígtrágyakezelő berendezés kialakítása. Az új épület körül van még mit rendbetenni a munkásoknak ___ á m odabent, a patika-tisztaságú, korszerű fiaztatóban infralámpák fényében melegednek, erősödnek a néhány órás kismalacok Fotó: Tarpai A napraforgó betakarításán dolgoznak a gépek Kunszentmártonban a Körösmenti Termelőszövetkezet 36 hektáros tábláján (K. I.)
