Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-02 / 205. szám

1979. szeptember 2. SZOLNOK M EGYET NÉPLAP 15 RT SÍPSZÓ előtt Küzdelmes mérkőzés vár ma délután a Szolnoki MÁV- MTE-re Miskolcon, a vasuta­sok „kubikbeli” pályáján. Az MVSC nézőszámán mindig- meglátszik a DVTK szerep­lése. Ezúttal a diósgyőriek gyengébben kezdték az idényt, így a miskolci szur­kolósereg alighanem vasár­napra átpártol a kék-fehé­rekhez. A szolnoki csapat el­lenfele elsősorban a véde­kezés taktikáját használja legszívesebben; kevés együt­tes van, amelyik „zsinórban” annyi döntetlent tudott vol­na játszani, mint a miskolci vasutascsapat NB I-es ko­rában. Gólzápor tehát aligha lesz, mivel a közelmúlt mérkőzé­sein a Szolnoki MÁV-MTE védelme sem szedett össze túl sok gólt. Sem az Ózd, sem a Szarvas, sem- pedig a Balassagyarmat csatársora nem tudott Szendrei hálójá­ba találni. Himer István' a pircs-kékek vezető edzője elmondta, hogy a keretben változás várható, Tóth Gyu­la betegség miatt kimarad, helyére Csontos kerül. Lász­ló szerdán húzódást szenve­dett, hogy pályára léphet-e, ez csak a mérkőzés előtt dől el. A kezdő tizenegyet közvet­lenül a mérkőzés előtt jelöli ki a szakvezetés. * * * A Lehel vasárnapi ellen­fele az újonc Debreceni Ki­nizsi, amellyel szemben győ­zelmi esélyekkel veszik fel a küzdelmet. A mérkőzésen László 70.. míg Váczi 30. al­kalommal lép pályára kék- fehér színekben. Szívós há­zasságkötése miatt kimarad, Váczi és Postás Nyíregyhá­zán szerzett kisebb sérülése okoz gondot Kóczián Antal­nak. A vasárnapi csapat az alábbi keretből kerül ki: László, Gergely. Kirchner, Lakatos. Török, Lukácsi, Fe­jes, Postás, Sebestyén, Vá­czi, Bacher, Mikhárdi. Sza­bó P.. Kiss J; Pecha. Elő- mérkőzasként 14.30 órakor a tartalékcsapat Jánoshalmá­val játszik. * * * A Honvéd Szabó Lajos SE Gyulára utazik. A mezőtúri gárdánál változatlanul a csa­társor eredményességén igyekezett javítani Bencsik Gyula vezető edző, s erre szükség is lenne, hiszen ide­genben eddig még nem sok gólt lőttek a játékosok. A csapat a döntetlen reményé­ben utazik el Gyulára. Fogathajtó EB Jól rajtoltak a magyarok Haras Du Pin-ben megkez­dődött a fogathajtó Európa- bajnokság. Az első napon két számot rendeztek meg, mégpedig a bemutatást és a díj hajtást!. A magyarok annak ellenére, hogy Fülön Sándor egyik lova megsérült, jól rajtoltak. A bemutatásban Bárdos a második, Fülöp cl? Bálint holtversenyben a 3—6. he­lyen végzett. A díjhajtásban Bárdos harmadik lett. Bálint negyedik, Fülöp hatodik Muity pedig 16. Az összetett versenyben az első hat kö­zött három magyar szerepel, a csapatversenyben az első nap után Magyarország mindössze 1 pont hátrány­nyal második Nagy-Britan- nia mögött. Az összetett egyéni ver­seny állása: 1. Velstra 35, 2. Browman 36, 3. Bárdos 40, 4. Bálint 42, 5. Fülöp 44. 6. Walicevski (lengyel) 46..., 19. Muity 60. összetett csapatban az első nap után: 1. Nagy-Britannia 83, 2. Magyarország 84. 3. Hollandia 91. Borítékos sorsjegyekből Jó helyekre került a pénz Amikor az utcán megvásárol­juk a borítékos sorsjegyet, álta­lában a nyerés lehetősége for­dul meg a fejünkben. Ekkor senki sem számolgatja, hogy a sorsjegyért kiadott pénzből mennyi térül vissza a közösség érdekeit szolgálva. Márpedig a sorsjegyek árusításának ez az igazi értelme. A megyében az 1978-ban érté­kesített borítékos sorsjegyek után az OTP 121 ezer 400 forin­tot utalt át az MTVB Sportszö­vetségi és Rendezvényiroda számlájára. Az összeg sorsáról és felosztásáról bizottság dön­tött. A jászladányi Baross úti Általános Iskolában a testneve­lés tárgyi feltételein kívánnak javítani, ezért az iskola udva­rán létesítendő bitumenes pá­lya építését 50 ezer forinttal se­gítik. Szolnokon, a Csanádi kör­úti Általános Iskola udvarának sportudvarrá való kialakításá­hoz 40 ezer * forintot adnak. Ezt az indokolja, hogy az iskola tor­natermében a tömeg- és ver­senysportra, az edzőképzésre az általános iskola mindig lehető­séget nyújt. A fennmaradó ösz- szeg a vízisportnak jut. A Szol­nok városi Sportiskola kajak- kenu szakosztálya a Tiszán és a Holt-Tiszán tartja az edzéseit. A szakmai munka javítása és a vízibalesetek megelőzése érde­kében motorcsónakot vásárolhat­nak. Erre a célra 31 ezer 400 fo­rint jut. Események Asztalitenisz. NB II. Férfi: Le­hel SC—Szolnoki Volán, Jász­berény. hűtőgépgyári sportcsar­nok 10. Röplabda. NB II. Férfi: Tisza- menti Vegyiművek—He.főcsabai Cement SK. Szolnok, Csanádi lm. iskola ll. Teke. NB Ti Férfi. Gyulai SE —DMVSC, Szolnok. MÁV-MTE automatapálya 9.30. Labdarúgás. NB II: Lehel SC— Debreceni Kinizsi, Jászberény 15.30. Dorozsmai. Megyei baj­nokság: Szolnoki Vegyiművek— Rákóczifalva 10 (Békés megyé­ből). Tiszabura—Karcag 15.30. Cicás. Besenyszög—Kunszent- márton 15.30, Horváth. Szászbe­rek-Szolnoki Cukorgvár 15.30. Boros. Kunhegyes—Túrkeve 15.30 (Hajdú megyéből). Jászjákphal- ma—Jászberényi Vasas 15.30 Hossó. Jászkisér—Abádszalók 15.30 (Heves megyéből). Üjszász —Törökszentmiklós 15.30, Szűcs, Tisza Cipő SE—Jászárokszállás 15.30 (Csongrád megyéből). w Uj szelek fújnak itt, kérem Pethő Endréről, a karcagi Kunsági étié rém vezetőjéről kívántam irni. Szűkre szabott irodájában egyre halogatja az önmaga bemutatását. Elmondja, Hogy 1951 márciusában Bé­késcsabáról érkezett labdarúgóként Karcagra, aztán meg­nősül', és ... — ... de sokkal érdeke­sebb, hogy vonaton, ponyvás teherautón jártuk az orszá­got az NB III-as karcagi csa­pattal. A feleségek itthon­vártak bennünket, amikor megérkeztünk, egy kalapba bedobtuk az öt meg a tízfo­rintosokat a saját zsebből, és „mulattunk”, amíg a pénz tartott. A vásártéren volt a labdarúgó-pálya, a cédula­házban öltözött-vetkőzött a két csapat, tisztálkodásra egy fateknőnk és két lavó­runk volt. A pálya szélén azonban esőben-sárban ott állt 800—1000 néző. Amikor befejeztem a futballt, a TF- en edzői képesítést szerez­tem. A feleségem, aki min­den kiadást írt. kiszámolta, hogy hétezer forintomba ke- ‘ rült az oktatói diploma, de edzőként 17 év alatt egyetlen fillért sem fogadtam el. De nem is ezt akartam mondani. Volt egy mélypont a labdarúgó-szakosztály éle­tében. Néhány évvel ezelőtt, amikor kiestünk a megyei másodosztályból is. Azt a csapatot ma már teljesen „félretettük”. A legtöbb ak­kori játékost megkértük, hogyha lehet nézőként, se látogassák a mérkőzést. Egy meccs után egy teljes hétig ünnepeltek a fiúk. Én az in­tézővel jártam a vendéglátó egységeket, és akit italozáson értünk, az kimaradt. Dehát mindenki f-ŰÍS, iiogy egy mérkőzésre tizenegy játékos kell. S alig volt több ... — Már ne haragudjon, de ön akkor edző volt. Semmi­lyen eszközzel nem tudta útját állni az italozásnak? — Egyedül? Mert volt idő. hogy a labdarúgás Karcagon egyenlő volt Pethő Bandival. Egy alkalommal felmentem a tanács vezetőihez, és elpa­naszoltam, hogy Jászapátiba utaznánk, de nincs jármű. Tudja, mit válaszoltak? Ad­jak fel egy táviratot, hogy szállítóeszköz hiányában nem tudunk elutazni. Nagynehe- zen szereztem egy teherautót a tsz-től, amelyiken éppen ál­latokat szállítottak. Szomba­ton éjjel slaggal lemostuk a platót, és vasárnap azon uta­zott a csapat. Kérdezem, hogyan él, mi­lyen örömöt talál a munká­jában? A válasz ez: — Most szerencsére min­den másként van. Üj edzőt találtunk 1978 nyarán, Deb­recenben. Oláh István szemé­lyében. Három labdarúgót igazoltunk Debrecenből, hár­mat Szolnokról, és az ifis- tákhoz is bátrabban nyúlunk. A csapat kérte, hogy heti három edzés helyett négyet tartsunk. Az edző szerződé­sébe már ezt vettük bele. És az italozás? Kedden tréning ulán negyven szendvics és 18 liter kakaó várja a fiúkat. Az unalmasnak éppen nem ir.ílTiuiíató vendéglátó szak­máról kérdezem. Hogy bírja a napi ezer előfizetése^ ven­déget ellátni a Kunsági? So­ha sem tudom meg, mert... — ... négy mérkőzésből eddig négyszer győztünk. Ko­rábban 2—300 néző lézengett a felújított, nagyszerű stadi­onunkban. Most ismét ezren vannak, és két hónap alatt 170-nel nőtt a pártoló tagok száma. És kik jönnek ki a mérkőzésre! A vb-titkárnő a férjével, az egész városi párt- bizottság, aztán tanárok, or­vosok, egyszóval olyan em­berek. akiket évtizede nem láttam sportrendezvényen. Régen csak akkor tette tisz­teletét egy-egy városi vezető, ha külföldi vendéget kellett, kísérni. Most a játék kedvé­ért maguktól jönnek. Egyre inkább1, belemei’.pg- szik, meg is hatódik a leg­utóbbi mérkőzés történetén. — Tombolát árultunk a nézőknek. A legértékesebb nyeremény egy birka volt. A szerencsés ember — egy Fló­rián nevű vasutas — az 5:0- ás győzelem után bejött az öltözőbe és azt mondta: „Jól játszottatok fiúk. fogadjátok el a birkát, és egyétek meg a meccs után”. A vasárnapi tiszaburai találkozón lesz a vacsora. Említettem, hogy utaztunk el Jászapátiba. Most a burai útra a szurkolók összefogtak, és buszt béreltek maguknak a Volántól. Üj szelek fújnak itt kérem, ezt higgye el ne­kem. — Valamit saját magáról is mondjon végre. — Eddig nem azt tettem? Huszonnyolc évesen jöttem Karcagra, és most 57 éves fpÜPl PCfllf Q'/t lrtA7Ór*/Drr» V-*/-\rf.r fiiég legalább húsz esztende­ig foglalkozhassak a iabda- rúgókksl, birkózókkal, ko­sárlabdázókkal. Palágyi Béla rw$ i 4 .. Tallinn: ÁZ OLIMPIÁRA VÁRVA A Tallinni-öböl a versenyek színhelye Tallinn - ha még nincs is olimpiai lázban —, gondos előkészítéssel, a tervek szerinti építkezési üíemmel készül a nagy feladatra. Az észt fővárosba érkező idegen serény munkát lát1: a repülőteret bővítik, a városba vezető utakat felújítják, szélesítik, festik, szépítik az óváros műemlék­házait. Tallinn, akárcsak Moszkva, az 1980-as olimpiára készül. Amikor a szovjet főváros benyújtotta jelentkezését az olimpia megrendezésére, társként ott szerepelt Tal­linn is. A szovjet főváros ugyanis nem rendelkezik olyan lehetőségekkel, hogy ott a vitorlásversenyeket is megrendezzék. Így volt ez egyébként Münchenben is, ahol Kiel; illetve Montreal­ban, ahol szintén tengerpar­ti város, Kingston adott he­lyet a vitorlások vetélkedőjé­nek. Tallinn olyan városok előtt kapta a rendezés jogát, mint Leningrad, Riga vagy a Fe­kete-tengerparti Szocsi és Szevasztopol. Az észt fővá­ros mellett szóltak a nem­zetközi versenyek lebonyolí­tásában szerzett gazdag ta­pasztalatok. hiszen az idén már harmincegyedik alka­lommal rendezték meg a Balti-regattát. Tallinnt pártfogolta az idő­járás is. Sok évi tapasztala­tok bizonyítják, hogy a Tal- l;nni-öbölben júliusban, az olimpiai játékok .időpontjá­ban a hőmérséklet általában 20—24 fok. a tengervíz hő­foka 17—18 fok, és a vitor­lásoknak oly fontos elem, a szél átlagsebessége is opti­mális. 4,5 méter másodper­cenként. Az olimpiai vitorlásverse­nyek központja Pirita, hat kilométerre van Tallinn cent­rumától. A városból négy­sávos autópálya vezet Pirita felé. Jobb oldalon Kadriorg, a város legszebb és legna­gyobb parkja. Hogy megkí­méljék, az út szélesítéséhez a tengerből vettek el egy részt, ahogy észt barátaink mondták tréfásan: „megnö­veltük köztársaságunk terü­letét”. A dombok között fekvő, festőién szép előváros, a ten­gerbe ömlő Pirita folyócská­ról kapta nevét. De érdekes a története — mint kísérőm, a Szovjetszkaja Esztonija Sportszerkesztője elmesélte —, a folyó nevének is. 1436- ban a folyó partján építet­ték fel a Brigitta rend ko­lostorát. Létezését ma is álló homlokzati része bizonyítja. A skandináv hangzású név idővel módosult és az észt nyelvhez közelebb álló Pi­rita lett belőle. A vitorlások versenyének központja a Pirita torkolatá­nál épült négyemeletes iacht- klub. Terveit két fiatal észt ém'tész. a Loover házaspár készítette, s a környezethez illően, egy hajóra emlékez­tet. Egy olyan óriáshajóra. amelynek hossza mintegy ötszáz méter. Hátsó részén az olimpiai falu. a verseny­zők szobái kaptak helyet. Középen — miként a hajó­Lot-» O rtarvVim tTOM o 17AI*.­d«u et jjiic*./> van a VU Seny irányító központja kom­puterekkel. rádió- és tévé- közvetítő-állomásokkal. A parancsnoki „hídon” kap majd helyet a zsűri, ahon­nan jó időben a 40—50 ki­lométeres versenypálya sza­badszemmel is belátható. Az olimpiai faluban 276 szobát alakítottak ki a ver­senyzők és edzők részére. Helyet kapott egy tornate­rem és egy huszonöt méteres fedett uszoda is a létesít­ményben. Ottjártamkor az olimpiai falu szobáit az idgi Balti-regatta versenyzői fog­lalták el. A sajtóközpont már készen állt az újságírók fo­lyók az egy nemzetenként benevezhető versenyzők szá- tnát. Tallinnban az olimpia ide­jén a négyszáz versenyző mellett húszezer turistával, hivatalos személlyel, újság­íróval számolnak. Jövőre el­készül a város új szállodája, a huszonöt emeletes Hotel Olimpia, új éttermeket épí­tenek és bővítik a környé­ken levő kempingeket is. Az olimpia idején már működik az új 316 méter magas tévé­adó. Szovjet-Észtország jövőre ünnepli fennállásának negy­venedik jubileumát. Az ün­nepségek gazdag kulturális programot ígérnek az olim­pia vendégeinek is. A tal- lini Operában balett-feszti­vált rendeznek, s kiállítá­si 1 Az olimpiai falu egy része még épül A tévétorony „derekán”, 160 méter magasan, étte­rem nyílik (A szerző felvételei) gadására. Az 1979-es regatta minden eddigi versenyt fe­iuiiiiuu, mert az idulok sza­ma meghaladta a hétszázat. Többen indultak, mint az olimpián, hiszen mindenki ki akarja próbálni a pályát, és nem korlátozzák szabá­son mutatják be az észt nép történetét, mai életét. Minden vitorlásversenyt rendkívül gondos technikai előkészületek előznek meg. A gyakran milliókat érő, kon­ténerekben utazó hajók fo­gadása, az elektronikus el­lenőrző és tájékoztató rend­szerek kiépítése komoly mű­szaki munkát követel. Tal­linnban a legkorszerűbb be­rendezések segítik a verseny zavartalan menetét. Biztosít­ják majd, hogy az újság­írók a kísérő hajókról te­kinthessék meg a versenyt, a „kényelmesebbek”, akik a monitorok előtt ülnek, ügyancsak pontos képet kap­nak a versenyek alakulásá­ról. Természetesen nyomon követhetik a moszkvai ese­ményeket is. A legkorszerűbb szovjet, csehszlovák, finn, francia, nyugatnémet berendezések mellett magyar is található. Az olimpiai központ magnói, hangfalai, keverőpultjai a BEAG gyártmányai. A látottak, tapasztaltak megnyugtatóak. A legfonto­sabb létesítmények elkészül­tek, a rendezők a spartaki- ád vitorlásver«^;- az ;dei Balti-regattán bizonyítottak. Tallinnban, háromszáz nap­pal az olimpia előtt megkez­dődött a visszagZamlálás ... Hájos László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents