Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
1979. szeptember 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sok szép termék, hasznos látnivalók Három napig Mezőtúron: mezőgazdasági és élelmiszeripari tájkiállítás A rangos rendezvénynek második alkalommal otthont adó Mezőtúr városi pártbizottságának első titkára. Móricz Béla köszöntötte tegnap délelőtt a mezőgazdasági és élelmiszeripari tájkiállítás és vásár megnyitására egybegyűlteket. A meghívott vendégek között üdvözölte Lakatos Tibort, a mezőgazdaeredményeit népszerűsíti. Ugyanakkor öt megye lakosságának, körében járul hozzá a kistermelői-tenyésztői kedv fokozásához. A kunsági város két részén, a DATE mezőgazdasági gépészeti főiskolai karának helyiségeiben és a városi parkban megrendezett kiállítás valóban sok szép hasznos látniA megnyitó ünnepség vendégei az AGROKER Szolnok megyei Vállalónak bemutatóján Dekoratív tablók, szemrevaló gyümölcs- és zöldségkülönlegességek bizonyítják: a törökszentmiklósi áfész eredményesen segíti tagjainak kisárútermelését Az élelmiszeripar jelentős bázisa a nagyüzemi gyümölcstermesztés - ezt illusztrálják a kiállításon a fegyverneki Vörös Csillag Tsz tablói, termékei (Kép és szöveg: Temesközy F.j kon a tájkörzetben működő termelési rendszerek, együttműködések. Termékeik legjavát t«szik közszemlére a mezőgazdasági nagyüzemek és a fogyasztási szövetkezetek sokirányú anyagi-dologi segítségével működő zöldség-gyümölcstermelő és kís- állattenyésztő szakcsoportok. Akad bőven látnivaló a háztáji gazdáik legjobb tejhozamú szarvasmarháit, legnagyobb szaporulatű sertéseit, az export árualap növelésében nagy szerepet játszó májliba-hízlaló és nyűí- tenyésztő eredményeket bemutató kiállítási területen is. S hogy a Mezőtúron másodízben megnyílt mezőgazdasági „tárlaton"’ melyik kiállító termékei, a kisárutermelés fejlesztését legszemléNYUGDÍJASMUNKA MA A NYUGDÍJAS KOK elérése után több mód is kínálkozik a továbbdolgozásra. Az egyik a nyugdíj melletti részmunkaidős foglalkoztatás, amely — műszakokban számolva, — mintegy négy és fél hónapos elfoglaltságot jelent esztendőnként. (840 óra.) Semmiféle engedély nem szükséges az ilyen időtartamú munkavállaláshoz. Az 1260 órás munkát viszont olyanok vállalhatják akik nagy munkaerőhiánnyal küszködő területen akarnak tevékenykedni. Azok pedig, akiknek a nyugdija nem éri el a havi 1470 forintot, mindenfajta korlátozás nélkül vállalhatnak és végezhetnek munkát. Ismert lehetőség a nyugdíjkorhatáron túli „tovább- dolgozas". Anyagi kihatása: fizikai munkásoknak évi 7, alkalmazottaknak évi 3 százalékkal növekszik így a nyugdíjalapjuk. A meghatározott óraszámú „nyugdíjasulunka", illetve a továbbdolgozás közül az előbb említetettet veszik többen igénybe. Álljanak itt erre vonatkozóan is az adatok: a csaknem kétmillió nyugdíjáskorú közül jelenleg több, mint 400 ezren dolgoznak, ám csak minden ötödik az úgynevezett továbbdolgozó. A többiek a nyugdíj mellét végzett részfoglalkozást választották. Vagy — és erről is kell szólni — így kellett dönteniök. A kényszerűségnek több oka is van. Elsősorban a nők körében, s ott is főleg a nehéz fizikai munkát végzőknél figyelhető meg. hogy munkáséveiké nem kívánják meghosszabbítani. Nem csupán a fáradság okán. Az otthoni kiskert, az állattartás, nem utolsósorban az unokák felügyelée vonz másfajta kéké vés be kötött elfoglaltságként. Megfigyelhető, hogy a könnyűipari üzemekben, az egészségügyben viszonylag kevesen vállalnak nyugdíjas órákat azok közül, akik korábban nehéz fizikai munkát végeztek. A férfiak elsősorban nem a családi elfoglaltság. inkább az egészségi állapotuk gyengülése miatt nem vállalják a korábbi munkát. A gerontológusok, üzemi orvosok, munkaügyi szakemberek egyöntetű és azonos előjelű megfigyelése: tartó- sabb az egészség, erősebb a fizikum azoknál az időseknél. akik első perctői kezdve vállalnak részmunkaidős foglalkozást, illetve kapnak erre lehetőséget. De kapnak-e valóban? Többféle, bár nem a teljes nyugdíjáskorú népességet átfogó célvizsgálat zajlott már le e ténakörbee, kezdve a főváros néhány kerületétől a megyei népi ellenőrzési, ifiévé tanácsi munkaügyi felmérésekig, helyenként és a módszereket tekintve is különbözőképpen. A lényeg, a végkövetkeztetés viszont egybecsengett. A nyugdíjas munkásoknak elsősorban a szolgáltatóipar kínált, s kínál bőséggel fizikai állapotukhoz igazodó elfoglaltságot. VISZONYLAG bőségesen jeleznek nyugdíjasoknak való hasznos munkaalkalmakat a közlekedési és az építőipari vállalatok, valamint esetenként a kereskedelem. Egy részük könnyen elvégezhető szakmunkát kínál, másutt — s ez már az ötlettelenséget, a nyugdíjasok foglalkoztatása iránti közönyt is sejteti — csupán segédmunkás, éjjeliőr, hivatalsegéd, portás, esetleg takarító, söprögető állást ajánl fel Azok számára is, akik jó erőben lévén, kvalifikáltabb munkát is el tudnának végezni. AZ IDŐSKORÚAK foglalkoztatásának „kényszerű” értelmezésére mutat az a megállapítás is, hogy a munkabérük többnyire alacsonyabb az átlagosnál. S ez nem any- nyira a nyugdíjasok teljesítményének színvonalát (jelzi, sokkal inkább a hátrányos helyzetüket. Mindebbe korántsem szükséges beletörődni. A jó erőben levő, szívesen dolgozó időskorúak tábora a jövőben tovább növekszik, teljes népességi viszonylatban. Érdemes tehát a helyes, — nekik leginkább megfelelő, társadalmilag is hasznos munkavállalásukon, a mainál többet töprengeni. Ami elsősorban kínálkoznék: olyan tevékenység, amely összefügg korukkal és több évtizedes tapasztalataik hasznosításával. Fiatalok betanítása, gépbeállítás, karbantartás, különböző szervizmunkák, apróbb, nagyobb műszaki feladatok, szolgáltató tevékenység a lakóhelyeken, kisegítő munka az egészségügyben, az oktatási intézményekben, a mezőgazdasági üzemekben,— hogy most csak a „foglalkoztatási választék” kis részét említsük. S ami talán a legfontosabb: ne elsősorban karitatív, ne csupán szociális indítékú, hanem valós haszonra épített tegyen a nyugdíjasok foglalkoztatása. Yárkonyi Margit MARTFŰN libáit tavait a FBI Késett a szükséges Véget éri a cipőipariak aktívája tájékoztatás Lakásszövetkezetek gondja zás lebonyolításának árát is felszámolva pedig ..kijön” a 9 ezer 500 forintos átlagár. (Nem túl sok ez. hiszen például a Széchenyi lakótelep, a közművesítésért non fizető lakásvásárlói négyzetméterenként ezer—ezerotszáz forinttal többet fizettek.) Mindezt a jövendő lakók is megtudhatták volna, hallottuk a MESZÖV-néí. hiszen augusztus 1-én részközgyűlésen tájékoztatták őket az árakról, és arról, hogy mit miért fizetnek. Igaz. az utolsó pillanatban informál- _ták a vevőket, néhány nappal azelőtt, hogy az OTP értesítette őket: nyolc napon belül be 'kell fizetniük a lakásár egy részét. Néhány családnak ez igen nagy gondot .jelentett, mert a novemberi alakuló közgyűlés után kisebb összeget vártak. A hiányzó tízezreket pár nap alatt kellett összeszedniük. Pedig a MESZÖV-néi már korábban is ismertek egy. az eredetinél magasabb, a mai végösszeget megközelítő adatot. A vásárlókhoz azonban nem juttatták el, és ezentúl sem fogják eljuttatni a legújabb információkat. „Nehogy egy újabb áremelés nagy port verjen lel, ezentúl mindig csak annyit közlünk a tulajdonosokkal, hogy .folyó áron' értékesítjük a lakásokat.”" — mondta Demeter István, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkára. Bármennyivel egyszerűbb is az új módszer, nem érthetünk vele egyet. Egy fiatal család nem számolatla- nul fizeti ki a tízezer forintokkal több vagy kevesebb ^.beugrót”. Tudni szeretnék, hogyan takarékoskodjanak, és rendszeres tájékoztatásukra a lakásszövetkezet éppen hivatott szervezet volna. sági és éilelemezésügyi miniszter helyettesét, Barta Lászlót, a megyei tanácselnökét, Mohácsi Ottót, a Szolnok megyei pártbizottság titkárát, valamint a kiállításon bemutatkozó öt alföldi megye, párt és tanácsi szerveinek képviselőitA városi parkban megrendezett ünnepségen Lakatos Tibor miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. A mostanihoz hasonló, a kistermelés fejlesztését reprezentáló kiállítások jelentőségét méltatva szólt azokról a z országos eredményekről, amelyekben nagy részük van a Mezőtúron bemutatkozó alföldi megyéknek is. Mint elmondotta, hazánkban jelenleg 1 millió 800 ezernél több család mintegy ötmillió taigja folytat valamilyen háztáji vagy kisegítő gazdálkodást. A kistermelésben hasznosított tenyésztési, művelési eszközök értéke is meghaladta már a 700 milliárd forintot. A kisáruter- melésben részt vevőknek országosan mintegy 26 százaléka foglalkozik csak főállásban is mezőgazdasági termék-előállítással, ez is bizonyítja azt az örvendetes tényt, hogy mind több munkáskéz veszi ki részét a saját szükségletre és áruértékesítésre — mind nagyobb mennyiségben exportálásra — szánt élelmiszeripari nyersanyagtermelésben. Megnyitó beszédét azzal zárta Lakatos Tibor, hogy azért is nagy az immár hagyományos. három napoh át tartó mezőtúri kiállítás és vásár jelentősége, mert jószerivel az egész alföld ön gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemeknek élelmiszer- alapainyag-feldolgozó vállalatoknak, termelési rendszereknek a kistermelés segítésében végzett munkáját. Augusztus 9-én lapunk első oldalán arról számoltunk be. hogy a szolnoki ÉPSZÖV korszerű PEVA technológiával épít lakásokat a Gerle utcában. Közöltük az építkezési árat: az otthonok minden négyzetméterét 7 ezer 6#0 forintért készíti el — írtuk a kivitelező szövetkezet vezetőinek információira támaszkodva. A cikk megjelenése óta számtalanszor csörgött a szerkesztőség telefonja, olvasóink levelekben is érdeklődtek. miiért kell olcsón készülő lakásaik minden négyzetméteréért 9 ezer 509 forintot fizetniük. Nemrégiben a 7-es Volán illetékes szakemberei is megvizsgálták a kalkulációt, hiszen a Gerle utcában épülő lakásokba a vállalat dolgozói költöznek majd. Megállapították. hogy a vételárat helyesen, az érvényes előírások betartásával számolták ki. Az értékesítést végző MESZÖV-néi járva azt ís megtudtuk, hogy 7 ezer 600 forint csapán a lakások egy négyzetméterének elkészítési ára. Nem tartalmazza a földszintet lefoglaló egyéb közösségi helyiségek — például lomkamrák — és a függőfolyosók költségét sem. A kiegészítő létesítmények árát. az előkészítő munkálatok és az építkezés felvonulási költségeit is számba véve már közel 8 ezer 90 forint jut a ház lakásainak minden négyzetméterére. A közművesítés — a városi tanács nem tudta kifizetni a csatornákat, a vízvezetékeket és a járdákat, mert a Gerle utcai épület terven felül készült, és már nem jutott rá pénz — a telek, a tervezés és a beruhávalót tartogat a vasárnap délutánig Bács-Kiskun. Békés, Csangrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyéből Mezőtúrra látogató érdeklődőknek. A nyolcvan önálló kiállító között a kisárutermelést segítő legjobb módszereket, eszközöket, tudományos kutatási eredményeket mutatják be makettjaikon, tablóiletesebben bemutató tablói nyerték meg leginkább a szakmai zsűri és már az első napon is nagy számú közönség tetszését, arról a holnap délelőtti díjkiosztó ünnepségen hallhatnak majd a jelenlevők, amikor is átadják a legeredményesebb kiállítóknak odaítélt díjakat, a legjobb kistermelőknek hagyományosan járó elismeréseket Befejeződött Martfűn a cipőiparban dolgozó KISZ- aktívák első országos értekezlete. A kétnapos rendezvény során előadásokat hallgattak meg a fiatalok, majd a vitákon ismerkedtek meg a cipőgyárak gazdasági, szakmai gondjaival. Tegnap a Tisza Cipőgyár megtekintése volt a hasznos találkozó utolsó programja. Az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrás gyára 1979-ben tíz százalékkal több izzólámpát és alkatrészt gyári, mint tavaly. A többlettermelést a termelékenység növelésével, gyártmányfejlesztéssel, a selejt csökkentésével, a gépsorok jobb kihasználásával érik el. Termelésük nyolcvanöt százalékát exportáljak — vszj —
