Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

1979. szeptember 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Sok szép termék, hasznos látnivalók Három napig Mezőtúron: mezőgazdasági és élelmiszeripari tájkiállítás A rangos rendezvénynek második alkalommal otthont adó Mezőtúr városi pártbi­zottságának első titkára. Mó­ricz Béla köszöntötte tegnap délelőtt a mezőgazdasági és élelmiszeripari tájkiállítás és vásár megnyitására egybe­gyűlteket. A meghívott ven­dégek között üdvözölte La­katos Tibort, a mezőgazda­eredményeit népszerűsíti. Ugyanakkor öt megye lakos­ságának, körében járul hoz­zá a kistermelői-tenyésztői kedv fokozásához. A kunsá­gi város két részén, a DATE mezőgazdasági gépészeti fő­iskolai karának helyiségei­ben és a városi parkban megrendezett kiállítás való­ban sok szép hasznos látni­A megnyitó ünnepség vendégei az AGROKER Szolnok megyei Vállalónak bemutatóján Dekoratív tablók, szemrevaló gyümölcs- és zöldségkülönle­gességek bizonyítják: a törökszentmiklósi áfész eredményesen segíti tagjainak kisárútermelését Az élelmiszeripar jelentős bázisa a nagyüzemi gyü­mölcstermesztés - ezt il­lusztrálják a kiállításon a fegyverneki Vörös Csillag Tsz tablói, termékei (Kép és szöveg: Temesközy F.j kon a tájkörzetben működő termelési rendszerek, együtt­működések. Termékeik leg­javát t«szik közszemlére a mezőgazdasági nagyüzemek és a fogyasztási szövetkeze­tek sokirányú anyagi-dologi segítségével működő zöld­ség-gyümölcstermelő és kís- állattenyésztő szakcsoportok. Akad bőven látnivaló a háztáji gazdáik legjobb tej­hozamú szarvasmarháit, leg­nagyobb szaporulatű serté­seit, az export árualap nö­velésében nagy szerepet ját­szó májliba-hízlaló és nyűí- tenyésztő eredményeket be­mutató kiállítási területen is. S hogy a Mezőtúron má­sodízben megnyílt mezőgaz­dasági „tárlaton"’ melyik ki­állító termékei, a kisáruter­melés fejlesztését legszemlé­NYUGDÍJASMUNKA MA A NYUGDÍJAS KOK elérése után több mód is kí­nálkozik a továbbdolgozásra. Az egyik a nyugdíj melletti részmunkaidős foglalkoz­tatás, amely — műszakokban számolva, — mintegy négy és fél hónapos elfoglaltságot je­lent esztendőnként. (840 óra.) Semmiféle engedély nem szükséges az ilyen időtarta­mú munkavállaláshoz. Az 1260 órás munkát viszont olyanok vállalhatják akik nagy munkaerőhiánnyal küszködő területen akarnak tevékenykedni. Azok pedig, akiknek a nyugdija nem éri el a havi 1470 forintot, min­denfajta korlátozás nélkül vállalhatnak és végezhetnek munkát. Ismert lehetőség a nyug­díjkorhatáron túli „tovább- dolgozas". Anyagi kihatása: fizikai munkásoknak évi 7, alkalmazottaknak évi 3 szá­zalékkal növekszik így a nyugdíjalapjuk. A meghatározott óraszámú „nyugdíjasulunka", illetve a továbbdolgozás közül az előbb említetettet veszik többen igénybe. Álljanak itt erre vonatkozóan is az ada­tok: a csaknem kétmillió nyugdíjáskorú közül jelenleg több, mint 400 ezren dolgoz­nak, ám csak minden ötödik az úgynevezett továbbdolgo­zó. A többiek a nyugdíj mel­lét végzett részfoglalkozást választották. Vagy — és erről is kell szólni — így kellett dönteni­ök. A kényszerűségnek több oka is van. Elsősorban a nők körében, s ott is főleg a nehéz fizikai munkát vég­zőknél figyelhető meg. hogy munkáséveiké nem kívánják meghosszabbítani. Nem csu­pán a fáradság okán. Az ott­honi kiskert, az állattartás, nem utolsósorban az unokák felügyelée vonz másfajta ké­ké vés be kötött elfoglaltság­ként. Megfigyelhető, hogy a könnyűipari üzemekben, az egészségügyben viszonylag kevesen vállalnak nyugdíjas órákat azok közül, akik ko­rábban nehéz fizikai munkát végeztek. A férfiak elsősor­ban nem a családi elfoglalt­ság. inkább az egészségi álla­potuk gyengülése miatt nem vállalják a korábbi munkát. A gerontológusok, üzemi orvosok, munkaügyi szakem­berek egyöntetű és azonos előjelű megfigyelése: tartó- sabb az egészség, erősebb a fizikum azoknál az idősek­nél. akik első perctői kezd­ve vállalnak részmunkaidős foglalkozást, illetve kapnak erre lehetőséget. De kapnak-e valóban? Többféle, bár nem a teljes nyugdíjáskorú népességet át­fogó célvizsgálat zajlott már le e ténakörbee, kezdve a főváros néhány kerületétől a megyei népi ellenőrzési, ifié­vé tanácsi munkaügyi felmé­résekig, helyenként és a módszereket tekintve is kü­lönbözőképpen. A lényeg, a végkövetkeztetés viszont egy­becsengett. A nyugdíjas munkásoknak elsősorban a szolgáltatóipar kínált, s kínál bőséggel fizikai állapotukhoz igazodó elfoglaltságot. VISZONYLAG bőségesen jeleznek nyugdíjasoknak való hasznos munkaalkalmakat a közlekedési és az építőipari vállalatok, valamint eseten­ként a kereskedelem. Egy ré­szük könnyen elvégezhető szakmunkát kínál, másutt — s ez már az ötlettelenséget, a nyugdíjasok foglalkoztatása iránti közönyt is sejteti — csupán segédmunkás, éjjeli­őr, hivatalsegéd, portás, eset­leg takarító, söprögető állást ajánl fel Azok számára is, akik jó erőben lévén, kvali­fikáltabb munkát is el tudná­nak végezni. AZ IDŐSKORÚAK foglal­koztatásának „kényszerű” ér­telmezésére mutat az a meg­állapítás is, hogy a munka­bérük többnyire alacsonyabb az átlagosnál. S ez nem any- nyira a nyugdíjasok teljesít­ményének színvonalát (jelzi, sokkal inkább a hátrányos helyzetüket. Mindebbe ko­rántsem szükséges beletörőd­ni. A jó erőben levő, szívesen dolgozó időskorúak tábora a jövőben tovább növekszik, teljes népességi viszonylat­ban. Érdemes tehát a helyes, — nekik leginkább megfelelő, társadalmilag is hasznos munkavállalásukon, a mai­nál többet töprengeni. Ami elsősorban kínálkoz­nék: olyan tevékenység, amely összefügg korukkal és több évtizedes tapasztalataik hasznosításával. Fiatalok be­tanítása, gépbeállítás, kar­bantartás, különböző szerviz­munkák, apróbb, nagyobb műszaki feladatok, szolgálta­tó tevékenység a lakóhelye­ken, kisegítő munka az egészségügyben, az oktatási intézményekben, a mezőgaz­dasági üzemekben,— hogy most csak a „foglalkoztatási választék” kis részét említ­sük. S ami talán a legfonto­sabb: ne elsősorban karita­tív, ne csupán szociális indí­tékú, hanem valós haszonra épített tegyen a nyugdíjasok foglalkoztatása. Yárkonyi Margit MARTFŰN libáit tavait a FBI Késett a szükséges Véget éri a cipőipariak aktívája tájékoztatás Lakásszövetkezetek gondja zás lebonyolításának árát is felszámolva pedig ..kijön” a 9 ezer 500 forintos átlagár. (Nem túl sok ez. hiszen pél­dául a Széchenyi lakótelep, a közművesítésért non fize­tő lakásvásárlói négyzetmé­terenként ezer—ezerotszáz forinttal többet fizettek.) Mindezt a jövendő lakók is megtudhatták volna, hal­lottuk a MESZÖV-néí. hi­szen augusztus 1-én részköz­gyűlésen tájékoztatták őket az árakról, és arról, hogy mit miért fizetnek. Igaz. az utolsó pillanatban informál- _ták a vevőket, néhány nap­pal azelőtt, hogy az OTP értesítette őket: nyolc na­pon belül be 'kell fizetniük a lakásár egy részét. Néhány családnak ez igen nagy gon­dot .jelentett, mert a novem­beri alakuló közgyűlés után kisebb összeget vártak. A hiányzó tízezreket pár nap alatt kellett összeszedniük. Pedig a MESZÖV-néi már korábban is ismertek egy. az eredetinél magasabb, a mai végösszeget megközelítő ada­tot. A vásárlókhoz azonban nem juttatták el, és ezen­túl sem fogják eljuttatni a legújabb információkat. „Ne­hogy egy újabb áremelés nagy port verjen lel, ezen­túl mindig csak annyit köz­lünk a tulajdonosokkal, hogy .folyó áron' értékesítjük a lakásokat.”" — mondta De­meter István, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkára. Bármennyivel egyszerűbb is az új módszer, nem ért­hetünk vele egyet. Egy fia­tal család nem számolatla- nul fizeti ki a tízezer fo­rintokkal több vagy keve­sebb ^.beugrót”. Tudni sze­retnék, hogyan takarékos­kodjanak, és rendszeres tá­jékoztatásukra a lakásszö­vetkezet éppen hivatott szer­vezet volna. sági és éilelemezésügyi mi­niszter helyettesét, Barta Lászlót, a megyei tanácsel­nökét, Mohácsi Ottót, a Szolnok megyei pártbizott­ság titkárát, valamint a ki­állításon bemutatkozó öt al­földi megye, párt és tanácsi szerveinek képviselőit­A városi parkban megren­dezett ünnepségen Lakatos Tibor miniszterhelyettes mondott megnyitó beszédet. A mostanihoz hasonló, a kistermelés fejlesztését rep­rezentáló kiállítások jelentő­ségét méltatva szólt azokról a z országos eredményekről, amelyekben nagy részük van a Mezőtúron bemutatkozó alföldi megyéknek is. Mint elmondotta, hazánkban je­lenleg 1 millió 800 ezernél több család mintegy ötmil­lió taigja folytat valamilyen háztáji vagy kisegítő gaz­dálkodást. A kistermelésben hasznosított tenyésztési, mű­velési eszközök értéke is meghaladta már a 700 mil­liárd forintot. A kisáruter- melésben részt vevőknek or­szágosan mintegy 26 száza­léka foglalkozik csak főál­lásban is mezőgazdasági ter­mék-előállítással, ez is bizo­nyítja azt az örvendetes tényt, hogy mind több mun­káskéz veszi ki részét a sa­ját szükségletre és áruérté­kesítésre — mind nagyobb mennyiségben exportálás­ra — szánt élelmiszeripari nyersanyagtermelésben. Megnyitó beszédét azzal zárta Lakatos Tibor, hogy azért is nagy az immár ha­gyományos. három napoh át tartó mezőtúri kiállítás és vásár jelentősége, mert jó­szerivel az egész alföld ön gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemeknek élelmiszer- alapainyag-feldolgozó válla­latoknak, termelési rendsze­reknek a kistermelés segíté­sében végzett munkáját. Augusztus 9-én la­punk első oldalán arról számoltunk be. hogy a szolnoki ÉPSZÖV kor­szerű PEVA technoló­giával épít lakásokat a Gerle utcában. Közöl­tük az építkezési árat: az otthonok minden négyzetméterét 7 ezer 6#0 forintért készíti el — írtuk a kivitelező szövetkezet vezetőinek információira támasz­kodva. A cikk megjelenése óta számtalanszor csörgött a szerkesztőség telefonja, ol­vasóink levelekben is érdek­lődtek. miiért kell olcsón ké­szülő lakásaik minden négy­zetméteréért 9 ezer 509 fo­rintot fizetniük. Nemrégiben a 7-es Volán illetékes szakemberei is megvizsgálták a kalkulációt, hiszen a Gerle utcában épü­lő lakásokba a vállalat dol­gozói költöznek majd. Meg­állapították. hogy a vétel­árat helyesen, az érvényes előírások betartásával szá­molták ki. Az értékesítést végző MESZÖV-néi járva azt ís megtudtuk, hogy 7 ezer 600 forint csapán a la­kások egy négyzetméterének elkészítési ára. Nem tartal­mazza a földszintet lefoglaló egyéb közösségi helyiségek — például lomkamrák — és a függőfolyosók költségét sem. A kiegészítő létesítmé­nyek árát. az előkészítő munkálatok és az építkezés felvonulási költségeit is számba véve már közel 8 ezer 90 forint jut a ház la­kásainak minden négyzetmé­terére. A közművesítés — a városi tanács nem tudta ki­fizetni a csatornákat, a víz­vezetékeket és a járdákat, mert a Gerle utcai épület terven felül készült, és már nem jutott rá pénz — a te­lek, a tervezés és a beruhá­valót tartogat a vasárnap délutánig Bács-Kiskun. Bé­kés, Csangrád, Hajdú-Bihar és Szolnok megyéből Mező­túrra látogató érdeklődők­nek. A nyolcvan önálló kiállító között a kisárutermelést se­gítő legjobb módszereket, eszközöket, tudományos ku­tatási eredményeket mutat­ják be makettjaikon, tablói­letesebben bemutató tablói nyerték meg leginkább a szakmai zsűri és már az el­ső napon is nagy számú kö­zönség tetszését, arról a hol­nap délelőtti díjkiosztó ün­nepségen hallhatnak majd a jelenlevők, amikor is átad­ják a legeredményesebb ki­állítóknak odaítélt díjakat, a legjobb kistermelőknek hagyományosan járó elis­meréseket Befejeződött Martfűn a cipőiparban dolgozó KISZ- aktívák első országos érte­kezlete. A kétnapos rendez­vény során előadásokat hallgattak meg a fiatalok, majd a vitákon ismerkedtek meg a cipőgyárak gazdasági, szakmai gondjaival. Tegnap a Tisza Cipőgyár megtekin­tése volt a hasznos találko­zó utolsó programja. Az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrás gyára 1979-ben tíz százalékkal több izzólámpát és alkatrészt gyári, mint tavaly. A többlettermelést a termelékenység növelésével, gyárt­mányfejlesztéssel, a selejt csökkentésével, a gépsorok jobb kihasználásával érik el. Ter­melésük nyolcvanöt százalékát exportáljak — vszj —

Next

/
Thumbnails
Contents