Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-25 / 224. szám

Ära: 1,20 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜUETEK! XXX. évf. 224. sióm. 1979. szeptember 25., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Őszi csúcs Amikor ezt a fogalmat egyre többet hallják a me­zőgazdasági szakemberek, akkor már a bőrükön ér­zik, hogy számukra mit je­lent az őszi csúcs. Sohasem könnyű, de különösen az idén nem, amikor a kipusz­tult kalászosok helyére több­nyire tavaszi vetésű, tehát mostanában betakarítandó növény került. A Jászsági Állami Gazda­ságban például hatszáz hek­táron, az üzem területének tíz százalékán kellett újra vetni a növényeket. A föld egy részébe tavaszi árpa ke­rült, amit a nyáron learat­tak. Ez tehát még segítség is volt, hiszen a sajnos igen rövidre sikerült nyári beta­karítást valamelyest meg­nyújtotta. A terület többi részébe viszont silót, illetve szemes kukoricát -vetettek, s ezek már a mostani teendő­ket gyarapítják. Ugyanebben az időszakban ad, munkát a másodvetésű kultúrák beta­karítása is, tehát a lucerna, a cukorrépa, az új és a ve­téstervben szereplő kukori­ca begyűjtése, a szőlő le- szüretelése, valamint az ősziek elvetése mellé elég szépen összejött a korábban egyetlen elképzelésben sem szereplő tennivaló. Az, hogy a gazdaság szak­emberei a fővetésű silókuko­rica egy részét szemesként takarítják be, első pillanat­ra nem tartozik ide. Ám ha figyelembe vesszük, hogy ez ismét szervezési fordula­tot jelent — tudniillik oda péídául máskor és másfajta gépek kellenek —, akkor már bepillantottunk a mezőgaz­daság boszorkánykonyhájá­ba, hiszen megsejthettük, hogy ilyen, lényegében ap­rócska változás is mennyi gonddal jár. Mert egyébként egyszerű a séma: mindig mindenütt időben ott le­gyen az ember, a gép és az anyag. Csakhogy ehhez előbb reggelenként buszok garma­dának kell fuvarba indulnia, és nem lebecsülendő az az előkészület sem, amely le­hetővé teszi, hogy valameny- nyi berendezés munkaképes legyen, illetve a műtrágya, a vegyszer, a vetőmag se hiá­nyozzék onnan, ahová kell. Az állami gazdaságban a kampányok idején komplex brigádok dolgoznak. Ez ma­gyarul annyit tesz, hogy pél­dául a kukorica betakarítá­sáért vagy a búza elvetésé­ért egyetlen csoport felelős az egész üzemben. Ök arat­nak vagy szecskáznak min­den kerületben, egész pon­tosan lemérhető tehát, hogy milyen a munkájuk. Ráadá-v sui nem kell szétaprózni az erőket. nincs üresjárat, gyorsabb, pontosabb az egész gépezet. Már ameddig te­gyük fel egy eső miatt fel nem borul a haditerv. Ilyen­kor aztán a telexeké és a telefonoké a főszerep: kikeli deríteni, hogy hol maradt olyan terület, ahol nem kell leállni, és oda lehet csopor­tosítani minden erőt. Tehát végül is mit jelent az őszi csúcs? Esetünkben azt, hogy a hatezer hektár nagy részét háromszor, de legalább kétszer bejárják a gépek, és betakarítanak, megmozgatnak több mint háromezer vagonnyi ter­ményt. Földbe kerül. 1800 hektáron a jövő évi ke­nyérnek való, és a talaj fel­szántva, elmunkálva vápa a tavaszt. Minderre a berende­zéseket, kiszolgáló embereket is beleszámítva van 260 munkás, közülük mintegy nyolcvanan tehergépkocsin, traktoron, vagy kombájnon ülnek. A szüretet naponta 5—600 diák segíti. ENSZ-közgyűlés Megkezdődött az általános politikai Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán tegnap megkezdődött a kéthetes általános politikai vita. Az első felszólalók kö­zött volt Cyrus Vance ame­rikai külügyminiszter. And­rej Gromiko, a szovjet dip­lomácia vezetője ma mond beszédet a közgyűlés plénu­ma előtt. Vance beszédében emlé­keztetett rá: „A Kelet és a Nyugat a történelem legszé­lesebb körű fegyverkorláto­zási tárgyalásait folytatja. A Szovjetunió és az Egyesült Államok a hadászati fegy­verek jelentős korlátozásában állapodott meg a ratifikálás­ra váró (SALT—II) egyez­ményben”. A két legnagyobb nukleá­ris hatalomra különleges fe­lelősség hárul a hadászati fegyverkezési verseny korlá­tozásában és a SALT—II. nagy lépést jelenthet köte­lezettségük teljesítése felé — hangsúlyozta Vance. Az amerikai külügyminisz­ter igen keveset foglalko­zott a kelet—nyugati kap­csolatokkal, az európai poli­tika kérdéseit nem is emlí­tette. Kormányforrások sze­rint ennek az az oka, hogy a közgyűlésen a fejlődő és a fejlett országok kapcsolatai­nak kérdései állanak előtér­ben. Megfigyelők szerint a (Folytatás a 2. oldalon.) *»«> a»« se ««BSfsegiseosaaiGsissi .................... I ::::::::::::::::::::::::::::: ............................... l ■■aa•aaa••aa■••a•a••a«•aa•a•■•l ^•a^H^^aaaai «aaaaaaai ••sasa« aaai MII aaai aaai aaai iaaaaa aaaaa aaaaa ••••» aaaaaaaa .41-------------— -—1 a i------------------­a aaaaaaaaaaaaaaaaaaa aaaaaaaaaaaaaaaaaaaai Két kocsit is nyert 3. oldal Rádió hullámhosszán Hordó volt a nagydíj 4. oldal A hétvége sporteredményei 5—6. oldal GAZDASÁGOS NÖVÉNY Jó pénzt hoz a napraforgó Jászalsószentgyörgyön A jászalsószentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezetben 1968 óta az egyik legfontosabb árunövény a napraforgó. Az elmúlt években jelentősége csak tovább növekedett, ami azzal magyarázható, hogy az idén már a legnagyobb árbevételt és nyereséget adó növény a gazdaságban, mert jelenleg kétszer annyi szemet takarítanak be az üzem dolgozói hektáronként, mint az országos átlag, azaz hektáronként 28-30 mázsát. Ez a termés 28-30 ezer fo­rint árbevételt jelent hektáronként. A termelőszövetkezetben a napraforgót 1978 óta ki­emelt növényként. átfogó program szerint termesztik. Az idén 600 hektáros vetés- területtel számoltak a gaz­daság vezetői, de a kipusz­tult búzatáblák helyére is napraforgó került, és így 700 hektáron hozott termést. Az olajosmagvú növény termelésének bővítésével párhuzamosan a gazdaság­ban megvalósították a nö­vénytermesztés szakosítását is, ami biztosítja a szaksze­rű növényváltás feltételét. Két évvel ezelőtt kezdték el a különböző nagy olaj- tartalmú fajták kipróbálását az üzemben. Akkor 13 fajta növényt vetettek el, közü­lük kiválasztották a legjobb négyet, és az idén már csak ezeket termesztették. A ros­tán fennmaradtak között szerepel egy román, egy ju­goszláv és egy francia hib­rid, valamint a magyar GK— 70-es. A legtöbb termést a román fajta hozta, hektáron­ként 40 mázsát, itt azonban jelentős volt a tányérrotha­dás, a száraz idő ellenére is. Ez a betegség jelentős mi­nőségromlással jár együtt. A többi fajta 29—30 mázsa kö­zött termett. A gazdaság vezetői szerint 1979 a fajtaváltás nagyüzemi tapasztalatszerző éve volt. Jövőre már a napraforgó termőterületének 60—70 szá­zalékán hoznak majd ezek a fajták termést. Idén az arányuk még csak 35 száza­lék körül volt. A változta­tásra szükség is van, hiszen a martfűi növényolajgyár alapanyag-ellátásához a ter­melőszövetkezet is hozzá kí­ván járulni. A Petőfi Tsz-ben az áru­növények közül az első he­lyen van a napraforgó. Ez érthető, hiszen az egy hek­tárról „betakarítható” tisz­ta haszon elérheti a 14—15 ezer forintot is, mert 24 má­zsás hozam esetén egy má­zsa termény önköltsége nem haladja meg az 500 forintot. A növény másik nagy elő­nye, hogy kézimunka-igénye kicsi; nem úgy, mint a töb­bi, jól jövedelmező kultúráé. Egy mázsa napraforgóra ki­fizetett munkadíj mindösz- sze 25 forint, vagyis az ár­bevételnek csupán két és fél százaléka. Másik előnye a növénynek, hogy gépigénye összeegyeztethető a búza és a kukorica gépszükségleté­vel, vagyis ha a növény be­kerül a vetésváltásba, a gé­pek kihasználtsága fokoz­ható. A betakarítás is a két gabonaféle közé esik, így az aratása, illetve a termés esetleges szárítása sem okoz különösebb nehézséget. Az előnyök figyelembe vé­telével Jászalsószentgyör­gyön a napraforgó termelése a kiegészítő növényből a nö­vénytermesztés egyik legna­gyobb és legjelentősebb ága­zatává fejlődött. A gazdaság összes szántóterületének 20 százalékán a növényterme­lés árbevételének 40, nyere­ségének pedig 50 százalékát adja a napraforgó. H. V. A régi gyártóüzemből korszerű festőfelület-kikészítő csarnokot alakítanak ki a Szolnoki Mezőgép Vállalatnál, itt már az új technológiákat is alkalmazhatják A RÁDIÓBAN; TELEVÍZIÓBAN IS Budapesti kommunista aktíva Az MSZMP Budapesti Bizottsága kedden, szeptember 25-én a csepeli sportcsarnokban kommunista aktívát tart. A Magyar Rádió 18 óra 30 perctől, a Magyar Televí­zió 20 órától számol be az eseményről. Tervezéstől az átadásig Megyei és országos feladatokat vállal az AGROBER A Mezőgazdasági Beruhá­zási Vállalat (AGROBER) négy (speciális feladatokkal megbízott irodája közül az egyik Szolnokon van. Az itt dolgozók részt vesznek az or­szágos öntözési és melioráci­ós munkák tervezésében, vé­leményezésében és a kivite­lezésében ás. Az iroda 180 szakemberének egyharmada dolgozik országos témán, és majd kétharmada „csak” Szolnok megyében tevékeny­kedik. A megyei AGROBER mérnökei azonban kiveszik részüket a külföldön vállalt: munkákból is. Most például egy, több mint nyolcezer hektáros farmot építenék Iránban, ök felelősek a be­ruházás kivitelezéséért, mű­szaki ellenőrzéséért és „be­üzemeléséért”. Természetesen megyén be­lül nem korlátozódik az iro­da tevékenysége csak az ön­tözési és melioráoiós mun­kákra. Betonúitól kezdve a tehénistállóig mindent ter­veznek a szakemberek, illet­ve segédkeznek a kivitele­zésben. A legnagyobb beruházások közé tar­tozott — amelynek lebonyo­lítására az AGROBER-t kér­ték fel- a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet­ben nemrég elkészült 1040 férőhelyes tehenészeti telep és a jászfboldogházi Arany­kalász Tsz-;ben épített bekö­tő út. Jelenleg 2—2,5 milli­árd forint értékű beruházás építését és felszerelését koor_ dináflják az iroda szakembe­rei. A legjelentősebbek közé tartoznak: a Közép-Tiszai, valamint a Törökszentmikló­si Állami Gazdaságban és a Béke Termelőszövetkezetben épülő új sertéstelepek, ame­lyekben összesen mintegy háromezer kocát helyezhet­nék el. A megye: gazdaságai­nak öntöző és meliorációs munkáit is az iroda tervezi. Így például saját tervek sze­rint újíthatják fel a Palotási Állami Gazdaság, a karcagi Május 1., és a jászkiséri Le­nin Tsz rizstelepeit is. A nagyon szerteágazó te­vékenység miatt az irodán különböző szakosztályokat alakítottak ki. Ilyen például az építészeti és statisztikai, az útépítési, a mélyépítési vagy az agrárszakosztály. Az utóbbi feladata, hogy a készítendő tervekét vélemé- nyezzékj illetve szaktanácsot adjanak arról, hogy milyen kivitelezés esetén szolgálják legjobban a termelést. A jó szervező munka elő­feltétele, a szoros együttmű­ködés a megrendelőkkel és a kivitelezőkkel. Az AGROBER szerződéses viszonyban áll a megye valllamennyi állami gazdaságával és 53 termelő­szövetkezetével. De megállau podást kötöttek a MEZÖPA- NEL-lel és az AGROKOMP- LEX-szel is, ezek a vállala­tok sziervezeti elemeket gyár­tanak, valamint a megyei ÁÉV-val és az ÉPSZER-rel is. így a gyártók előre tud­ják, mikor és mennyi épület­elemre van szüksége a beru­házóknak, illetve a kivitele­zőkkel is időben egyeztetni lehet az építkezések kezdetét. Összehívták Szolnok megye Tanácsát A Megyei Tanács Végre­hajtó Bizottsága Szolnok megye Tanácsának ülését 1979. szeptember 28-án (pén­teken). de. 9 órára a Szolnok megyei Tanács Tanácstermé­be összehívta. A Tanácsülés napirendjé­re kerül: a megye építő- és építőanyagipara fejlesztési! tervének hosszútávú prog­ramjára (1976—1990) vonat­kozó javaslat, a Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak tevékenységéről szóló beszámoló. B. A. A szokatlanul szép őszt kihasználva teljes kapacitással dol­gozik az ÁÉV szolnoki Polygon.elemgyára

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents