Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-23 / 223. szám
1979. szeptember 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 VITAKÖRÖK MARTFŰN A politizálás „fórumai” — a meggyőzés eszközei Jó társuk az Agria Ósdi műhelyekből szép mívű bútorok 16 és fél milliót termelnek az idén a jászladányi szövetkezeti asztalosok Meglehetősen korszerűtlen körülmények között dolgozlak, de így is az asztalospari tevékenységen kívül nég fémtömegcikkeket, iro- lagép-alkatrészeket gyártó, akossági szolgáltatásokat is légző Vegyesipari Szövetkezet éves termelési értékének öbb mint egynegyedét ál- ítják elő a jászladányi aszalósok. Az Agria Bútorgyárnak kooperációban véglett munkájuk idei eredmé- íyeivel — ötéves ez az Együttműködés :— elégedett fond a Sándor, a szövetkezet elnöke. — A faipari részlegünkben dolgozó hatvan bútor- isztalos és betanított mun- cás jól alkalmazkodik 'az \gria diktálta minőségi követelményekhez, a termé- cek sokféleségéből adódó ,'yakori változásokhoz. A kooperáció első időszakában nég jórészt gyermekbúto- ■ok lapalkatrészeit gyár- ották, az idén már nagyobb ■észben a jóval munkaigé- íyesebb, rusztikus kisbúto- ■ok készítése a feladatuk. A tizenhat és fél milliós dei termelési tervet — mu- atja az elnök a múlt hólap végi kimutatást — id,ő- iránvosan túlteljesítette az isztalosüzem. — Augusztus 31-ig 12 miliő forint értékű terméket zállítottunk az Agriának, ez nintegv 103 százalékos ervteljesítésnek felel meg. \ szövetkezetünkben ké- •zülő rusztikus kisbútorok, comódok. íróasztalok és karszékek jórészét Lengyelországban és Jugoszláviában írtékesíti az egri gyár. Az ívről évre nagyobb megren- lelések azt bizonyítják, íogy asztalosaink munkája negfelel az export minőségi tövetelményeinek. A korszerűnek még jóin- lulattal se mondható fa- pari telephelyen Kun Anal kalauzol. Szinte hihetet- en, hogy milyen ósdi mű- íelyekben készülnek a szép nívű Agria-kisbúforok. — Húsz év óta nem na- ;yon változott itt semmi — egyint az üzemvezető. — fsak toldozgatjuk, toldozhatjuk a műhelyeket, raktárikat. Termelni viszont kell, nert nagy kár lenne olyan ó partnert elveszíteni, mint Külföldön is kelendőek Lázár Mihály és asztalostársai keze alól kikerülő rusztikus kisbútorok az egri bútorgyár. Az öt év alatt legalább tíz különböző famegmunkáló gépet adtak el nekünk jutányos áron. Mindig komplett technológiát mellékelnek a megrendelt kisbútorok tervei mellé, és faszobrászunk nem lévén, a rusztikus stílus jegyeit meghatározó díszítő elemeket is legyártat ják részünkre bérmunkában. Sorra vesszük a telephely irodájában, mi minden került ki az elnök által említett 12 millió forint értékben az asztalosok keze alól. — Hatszáz Agria ülőgarnitúrához, — sorolja Kun Antal — 900 Agathe garnitúrához, és 18 ezer 200 Csi- ni gyermekheverőhöz szállítottunk ebben az évben lapalkatrészeket. Kétféle komódból 450-et, Agria íróasztalból és a hozzávaló karszékből százat—százat gyártottunk. Jövőre már csaknem teljes egészében az utóbbiakat, a rusztikus kisbútorokat rendelik majd tőlünk az egriek. ■gr A csiszolók szívják a legtöbb port - Gulyás Zoltánná és Kocsis János is várják már nagyon az új, korszerű telep felépültét A sötét, poros műhelyek, a zsúfolt raktárhelyiségek, a teherautó megfordulásához alig elegendő udvar megtekintése után jóleső az elnök legújabb hírét hallani: — Több mint háromévi vajúdás után végre sínen van az új asztalosüzem építése. Az elmúlt héten megtartottuk a tervezőkkel és az illetékes hatóságok szakembereivel a területbejárást. Az AGROBER-től megrendeltük a tanulmánytervet, amely a geodéziai munkákkal együtt még ebben az évben elkészül. Jövő tavasszal, amikor az időjárás engedi, megkezdjük az alapozási munkákat. A Vegyesipari Szövetkezet vezetői előrelátóak voltak, amikor a Szolnok és Környéke Építő- és Szakipari Szövetkezet programjához alkalmazkodva „leadták” az építőrészlegüket. Akikor kikötötték: az ÉPSZöV-nek fel kell építenie az új jászladányi telephelyet. * Mintegy 16—18 millióba kerül majd a beruházás. egy 1300 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot, 1000 négyzetméteres anyagtárolót és természetesen szociális helyiségeket építünk. Az egri bútorgyár vásárolja meg körülbelül 10 millió forint értékben az új gépeket, berendezéseket. Megváltás lesz az asztalosaink-. nak az egészséges, korszerű munkahely, amelynek megvalósítását az állami támogatáson kívül hat és fél millió forinttal az OKISZ és a megyei szövetségünk is segíti. Az új telephelyen 1982- tői a mostani 16,5 millió helyett mintegy 22 millió forint értékű bútort gyártunk majd kooperációban az Agria Bútorgyárnak. T. F. Kommunista műszakok országszerte Tisztavatás a Kilián főiskolán Az MSZMP XII. kongresz- szusa és hazánk felszabadu- ása 35. évfordulója tiszteltére országszerte sok izemben kommunista mű- zakot tartattak. A Csepel dűvek dolgozóinak 85 szá- .aléka vette fel a munkát, isszesen 22 ezren jöttek be i gyárba szabad szombatjukon. A Magyar Hajó- és Daru- yárban 5300-an álltak munkába a tiszafüredi és a vá- i gyáregységgel együtt, ezen i napon 6,5 millió forint ér- ékű munkát végeztek. Pest megyében a középmagyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalat mintegy 1200 munkás és alkalmazottja 38 munkahelyen végzett társadalmi munkát szombaton. Közös céljuk: meggyorsítani Pest megye és a főváros lakásépítését. A Komárom megyei Állami Építőipari Vállalatnál háromezren álltak szombaton munkába. A szakipari üzemekben különböző segédmunkákkal foglalatoskodtak, a hamarosan átadásra kerülő új létesítményeknél pedig a terepet rendezték, takarították, így például a tatabányai szállodánál. Üj, kitűnően képzett repülőtisztekkel erősödött néphadseregünk. A kiképzés eredményes befejezése után tegnap délelőtt tisztavatási ünnepség volt a Kilián György Repülő-Műszaki Főiskolán. Az ünnepségen a főiskola vezetői, tanárai és a hozzátartozók jelenlétében a honvédelmi miniszter megbízásából Menyhárt András vezérőrnagy adta át a tiszti kinevezéseket. Beszédében méltatta az esemény jelentőségét, majd meleg hangon köszöntötte néphadseregünk új repülős tisztjeit. Jó néhány éve annak, hogy először kísérletképpen, majd a jó tapasztalatok alapján véglegesen, a megyében is munkához láttak a politikai vitakörök, az agitáció ma már nélkülözhetetlen fórumai. A pártalap- .szervezetek vezetőségéi — szinte kivétel nélkül mindenütt — a jó gazda figyelmével, lelkiismeretességével ügyelnek arra, hogy a vitaköri foglalkozások betöltsék szerepüket, valóban jóízű, sok ismeretet adó, a vélemények kicserélését biztosító, az agitációs készséget fejlesztő politizálás legyen egy- egy találkozás. A megyében évek óta az alapszervezetek 87 százalékában van vitakör. A martfűi Tisza Cipőgyár tizennégy pártalapszerveze- tének vitakörei is ide sorolandók. Övári Géza, a gyári újítási iroda vezetője, az üzemi párt-végrehajtóbizottság mellett dolgozó agitációs és propagandabizottság tagja. s egyik „gazdája” ezen agitációs fórumoknak. Hét éve, hogy e feladattal foglalkozik, emellett a XIV. számú alapszervezetben vitakör vezető is. Ugyancsak hét esztendeje ezt a pártfeladaíot is ellátja Márton József, a szociálpolitikai osztály vezetője. Szelei Imre művezető négy, Bata András műszaki ügyintéző két éve kapta ezt a megbízatást. — Azt hiszem, először néhány adatot mondok el, hogy közelebbről is megismerhesse munkánkat. A vitakörök vezetői rendelkeznek a szükséges politikai, szakmai, általános műveltséggel, felkészültséggel. Kilencven százalékuk esti egyetemet végzett, vagy most tanul ott. ugyanennyinek van főiskolai vagy technikumi végzettsége. Mi azt valljuk: egy vitakör vezetőjének sokkal széÓvári Géza: „Egyetlen vitakört sem kellett újra szervezni ..." lesebb körű ismeretekkel, nagyobb rátermettséggel kell rendelkeznie, mint egy pártoktatási tanfolyam vezetőjének, mert itt felmerülhetnek olyan váratlan kérdések, szituációk, amelyekre feltétlenül megfelelően reagálni kell. Egy-egy vitakörön általában húszán jelennek meg, közülük a többség már törzsgárdatag. Arra büszkék vagyunk, hogy nálunk egyetlen vitakört sem kellett újra szervezni, pedig 1973 óta működnek — mondja Óvári Géza. — Hány foglalkozást tartanak egy évben? — Körülbelül tízet, tizenegyet. Őszintén szólva nem találkozunk minden hónapban — mondja Szelei Imre, és hozzáteszi: — Gondolkodtunk azon, hogyan lehetne továbblépni, még -jobbá, még aktuálisabbá tenni a foglalkozásokat. Szerintünk sokkal rugalmasabban kellene kezelni ezeket a vitaköröket. Mire gondolok? Arra, hogy ha szükséges, egy hónapban kétszer is összejöhessünk, és ne szóljanak ránk, ha két hónapig nem tartunk foglalkozást. Bata András Hozzáteszi: — Annál is inkább, mivel a nyári szabadságolások idején nem egyszer egyébként is létszámhiánnyal küszködünk. — Küzdünk a megszokás, a rossz beidegződések, a sablonok ellen — így Övári Géza. — Egyelt,len elvünk van: arról rendezzünk vitakört, ami érdekli az embereket, aminek a megbeszélése aktuális, fontos. Annál is inkább, mivel a vitakörök óriási segítséget adnak például a termelési agitációhoz is. Amit a vitakörökön megbeszélünk, azt az emberek tovább adják a műhelyekben a többieknek, így egy vitaköri foglalkozás kisugárzik 200—250 munkásra is. Bata András: „Át kellett csoportosítani ai embereket .. Mondok erre egy példát — veszi át a szót Bata András. — Tavaly ősszel az ország többi vállalatának igénye ugrásszerűen megnőtt az általunk gyártott formatalpak iránt. Azért, hogy ezeket az igényeket kielégítsük, a gépeket folyamatosan kellett működtetni. De ehhez abban a műhelyben még negyven—ötven emberre volt szükség. Mit tehettünk? Át kellett csoportosítani az embereket erre a munkaterületre. Mielőtt erre sort kerítettünk volna, a politikai vitakörökön foglalkoztunk a témával, hogy jobban értsék az emberek, miről van szó. — Nálunk a gyártmányszerkezet úgy alakúi — mondja Szelei Imre —, hogy május végén, június elején rengeteg a munka, ilyenkor létszámhiánnyal küzdünk. A vitakörök segítenek abban, hogy az emberek megértsék, most más üzemrészekből is oda kell jönni dolgozni. Amikor meg nálunk már túljutottunk a munkacsúcsokon, akkor a mi embereinknek mondjuk: menjetek tizenöten a csákozó műhelybe, mert most ott szorít a cipő. A vitakörök tagjai segítenek nekünk meggyőzni az embereket, hogy erre a munkahelyi átcsoportosításra szükség van. Vitaköri téma volt a gyárban például a vállalati beruI Szelei Imre: „Gondolkodtunk, hogyan lehetne még aktuálisabbá tenni a foglalkozásokat .. házás helyzete, a termelési agitáció feladatai. De nemcsak gazdasági kérdéseket tűznek napirendre. Mondják, hogy nagyon érdekes viták zajlottak akkor, amikor az életmód, a közéletiség témaköréről volt szó, vagy amikor a munkásművelődésről vitatkoztak. Erről előzőleg az üzemi pártbizottság is tárgyalt, és ajánlotta hogy e témáról a vitakörök is foglalkozzanak. Természetes tehát, hogy az agitációs bizottság egy részletes anyagot dolgozott ki a vitakörvezetők részére’, és meg is beszélték velük. Márton József mondja: — Nem akar csökkenni nálunk az általános iskolát el nem végzettek száma, jelenleg is háromszáz körül van. A vitakörön nagyon nyíltan megmondták az emberek ennek az okát. Egy 17 éves segédmunkás —' ha ügyes — 150 százalékos teljesítményt is elér, ezért 3000 forint körül van a keresete. Egy nehezebb szakmunkában a kereset átlagosan 2500 forint. Ez nagy ellentmondás és nem ösztönöz a tanulásra. Vagy: azt akarjuk, hogy mind több szakmunkásunk legyen. De: aki vállalkozik a tanfolyam elvégzésére, az a szakmunkásvizsga letétele után kap ugyan 200 forint jutalmat, ám egy fillérrel sem változik meg a besorolási bére. Ez sem ösztönöz a tanulásra. Ugyanakkor gyártmányaink minősége iránt egyre nagyobbak a követelmények, és ez jogos is. A cipő tartóssága a ragasztáson múlik, de ezt a munkaműveletet 5 —6 osztályt végzettek csinálják, akik nem ismerik a termelés egész folyamatát, és saját munkájuk fontosságának sincsenek tudatában. Ha nem végzi lelkiismeretesen ezt a munkát, hamar leválik a cipő talpa, itt a minőségi reklamáció. — A szakmunkástanulók körüli visszásság is szóba került, igaz, Jóska? — szól Óvári Géza. Márton József: „Nyíltan megmondták az emberek az okot..." — Az is, meg a szakközépiskolásoké. is. A tanintézetekben évente 400—500 gyerek tanul, szinte az egész országból. Nos, jó, ha a tanulók 50 százaléka itt marad, de van olyan, aki nemcsak Martfűt, hanem még a szakmát is elhagyja. A vitakörön részt vevő munkások javasolták: ösztöndíjjal kellene megpróbálni ide kötni a gyárhoz ezeket a gyerekeket. — Nagyszerű információs forrás a vitakör — szól Bata András — mint ahogyan különböző döntésekről mi is tudunk tájékoztatást adni. Ezért nagyon jó, hogy felkészítésünkre az üzemi pártvezetés, az alapszervezeti vezetőségek nagy figyelmet fordítanak. Egy-egy témában neves szakemberek tartanak előadásokat, a központilag kiadott írásos anyagok mellé a vállalattól is kapunk segédanyagot. Természetesen ez sem elég. Sokat kell olvasnunk újságokat, folyóiratokat, szak- könyveket. Itt a politikai irodalomra gondolok elsősorban. — És a pártalapszervezeti vezetőségek számon kérik tőlünk, hogyan hasznosítjuk a kapott ismereteket, menynyire eredményes a vitakör. Azt írtam: az ágitációnak ma már nélkülözhetetlen eszköze, fóruma a politikai vitakör. íme, a martfűi példa is ezt bizonyítja. Varga Viktória Fotó: T. Katona László
