Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-21 / 221. szám

1979. szeptember 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A kormány megtárgyalta Legfontosabb ösztönző a lakás Népesedéspolitikai helyzetkép A népesedéspolitikai célok elérését korábban jól serken­tő szociálpolitikai támogatá­sok ma már nem ösztönöz­nek kellőképpen a népesedé­si helyzet javítására, a több gyermek vállalására. Ez volt az egyik sarkalatos megálla­pítása annak a jelentésnek, amellyel a Minisztertanács tegnapi ülésén foglalkozott. Az egészségügyi miniszter és a KSH elnöke közösen tá­jékoztatta a népesedési hely­zet alakulásáról és a népese­déspolitikai intézkedések ha­tásáról a kormányt, mégpe­dig az elmúlt két év tapasz­talatai alapján (ugyanis leg­utóbb 1977-ben szerepelt ilyen jelentés a Miniszterta­nács napirendjén). A mostani helyzet a koráb­bi adatok tükrében elemez­hető reálisan, öt év statiszti­kai adatai állnak rendelke­zésre. 1974. második félévé­ben és 1975-ben — az akkor új intézkedések hatására — növekedett a születések szá­ma; 1976-tól viszont csökken­ni kezdett. Ennek egyik alap­vető oka a szülőképes korba lépő nők számának fokoza­tos csökkenése. Ugyanakkor a népesedéspolitikai intézke­dések hatása is — összessé­gében — valamelyest lany­hult. A legutóbbi reprezenta­tív családtervezési vizsgála­tok tapasztalatai azt mutat­ják, hogy a fiatal házasok változatlanul két — egyre kevésbé három — gyermek­kel számolnak. A harmadik gyermek vállalását családi­pótlék rendszerünk — és a többi szociálpolitikai juttatás — nem ösztönzi kellően. Arról is tájékozódott most a Minisztertanács, hogy ko­rábbi határozata és szociál­politikai intézkedései hatásá­ra növekedett a társadalom tehervállalása a gyermekne­velés költségeiben, javultak — ha nem is minden tekin­tetben — a gyermekek válla­lásának és nevelésének felté­telei. A gyermekgondozási segélyt — annak ellenére, hogy reálértéke csökkent — továbbra is a szülő nők mint­egy 80 százaléka veszi igény­be. 1978 végén például 277 ezer nő (a foglalkoztatottak csaknem 6 százaléka) volt gyes-en. A főként nőket fog­lalkoztató munkahelyeken gondokat okoz az anyák tar- tósabb kiesése a munkából. Egyelőre nem hoztak megfe­lelő eredményt azok a külön­féle vállalkozások, amelyek­kel meg akarják oldani a gyermekgondozási segélyen levő anyák foglalkoztatását. A gyermekvállalást ösztön­ző eszközök, juttatások közül továbbra is fontos— aligha­nem a legfontosabb — ténye­ző a lakás. A fiatal házas igénylőknek — névjegyzék és lépcsőzetes csere útján — 1978-ban 18 804 lakást utal­tak ki, 7 ezerrel többet mint 1973-ban. Az utóbbi hat év alatt a tanácsok csaknem 24 ezer lakást juttattak a há­rom- és többgyermekes igény­lőknek: ennek ellenére az igénylők száma növekedett, s a várakozási idő a koráb­ban számított két év helyett jelenleg körülbelül két és fél év. Az V. ötéves tervre elő­irányzott gyermekintézményi fejlesztések valamelyest el­maradtak a tervezettől. 1978 végén — az Í973. évinél 13 ezerrel több — összesen 58 ezer hely volt a bölcsődék­ben, de még így is nagy a zsúfoltság. Az óvodai hálózat fejlesztésében jelentős javu­lás csak a következő tervidő­szakban várható. A gyermek- neveléshez szükséges holmik tekintetében javult a kínálat és a választék. Igaz: nem ki­elégítő mértékben. A házasság előtti, valamint a cgalád- és nővédelmi ta­nácsadások rendszere tovább fejlődött; és — a kezdeti bi­zonytalankodások, néhol for­mális tevékenység után — ma már hatékony segítséget jelent az egészséges életmód és a korszerű családtervezési szokások kialakításához. A 17—19 éves nők közül min­den negyedik alkalmazza a korszerű fogamzásgátlás va­lamelyik módszerét. Ennek is köszönhető, hogy a terhes- ségmegszakítá;sok (száma |az 1973. évi 170 ezerről 1978-ban 84 ezerre csökkent, de nem kielégítő a helyzet a 20 éven aluli korosztály terhesség­megelőzésében. Mérséklődött a koraszülések gyakorisága és — hosszú ideig tartó stag­nálás után — javult a csecse­mőhalálozási arány: 1978-ban 24 ezrelék volt az 1973. évi 34 ezrelékkel szemben. Eb­ben is jelentős szerepe van a már országosan megszerve­zett család- és nővédelmi ta­nácsadóknak, valamint az új­szülöttek intenzív ellátását biztosító központoknak. Az eddigi eredményeket to­vább fejlesztve, hatékonyab­bá kell tenni a fiatalok tu­datformálását az anyai hiva­tással, a családi életre felké­szüléssel kapcsolatban. Ezt elősegítik az általános és kö­zépfokú iskolákban életbe léptetett új nevelési-oktatási tervek is, amelyek a koráb­binál hangsúlyozottabban ve­szik figyelembe a szemlélet- formálás ilyen feladatait. Az iskolán kívüli propagandában és szemlélet formálásában még nagyon sok a teendő, különösen a közművelődési intézmények részéről. Tóth Ferenc Biztonságosabb vasúti pálya A Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium szerződé­ses megbízása alapján éve­ket át tanulmányozták és minősítették több ország vá­gányrögzítési technikáját. Er­re azért volt szükség, mert a nálunk jelenleg alkalmazott csavaros sínleerősítési mód­szer ma már nem tudja ma­radéktalanul kielégíteni a rohamosan fejlődő közleke­dés mind nagyobb igényeit. Dr. Kenkápoly Endre tan­székvezető egyetemi tanár, a kutató-kollektíva irányítója az MTI munkatársának, el­mondotta, hogy kísérleteik során egy olyan, rugóval működő sínleerősítési szer­kezetet alakítottak ki, amely­nek nemcsak a karbantartá­sa, hanem a beépítése is gé­pesíthető. Az új konstrukció számos előnyös tulajdonság­gal rendelkezik. Lazulásra hajlamos elemeket, csavaro­kat egyáltalán nem tartal­maz, ugyanakkor a síneket állandóan és megbízhatóan leszorítja, s az eddigieknél lényegesen nagyobb közleke­dési biztonságot nyújt. Szakmai továbbképzés a Voláooál Mit tesznek a szakmai képzés és a biztonságos köz­lekedés érdekében a Volán 7-es számú Vállalatnál? Er­ről tájékoztatta a megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökségét tegnap Kerekes Ferenc, a vállalat igazga­tója. A tanácskozás bemutatóval kezdődött. Az igazgató vé­gigkalauzolta a vendégeket a Volán Tröszt egyik legkor­szerűbb, háromszintes okta­tási bázisán, amelyet tavaly novemberben vettek birto­kukba, és ahol azóta a szak­munkástanulók oktatásán túl 1600 forgalmi utazó Volán­dolgozó kötelező szakmai to­vábbképzése folyik. Az igazgató elmondta, hogy 1977-ben egy évre ideiglenes jelleggel vezették be az iskolarendszerű to­vábbképzést. És miután be­váltotta a hozzá fűzött re­ményeket, 1978-ban némi módosításokkal végleges for­májába „öntötték”. Az ülésen részt vevő vál­lalatok képviselői felajánlot­ták együttműködésüket, és kérték, hogy vállalatuk gép- járművezetői is részt vehes­senek a Volánnál szervezett továbbképzéseken. Egyébként nemcsak megyén belül kel­tette fel az érdeklődést a Volán 7-es számú Vállala­tának oktatási központja. — A megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács tegnapi ülé­sének napirendjén szerepelt még az idei közlekedési bal­esetek ismertetése és értéke­lése is. Vélemények arról, mik okozzák a bajokat, s hogyan lehetne eredményesebben dolgozni a tiszafüredi Hámán Kató Tsz-ben A tiszafüredi Há­mán Kató Terme­lőszövetkezetben évek óta az átla­gosnál jóval több gondot okoz a gazdálkodás. Betudható ez elsősorban an­nak, hogy az 5588 hektár szántóterületükből 2652 hek­tár, a gazdaság legjobb szántóterülete a kiskörei víz­tározó hatókörzetébe tarto­zik, és a szivárgórendszer képtelen a feltörő vizet el­szállítani. Tavaly a felszíni vízborítás miatt vetetlenül maradt 403 hektár, a faka­dóvíz miatt pedig 578 hektá­ron kipusztult a vetés. Az idén 587 hektár termésével ugyanezért nem számolhat­nak. A biztosító pedig csak a kipusztult vetés értékének 50 százalékát fizeti. A vetet­lenül maradt területekért semmit sem ad. A gazdaság 1978-ban mér­leghiány nélkül zárt ugyan, de nem csekély alaphiány- nyal. Az alaphiányt az idén csak úgy tudták rendezni, hogy részben felhasználták az újratermeléshez nélkülöz­hetetlenül szükséges terme­lési készleteiket, és részben az amortizáció meghatáro­zott hányadát. Élni és fejlődni A legjobb termőterületek mentéséhez szükséges melio­rációs és üzemi vízrendezési munkálatok tervének való- raváltása közel kétszázmil­lióba kerülne. Mondani sem kell, a termelőszövetkezet­nek ez az összeg nem áll rendelkezésére. Ilyen mérvű állami segítségre pedig a kö­zeljövőben nem számíthat­nak. Kérték, hogy sorolják be őket a kedvezőtlen adott­ságú szövetkezetek közé, és akkor támogatásként évente kapnának néhány milliót. Az se húzná ki őket a kátyúból, hiszen a főkönyvelő találó megjegyzése szerint az az összeg csak annyit érne, mint só a zsíroskenyéren. Mindebből adódik a kö­vetkeztetés: a saját lehetősé­geiket kell minél kedvezőb­ben kihasználniok és felszá­molni azt a szövetkezetben tapasztalható nézetet — mi­szerint „meg tudunk élni, de fejlődni nem”. A tények ugyanis ennek ellenkezőjét bizonyítják. Az utóbbi évek­ben építettek egy 240 fé­rőhelyes tehénistállót, süldő­nevelőt, fiaztatót, végrehaj­tották a szarvasmarhaállo­mány tbc- és brucellamente­sítését, növelték a gépesítés szintjét, hogy az optimális időben (ami helyzetükből adódóan egyre kisebb) vé­gezhessenek a munkákkal. Gépi beruházásra öt év alatt 49 milliót költöttek. A gaz­daság beruházott és forgó vagyona négy év alatt 181 millióról 241 millióra növe­kedett. Nincs szó tehát a vészha­rang kongatásáról a szövet­kezet jövőjét illetően. Arról viszont igen, hogy a gazdál­kodás egészét a megválto­zott körülményekhez igazít­sák. Erre egyébként a járási pártbizottság tavaly határo­zatban hívta fel a termelő­szövetkezeti vezetők figyel­mét. A Hámán Kató Tsz- ben meg is tették a kezdeti lépéseket. Kovács Gyula tsz- elnök így summázza: — Módosítottuk a vetés- szerkezetet, például magas talajvizet tűrő fűmagter­mesztést valósítottunk meg. Folyamatban van lódi here telepítése is. Másrészt a me­liorációs beruházást is meg­kezdtük, tíz kilométer hosszú vízelvezető csatornát építet­tünk. Mivel azonban a be­fogadók nincsenek kiépítve, a vizet csak a mélyebben fekvő területekre vezettük. A szövetkezet pártvezető­sége támogatja a kezdemé­nyezéseket és a lehetőségek jobb kihasználását. Ez utób­bira ugyanis még nem mondható el, hogy teljes. Nem a legmegfelelőbb még a termelésszerkezet, és adott­ságaikat sem mindig a leg­jobban hasznosítják. Elgon­dolkodtató például az, hogy ahol annyi a káros víz, ott alig öntöznek, tehát nem­csak a víz, hanem az aszály is harmadolja a termést. A helyzethez alkalmazkodva Kisebb lehetőségeiket is jobban ki kellene aknázniok. Egyik ötven férőhelyes is­tállójukban például vadka­csákat neveltek a tavasszal. Igaz, a községtől messze lé­vő épületről van szó, de ez az istálló körül van véve legelővel, és a több hasznot hozó növendékmarhák rideg tartására megfelelő. Mivel a szövetkezetnek nagyon ked­vező a helyzete tömegtakar­mány termelésére, inkább a húsmarha-tenyésztést kellene szorgalmazniuk'. Ilyen észre­vételeket tett a gazdaság ve­zetőinek a tavaszi határ­szemle idején dr. Bereczki Lajos, megyei tanácselnök­helyettes is, — nyomatékkai hangsúlyozva a kialakult helyzethez való jobb alkal­mazkodást. A szakemberek tisztában vannak ugyanis azzal, hogy ha 500 ezer hektáron öntö­zéssel biztonságosabbá akar­ják tenni a termelést, ak­kor néhány évre szántóterü­letekről is le kell mondani a víztározó közvetlen köze­lében. Ez azonban nem je­lenthet pótolhatatlan vesz­teséget. Példaként «említve: a szántóföldi területekről — közepes szintű gazdálkodás­sal — hektáronként 15—16 ezer forint termelési érték állítható elő, ugyanakkor Nagyivánban a nádtermelés hektáronként 24 ezer forin­tot biztosít. Halastavi hasz­nosítással 26—28 ezer forint termelési érték érhető el hektáronként. Nagy az önköltség Persze, az előbbre lépés­nek más útjai is vannak. Parragh László főkönyvelő szerint például: — A szegény embert az ág is húzza. Nemcsak a kiesett területek miatt vagyunk bajban. Például a növény- termesztés is gyenge jöve­delmet hoz. Abrak helyett főleg tápot etetünk, 18—20 millió forint értékben. Ügy vesszük. Sokkal olcsóbb len­ne, ha mi állítanánk elő. Az alacsony hozamok miatt igen nagy önköltséggel ter­melünk. 1977-ben például a kukorica önköltsége nagyobb volt az eladási árnál. Ilyen tényekre gondolva mondom, hogy azt kell elérni; ha nincs haszon, ne legyen költség se... Elgondolkodtató az is, hogy az állattenyésztési ága­zatban csupán a sertéste­nyésztés biztosít egy kis nye­reséget. A többinél a hoza­mok, a szaporulat alacsony foka okozza a veszteséget. Juhászatukban például a szaporulati arány 70 száza­lékos volt tavaly — holott az ikerellések miatt 100 száza­lékon felül kellene lennie. Exportra pedig elsősorban a bárányt lehet értékesíteni. A juhállomány elhelyezésének központosítása és hozamá­nak növelése javíthatna a helyzeten. Simon Béla (Folytatjuk.) M : Bontják a sugárzástól védő betonfalak zsaluzatát a szolnoki He- tényi-kórház új, 400 ágyas pavilonjához csatlakozó „lepényépület­ben”. A szociális helyiségek, a 3000 adagos konyha és az étterem mellett itt lesz az intenzív gyermekosztály és a röntgenvizsgálatok helye is Elégedettek is meg nem is... Elkezdődött a napraforgó szedése a jászjákóhalmi Bé­ke Tsz-ben, ahol a koráb­bi évekhez hasonlóan az idén is 400 hektáron ter­mesztett napraforgó vár be­takarításra. A hektáronkén­ti 20 mázsás átlagterméssel a gazdaságban elégedettek ... meg nem is. A 400 hektáron termesz­tett napraforgóval jelentősen hozzájárulnak a hazai nö­vényolajipar alapanyagellá­tásához, az ebből származó jövedelem is számottevő. Amivel nincsenek megelé­gedve a termelőszövetkezet­ben, hogy az eddigi műve­lési módszerekkel, a rendel­kezésre álló nagy olajtartal­mú, de alacsony hozamú fajtákkal a terméshozamok növelésében már nem tud­nak előre lépni. Ezért határoztak úgy a Béke Tsz-ben, hogy csatla­koznak valamelyik, a napra­forgó művelésére szakoso­dott termesztési rendszerhez. A szándékot a következő közgyűlésen ismertetik a tagsággal, és várhatóan a jövő évtől kezdve már a társulás jól bevált módsze­reinek felhasználásával ter­mesztik az ipari növényt. =Áramlatok állóvízben Ebben a negyedévben 4 millió ceruza, és közel ugyanennyi R-20-as elemet gyártanak Tö- rökszentmiklóson, az Alföldi Szilikátipari Vállalatnál

Next

/
Thumbnails
Contents