Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

14 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. szeptember 16. Gyászhfr Fájdalommal tudatjuk mind­azokkal, akik ismerték, hogy dr. DOBOS ISTVANNE szül. Vad Margit folyó hó 10-én elhunyt. Temetése szeptember 17-én 15 óra 30 perckor lesz a szolnoki Munkásőr úti temető halottasházából. A gyászoló család, Szolnok. apróhirdetés INGATLAN VÁROSKÖZPONT- BAN kétszobás öröklakás 330 ezer kp + OTP átválla­lással eladó. Érdek­lődni: Szolnok. Ady Endre u. 20. IX/9. (H. 2674.) 54 m2-es OTP-LA- KÁS eladó. Szolnok, Csokonai úton. Ér­deklődni Zagyvaré- kas, 2/4-es gátőrház, Kalmár Ferenc. (5310.) GÉPJÁRMŰ ZI írsz. 1500-as La­da személygépkocsi megkímélt állapot­ban eladó. Érdek­lődni: Varga István, Szolnok, Tóth F. u. 7. fszt. 3. 16 óra után. (5061.) FEHÉR, újszerű, 1981 júliusig vizsgá­zott Trabant eladó. Törökszentmiklós. Ifjúság 9. Soós. (5344.) US Skoda S 100 jó állapotban eladó. Ér­deklődni: Vegyimű­vek lakótelep, 4. ép. 1/3. Szolnok. (5424.) JÖ KARBAN levő Wartburg de Luxe gk. eladó. Tiszaföld- vár, Bercsényi u. 7. (5383.) ZF frsz. 1200-as Lada eladó. Jászjákóhal- ma, Bethlen Gábor u. 18. (5407.) 3 éves ZD-s Tra­bant speciál eladó, 1982-ig érvényes mű­szaki vizsgával. Ér­deklődni : Székely Sándor, örményes, Dózsa Gy. út 39. (5392.) ZD frsz. Wartburg garazsirozott műsza­ki vizsga után el­adó. ' Jászberény, Honvéd u. 11. (5296.) MOST VIZSGÁZOTT Trabant 601-es el­adó. Érdeklődni: J ászalsószentgy örgy, fényképész. (5423.) 600-as Trabant 12 000 forintért eladó. Túr- keve, Kálmán király út 10. (5348.) ADÁSVÉTEL AKAI 4000 DS szte­reó magnó, új el­adó. Martfű. Szol­noki út 16. Kettes lakás. (5375.) ________ V ARIÁLHATÓ gyer­mekkocsi eladó. Jászberény. Tündér u. 11. (5339.)________ 3 HÓNAPOS bika­borjú eladó. Zagy- varékas, 2/4-es gát­őrház, Kalmár Fe­renc. (5310.) EGYÉB KÖZÜLET másfél szobás lakást bérel­ne hosszabb időre. „Belterület” jeligé­re a szolnoki hirde­tőbe. (H. 2681.) LAKÁSOMON mate­matika és kémia tantárgyakból kü­lönórákén adok, Szolnok, Mátyás kir. u. 2. IV/2. (5386.) Séta a veszprémi várban Veszprém Mpgyarország egyik sajátos hangulatú műemlékvárosa. A király­nék egykori székhelye - szürke sziklatokon emelke­dő várával, barokk pom­pájú házaival, romantikus, szűk utcáival - nem min­dennapi látványosságot kí­nál az idelátogatóknak. Útját megszakítva, sok Balatonra kiránduló hazai és külföldi turista keresi fel Veszprémet, hogy meg­tekintse a művészettörté­neti, városépítészeti neve­zetességeket, a történelmi múlt gazdag emlékanyagát. Részlet a várból A Szolnoki Papírgyár felvételre keres üzemmérnöki képesítéssel rendelkező szakembert energetikus munkakörbe. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán. (H. 2735.) A Jászberényi Aprítógépgyár felvételre keres vasszerkezeti lakatos, géplakatos és hegesztő szakmunkást, valamint férfimunkásokat acélöntödei betanított munkakörökre. Jelentkezni lehet a vállalat üzemgazdasági osztályán. (5030.) Á Nagykunsági Állami Gazdaság III. SZ. KERÜLETÉBE NÖVÉNYTERMESZTÉSI AGAZATVEZETÖI MUNKAKÖRBE FELVÉTELT HIRDET. Feltétel: agrártudományi egyetemi végzettség vagy szak­irányú főiskolai végzettség, valamint 3 év szakmai gyakorlat. Bérezés a 14/1977. (III. 21.) MÉM sz. rendelet alapján. fii* Jelentkezni személyesen vagy Írásban a gazdaság személyzeti vezetőjénél lehet. •HÍ ÜH Cím: Nagykunsági Állami Gazdaság 5515 Ecsegfalva-Kenderessziget. '50,í ' DOLGOZÓKAT ALKALMAZUNK A JÁSZSÁGI Állami GAZ- sertéstelepére villanyszerelőt DASAG II. sz. kerülete (Tan- vesz fel. Jelentkezés a két te- gazdaság) fejőgulyásokat, I. sz. lep vezetőjénél. (5119.) kerület (Jászkisér—Szellőhát) Hirdessen a Néplapban! A NAGYKUNSÁGI ÁLLAMI GAZDASÁG PÁLYÁZATOT HIRDET vezető állatorvosi munkakör betöltésére Bérezés o 14/1977. (111.21.) MÉM sz. rendelet szerint. mmsassas ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■■■■■■ ■■■Maii ■■■■■■■a Jelentkezés személyesen vagy írásban a gazdaság személyzeti vezetőjénél. Cím: Nagykunsági Állami Gazdaság 5515 Ecsegfalva-Kenderessziget. (5037.) I. István király és felesége Gizella szobra a vársétányon Munkás-paraszt M, mit tud? Kétezren egymásról Kétezer munkás- és pa­rasztembert kérdeztek meg a szociológusok a mezőgaz­daság fejlődéséről, az ipar­ban, illetve a mezőgazda­ságban dolgozók munka- és életkörülményeinek, jövedel­mi viszonyainak arányáról. Dr. Balogh József és mun­katársai — a Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsa közreműködésével — min­den számba jöhető réteg képviselőit megszólaltatták. Id,ős és fiatal, férfi és nő, városi és falusi, szak- és se­gédmunkás, vezető és beosz­tott egyaránt akadt a vá­laszt adók között. A vélemények összevetésé­nek egyik legérdekesebb tapasztalata: a válaszokat el­sősorban az differenciálta, hogy nő adta-e vagy férfi, képzett-e vagy képzetlen, nem pedig az, hogy melyik társadalmi osztályhoz tar­tozik az illető. A nemzedé­ki hovatartozás szintén dön­tően befolyásolta a vélemé­nyeket. A fiatalok például alapvetőbbnek érzik az ipa­ri és a mezőgazdasági mun­ka különbségét, mint az öre­gek. Ugyanakkor az időseb­bek — főként a mezőgazda­ságban — kevésbé hiányol­ják a szabadidőt. A felmérés tanúsága sze­rint a munkások 68 százalé­ka rendkívül gyorsnak tart­ja a mezőgazdaság fejlődé­sének ütemét. Ugyanakkor a parasztembereknek csak 61 százaléka jutott erre a kö­vetkeztetésre. Mezőgazdálko­dásunk színvonaláról szólva a parasztság kénviselőinek 27, a munkások 20 százalé­ka nemzetközileg is kiemel­kedőnek ítélte a fejlettség jelenlegi fokát. Száz közül 57 paraszt és 66 munkás kö­zepesnek vélte, 12, illetve 11 pedig alacsonynak minősí­tette a mai színvonalat. A vizsgálódások azt tük­rözték, hogy a fejlődés gyor­saságának megítélésében rendkívül nagy a szakkép­zettség szerepe. Szintjének emelkedésével nő azok szá­ma, akik szerint rendkívüf gyors az előrelépés. Az agrár jellegű tevékeny­séget folytatókról kiderült, hogy a „paraszt” kifejezés­ben nem a társadalmi ho­vatartozás meghatározását, hanem a lekicsinylő minősí­tést látják. Ezzel szemben magától értetődő, természe­tességgel fogadták a kérdést: ki tartozik a parasztsághoz és így is feleltek rá. A megkérdezettek — osz­tályhoz tartozástól függetle­nül — elsősorban a növény- termesztőt sorolták a pa­rasztsághoz; és csak azután az állattenyésztőket. Az . is érdekes, hogy a tsz-tagok in­kább tekintették a paraszt­ság részének a mezőgazdasá­gi nagyüzemekben dolgozó szerelőt, traktorost, de még a gépkocsivezetőt is, mint a munkások. A megkérdezettek 20 szá­zaléka azonosnak tartotta a két vezető osztály életfelté­teleit. A parasztság életét minősítette jobbnak 16, a munkásokét 18 százalék; 44 százalék úgy vélekedett, hogy bizonyos feltételek a munkások esetében jobbak. A parasztság szószólóinak 81 százaléka szerint az iparban jobbak a munkakörülmé­nyek, a munkások 79 száza­léka pedig a mezőgazdaságra adta voksát. O. B. A Szentháromság szobor a Gizella kápolna kapujából

Next

/
Thumbnails
Contents