Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
1979. szeptember 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó dolog a vásárt járni. Különösein jó, mondhatni büszkeséggel eltöltő érzés viszontlátni a Szolnok megyében készült, legsikerültebb fogyasztási cikkeket olyan rangos seregszemlén, mint a pénteken megnyílt őszi BNV. Akad bőven látnivaló — csak legalább egy részükből lenne mielőbb áru a szaküzletekben! — a kőbányai vásárvárosban hatodik alkalommal megrendezett nemzetközi vásáron, amelyen 12 árucsoportban 31 országból 1300 kiállító vonultatta fel termékeit. Van mivel büszkélkednünk: a hetvenkilenc kitüntetett fogyasztási cikk között három, Szolnok megyéből kikerült terméket is az 1979. évi őszi Budapesti Nemzetközi Vásár díjával jutalmazott a vásárdíj-bizottság. Az őszi BNV megnyitásának napján készült képriportunk ez utóbbiakat mutatja be, és még néhány részletet a kiállításról. Temesközy Ferenc Három Szolnok megyei termék BNV-díiat kapót t Napjaink korszerű lakásaiba tervezték a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyárában készült, Nikoletta fantázianévvel ellátott BNy-díjas konyhabútort tűi fi??£P imt Kmww r.-« • '.íj-;- » Méltán büszke a Tégla- és Cserépipari Tröszt az Alföldi Téglaipari Vállalatának mezőtúri gyárában készült gipszkerámia válaszfal-pallóra, mert azt is a BNV díjával tüntették ki A Suháné Somkúti Katalin iparművész tervezte, homokfúvott üvegből készült gyertyatartók az Üvegipari Művek karcagi gyárának hoztak sikert, azaz BNV- díjat „öcsi” cipőcsalád a martfűi Tisza Cipőgyár kiállításán. A képen látható termékcsoporttal gyermeklábbeli kategóriában IK. díjat nyert a vállalat a Könnyűipari Minisztériumnak a BNV-re kiírt gyártmányfejlesztési pályázatán Nincsen vásár TOMI nélkül — az őszi BNV- k elmaradhatatlan . kiállítója a Tiszamenti Vegyiművek. Ezúttal is a határainkon mess ze túl is ismert szintetikus mosószercsaládot vonultatta fel a vállalat nagy sikerrel Országos mozgalom települések fejlesztésére Több mint 50 millió forint értékű társadalmi munkafelajánlás a Több mint 50 millió forint értékű településfejlesztő társadalmi munkafelajániás, az ország minden részéből feladott, a lakosság önkéntes tenniakarását bizonyító levelek garmada, a tanácsoknak, a népfrontbizottságoknak és más társadalmi szerveknek a támogatása is egyaránt azt jelzi: az ország lakosságának körében teljes és cselekvő egyetértésre talált a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére indított településfejlesztési társadalmi munkamozgalom. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál a Magyar Távirati Iroda munkatársának elmondották: bár még csak két hét telt el Bács-Kiskun, Szolnok és Komárom megye településeinek országos kezdeményezésétől, máris száznál több városból és községből küldték meg az életkörülményeket javítani, a lakóhelyi környezetet szépíteni kívánó terveket, sok helyütt pedig ezekben a napokban formálják közösen - a lakók a tanáccsal és a társadalmi szervekkel - az elképzeléseket, illetve azokat a népgazdasági, valamint a helyi erőforrásokhoz, lehetőségekhez. Az eddigi összegzés alapján is megállapítható, hogy nagyon gazdag és értékes akciókra vállalkoztak a Hajdú- Bihar megyeiek. Debrecenben a Tégláskerti utcában, a Bem téren, a Kerekes- és a Szabadság-telepen, valamint Kismacson parkosítják a házak környékét, fákat ültetnek, árkokat mélyítenek. Több mint egymillió forintnyi értékre rúg a léta- vértesi lakosság szellemi és fizikai erejét a köz szolgálatába állító vállalása. Minden rétegre és korosztályra gondoltak: felújítják a központi játszóteret, ifjúsági klubot és kézilabdapályát építenek, korszerűsítik a művelődési otthon elektromos hálózatát. A Baranya megyei Mohácson a helybeliek — sok más között — lelátót építenek a városi sportstadionban, Siklóson pedig — az 1. számú iskola úttörőcsapat-otthonának felhúzása mellett — az Arborétum parkosítására és fenntartására is vállalkoztak. A bólyiak hárommillió forint értékben tervezik az óvoda bővítését, korszerűsítését, s gazdagítják-gondoz- zák a községi nagypark faállományát is. A tavalyihoz viszonyítva 10 százalékkal növelik a társadalmi munka értékét a Fejér megyei Előszálláson. Az idei 2 millió 700 ezerforintos tervben a településszépítés játssza a főszerepet: mélyítik a házak előtti árokrendszert, virágosítják a közterületet, kijavítják, átfestik a kerítéseket, s lemeszelik, felújítják az utcára néző házfalakat. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál köszönettel és elismeréssel fogadták a lakosság összefogását jelző leveleket, híradásokat, és ismételten kérik a helyi tanácsokat és társadalmi szerveket: adjanak meg minden támogatást ahhoz, hogy a településfejlesztő tervekhez illeszkedő társadalmi akciók a lakosság újabb rétegeit vonják be a munkába. Párttitkár a tennivalók sűrűjében Nagy Sándor beszél életéröl és munkájáról Nagy Sándor, a Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karcagi körzeti üzemének munkásellátási vezetője egyben az üzemi pártalapszervezet titkára. Itt volt ipari tanuló, itt szerezte meg a molnár szak- képzettséget ... — Akkoriban apám volt itt a malomban a párttitkár, egyébként a raktárban zsákolt. Tulajdonképpen ő akarta, hogy molnár legyek. Nos, én lettem a malom DISZ-tit- kára. Sokat vitatkoztunk akkoriban vele a fiatalok megítéléséről. Egyszer úgy összevesztünk az üzemvezető irodájában, hogy ki akart zavarni. ő a gyerekét látta akkor is bennem, én meg azt mondtam magamban, most nem az apámmal állok szemben, hanem a párttitkárral, márpedig a párttitkárnak ebben a kérdésben nincs igaza, hát nem hátrálok meg. — Ma is vitatkoznak önnel a KISZ-esek? — Vita mindenütt van, de én már más nézőpontból vizsgálom KISZ-eseink munkáját, mint annak idején az apám a miénket. Ez a nézőpont: ő maga is hiosSzú éveket dolgozott az ifjúsági szövetségben. Volt KISZ csúcstitkár a Béke Tsz- ben (a lisztportól, asztmás megbetegedést kapott, egy időre meg kellett válnia a malomtól), egy cikluson át tagja a KISZ Központi Bizottságának is, küldöttként vett részt a szófiai VIT-en... ebből már látszik, hogy nagy tapasztalatot, gyakorlatot szerzett az ifjúságpolitikai munkában. — Ma inkább szervezési kérdéseken vitatkozunk — magyarázza, folytatva előbbi gondolatát. — Például: megszerveznek a gyerekek egy négynapos csehszlovákiai kirándulást, aztán azt mondják, elmarad, mert nincs rá jelentkező. Állítom, ha megfelelő szervező munkát végeztek volna, nem így lenne. — Mikor jött vissza a malomba dolgozni? — öt évvel ezelőtt, a városi pártbizottság javaslatára. Azóta az alapszervezet titkára is én vagyok. Amire egy fiatalnak lehetősége adódik, azt én mind elértem az életben. A munkámért mindig megkaptam az elismerést. Tudja-e, hogy az esküvőnket sem mi rendeztük? — Hát ki? — A munkásőrség, meg a KISZ, együtt a város vezetőivel ... Húsz éves volt, amikor 1958-ban tagja lett a munkásőrségnek, a szakaszparancsnokságig vitte, most negyvenegy évesen tartalék- állományban van. Két fiatal párnak volt 1959-ben az első, társadalmi ünnepségként rendezett esküvője Karcagon. Nekik, meg a munkásőrség későbbi parancsnokának, Búza Ferencéknek. „A nagy tanácsteremben eskettek minket, díszőrséget álltak az úttörők, a munkásőrök, akik a feleségeikkel együtt jöttek el a lakodalomba. Voltunk vagy háromszázötvenen. És mindenütt virág, meg virág még a szőnyegek is tele voltak rózsaszirmokkal... Ezek nagyon szép emlékek”. — És rózsás lett a házasélete is? — Szépen élünk. E hónap végén leszünk 20 éves házasok. Két kislányunk van. Gabi most harmadikos gimnazista, Ági jelenleg az általános iskola 4. osztályába jár. — A felesége? — ö is itt dolgozott a malomban, amikor megismerkedtünk, most a .KÁTISZ- nál van. ősszel kezdi a felnőtt szakmunkástanfolyamot. Amint látom, izgul is egy kicsit. Tudja, neki kellett mindig a család gondjaiból többet vállalnia. Én sokat voltam távol. Egy KISZ-vezető, egy párttitkár nem ülhet otthon, ráadásul mindig tanulnom is kellett. — Építettek? — Amikor beteg lettem, a feleségem meg terhes volt, olyan lakás után kellett nézni, ahol nem szükséges lépcsőt mászni. Eltartási szerződést kötöttünk két idős emberrel. A nagypapa már meghalt, a nagymama szerencsére él. Békességben megvagyunk. — Nagymama? — Mi annak tartjuk. Tulajdonképpen ő nevelte fel a két gyereket. Teljesen idegenek voltak, és mégis kölcsönösen megszerettük egymást. Őszintén mondom, mi nagyon sokat köszönhetünk nekik. Hát szóval azt a házat építettük át az idők során, ami az övéké volt. — Elégedett jelenlegi munkájával? — Munkásellátási vezetőnek lenni nagyon szép feladat. Csaknem kétszázötven emberről gondoskodni, hogy jó legyen az étkezés, a szociális ellátás. Emellett személyzeti kérdésekkel is foglalkoznom kell. És az alapszervezet, titkára is vagyok. Ne vegye szerénytelenségnek, de úgy érzem, hogy minket a jobban dolgozó közösségek között tart számon a pártbizottság. — Jól tudom, hogy ön küldött volt a XI. pártkongresz- szuson? — Igen. Azokat a napokat soha nem fogom elfelejteni. Gazdag útravalót kaptunk ott a további munkához. — Nos, saját üzemében, pártszervezetében hogyan váltak valósággá a kongresz- szusi határozatok? Nem kell sokat gondolkodnia a válaszon. Ebben a folyamatosan dolgozó üzemben — amelynek két nagy üzemrésze. van — ötvenhat kommunista dolgozik. Hangsúlyozza, hogy a vezetőség-, a bizalmiak összefogott munkájának eredménye, hogy a taggyűléseken a megjelenés mindig 85 százalék felett van. Tervszerű, folyamatos a fiatalok kommunista nevelése, idén például három munkásnőt vettek fel a soraikba. Hatalmas előrelépés töirtént az üzem- és munkaszervezés területén. A rizs kiszerelését teljesen gépesítették. „Igaz, ezt megfelelő anyagiak híján aligha valósíthattuk volna meg, de az élet erre kény- szerített minket. Hiszen jé- lenleg is huszonkilenccel kevesebben dolgozunk itt, mint amennyire szükség lenne”. Ám az eredmények mellett gondjaik is vannak. Ügy tervezték, hogy 1980-ra elérik az évi 500 millió forintos termelési értéket. De a rizs évek óta kevesebbet terem, mint azt tervezték, és a termelési értékük jó ha eléri a 350 millió forintot. — Közeledik a XII. párt- kongresszus ... — Már mi is hozzákezd- tünk a felkészüléshez. Az alapszervezet beszámoló taggyűlésére külön munkacsoport készíti ei számadásunkat. Most aztán: vizsgázik a vezetőségünk. És emellett a napi munka, ami most különösen nehéz lesz. — Miért? — Az idén kevesebb búzát tudtunk felvásárolni. Ha azt akarjuk, hogy meglegyen a tervezett termelési érték, hogy jövőre ismét növelni tudjuk a béreket, ahhoz most a negyedik negyedévben 1900—2000 vagon nyers rizst keli felvásárolnunk és 1350 vagon hántolt rizst előállítanunk. És mivel késik a rizs érése, a munka • zöme októberre, novemberre marad. Ehhez át kell csoportosítani az embereket egyik munkaterületről a másikra, mindenütt bevezetni a 12 órás műszakot. Nos, ez csak akkor megy zökkenőmentesen, ha minden ember megérti, hogy erre feltétlenül szükség van. És ebben a megértetésben elsősorban a pártszervezetnek van nagy feladata. Varga Viktória
