Szolnok Megyei Néplap, 1979. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

XXX. évf. 215. szóm, 1979. szeptember 14., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Minisztertanácsi ülésen Hz idei népgazdasági terv végrehajtásáról tárgyalt a kormány Évadnyitó a Szigligetiben Válogatott keretben? Teljesen érthető a druk­kerek szenvedélyes hábor­gása, amikor valaki bizonyí­tott teljesítmény nélkül kap helyet a sportág válogatott csapatában, s emiatt az el­ért eredmény messze elma­rad a jogosan várt teljesít­ménytől. De ugyanilyen szenvedéllyel tüzelünk-e, ha egy egészeh más válogatott­ban, a dolgozók kollektívá­jában tohonya lusták, a mun­kát elkerülő ügyeskedők fogják vissza a lendületet? Pedig a tét nagyobb. A „gó­lokat” az egész közösség kapja. Mit tegyünk? Van, akiknek vállrándító birkatürelmük van, és azt mondják: a szocializmusban kizárólag meggyőzéssel ér­hetünk el eredményt, sza­porítsuk tehát a felvilágosí­tó szavakat. Eljön az idő, amikor mindannyiunkban kialakul a magasfokú öntu­dat, s mindenki belső un­dorral fordul el a dologta- lanságtól, a tunyaságtól, a cselekvés halogatásától. Mások nagyokat kiáltanak és Nyugat felé mutogatnak: lám, a kapitalizmus megta­lálta a fegyelmezés recept­jét. Aki rosszul dolgozik, azt elbocsátják. Legyen ná­lunk is munkanélküliség, az majd felébreszti az öntuda­tot, bonthatatlanná teszi a fegyelmet. Egyszóval, elő az adminisztratív eszközökkel, azoknak van igazán az em­berre hatásuk. Egyformán vitatkozni kell a türelmetlen akamokokkal és a szócséplő tmoralizálók- kal. Miár az sem igaz, hogy a kapitalizmus csak a rosz- szul dolgozókat bocsátja el; a tőkés társadalom kétszáz­éves történelmét szakadat­lanul kísérő tömeges mun­kanélküliségnek nem ilyen „igazságosztó” oka van. Egészen más: a társadalom gyógyíthatatlan, oldhatatlan válsága. Másrészt a munka- nélküli állapot nem erősíti az emberi karaktert. ha­nem ellenkezőleg, a tétlen­ség torzítja, összeroppantja a jellemet, megaláz és em­bertelenné tesz. De nem sokra megyünk a szüntelen szóbeli intéssel sem, mert a kifejezések kongani kezde­nek az ürességtől, amennyi­ben maguk a körülmények nem olyanok, hogy az em­bert jó munkára, alkotó cse­lekvésre késztessék. Cselekvésre késztetni ? Nem szóval és nem is ad­minisztratív kényszerrel ? Hogyan hát? Alapkérdése ez szocialista világunknak, s egyre hangsúlyosabbá vál­nak e kérdés betűi, egyre jobban sürgetik a választ. Csak az okosan együttha­ladó anyagi és erkölcsi, gaz­dasági és kulturális, pénz­ügyi és tudati szabályozók teremthetnek olyan körülmé­nyeket, amelyek közepette cselekvésre kényszerül az ember. Azt is mondhatjuk: az ösztönzők kényszerpályára lökik az embert. Ennek az ösztönzésnek, szabályozásnak egyre jobban kell uralnia az egész társa­dalmat, a társadalom minden tartományát, minden tarto­mányának valamennyi zu­gát, hogy a humanitást ter­jesztő alkotást kiváltó ser­kentés mindenhatóvá vál­jék. Mert olyan alkotó embe­rekre van szükség, akik ne­mesen nyugtalanok, szünte­lenül azt is érzik környeze­tükben, körülményeik kö­rében, hogy teremteniük, cselekedniük lehet és kell. S. I. A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. A Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. A kor­mány a beszámolót jóváha­gyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt az 1979. évi népgazdasági terv végrehaj­tásának menetéről, egyben javaslatot tett az 1980. évi népgazdasági terv előkészí­tésének feladataira. A pénz­ügyminiszter az ez évi pénz­ügyi helyzet alakulásáról, a munkaügyi miniszter pedig Körösvölgyi László, a HUNGEXPO vezérigazgató­helyettese bevezetőjében a nemzetközi vásárok históriá­járól, információs szerepé­ről szólt, s megemlékezett a kőbányai vásárváros eddigi fejlődéséről, rendeltetéséről. Hangsúlyozta, hogy a mosta­ni vásár képet ad hazánk és a külföldi országok fo- gyasztásicikk-iparának hely­zetéről, termelési hátteréről és irányzatairól. A vásár rendezői gondoskodtak ar­ról, hogy a kiállításon a ke­reskedelmi vállalatok talál­kozhassanak a termelőkkel és a látogatókkal, így helye­sen mérhessék fel a jövő évi igényeket, a lakosság el­látásának további tenniva­lóit. ' A szeptember 14—23 kö­zött nyitva tartó nemzetközi vásáron, hazánkat is bele­értve, 30 ország — nyolc szocialista és huszonkét nem az 1979. évi munkaerő-gaz­dálkodás időszerű kérdései­ről tett jelentést. A Minisz­tertanács a jelentéseket és az előterjesztett' javaslato­kat elfogadta. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette az Orszá­gos Tervhivatal elnökének jelentését a termelési szer­kezet átalakítása érdekében hozott intézkedések végre­hajtásáról. Egyidejűleg meg­hallgatta és elfogadta a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnökének hasonló tárgyú beszámolóját is. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. szocialista ország • — és Hongkong 1305 kiállítója mu­tatja be fogyasztási, köz­szükségleti cikkeit a már megszokott és ismert 12 áru­csoportban. A szakosított árucsoportoknak ezúttal kü­lön „gazdái” vannak, átfogó szervezésüket egy-egy intéz­mény vállalta. A vásárral egyidőben, a nemzetközi gyermekév ha­zai eseményeinek részeként tartják másodízben az IN- TERPLAYEXPO nemzetközi játékkiálilításf, amelyre a sajtótájékoztatón Dobrotka László könnyűipari minisz­terhelyettes hívta fel a fi­gyelmet. Emlékeztetett ar­ra, hogy a hazai játékgyár­tás fejlesztésére 100 milliós állami támogatással együtt csaknem 300 millió forintot fordítanak. A kiállításon már számot adhatnak a fej­lesztés kezdeti eredményei­Az étlap jobb oldala 3. oldal Lázár György és Piotr Jaroszewicz találkozója Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön találkozott Piotr Jaroszewicz- cel, a Lengyel Népköztár­saság Minisztertanácsának el­nökével, aki szabadságát töl­ti Magyarországon. A minisz­terelnökök szívélyes, elvtár­si légkörben eszmecserét folytattak a két ország kap­csolatairól. ról, az első játék gyártmány­fejlesztési pályázat produk­tumairól. Az INTERPLAY- EXPO-n 14 ország vesz részt, 31 hazai vállalat és szövetkezet mellett 19 kül­földi cég várja a hozzáértő szakembereket, s elsősorban a legérdekeltebbeket, a gye­rekeket. Az őszi BNV-t és a nem­zetközi .játékkiállítást szep­tember 23-ig naponta 10— 19 óra között, a pénteki nyi­tó napon és a szeptember 16., 17., 18-i szakmai napo­kon 14-től 19 óráig tekinthe­ti meg a közönség. A zsűri javaslatai alapján a vásárdíj-bizottság több mint 400 pályázat közül a műszaki és a gazdasági kö­vetelményeket, a nemzetközi színvonalat, az exportképes­séget, az importmegtakarí­tást, a gyártási kapacitást és a szállítóképességet figye­lembe véve — 15 terméket tüntetett ki a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíjá- val, 64-et pedig BNV-díjjal — jelentette be Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese tegnap az őszi BNV díjkiosztó ünnep­ségén. A szovjet dráma ünnepén: bemutató a Szigligeti Szín­házban. Ma este fölmegy a függöny, s Jurij Trifonov „A csere” című színművé­nek bemutatójává] — ren­dezte J. P. Ljublmov — megkezdődik az 1979'80-as színházi évad. Izgalommal várt ünnepi esemény ez a bemutató, amelynek rangját az is növeli, hogy a szolno­A tavalyinál jobb kilátá­sokkal szedik a zöld dohányt a jászsági gazdaságokban, és szárítják, a jászberényi do­hánybeváltó üzemben. Az idei nyár kedvezett a hosszú meleget igénylő növénynek. A korábbi években megvaló­sított fejlesztésekkel, a kor­szerű dohányművelő gépek­kel és szárítókkal, a vegy- szerezési és öntözési lehető­ségekkel is jobban gazdál­kodjak a termelők. Kedvező feltételek mellett kezdték el tehát a Hevesi dohány szedését, étvételét. A — Az év első felében je­lentősen emelkedett Szolnok megyében az állatállomány, növekedtek a hozamok, ja­vult a tenyésztői munka — hangzott el tegnap délelőtt Túrkevén, a Vörös Csillag Termelőszövetkezet központ­jában megtartott takarmány- gazdálkodási tanácskozáson. A rendezvényen részt vevő szakemberek először rövid tájékoztatót hallhattak a megye mezőgazdasági üze­meinek takarmányfelhaszná­lásáról. így többek között az is elhangzott, hogy az idén az állattenyésztők kevesebb búzát etethetnek jószágaik­kal, és a növénytermesztés kiesésének is jelentős részét az állattenyésztési ágazatnak kell pótolnia. Szó esett arról is, hogy 27 termelőszövetke­zetben még mindig több tá­pot etetnek a szarvasmar­hákkal, mint ahogy a MÉM normatíva meghatározza. Különösen nagy figyelmet érdemel a takarmánytermő­területek minél jobb kihasz­nálása. Annál is inkább, mivel a megye szántóföld­jeinek mintegy 50 százalék termését az állatok eszik meg. Ezeknek a területek­nek 52 százalékán tömegta­karmányt termesztenek, de ennek színvonala messze el­marad az ipari növényt elő­állító ágazatok eredményei­től. Jellemző, hogy a szálas­takarmány- és a silókuko­ki társulat ma esti előadása egyúttal „nyitánya” a mai szovjet drámák magyaror­szági őszi ünnepének. Az előadás főbb szerep­lőit és néhány jelenetét la­punk 5. oldalán a főpróbáin készült képeinken mutatjuk be. Az itt közölt fotón Ud­varos Dorottya és Végvári Tamás az előadás főszere­peiben. kitűnő fajta a tavalyinál jobb minőséggel és hektá­ronként 50 mázsás átlagter­méssel fizet. Az átvétel be­fejezéséhez közeledik, a ter­vezett hétezer mázsa nagy része már a pajtákban szá­rad. A Hevesit a száraz dohány átvétele követi, ebből hek­táronként 14 mázsás átlag­termésre számítanak. A do­hányt a szolnoki gépi fer­mentálóba szállítják. A fer­mentált füstölni való egy ré­szét exportálják, a többit itthon dolgozzák fel. rica-táblákról a szemes ter­mények tápértékének csupán 40 százalékát takarítják be a gazdaságok, holott az előb­biek lényegesen többre ké­pesek. A tömegtakarmányok kései betakarítása s a rossz siló­zás miatt nagyok a vesztesé­gek. Elhúzódik a szilázskészí- tés, valamint a munka és a végtermék minősége sem jó. A növénytermesztés mellék- termékeinek felhasználásá­ban is nagyok még a lehe­tőségek. A tépett kukorica­szár, s a cukorrépafejnek 38, illetve 18 százalékát haszno­sítják az állattenyésztők. En­nek oka azonban a rossz gépellátottságban keresendő. A tanácskozáson a tájékoz­tató után előadás hangzott el a tömegtakarmányok ét- rendi hatásáról, illetve élet­tani jelentőségéről, valamint a takarmányozásban betöltött szerepéről. A résztvevők azt is megtudhatták, hogy ha­zánkban a silókukorica-föl­dekről 30—35 százalékkal több „energiát” lehetne be­takarítani, és a silózási vesz­teségek is 10 százalék alá szoríthatók. A félnapos program befe­jezéseként a meghívottak üzemi bemutatón vettek részt, ahol láthatták a szilázskészí- tő gépeket és berendezése­ket. valamint a letört kuko­ricaföldek legeltetéses hasz­nosítását. rol, köztük számos újdonság­Kell a táperő a talajnak; egyszerre dolgozzák be az őszibúza alá a szerves és a nitrogént, foszfort és káliumot tartalmazó műtrágyát a Tószegi Petőfi Termelőszövetkezetben Ma nyílik az őszi BNV Kiosztották a díjakat — Hetvenkilenc terméket tüntettek ki A szokásos hajrától, az utolsó simításoktól eltekintve „be- mutatóképes” az 1979. őszi budapesti nemzetközi vásár, amelynek nyitás előtti hagyományos sajtótájékoztatóját tegnap tartották a most elkészült kis kongresszusi teremben, a leendő konferenciaközpont előhírnökeként A dohánynak is kedvezett a meleg Jobb terméskilátások, mint tavaly Még nagyok a kihasználatlan lehetőségek Takarmánygazdálkodási tanácskozás Túrkevén TÜPERO fi TALAJ ül A K

Next

/
Thumbnails
Contents