Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-11 / 187. szám

SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 187. sióm, 1979. augusztus 11., szombat) A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA TisztáVatás, vízi és légi parádé, tűzijáték Sajtótájékoztató az augusztus 20-i ünnepségekről Augusztus 20-án ismét megrendezik Budapesten, a Par­lament előtti Duna-szakaszon a már hagyományos vízi és légi parádét, a Kossuth Lajos téren ünnepélyesen avatják néphadseregünk új tisztjeit, este $zínpompás tűzijáték nyújt látványosságot — tájékoztatták az újságírókat tegnap a Ma­gyar Néphadsereg, a Magyar Honvédelmi Szövetség és az Ifjú Gárda országos parancsnokságának képviselői a Magyar Néphadsereg művelődési házában. A Tiszafüredi Hámán Kató Termelőszövetkezet! tizenhárom hektár területű dinnyeföldjén a Kertészeti Egyetem által né­hány évvel ezelőtt kikísérlet!ezett hibrid dinnye terem, amely a hevesi és a Sugár. Bébi keresztezéséből származik. A két fajta előnyös tulajdonságait magában hordozó dinnyét kizá­rólag a magjáért termesztik, amely kereseti exportcikk Jászboldogházán Ra d iátor gyá rtá s jobb műszaki feltételekkel II cukorról kesernyéseo A héki cukorrépa-termelé­si rendszer és a nevét adó ál­lami gazdaság szakemberei­nek becslése szerint a növény betakarításakor legalább nyolc-húsz százalékos veszte­ség éri a répát. A hiány alsó határán egyelőre nem nagyon lehet változtatni, hiszen az a gépesítés következménye, ám a maradék 10—12 száza­lék már nagyrészt a mező- gazdasági üzemekben dolgo­zó embereken múlik. Mit je­lent ez gyakorlatilag? Azt, ! hogy az ország — óvatos becslések szerint is — lega­lább negyedmilliárd forint bevételtől elesik. Tudniillik a mintegy 110 'ezer hektáron hanyagságból, nemtörődöm­ségből, szakmai hibából kint­maradó répa egyszerűen megsemmisül. Mit lehet ez ellen tenni? Körülbelül egy hónappal a kampány kezdete előtt már kevesebbet, mint az egész eredményt eldöntő talaj mun­kák idején, viszont ez a kevés is ezrekkel, százezrekkel és milliókkal mérhető. A vesz­teségek egy része ugyanis a gépek jó beállításával és a kellő figyelemmel kiküszö­bölhető. A Héki Állami Gaz­daságtól kapott adatok sze­rint csak a föld felszínén el­szórt répából hektáronként 5—15 mázsát tudtak össze­gyűjteni az erre a tevékeny­ségre szerződtetett diákok, időszaki munkások. A köze­pes cukortartalmú répa má­zsánként 80 forintos árával szorozva a begyűjtött meny- nyiséget máris látható, hogy a befektetés nem volt hiába­való, ám ezzel jó esetben is csak a hiány hatoda, fele pó­tolható. A nagyobb lehetőség a megelőzésben: a talajmunká­ban és a vetésben rejlik. Ugyanis ez dönti' el, hogy mennyire egyöntetű a sor- és tőtávolság, és azt is megha­tározza, hogy a jól beállított gépek milyen veszteséggel fejelik, illetve szedik ki a gyökért a talajból. A techno­lógiák „asztalsimaságú” táb­lákat írnak elő, de ezt a szin­te meghatározó követelményt igen sokan megsértik. És ilyenkor hiába terem akár 400—500 mázsa répa a földe­ken, hiszen lebből legalább hatvan mázsa, s a fele telje­sen indokolatlanul, 'mindenki számára elvész. Szót érdemel még a mel­léktermék, jelen esetben a répafej hasznosítása is. Ezen a téren hiába hibáztatnék a mezőgazdasági üzemeket, ők sokat nem tehetnek a hely­zet megváltoztatásáért. An­nál inkább a gépgyártó vál­lalatok, amelyek az évek óta meghirdetett program ellené­re csaknem egyhelyben topo­rognak, pedig az olcsó, és az állatokkal jól hasznosítható takarmányra igen nagy szük­ség van. Hasonlóan döntő elő­relépést sürget a cukorrépa­betakarító gépek fejlesztése is. Manapság egyedül a Her- riau kombájn számíthat vi­szonylag osztatlan elismerés­re, no de kinek van arra pénze/ hogy a növényt hek­táronként mintegy 14 ezer forintos gépi befektetéssel termelje. Itt zárul be a kör, mert tudniillik az állami gaz­daságok, termelőszövetkeze­tek önmagukban nem ment­hetik meg az említett ne- gyedmilliárd forintot a nép­gazdaság számára. Szükségük van a tevékenységüket ki­szolgáló, a hozzájuk kapcso­lódó üzemek, gyárak, intéz­mények segítségére is. B. A. A már esztendők óta ki­alakult programnak megfe­lelően 20-án délelőtt 10 óra­kor a Parlament előtti Kos­suth Lajos téren ünnepélye­sen avatják a Magyar Nép­hadsereg főiskoláin idén végzett tiszteket. A tisztavatást követően kezdődik a vízi és légi pará­dé, amelynek 'rendezője ez­úttal is a Magyar Honvé­delmi Szövetség budapesti szervezete. Az igen látvá­nyosnak ígérkező, nehéz mu­tatványokkal teli program­ban részt vesznek a Magyar Néphadsereg kijelölt ala­kulatai. az MHSZ és a kü­lönböző sportegyesületek sportolói, akik már javában készülnek a bemutatóra. Az idén először szovjet, NDK- beli. és csehszlovák pilóták is „vendégszerepeinek” a Duna fölött. A budapesti honvédelmi A juhászati termékek évente értékesített mennyi­sége alapján az egyik legje­lentősebb — a megyék or­szágos sorrendjében ötödik­hatodik — felvásárlási terü­leteként tartja számon a Jászkunságot és a Tiszazugot a Gyapjú- és Textilnyers­anyag Forgalmi Vállalat. Együttesen mintegy 130 ezer juhot tartó negyvenöt terme­lőszövetkezettel és négy álla­mi gazdasággal van partneri kapcsolata a vállalat szolno­ki kirendeltségének. A 49 mezőgazdasági nagyüzem mindegyikétől vásárol fel gyapjút, a téeszek közül hu­szonegytől gyors hizlalásé, úgynevezett expressz bárá­nyokat is. Az utóbbiból a leg­nagyobb szállítók a túrkevei Vörös Csillag és a jászberé­nyi Lenin Tsz, valamint a Palotási Állami Gazdaság. Ebben az évben mintegy másfélezer tonna súlyban, 59 ezer pecsenyebárány fel­vásárlását tervezte a kiren­deltség a Szolnok megyei partnergazdaságoktól. Az év első hat hónapjában ennek a mennyiségnek jóval több, mint a felét, 991 tonna súly­ban összesen 32 és fél ezer bárányt vettek át, és értéke­sítettek tovább. A felvásá­rolt mennyiségből hatezret élőállatként belföldön adott el, háromezret a Hortobágyi Állami Gazdaság üzemében előfeldolgozva, 23 és fél ez­ret pedig élve exportált a vállalat a Terimpex közvetí­tésével. A külkereskedelem zömé­ben Olaszországba, kisebb mennyiségben az NSZK-ba, Svájcba és néhány közel-ke­leti országba szállítja a fia­tal juhokat. A megyéből ex­portált gyapjasok jelentős devizabevételt jelentenek a népgazdaságnak, mert egy- egy tonna élő bárányt éves átlagban 1620 dollárért, a vá­gott bárányt tonnánként nap fél tizenkettőkor kezdő­dik. Megszólalnak a fanfá­rok, majd zászlókkal díszí­tett motorcsónakok tűnnek fel ék-alakban a Dunán. Utánuk különböző méretű hajók következnek, egyebek között az alkotmány tör­vénybe iktatásának 30. év­fordulóját, a KGST megala­kulásának 30. évfordulóját, a nemzetközi gyermekévet, a gazdasági építő munkát, a honvédelmet köszöntő jel­mondatokkal és dekorációk­kal. Eközben a Duna fölött a levegőben zászlós helikop­terek nyitják meg a légi parádét. A motoros és a vi­torlázó repülők után elhúz­nak a Magyar Néphadsereg nagysebességű gépei, majd egyéni és kötelék műrepülés- |ben gyönyörködhetnek a né­zők. Ezután az egyik leglát­ványosabb eseményre, az ej­3440 dollárért vásárolják meg a tőkés országok keres­kedői. A megyéből exportra kerülő bárányok az idén ed­dig 1 millió 375 ezer dollárt hoztak, az áru kétharmada ugyanis megfelelt a jobb áron értékesíthető fiatalabb korú és kisebb súlyú minő­ségnek. Gyapjúból is jelentős mennyiség kerül ki évente a juhot tartó Szolnok megyei gazdaságokból. A kirendelt­ség 1979-ben mintegy 91 va­gon átvételére számított, de már az év eddig eltelt idő­szakában is a tavaly félévi­nél 150 tonnával többet, ösz- szesen 78 vagon gyapjút vá­sárolt fel. A mennyiségi nö­vekedéssel ellentétben kíván­nivalót hagy maga után a textilalapanyag minősége, a gazdaságok által idén szál­lított gyapjúnak ugyanis — egyrészt az időjárás okozta •kiegyenlítetlen takarmányo­zás, másrészt a nagyobb sza­porulat érdekében bevezetett többszöri elletés révén — csak az ötven százaléka felel meg a feldolgozó ipar által előírt fésűs, egynegyede a kártolt, a többi pedig csak az úgynevezett alminőség- nek. Az említett kategóriáknak megfelelő egységárakat fi­gyelembe véve is 77,5 millió forintot fizetett ki az első félévben a szállító gazdasá­goknak a vállalat az idei gyapjúért. A félévi felvásár- lásji eredmények alapján a szolnoki kirendeltség . szak­emberei úgy számítják, hogy az év végére várhatóan a tervezettnél mintegy ötezer­rel több pecsenyebárányt, és a tavalyinál 11 vagonnal több gyapjút értékesít a megye mezőgazdasági üzemeiből a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat. T. F. tőernyősök bemutatójára ke­rül sor, 12 óra körül. A más­fél órás program záróképe: a levegőben vitorlázógépek és helikopterek vonulnak vé­gig, mintegy 8000 színes sza­laggal köszöntve az esemény résztvevőit. Alkotmányunk ünnepén — immár 15, alkalommal —ez évben is tűzijátékban gyö­nyörködhetnek a budapesti­ek és a város vendégei. A látványos „tűzesést” vízi koncert előzi meg. A Parla­ment előtti Duna-szakaszon a Magyar Néphadsereg ösz- sz’evont zenekara ad hang­versenyt az egyik SZOT- hajó fedélzetén. A hajót színes reflektorok fényjáté­ka kíséri. Ezután kezdődik este 9 órakor a félórás tű­zijáték: a petárdákat, a röppentyűket hagyományos helyükről, a Citadelláról és a Gellért-rakpartról lövik fel. Ehhez csaknem 10 ton­nányi robbanóanyagot — színes égőket, gyertyákat, röppentyűket — használnak fel. Az augusztus 20-i parádé vendégei lesznek a X. orszá­gos Ifjú Gárda szemle részt­vevői is. n Pershing program kockázatai Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon) A megye mezőgazdasági üzemeiben az egy hektár szántóterületre felhasznált műtrágya-hatóanyag megkö­zelítette a 300 kilót. Még en­nél nagyobb mennyiség is hatékonyan álkalmazható, ha a kiadagolt szerben megfele­lő arányban van a nitrogén, a foszfor és a kálium. Ko­rábban, a növényvédelmi ál­lomás szakemberei szerint, általános volt, hogy a gazda­ságok túl adagolták a nitro­gént, és nem kaptak a növé­nyek elég foszfort. Pedig rpe­Az idén rekord mennyisé­get, 1 millió 200 ezer négyzet- méter modem fűtőtestet, alu­mínium radiátort gyárt a jászberényi Hűtőgépgyár jászboldogházi üzeme. A ko­rábbi éveknél nagyobb ter­melést az indokolja, hogy mind belföldön, mind az ex­port piacon nagy a kereslet a jó műszaki paraméterekkel rendelkező fűtőtestek iránt. Az év első felében 590 ezer négyzetméter alumínium ra­diátor hagyta el a gyártó so­rokat, háromnegyedrészét a belföldi építőipar és a ma- gánépíttetők kapták meg, egynegyedét pedig Lengyelor­szágba, az NDK-ba és Ro­mániába exportálták. A vállalat újabb jelentős technológiai fejlesztéssel megteremtette a többletgyár­tás és a magasabb minőségi színvonalú termelés feltéte­gyénkben a termőföld na­gyon szegény foszforban. Az utóbbi időben azonban sokat javult a helyzet, és várható­an még tovább javul majd, mert a MÉM-rendelet értel­mében kötelezően, három évenként a termelőknek meg kell vizsgáltatniuk talajaik tápanyagszintjét. Csak így valósítható meg a hatékony talajerő- és a magas színvo­nalú tápanyaggazdálkodás. A mezőgazdasági üzemek megfelelően segítik is a mun­kát, hiszen a talajvizsgálatok költségeit lényegesen meg­leit. Üj nagytermelékenységű fűtőlemezgyártó gépsort állí­tott munkába, s ezzel meg­szüntette az időnként jelent­kező alkatrészhiányt. A gyár­tási kapacitás bővítését szol­gálja az új jól berendezett szerelőüzem és a csomagoló üzemrész. A radiátorváz he­gesztősort, valamint az anyag- mozgatást is korszerűsítették. A félkész termékek és a szál­lításra kész gyártmányok tá­rolásához 600 négyzetméter alapterületű raktár készült el. A továbbiakban magas raktári állványrendszert ala­kítanak ki. Az üzem szocia­lista brigádjai ezt a munkát társadalmi feladatként vál­lalták. A gyár idei 1 millió 200 ezer négyzetméter terme­léséből 900 ezer négyzetmé­ter fűtőtest az épülő hazai lakások melegítését szolgál­ja majd. haladhatja az ebből nyert ha­szon. Hiszen így számotte­vően emelkedhetnek a hoza­mok úgy, hogy közben a fel­használt műtrágya mennyi­sége nem változik. A vizsgá­lat során arra is választ kap­hatnak a gazdaságok, hogy szükséges-e a talajaikat me- szezni. Az elmúlt években ugyanis a nagyadagú műtrá­gyázások miatt a talajok el- savanyodtak, de ez a hiba még egyszerű kálcium visz- szapótlással is javítható. A talajminták begyűjtése a termelő üzemek feladata. A közel sem könnyű munkára, amely az aratás után kezdő­dött, hét gép áll rendelke­zésre. A berendezésekkel 36 ezer hektárról lehet össze­gyűjteni a talajt a vizsgálat­ra. Egy-egy ilyen gép telje­sítő képessége nagyobb, mint egy gazdaság területe, éppen ezért a szerkezeteket az üze­mek kölcsön is adhatják egy­másnak. Van ilyen gépe a növényvédelmi állomásnak, a GITR-nek és a TSZKER-nek is, amely intézmények mint szolgáltatást vállalják a min­ták összeszedését. A vizsgálatokat a növény- védelmi állomás új talajtani laboratóriumában végzik majd az állomás szakembe­rei. A föld tartalmának is­meretében, ha a termelő üzem ezt igényli, műtrágyá- zási szaktanáccsal is segítik az eredményes növényter­mesztést az intézet mérnö­kei. A fegyvernemi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben gyűjtött talajmintákat vizsgálják a laboratórium munkatársai Valutát hozó gyapjasok Negyvenöt téesz és négy állami gazdaság tenyészti a megyében Talajvizsgálat — Tápanyaggazdálkodás Szántóföld a kémcsőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents