Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-10 / 186. szám
1979. augusztus 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Verseny a nagyobb hatékonyságért (Folytatás az 1. oldalról) A termelés hatékonyságának növelése érdekében csökkentik a várakozásból, a szervezetlen munkavégzésből adódó veszteségidőket. Jobb munkaszervezéssel, a berendezések hatékonyabb kihasználásával az 1979. évre előirányzott túrós terven felül háromezer méter többletet teljesítenek. A törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat szocialista brigádjai is csatlakoztak a munkaversenyhez. A gépjárművezetők az üzemanyaggal való takarékosságot, a javítási költségek csökkentését tűzték ki célul, a mező- gazdasági osztály kollektívája a felvásárlási szerződések pontosabb betartásával 190 ezer forinttal csökkenti a költségeket. A termelési osztály a tervezettnél 1 millió 170 ezer forinttal kevesebb anyagot kíván felhasználni, a kereskedelmi és az értékesítési osztály pedig 100 ezer forintnyi megtakarítást ajánlott fel. Az energia és a tisztítószerek gondosabb fel- használásával pedig 450 ezer forintot szeretne megspórolni a vállalat. A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat politikai, társadalmi és gazdasági vezetői augusztus 6-án Szarvason tartották koordinációs értekezletüket, ahol elhatározták, hogy részt vesznek a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. Vállalták, hogy termelékenységi és hatékonysági tervüket a munka jobb megszervezésével túlteljesí" tik. Az építési és szerelési munkákat úgy végzik el, hogy garanciális javítások többlet- költsége csökkenjen energiatakarékossági tervüket — főként az ivóvíztermelés energiafelhasználásának egyszázalékos csökkentésével és a benzinfelhasználás mérséklésével — tíz százalékkal túlteljesítik. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság javító üzemében négy szocialista brigád — köztük a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet viselő Törekvés és az Allen- de-Béke Szocialista Brigád — kezdeményezte a mozgalom helyi kibontakoztatását. A csatlakozók elhatározták, hogy a 49 napig tartó tavaszi ár- és belvízvédelem kiesését pótolják és teljesítik az igazgatóság 1979. évi eredeti terveit. Fokozott figyelmet fordítanak a kiemelt munkák határidőre történő befejezésére. A jászberényi Aprítógépgyár 63 szocialista brigádja is csatlakozott a versenyhez. Vállalták, hogy exportkötelezettségeiket időben és kiváló minőségben teljesítik. Javítják a készletgazdálkodást és fokozott gondot fordítanak az anyag- és energiatakarékosságra. A Szolnok megyei Sütőipari Vállalat dolgozói a termékek minőségének javítását, a gazdaságosság és a termelékenység növelését, a túlóra csökkentését vállalták. Felajánlásukkal körülbelül 700 ezer forintot spórolhat meg a vállalat. A Palotási Állami Gazdaság 39 szocialista brigádjának tegnapi tanácskozásán értékelték az idei versenymozgalom eredményeit. A szocialista brigádok a kongresszus tiszteletére elhatározták, hogy az év hátralévő részében további egy százalékkal növelik a tejtermelést, és 80 vagon takarmánybúzát takarítanak meg. A gépek rendszeres karbantartásával és ésszerű munkaszervezéssel a traktoros és a szállítóbrigádok 100 ezer forint üzemanyaggal kevesebbet használnak fel. A Héki Állami Gazdaság versenyző dolgozói az állattenyésztő ágazat biztonságosabb takarmányellátását szeretnék megoldani a kongresz- szus tiszteletére. Több melléktermék és az eddiginél kevesebb abrak felhasználásával ésszerűen csökkentik az állattartás költségeit. Az aszály okozta bevétel kiesés pótlására a tavalyinál egymillió literrel több tejet és öt százalékkal több húst fognak értékesíteni. A tiszaföldvári Áfésznál az áruforgalmi terv 101 százalékos túlteljesítését ajánlották fel, ami a tavalyinál egymillióval nagyobb árbevételt jelent. A cél elérése érdekében szerződést kötöttek a Kelet-magyarországi RÖVI- KÖT Vállalattal, hogy elegendő árut adhassanak üzleteiknek. A brigádok vállalták, hogy erejüktől tellően segítik a készletgazdálkodás megszigorítását, és az egv főre jutó havi forgalom 180 ezer forintról 190 ezerre való növelését. A megdrágult energia költségeit a tervezett öt százalékos helyett 7 százalékos megakarítás elérésével akarják mérsékelni. A szövetkezet tagjai vállalták, hogy szeptember 30-ig mindannyian kétszáz forintra egészítik ki tagsági részjegyüket. A Mezőhék környéki tanyák jobb áruellátása érdekében az áfész dolgozói a legkeresettebb árukat évenként egyszer a tanyavilágba „kiköltözve” árusítják. Az újszászi Szabadság Termelőszövetkezet 12 szocialista brigádja az 1979. és az 1980. évi termelési terv túlteljesítése, az anyag- és energiamegtakarítások növelése, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése érdekében fokozza erőfeszítéseit. A Szolnoki Állami Gazdaság kollektívái a John Deer traktoros brigád kezdeményezésére csatlakoztak a mozgalomhoz, a Beton- és Vasbetonipari Művek szolnoki gyárának dolgozói pedig a kongresszus tiszteletére védnökséget vállaltak a paksi erőműhöz készülő szerkezeti elemek elkészítése felett, valamint az eddiginél több importpótló anyagot készítenek el. Sebességkorlátozás hazánkban A Minisztertanács felhatalmazta a közlekedés- és postaügyi, valamint a belügyminisztert, hogy 1979. augusztus 12-től az egész ország területén korlátozzák a személygépkocsik sebességét. A rendelkezésnek megfelelően az autópályákon 100, az egyéb útvonalakon 80 kilométer lesz óránként a megengedett legnagyobb sebesség. Nem változik a lakott területeken belüli közlekedés rendje, a sebesség továbbra is az eddigi 60 ki- lométer/öra marad. A rendelkezés nem érinti a motorkerékpárok, tehergépkocsik, autóbuszok és egyéb jarinűvék KRESZ-ben előírt sebességét sem. A közúti közlekedésben az utóbbi időben erőteljesen növekedett a súlyos és halálos sérüléseket okozó balesetek aránya. Ezeknek 20, illetve 40 százaléka gyorshajtás miatt következett be. Emiatt már korábban is foglalkoztak a kormányzati szervek a jelenleg érvényben levő sebességhatárok módosításának gondolatával, de sürgetővé és éppen most időszerűvé az energiahordozók árának állandó emelkedése, az energiatakarékosság szigorú követelménye tette. A ' hazai és a nemzetközi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mind a jármű fogyasztása, és műszaki állapotának kímélése, mind a közlekedési morál, illetve a levegő tisztaságának védelme szempontjából óránként 70 és 90 kilométer közötti az optimális sebesség. A járművek nagy többsége jelenleg is ebben a sebesség- tartományban közlekedik hazánkban. A rendelkezés tehát a közutak forgalmára ma is jellemző tényleges állapotot rögzítette. Egyben azt is figyelembe vette, hogy 'hazánk gépkocsiáliományár nak összetétele sem indokolja a magasabb sebességi határokat. Az 1500 köbcentiméter motortérfogat alatti gépkocsik ugyanis — és gépjárműveink zöme ilyen — csak a fogyasztás több mint 25 százalékos növelésével képesek huzamosabb ideig magasabb sebességgel közlekedni. Európa országainak többségében szintén korlátozások léptek életbe. Svédországban 70, Finnországban, Jugoszláviában, Bulgáriában, Lengyelországban 80. a Szovjetunióban 90, Ausztriában, az NSZK-ban és Romániában hozzánk hasonlóan 100 kilométer/óra a megengedett legnagyobb se- •besség, s csupán Olaszországban magasabb — 100 kilométer/óra —. de ott is a Közelmúltban csökkentették az értéket 140 kilométer/ óráról. Az USA-ban. ahol pedig nemcsak a távolságok hatalmasak, hanem a gépkocsik teljesítőképessége is lényegesen meghaladja a magyar járműparkét, már évek óta 90 kilométer/óra a felső határ. A becslések szerint az intézkedés mintegy 2—4 százalékos üzemanyagmegtakarítást eredményez országosan. Ugyanakkor 20 kilométeres sebességcsökkenés eredményeként csaknem a felére csökken a gépjármű mozgási energiája, s ezzel talán éppen azokat a fékút- métereket nyeri meg a volánnál ülő, amellyel a saját és mások életét kíméli meg. A közlekedésrendészet a bevezetés napjától kezdve szigorúan ellenőrzi a rendelkezés betartását. (MTI) Íz európai gyermektalálkozó résztvevőinek üzenete Az európai gyermektalálkozó résztvevői zánkai táborozásuk záró ünnepségén, tegnap üzenetet intéztek a világ gyermekeihez és felnőttjeihez. Üzenetükben hangsúlyozzák: a nemzetközi gyermekév jegyében megtartott találkozón megismerték ' egymást, barátságot kötöttek, s örömmel tapasztalták, hogy bár különböző országokból érkeztek különböző nyelven beszélnek, hagyományaik, szokásaik, a világról alkotott fogalmaik eltérőek, jól megértették és megszerették egymást. Valamennyien azt szeretnék, hogy az a figyelem, amely a nemzetközi gyermekévben a világon irántuk megnyilvánult, az elkövetkező években sem csökkenne, kérik a jövőért felelősséget érző felnőttektől: kövessenek el mindent a világbéke megőrzéséért, az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért, egy jobb és igazságosabb világ megteremtéséért, amelyben minden fiatal megismerheti a tanulás, a munka, a tudás és az alkotás szépségét, a játék örömét, de sohasem ismeri meg a háború borzalmait, a kizsákmányolást, a fasizmust, a faji megkülönböztetést és az éhséget. „Békés és biztonságos jövőt valamennyi gyermeknek!” — ezzel a felhívással fejeződik be a fiatalok üzenete, amelyet több nyelven is felolvastak. Az esti órákban látványos tűzijáték mellett a gyér-' mekek felelevenítették a találkozó élményeit, dallal, tánccal, játékkal búcsúztak. egymástól és a várostól. Az „önellátó” város A vezetőség félévi beszámolójában olvasom Túrke- vén, a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben : „A gazdaság háztáji ágazata időarányosan túlteljesítette árbevételi tervét, a hat hónap alatt 40 millió forint értékű élelmiszer-alapanyagot — sertést, vágómarhát és juhot, tejet vásárolt fel a kistermelőktől. „Ez az önmagában is tekintélyes adat sarkallta e riportot, jó példaként elemezve, közreadva a keviek népgazdaságilag is egyik legfontosabb tevékenységének eredményeit. Major Imre, a városi tanács termelés-ellátásfelü- gyeleti osztályának vezetője sorolhatná az ismert, nagy jelentőségű párthatározat végrehajtásáért tett erőfeszítéseket, de a tények véleménye szerint is mindennél beszédesebben jellemzik a ház- . táji és kisegítő 'gazdaságok munkáját. Minden második család — Háromezer-hétszáz háztartást tartunk számon a városban, közülük 3 ezer 300- ban folytatnak valamilyen háztáji vagy kisegítő gazdálkodást. Év eleji felmérésünk szerint — az adatok természetesen napról napra változnak — jelenleg 350 tehenet 1650 anyajuhot, 2300 anyakocát tartanak a túrke- vei . udvarokban, kertekben. A háztájiban az ötéves terv első évéhez hasonlítva megduplázódott a sertésállomány. A termelőszövetkezet és az áfész húsfeldolgozóján, a téesz tejüzemén keresztül a kistermelők tulajdonképpen biztosítják a tizenegy és fél ezer lakosú város teljes tőkehús- és tej ellátását. Feldolgozott és tartósított hús- készítményekkel még a megyei ellátásba is segítünk. A termelőszövetkezetben Gyenes Gyula elnökhelyettestől tudakolom; a vezetőségi beszámolóban említett 40 millió forint érték mi mindent takar? — Ezernyolcszáznál több, azaz a városban élő minden második családdal szerződtünk háztáji állatok értékesítésére. Az év első hat hónapjában 12 ezer 200 sertést, 70 hízómarhát és 850 juhot vásároltunk fel a termelőktől. A szarvasmarha-tartók 300 ezer liter tejet értékesítettek téeszünk tejfeldolgozó üzemében. A háztáji ágazat 40 milliós árbevétele egyébként alig marad alatta a gazdaság saját állattenyésztési ágazata félévi eredményének. Virágoskert és anyakoca A minimális tanyavilággal, mindössze 340 hektár zártkerttel rendelkező Túrkevén — e terület jórészét is a mind nagyobb népszerűségnek örvendő állattartásnak rendelik alá, takarmánybúzát, kukoricát, lucernát termesztve benne — a háztájiban gazdálkodók 90 százaléka városi lakása udvarán, kertjében tartja nem kis számú állatállományát. Tanyák a városban? — Ki mondaná meg az utcáról — szegezi nekem a kérdést Fórizs Sándorné —, hogy az én portámon két anyakoca, huszenegy hízóra fogott malac röfög? A négy utcányi választókörzetemben — két éve ugyanis tanácstag vagyok — a hetven család fele tart jószágot. A legtöbb helyen hatalmas virágoskert, sok fa az elülső udvaron, a gazdasági rész kibetonozva, az ólak lepadlózva. Ahol kívülről is szemmel látható, orral érzékelhető az állattartás, küldi a tanács a felszólítást, tegyék rendbe a portát kerítésen belül is, kívül is. Persze van még e téren sok gondjuk a tanácsiaknak, meg a népfrontaktíváknak, de már az idén is csak az én körzetemben öt portát javasolhattunk a „Tiszta udvar, rendes ház” címre. A városi élet körülményeihez mindinkább alkalmazkodó, annak megfelelő higiéniai, tartástechnológiai feltételekkel termelő-tenyésztő kisegítő és háztáji gazdaságok munkáját sokféleképpen segíti a termelőszövetkezet. Lengyel Károly, az ipari mezőgazdasági osztály vezetője csak a legfontosabbakat sorolja: — Sokat adunk a termelői kedvet fokozó propagandára. Az idén is már nyolc alkalommal tartottunk a tanácscsal, a népfronttal és az áfésszel közösen szaktanács- adással egybekötött előadást a termelőknek. Ami az anyagiakat illeti: a téesszel szerződőknek süldőnként 200, hízónként 400 forint előleget adunk. Szinte névleges ellenértékért biztosítunk részükre szállító jár művet takarmány- beszerzéshez, leadásra szánt állataiknak az értékesítő helyre szállításához. A gazdaság takarmányboltjában az idén eddig másfélmillió forint értékű, mintegy 40 vagon táphoz, takarmányhoz juthattak a téesztagok. Sorra járva néhány túrke- vei kistermelőt, meggyőződhettem, hogy háztáji tevékenységüknek, az abból származó kiegészítő jövedelmüknek, megvan a látszata. Említették a tanácsnál is, hogy egy év alatt 80 millióval gyarapodott a városban a takarékpénztári és postai betét, hogy százzal nőtt, azaz öt és fél ezerre emelkedett a személygépkocsik száma, és hogy az utóbbi három évben félezernél több új családi ház épült a városban. Retter György téesztag maga is bizonygatja, a látszat nem csal. 0 látszat nem csal — Negyven-ötven hízót adok le minden évben. Most is talál hátul az udvarban huszonnégyet, meg két anyadisznót és tizenhat kismalacot. Persze reggel négykor már nem vagyok ágyban, és mire este feltöltöm az önetetőket, önitatókat, éppen hogy elérem a Tévé-híradót. Hogy megéri-e? Nekünk úgy 23— 25 ezret hoz tisztán évente a malachizlalás. Én nem hajtok azért, hogy jövőre vagy két év múlva százezrem legyen a takarékban. Menetközben akarom élvezni a családdal a hasznot. Állandóan csinosítjuk a házat, a portát, időközben cserélni kell az autót is, meg azért a hétvégeken csak bejárjuk az ország szebb vidékeit. Én úgy gondolom, ilyenformán, okosan kell gazdálkodni a háztájiban is. Az még talán ide kívánkozik a riport végére, hogy a túrkevei téesz nem csupán szervezi, segíti a háztáji termelést, termékértékesítést. Figyelemre méltó az e téren végzett elemző munkájuk is. Amelynek alapján például megtudhattam, hogy a keviek a háztájiban egy év alatt előállított állati termék megtermelésére 96 ezer munka- ■ napot fordítanak/ hogy ez megfelel négyszáztizenhét téesztag egész évi munkájának; és hogy a háztájiból 1979-ben várhatóan kikerülő 60 milliós érték előállításához legalább 100 millió forintos beruházásra lenne szüksége a Vörös Csillag Tsz-nek. Gazda szeme hizlalja a jószágot. Balogh Zsigmond, a téesz juhásza odahaza malacot hhdal, az idén ötvenre szerződött Fellendülőben a háztáji juhászai is Túrkevén: jelenleg 1650 anyajuhot tartanak a városban a kistermelők Temesközy F.
