Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-08 / 184. szám
1979. augusztus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 NEMCSAK RENDŐRSÉGI ÜGY Jó ideig töprengtem, hová tegyem a fiam pedálos autóját a 48 négyzetméteres, másfél szobás lakótelepi lakásban. A tenyérnyi erkély jobb híján egy zsúfolt étkező. A szobában mégsem tárolhatom. A főzöfülke tényleg egy fülke, választanunk kellett: vagy autót őrzök vagy főzök benne. Szóval maradt a zárt folyosó, amelyről hat lakás ajtaja nyílik, s a közös használatú terület családunkra eső része pontosan lakkora, ahol a gyerek autója elfért. Reméltük, ott biztonságban lesz. Tévedtünk. Egy napon a munkából hazaérve hűlt helyét találtuk. Más: Nyugdíjas házaspár a második emeleten. Akárhányszor összefutottam velük az utcán vagy a lépcsőházban, szemrehányást tettek: „Miért nem írja már meg, hogy mi folyik itt a Zagyva-parti lakótelepen késő éjszaka? Itt ülnek az ablakunk alatt a pingpongasztalon falkába verődve kamaszlányok és fiúk. Gitároznak, röhögéséinek, az ordenáré vicceiktől visszhangzik a tér, ha szólni mer nekik az ember, még nekik áll feljebb. Na meg a felettünk lakók is megérik a pénzüket. Nem múlik el éjszaka, hogy ne szitkozódnának ordítva. Vagy tucatnyian laknak a harmincegynéhány négyzetméteres lakásban. A család minden fiúgyereke megjárta már a .börtönt. Elképzelheti mi folyik itt, főleg ha leisszák magukat. Hát nincs aki megfegyelmezze őket? Még a saját lakásában sem lehet nyugta az embernek? Istencsapás egy lakótelepen élni. Akkor voltunk őrültek, amikor a kertes házunkat felcseréltük erre a skatulyára.” Más: a kék tréningruhás férfi lakótárs a nyolcadikról egyik reggel őrjöngve körözött a Watburgja körül. Sokszor láttam, hogy milyen gonddal mosogatta, fényesítette kocsiját, amelyen ragyogott is mindig minden. „Szétverem, agyonütöm, ha megtudom, ki tette! Oda a pótkerekem!” — kiabálta, miközben idegesen törülgette a feltört csomagtartó tetejét, s tapogatta a letört visszapillantótükör helyét. Nem hiszem, hogy van olyan lakótelepi ember, bármelyik városban, bármilyen lakótelepen is éljen, aki ne élt volna át, vagy ne hallott volna tucatnyi hasonló esetet, ami aztán hetekig beszédtéma a lépcsőházban. Ilyenkor hallani aztán afféle kinyilatkoztatásokat is, hogy a bűnözés gócai a telepek, hogy nincs biztonságban a békés lakó, hogy a rendőrségnek sokkal határozottabban közbe kellene avatkoznia. Nézzük csak meg közelebbről: a rendőrségen milyennek tartják a lakótelepek közrendjét és közbiztonságát? A szolnoki városi-járási rendőrkapitányságon dr. Kapái Sándor őrnagy, a kapitányság helyettes vezetője Szolnok város speciális térképét tette elém. A térképen különböző bűncselekmények sajátos jelzései, vonalak, karikák, pontok, arra a helyre ragasztva, ahol a bűntény történt. — Nézze meg. Például a Széchenyi lakótelephez ebben az évben mindössze két jelzés került. Történt egy emberölés (feleségét ölte meg a kétségbeesett férj), teljesen független a helytől. A másik egy betöréses lopás, egy maszek zöldség-gyümölcs pavilont tört fel egy fiatalkorú tettes. Nem lakótelepi specialitás. Segédmotorkerékpár lopások, már inkább. Előfordultak a Vosztok úti lakótelepen is, ahol az elmúlt hónapokban a sorozatos garázsfeltörések borzolták fel a kedélyeket. De azok az elkövetők, akik a garázsokra száll- Közbiztonság a lakótelepeken tak rá, mostanában inkább a családi házak udvarán lévő, általában nyitva hagyott garázsokra és gépkocsikra veszélyesek. Ha végignézzük az ügyeletes naplóját, meggyőződhet róla, hogy hónapok telnek el anélkül, hogy kerékpárlopás vagy csendhá- borítás miatt bejelentés érkezne a rendőrséghez. — A közelmúltban fórumon voltam a Széchenyi lakótelepen — vette át a szót Szikszai Sándor főhadnagy, a körzeti megbízotti alosztály vezetőhelyettese. — Se vége, se hossza nem volt a panasz- áradatnak. Sok-sok valóban bosszantó, idegesítő, nyugtalanító esetet meséltek el, de voltaképpen egymásra panaszkodtak a lakók, azokra, akik nincsenek tekintettel a szomszédokra, elfeledkeznek magukról, s arról, hogy egy zártabb közösségben élnek és nem a városszéli tágasabb házban. Többször buszoztam ki a Széchenyire, és az volt a benyomásom, hogy rettenetesen ingerültek az ott élő emberek, elsősorban a kifogásolható ellátás, közlekedés miatt. Hiányzik a játszótér, a gyerekek jobb híján a lépcsőházakban rohangálnak, a bódék tetején ugrálnak. — A Jászi utca egyik-másik házának lakói már legszívesebben elköltöznének on— Tudom, a néhány cigánycsalád miatt, akik ott lakást kaptak. Most nem akarom kétségbe vonni helyes volt-e őket egymáshoz olyan közel költöztetni? Van köztük, aki emberölés miatt volt börtönben. Tény, hogy sajátos életmódjukkal zavarják közvetlen környezetüket, de nagyon sok a mendemonda is. Meggyőződtünk róla. — Tudja, mennyi idejébe került jó néhány rendőrnek, míg végére járt a városszerte beszélt lóügynek? Valóban a liften vitték-e, s a lakásban mészárolták-e le? A szóbeszédből annyi volt az igaz, hogy az egyik rokon lóháton érkezett és kikötötte a korláthoz, amíg ő bement a családhoz. De meséltek kádban perzselt disznóról és sok egyébről is. Amikor megkérdeztük, hogy ki látta, egyetlen szemtanú sem volt mesz- sze a környéken. Ez is hozzátartozik az igazsághoz — fűzte hozzá az őrnagy. — Tény, hogy most a Széchenyi lakótelepen van a legtöbb probléma, ott a legpap- rikásabb a hangulat. Emlékszem öt-hat évvel ezelőtt ugyanez volt a Vosztok úti lakótelepen. Legkevesebb fél évtized kell ahhoz, hogy megszokják az új életkörülményeket, az összezártságot, hogy megismerjék egymást az addig „szabadabban” élő emberek. A lakótelepi életnek is megvannak a maga íratlan szabályai, amit nem rendőrségi kényszerrel kell betartani. A megye második városában, Jászberényben a rendőrkapitányság vezetője, Kálmán István őrnagy és Ha- nuszka József százados, a közbiztonsági és közlekedési osztály vezetője megerősítették mindazt, amit Szolnokon hallottam. Persze ott, a város számon tartott hat lakótelepén él összesen annyi ember, mint ahány ma, a kiépülő Széchenyi városrészben. Részletkérdésekben van eltérés. Vannak úgymond jászberényi specialitások. — Fűtési szezonban például az olajlopás. A lakótelepeken általában az erkélyeken tárolják a ,tjele tartályokat. Egymástól lopják. Nem nagy az értéke, szabálysértés, de a tettest megtalálni szinte lehetetlen. Vagy a farmernadrágok. Az erkélyek szárítóira kiakasztott farmerek reggelre rendre eltűntek. — Csak éjszaka környékezik meg a tolvajok a lakótelepeket? — Dehogy is, hiszen nappal néptelenek. A házmesterek, akiknek nemcsak a lépcsőház takarítása, hanem a rend fenntartása is kötelességük lenne, általában idős, beteg emberek, vagy többgyermekes gyesen lévő kismamák. Az egyik tehetetlen, a másiknak meg nincs ideje szemmel tartani a házat. Tőlük aztán nyugodtan elvihetik, vagy leszerelhetik a segédmotorkerékpárt, a gépkocsit. Nem történnek ilyen esetek tömegével, de előfordulnak. Vagy mást mondok: kapuzárás. Például a Szövetkezet úti emeletes lakóházak bejárati ajtaját este rendre bezárják (a kulcsért ugye még fizetnek is a 'lakók), ugyanakkor a hátsó ajtó állandóan tárva- nyitva van, mert még kulcsa sincs éppúgy, mint a közös kerékpár- és babakocsi tárolónak. Hát nem az volna a megelőzésnek az egyik legkézenfekvőbb módja, hogy bezárjuk az ajtókat? Létezik hát külön kategóriaként kezelendő lakótelepi bűnözés? A szakemberek, a kriminalisták vitatják, s a kriminálstatisztikák se tartják külön számon. Bár az elhangzott véleményekből, két város lakótelepeinek életéből felvillantott bosszantó epizódokból az is kitűnik, hogy vannak közös és sajátos vonásai a telepeken történő valóban idegesítő, nyugtalanító, igaz, hogy kevésbé súlyos törvénysértéseknek. Nem tudunk még élni, igazán együttélni á /lakótelepeken, amelyeknek — ahogyan az őrnagy mondta — megvannak a maga íratlan szabályai, de ezeket nem rendőrségi kényszerrel kell betartatni. Kovács Katalin Növény és talaj elválaszthatatlan egység A GITR talajjavítási kísérlete A termelési rendszerek, megalakulásukkor egyik legfontosabb feladatuknak tartották és tartják ma is, hogy a kutatás legújabb eredményeit a lehető legrövidebb időn belül hasznosítsák a termelésben. Példa erre a Gabona- és Iparinövények Termelési Rendszerének munkája. Az alapok A tíz megyében tevékenykedő GITR, az általa gesztorált területeket négy tájegységre osztotta fel. Ezek: a Bács-, Szabolcs- és Pest megyei homokhátságok, a Szolnok, Békés és Csongrád megyei mezőségi talajok, a Nóg- rád és Heves megyei lejtős területek, valamint a hűvösebb klímájú Borsod és Észak-Szabolcs hegyi és hegyaljai területei. Minden tájegységen a GITR, rendszerbe vont növényeiből, az itthon és külföldön is sikeresen termesztett fajtákból, kisparcel- lás és nagyüzemi kísérleteket, illetve megfigyeléseket állított be, amelyek eredményeit felhasználva választják ki a szakemberek azokat a növényfajtákat, amelyek az adott tájegységben a legeredményesebben termeszthetők nagyüzemi körülmények között. Csak ilyen módszer alkalmazásával valósítható meg, hogy a rendszer szakemberei a legtökéletesebb, és a termesztett kultúrát minden tekintetben kielégítő szaktanácsokat adjanak a gyakorló gazdáknak. Természetesen a szaktanácsok megfogalmazásakor tekintetbe kell venni az időjárási körülmények mellett a talajtani adottságokat is. Fejlesztési társaság A növény és a talaj elválaszthatatlan egység. A termőföld minél tökéletesebb kiaknázása érdekében, és azért, hogy a mezőgazdasági területekről a lehető legnagyobb termést takaríthassák be a rendszer taggazdaságai, a GITR talajjavítási tervet dolgozott ki a gyengébb termőképességű földek hozamának növelésére. A javítási munkákat jelenleg kétféle talajtípusra terjesztették ki a rendszer szakemberei. Bács-Kiskun megyében a homoktalajok javítására a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja, a Bács megyei téesz szövetség, az Ócsai Ciroktermesztési Rendszer, a GITR és három termelőüzem kutatási fejlesztési társaságot hozott létre, amelynek feladata a megye területén lévő homoktalajok termőképességének növelése, illetve hasznosítása. . A másik talajtípust, amelynek javítási lehetőségét a GITR szakemberei keresik, a Borsod és Észak-Heves megyei savanyú szikesek alkotják. Közös munka A szikes talajok javítására most kezdődött kísérlet az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézet, valamint a GITR közös vállalkozásában, amelyet támogat a Borsod megyei tanács is. Ha a próbálkozást siker koronázza, a ma még csak 60 hektáros kísérlet gyakorlattá válhat, és az eddig legelőként nyilvántartott területeken is elkezdődhet a magasabb színvonalú, eredményes növénytermesztés. A termelési rendszer és a kutatóintézet együttműködése szerencsés, mert így a tudomány jobban szolgálhatja a gyakorlatot. Ezt hangsúlyozták a kísérletben részt vevő kutatók is, mert egy új eljárás lényegesen rövidebb idő alatt — ebben az esetben 3—5 év, a 8—15 évvel szemben — válhat közkincs- csé. A kutatás és a termelés legújabb eredményeit felhasználva keresik a megoldást a tudósok és a gyakorlati szakemberek a szikes talajok javítására, olyan megoldást, ami olcsó, és a rendelkezésre álló technikai felszereltségnek is megfelel. A módszer A pontos talajminta elemzés után, amelyet a kutatóintézet munkatársai végeznek, kerül sor a rendszer szakemberei által javasolt módszer kipróbálására, amely a jelenleg meglévő kémiai és technikai eszközökkel (megvailó- sítható. A technológia lényege az, hogy nagy mennyiségű szerves- és javítóanyagot juttatnak a talajba, természetesen úgy, hogy közben nagy- adagú műtrágyázással a ter- rr^őföld tápanyagszintjét is növelik. A megfelelőképpen előkészített talajon ezután speciális agrotechnikai eljárást alkalmaznak. Ennek eszköze a mélylazító-kultivátor lesz, amivel a szelvény 20—60 centiméteres rétegét lehet „szellősebbé” tenni, és ezzel a talaj vízgazdálkodását javítani. Ugyanezzel a munkagéppel a termőréteg felső 12—18 centiméteres rétege is porhanyít- ható, ami lehetővé teszi az úgynevezett direkt vetőgép alkalmazását. A berendezéssel műveletlen vagy kevésbé előkészített talajokon is megfelelő minőségben lehet a magokat a földbe juttatni. A GITR a talajhoz és a technológiához igazodó vetésváltást is kidolgozta. Így a kísérlet első négy évében csak őszi vetésű növényeket vetnek majd a területen, az ötödik évben pedig már tavaszi növény is kerülhet a táblákba. Ennek előnye az, hogy csak száraz talajon dolgoznak a gépek, lényegesen kevesebb a taposási kár, és a talajszerkezet nem károsodik. Olcsó és jó A kísérlet kidolgozói és a résztvevők bíznak a sikerben. Ha beválik, akkor lesz olyan módszer, amelyikkel megvalósítható a szikes talajok javítása, költséges vízgazdálkodási beavatkozás nélkül. (Ezek közé tartozik a hektáronként több tízezer forintba kerülő drénezés is.) A kutatók és gyakorló gazdák optimizmusa indokolt. ~>Ha a kísérlet beváltja a hozzá fűzött reményeket, a rendszer a többi taggazdaságban is alkalmazza majd a technológiát. Ez szükséges is, hiszen a GITR partnerüzemeinek mintegy harmincezer hektár szikes földjük van. Hesz Viktor A korábbi évek dinamikus termelésnövekedése után most elsősorban a szociális létesítmények felé fordul a beruházók figyelme a martfűi Tisza Cipőgyárban. Csak Martfűn ötezren dolqoznak a Tisza Cipőben, így sorsuk jobb- rafordulása egyben a község ügye is. A gyár nagy gazdasági ereje azonban a bejárók révén Martfűn kívül is érezteti hatását. A községi szakorvosi rendelés hiányát pótolja majd elkészülte után a két és fél millióért épülő új orvosi rendelő. Jövő tavaszra a komplex orvosi vizsgálatokra sem keli Szolnokra utazni a cipőgyáriak“ nak: az épületben gyermekgyógyászat, reumatológia, bőrgyógyászat és fogászat mellett laboratórium is helyet kap Átadás előtt áll az a 18 lakás, amelybe szintén a gyár dolgozói költöznek majd. Az idén ezzel 38 lakást adnak át, a távolabbi épületekbe pedig jövőre költözhet be újabb 36 család Ezerhatszázan kapnak új öltözőt, fürdőt az épülő szociális épületben; a szabászat és az A-üzem dolgozói Fotó: — kőhidi — Épül: ^amunkásoknak
