Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-05 / 182. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 5. Első fél év a szovjet gazdaságban A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala nyilvánosságra hozta az állami tervek teljesítéséről, az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének első hat hónapjáról szóló tájékoztatását. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a szovjet gazdaság — akárcsak korábban - most is fokozatosan növelte a termelést. A tél ára A népgazdaság minden esztendőben megfizeti ezt az árat. Elegendő arra hivatkozni, hogy ezen a télen, amikor az erős sarki hideg több hullámban néhány hónapon keresztül megszakítás nélkül támadott, mintegy 300 millió tonna tüzelőanyagot használtunk fel. Ha ezt átszámítjuk olajra, a végeredmény 210 millió tonna. Amennyiben még pontosabb képet kívánnunk kapni, vegyük az elhasznált fűtőanyagmennyiség ellenértékét világpiaci árakon: kiderül, hogy a lakóházak, középüleA fűtőanyag az energia- igény váratlanul soha nem látott méreteket öltött. Azt a gázt és olajat, amelyet a vegyipar termelési szükségleteinek fedezésére kívánta fordítani, át kellett irányítani a lakossági és kommunális igények kielégítésére. Teljesen természetes, hogy a nyersanyag éhes vállalatok, a nagy mennyiségben 'kimaradt alapanyag hiánya miatt nem teljesítették a tervet. Közöttük a vezető iparágak egyike, az olajkémiai ipar az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva ugyan 2 százalékkal növelte termelését, de a tervét nem teljesítette. A műtrágyagyártás 6 százalékkal csökkent: a műtrágyagyártásra szánt gáz jelentős részét fűtésre kellett felhasználni. A rendkívül zord hidegtől eltekintve a Szovjetunió ipari termelése az elmúlt hat hónapban — az előző év hasonló időszakához viszotek és gyárak fűtése az idén 30 milliárd dollárba került. Van azonban egyéb költség is: például az építkezések költségnövekedése. az autóutak és a vasutak megtisztítása a hótorlaszoktól, meleg öltözékek előállítása óriási mennyiségben és még sok egyéb. 1979-ben a tél költsége különösen súlyosan nehezedett a gazdaságra. Januárban és februárban az ország nagyobb részén hosszú idő óta nem tapasztalt erős hideg alakult ki. A hőmérő higanyszála mínusz 40, sőt, 50 Celsius-fokra is süllyedt. nyitva — összességében 3,5 százalékkal' növekedett. Emellett az első évnegyedben a termelés 3 százalékkal, míg a második negyedévben 4 százalékkal növekedett. A gazdaság fejlődési üteme megalapozza azt a reményt, hogy a szovjet népgazdaság teljesíti idei tervét. Mint a statisztikai hivatal közleményéből is kitűnik, 1979. első hat hónapjában a Szovjetunióban 621 milliárd. kilovattóra elektromos- energiát termeltek, 278 millió tonna olajat bányásztak, 366 millió tonna szenet küldtek a felszínre, 201 milliárd köbméter gázt adtak a népgazdaságnak. (1 milliárd köbméter gáz egyenlő 1 millió tonna olajjal). A nagykapacitású és dinamikusan fejlődő fűtőanyagtermelő és energetikai ágazatok tették lehetővé a szov-. jet gazdaságnak, hogy az elmúlt tél szélsőséges körülményei közepette is növelje termelését. A Szovjetunió az egyetlen olyan ipari nagyhatalom a világon, amely képes teljes egészében saját fűtőanyag és energiakészleteire alapozni gazdaságának fejlesztését. Elmúltak azok a boldog idők, amikor az országoknak korlátlan mennyiségben rendelkezésükre állt az olcsó energia. A Szovjetunióban a fűtőanyagért mind mesz- szebb kell menni keletre, Szibériába és Északra. Az olajat, a gázt, a szenet 3—4 ezer kilométerről kel] eljuttatni a fogyasztókhoz. Szibéria birtokba vételénél olyan soha nem sejtett problémák ‘ merülték fel, akárcsak a Kozmosz meghódításakor. Ezeknek a problémáknak megoldása egyre bonyolultabbá, költségesebbé válik. Néhány termékfajtából, mindenekelőtt fogyasztási cikkekből, még nem tudjuk kielégíteni a szovjet fogyasztók minőségi igényeit. Éppen ezért a minőség fejlesztése a legfontosabb feladatok egyikévé lépett elő. Az importban sokféle módon kívánják javítani a termékek minőségét: mindenekelőtt a tudományos-műszaki haladás eredményeinek a termelésbe állítása révén. A Szovjetunióban az elmúlt félévben több mint 1200 új termék gyártását kezdték meg. Növekvő szállítások Az év eltelt hat hónapjában a Szovjetunió 8 százalékkal növelte külkereskedelmi forgalmát az elmúlt év hasonló időszakához képest és a szállítások értéke elérte a 37,2 milliárd rubelt. A Szovjetunió az 1975- ben Helsinkiben aláírt egyezmény óta több mint másfélszeresére növelte külkereskedelmi forgalmát. Gennagyij Piszarevszkij (APN—KS) A vegyipar helyett a lakosságnak A farkatlan macska szigete Az ezeréves Man Különös per hívta fel a figyelmet tavaly Manre: az emberi jogok európai bírósága megbélyegezte azt az itt dívó középkori módszert, amely a fiatalkorú bűnözőket vesszőzéssel bünteti. Az ítélet felháborította a kis sziget kormányát. A döntést az ország belügyeibe való beavatkozásnak nyilvánította, arra hivatkozva,. hogy ők nem írták alá az emberi jogok európai konvencióját. Koronabirtok lévén függetlenek még Nagy-Britanniától és a Brit Nemzetközösségtől is — tehát Anglia sem kötelezheti őket a vesszőzési törvény eltörlésére. A Man-sziget az ír-tenger- ben fekszik, egyenlő távolságra a brit és az ír partoktól. ősi kelta királysága előbb — a vikingek révén — norvég, majd skót, végül angol fennhatóság alá került. IV. Henrik király 1405-ben örökös hűbérbirtokul a híres lóversenyt megalapító Derby grófok ősének adományozta, de a brit korona 1765-ben visszavásárolta. Az 572 négyzetkilométer területű, 64 ezer lakosú sziget ma is a brit uralkodó fennhatósága alatt áll, de saját kormánnyal és törvényhozással rendelkezik. (Külügyeit és hadügyeit Londonból intézik.) Függetlenségük hangsúlyozására saját bankjegyeket nyomnak, sőt pénzérméket is forgalomba hoznak. Az érmék egyik oldalán a királynő képe, a másik oldalán Man különös, címere: három egyenlő szögben elhelyezett és ö.özépen találkozó, futó láb látható. A hagyomány szerint a jelvény jelentése: „Akárhogyan dobsz is fel, mindig a talpamra esem!” Ez a macskára emlékeztető jelmondat a sziget egyik furcsaságára, a Man- macskára emlékeztet, amely arról nevezetes, hogy nincsen farka. Senki nem tudja, hogy alakult ki ez az állatfajta, miként azt sem, miért nő az itt tenyésző kosoknak négy szarvuk... Man parlamentje, a viking alapítású Tynwald az idén ünnepelte ezeréves fennállását. A sziget lakói büszkén hirdetik, hogy 979-ben alapított törvényhozásuk a világ első parlamentje, messze megelőzi a „parlamentek anyjának” tekintett londoni Westminstert is. Az idei mil- leniumi ünnepség fénypontja a Tynwald ülése volt, amelyen megjelent II. Erzsébet királynő s a meghívottak között szerepelt a norvég és a svéd király, az ír és az izlandi elnök is. A sziget egyik fő bevételi forrása a turistaforgalom, az évente ide látogató félmillió Cecilienhof, a potsdami egyezmény megkötésének színhelye Potsdam Brandenburgi kapuja 1770 óta a város egyik neveze tessége Az óváros barokk stílusú polgárházai, a kovácsoltvas cégérek régmúlt idők hangulatát idézik Az idegenvezető — történelem órák stílusában — tanáros lendülettel eleveníti fel a harmincnégy évvel ezelőtti eseményt, amikor az egész világ Potsdamra figyelt: — Cecilienhof a potsdami egyezmény történelmi emlékhelye. 1945. július 17-től augusztus 2-ig a Hitler-elle- nes koalícióban résztvevő nagyhatalmak delegációi itt vitatták meg plenáris üléseiken a legyőzött fasiszta Németország sorsát. Az angolpark dús lombú fái, díszcserjés ligetei között visz az autóbusz, a nyugalmat árasztó környezetben távolinak tűnnek azok a forró nyári napok, amikor Potsdam üdülő és turista volt. Arra számítanak, hogy az idei. évfordulón megduplázódik a látogatók száma. Igaz, az utóbbi évtizedben a turizmusnál jövedelmezőbb bevételi forrást alakítottak ki: Man az adók leszállításával a gazdagok adóparadicsomává vált. A csöppnyi szigeten ma 144 milliomos él. Vállalatok, bankok is tömegesen jegyeztették itt be magukat, mert jövedelmük után kevesebb adót kell fizetniük, mint Angliában. Az ország 20 ezer lakosú fővárosában, Douglasban ma is lóvasút közlekedik, a tengerparton pedig a múlt században készült, pirosra-zöld- re festett kis gőzmozdonyok húzzák a vagonokat. A változásokkal következetesen szembeszegülő, ősi jogaikhoz makacsul ragaszkodó konzervatív szigetlakok meg vannak győződve arról, hogy az idő vasfoga nem fog rajtuk, s újabb ezer évig is megóvhatják „függetlenségüket”. Gáti István Összeállította: Majnár József jelentős szerepet töltött be az európai népek együttélésének, biztonságának megalapozásában. Pedig az ide utazó IBUSZ-turista csoportból sokan átélték a második világháborút, s emlékezetükbe vésődött a dátum: 1945, augusztus 2-a, az egyezmény aláírásának napja. A három évtizedes messzeség történelmi hangulatát még jobban érzékeljük, amikor a park mélyén feltűnik a szolid stílusban épült, angol vidéki kúriákra hasonlító kastély. — Az utolsó Hohenzollem (trónörökös) építette még 1916-ban, itt lakott feleségével, róla nevezte el a 176 szobás rezidenciát Cecilienhof- nak — mondja kísérőnk, amikor áthaladunk a boltíves kapu alatt. Az épületben Végigjárjuk az angol, amerikai, szovjet küldöttség dolgozószobáit. A folyosó falót tablók borítják: képek a romokban heverő Sztálingrádról, Rotterdamról, a deportálásról, a varsói gettóról, a szétrombolt birodalmi kancelláriáról. ,Aztán a nagyhatalmak teheráni, jaltai tanácskozását megörökítő fotók következnek, s végül „élőben” látjuk a potsdami konferencia színhelyét, amikor belépünk a fagerendás, sötét falépcsős terembe: középen hatalmas kerekasztal, rajta a szovjet, az amerikai és az angol zászló, körülötte melegvörös bársonyszékek. A csendben ott lükteti a történelem. A Nyugat-Berlinnel határos Potsdam megőrizte a régmúlt idők örökségét. A várost bejárva meghökkentő változatossággal tárulnak elénk a különböző korokat idéző épületek, egészen a XIV. századból napjainkig. I. Frigyes Vilmos uralkodása alatt gar- nizon város, a katonakirály 9000 tagú ármádiát állomá- soztatott itt. Abban az időben már fegyvergyártó, textilkészítő és dohányfeldolgozó manufaktúrák működtek a városban. Történelmi fénykorát II. Nagy Frigyes idején éli, aki a várostól nyugatra fekvő erdőktől övezett' szőlődombon valóságos Versailles-t teremt. A Sanssouci park és kastélyai valóban még ma is a „gond nélküli” pihenést nyújtják. A természet és építészet csodálatos harmóniája tárul a túristák leié, olyan gazdagságban, melyhez fogható kevés van Európában. Három kilométer hosszú fasor vezet a barokk Neues Pa- laishoz, a holland és angol mintára készült Üj kastély fényűző termeivel nem kevesebb, mint három millió aranytallérjába került a. királynak. Míg a fasoron végighaladunk, a „potsdami rokokó” ‘ remekművei, nyári paloták, szökőkutak, szobrok, francia, holland, dél-olasz és kínai kertek kötik le a figyelmet. Valamikor a királyi vendégsereg szórakozott itt — most a Sanssouci park a világ minden tájáról ideérkező turisták találkozó helye. H. A. A város idegenforgalmi érdekessége a Naueni kapu. 1755-ben épült a két neogótikus körbástya, hozzásimuló szárnyépületeivel Kis falu a hegyoldalban: Laxey- . . , , " . fV**' Potsdami nyár ,
