Szolnok Megyei Néplap, 1979. augusztus (30. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. augusztus 5. Első fél év a szovjet gazdaságban A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala nyilvánosságra hozta az állami tervek teljesítéséről, az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének első hat hónapjáról szóló tájékoz­tatását. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a szovjet gazda­ság — akárcsak korábban - most is fokozatosan növelte a termelést. A tél ára A népgazdaság minden esztendőben megfizeti ezt az árat. Elegendő arra hivat­kozni, hogy ezen a télen, amikor az erős sarki hideg több hullámban néhány hó­napon keresztül megszakí­tás nélkül támadott, mintegy 300 millió tonna tüzelőanya­got használtunk fel. Ha ezt átszámítjuk olajra, a vég­eredmény 210 millió tonna. Amennyiben még pontosabb képet kívánnunk kapni, ve­gyük az elhasznált fűtő­anyagmennyiség ellenértékét világpiaci árakon: kiderül, hogy a lakóházak, középüle­A fűtőanyag az energia- igény váratlanul soha nem látott méreteket öltött. Azt a gázt és olajat, amelyet a vegyipar termelési szükség­leteinek fedezésére kívánta fordítani, át kellett irányí­tani a lakossági és kommu­nális igények kielégítésére. Teljesen természetes, hogy a nyersanyag éhes vállala­tok, a nagy mennyiségben 'kimaradt alapanyag hiánya miatt nem teljesítették a tervet. Közöttük a vezető iparágak egyike, az olajké­miai ipar az elmúlt év ha­sonló időszakához viszonyít­va ugyan 2 százalékkal nö­velte termelését, de a ter­vét nem teljesítette. A mű­trágyagyártás 6 százalékkal csökkent: a műtrágyagyár­tásra szánt gáz jelentős ré­szét fűtésre kellett felhasz­nálni. A rendkívül zord hideg­től eltekintve a Szovjetunió ipari termelése az elmúlt hat hónapban — az előző év hasonló időszakához viszo­tek és gyárak fűtése az idén 30 milliárd dollárba került. Van azonban egyéb költ­ség is: például az építkezé­sek költségnövekedése. az autóutak és a vasutak meg­tisztítása a hótorlaszoktól, meleg öltözékek előállítása óriási mennyiségben és még sok egyéb. 1979-ben a tél költsége különösen súlyosan neheze­dett a gazdaságra. Január­ban és februárban az ország nagyobb részén hosszú idő óta nem tapasztalt erős hi­deg alakult ki. A hőmérő higanyszála mínusz 40, sőt, 50 Celsius-fokra is süllyedt. nyitva — összességében 3,5 százalékkal' növekedett. Emellett az első évnegyed­ben a termelés 3 százalék­kal, míg a második negyed­évben 4 százalékkal növe­kedett. A gazdaság fejlődési üteme megalapozza azt a reményt, hogy a szovjet nép­gazdaság teljesíti idei ter­vét. Mint a statisztikai hivatal közleményéből is kitűnik, 1979. első hat hónapjában a Szovjetunióban 621 mil­liárd. kilovattóra elektromos- energiát termeltek, 278 mil­lió tonna olajat bányásztak, 366 millió tonna szenet küldtek a felszínre, 201 mil­liárd köbméter gázt adtak a népgazdaságnak. (1 mil­liárd köbméter gáz egyenlő 1 millió tonna olajjal). A nagykapacitású és dina­mikusan fejlődő fűtőanyag­termelő és energetikai ága­zatok tették lehetővé a szov-. jet gazdaságnak, hogy az elmúlt tél szélsőséges kö­rülményei közepette is nö­velje termelését. A Szovjetunió az egyetlen olyan ipari nagyhatalom a világon, amely képes teljes egészében saját fűtőanyag és energiakészleteire alapozni gazdaságának fejlesztését. Elmúltak azok a boldog idők, amikor az országoknak korlátlan mennyiségben ren­delkezésükre állt az olcsó energia. A Szovjetunióban a fűtőanyagért mind mesz- szebb kell menni keletre, Szibériába és Északra. Az olajat, a gázt, a szenet 3—4 ezer kilométerről kel] eljut­tatni a fogyasztókhoz. Szi­béria birtokba vételénél olyan soha nem sejtett prob­lémák ‘ merülték fel, akár­csak a Kozmosz meghódí­tásakor. Ezeknek a problé­máknak megoldása egyre bonyolultabbá, költségeseb­bé válik. Néhány termékfajtából, mindenekelőtt fogyasztási cikkekből, még nem tudjuk kielégíteni a szovjet fo­gyasztók minőségi igényeit. Éppen ezért a minőség fej­lesztése a legfontosabb fel­adatok egyikévé lépett elő. Az importban sokféle mó­don kívánják javítani a termékek minőségét: minde­nekelőtt a tudományos-mű­szaki haladás eredményei­nek a termelésbe állítása révén. A Szovjetunióban az elmúlt félévben több mint 1200 új termék gyártását kezdték meg. Növekvő szállítások Az év eltelt hat hónap­jában a Szovjetunió 8 száza­lékkal növelte külkereske­delmi forgalmát az elmúlt év hasonló időszakához ké­pest és a szállítások értéke elérte a 37,2 milliárd ru­belt. A Szovjetunió az 1975- ben Helsinkiben aláírt egyezmény óta több mint másfélszeresére növelte kül­kereskedelmi forgalmát. Gennagyij Piszarevszkij (APN—KS) A vegyipar helyett a lakosságnak A farkatlan macska szigete Az ezeréves Man Különös per hívta fel a figyelmet tavaly Manre: az emberi jogok európai bírósága meg­bélyegezte azt az itt dí­vó középkori módszert, amely a fiatalkorú bű­nözőket vesszőzéssel bünteti. Az ítélet felháborította a kis sziget kormányát. A döntést az ország belügyeibe való be­avatkozásnak nyilvánította, arra hivatkozva,. hogy ők nem írták alá az emberi jo­gok európai konvencióját. Koronabirtok lévén függetle­nek még Nagy-Britanniától és a Brit Nemzetközösségtől is — tehát Anglia sem köte­lezheti őket a vesszőzési tör­vény eltörlésére. A Man-sziget az ír-tenger- ben fekszik, egyenlő távol­ságra a brit és az ír partok­tól. ősi kelta királysága előbb — a vikingek révén — nor­vég, majd skót, végül angol fennhatóság alá került. IV. Henrik király 1405-ben örö­kös hűbérbirtokul a híres ló­versenyt megalapító Derby grófok ősének adományozta, de a brit korona 1765-ben visszavásárolta. Az 572 négy­zetkilométer területű, 64 ezer lakosú sziget ma is a brit uralkodó fennhatósága alatt áll, de saját kormánnyal és törvényhozással rendelkezik. (Külügyeit és hadügyeit Lon­donból intézik.) Függetlensé­gük hangsúlyozására saját bankjegyeket nyomnak, sőt pénzérméket is forgalomba hoznak. Az érmék egyik ol­dalán a királynő képe, a má­sik oldalán Man különös, cí­mere: három egyenlő szög­ben elhelyezett és ö.özépen találkozó, futó láb látható. A hagyomány szerint a jelvény jelentése: „Akárhogyan dobsz is fel, mindig a talpamra esem!” Ez a macskára emlé­keztető jelmondat a sziget egyik furcsaságára, a Man- macskára emlékeztet, amely arról nevezetes, hogy nincsen farka. Senki nem tudja, hogy alakult ki ez az állatfajta, miként azt sem, miért nő az itt tenyésző kosoknak négy szarvuk... Man parlamentje, a viking alapítású Tynwald az idén ünnepelte ezeréves fennállá­sát. A sziget lakói büszkén hirdetik, hogy 979-ben alapí­tott törvényhozásuk a világ első parlamentje, messze megelőzi a „parlamentek anyjának” tekintett londoni Westminstert is. Az idei mil- leniumi ünnepség fénypontja a Tynwald ülése volt, ame­lyen megjelent II. Erzsébet királynő s a meghívottak kö­zött szerepelt a norvég és a svéd király, az ír és az izlan­di elnök is. A sziget egyik fő bevételi forrása a turistaforgalom, az évente ide látogató félmillió Cecilienhof, a potsdami egyezmény megkötésének színhelye Potsdam Brandenburgi kapuja 1770 óta a város egyik neveze tessége Az óváros barokk stílusú pol­gárházai, a kovácsoltvas cégérek régmúlt idők hangulatát idézik Az idegenvezető — törté­nelem órák stílusában — ta­náros lendülettel eleveníti fel a harmincnégy évvel ezelőtti eseményt, amikor az egész világ Potsdamra figyelt: — Cecilienhof a potsdami egyezmény történelmi emlék­helye. 1945. július 17-től augusztus 2-ig a Hitler-elle- nes koalícióban résztvevő nagyhatalmak delegációi itt vitatták meg plenáris ülései­ken a legyőzött fasiszta Né­metország sorsát. Az angolpark dús lombú fái, díszcserjés ligetei között visz az autóbusz, a nyugal­mat árasztó környezetben tá­volinak tűnnek azok a forró nyári napok, amikor Potsdam üdülő és turista volt. Arra számítanak, hogy az idei. év­fordulón megduplázódik a látogatók száma. Igaz, az utóbbi évtizedben a turiz­musnál jövedelmezőbb bevé­teli forrást alakítottak ki: Man az adók leszállításával a gazdagok adóparadicsomává vált. A csöppnyi szigeten ma 144 milliomos él. Vállalatok, bankok is tömegesen jegyez­tették itt be magukat, mert jövedelmük után kevesebb adót kell fizetniük, mint Angliában. Az ország 20 ezer lakosú fővárosában, Douglasban ma is lóvasút közlekedik, a ten­gerparton pedig a múlt szá­zadban készült, pirosra-zöld- re festett kis gőzmozdonyok húzzák a vagonokat. A vál­tozásokkal következetesen szembeszegülő, ősi jogaikhoz makacsul ragaszkodó konzer­vatív szigetlakok meg van­nak győződve arról, hogy az idő vasfoga nem fog rajtuk, s újabb ezer évig is megóv­hatják „függetlenségüket”. Gáti István Összeállította: Majnár József jelentős szerepet töltött be az európai népek együttélésé­nek, biztonságának megala­pozásában. Pedig az ide utazó IBUSZ-turista csoportból so­kan átélték a második világ­háborút, s emlékezetükbe vé­sődött a dátum: 1945, augusz­tus 2-a, az egyezmény aláírá­sának napja. A három évtizedes messze­ség történelmi hangulatát még jobban érzékeljük, ami­kor a park mélyén feltűnik a szolid stílusban épült, angol vidéki kúriákra hasonlító kastély. — Az utolsó Hohenzollem (trónörökös) építette még 1916-ban, itt lakott feleségé­vel, róla nevezte el a 176 szo­bás rezidenciát Cecilienhof- nak — mondja kísérőnk, amikor áthaladunk a boltíves kapu alatt. Az épületben Végigjárjuk az angol, amerikai, szovjet küldöttség dolgozószobáit. A folyosó falót tablók borítják: képek a romokban heverő Sztálingrádról, Rotterdamról, a deportálásról, a varsói get­tóról, a szétrombolt birodal­mi kancelláriáról. ,Aztán a nagyhatalmak teheráni, jal­tai tanácskozását megörökítő fotók következnek, s végül „élőben” látjuk a potsdami konferencia színhelyét, ami­kor belépünk a fagerendás, sötét falépcsős terembe: kö­zépen hatalmas kerekasztal, rajta a szovjet, az amerikai és az angol zászló, körülötte melegvörös bársonyszékek. A csendben ott lükteti a történelem. A Nyugat-Berlinnel hatá­ros Potsdam megőrizte a rég­múlt idők örökségét. A várost bejárva meghökkentő válto­zatossággal tárulnak elénk a különböző korokat idéző épü­letek, egészen a XIV. század­ból napjainkig. I. Frigyes Vilmos uralkodása alatt gar- nizon város, a katonakirály 9000 tagú ármádiát állomá- soztatott itt. Abban az idő­ben már fegyvergyártó, tex­tilkészítő és dohányfeldolgo­zó manufaktúrák működtek a városban. Történelmi fénykorát II. Nagy Frigyes idején éli, aki a várostól nyugatra fekvő er­dőktől övezett' szőlődombon valóságos Versailles-t teremt. A Sanssouci park és kasté­lyai valóban még ma is a „gond nélküli” pihenést nyújtják. A természet és épí­tészet csodálatos harmóniája tárul a túristák leié, olyan gazdagságban, melyhez fog­ható kevés van Európában. Három kilométer hosszú fa­sor vezet a barokk Neues Pa- laishoz, a holland és angol mintára készült Üj kastély fényűző termeivel nem keve­sebb, mint három millió aranytallérjába került a. ki­rálynak. Míg a fasoron végig­haladunk, a „potsdami roko­kó” ‘ remekművei, nyári pa­loták, szökőkutak, szobrok, francia, holland, dél-olasz és kínai kertek kötik le a figyel­met. Valamikor a királyi ven­dégsereg szórakozott itt — most a Sanssouci park a vi­lág minden tájáról ideérke­ző turisták találkozó helye. H. A. A város idegenforgalmi érdekessége a Naueni kapu. 1755-ben épült a két neogótikus körbástya, hozzásimuló szárnyépületeivel Kis falu a hegyoldalban: Laxey- . . , , " . fV**' Potsdami nyár ,

Next

/
Thumbnails
Contents